Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

Kódolták a kutatólapokat Legkedveltebb. Hány perc jut egy ügyfélre? Délelőtt van a csúcsforgalom — Egyre több a vidéki HOSSZÚ sorok a pénztárak előtt Jól ismert kép déléLőt- tönJcént a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóságon. Többségük vidéki, s arra vár, hogy megkapja a vasúti, a buszjegyig költött pénzét. Köz­ben elmondja a szomszédjá­nak, milyen kedveseik voltak vele a rendelőintézetben, még azt is megmondták, ha már úgyis beutazott Kaposvárra, vegye fiel az útáiköltsógót »az SZTK-bam«. De vajon jő tanácsot kap­tak-e? Nem. Ezt kimutatta az a tavalyi ügy fel forgalma mé­rés, melyet a közelmúltban összesített és értékéit a társa­dalombiztosítási igazgatóság. Többek között arra vártak vá­laszt: honnan jönnek, milyen céllal az ügyfelek, melyik osz­tályt keresik föl, s mennyi az ügyintézési (várakozási) idő. Egy hétiig kikérdezték az ügy­feleket, s a válaszuk alapján kitöltötték a tizenegy pontos kutatólapokat. Az emberek többsége — kevés kivétellel — Készségese» válaszolt, amikor megtudta, bogy a fötanórós cél­ja a még szervezettebb, gyor­sabb, pontosabb szolgáltatás. Persze olyanok: is akadtak, akik fölösleges zaklatásnak tekintették a fölmérést, s nem is válaszoltak minden kér­désre. Az össaesAééb* Uttűnt, hogy egy hét alatt 983 ügyfél for­dult meg su igazgatóságon. Az osztályok átlagban százhat- vanmégy ügyet intéztek napon­ta, kevesebbet mint az 1970. évi fölméréskor. A legerősebb imp a kedd és a csütörtök (210—31« ügyfél), a leggyön­gébb a «Bombát A legtöbb ügyfelet a saolgáittaéási, vala­mi nit a nyugdíjosztály fogad­ja: az elsőn hétszázhuszonné- gyen(l), a másikon, száznegy- vennyőloan fordultak meg egy hét alatt. Az ügyfelek általá­ban a szolgáltatási osztályon várakoztak a legtovább, mert ide nem felvüLágosításért for- dulinaűt, hanem különféle szol­gáltatási összegeiket vesmek föL Átlagosan huszonegy per­cet várakozott az ügyfél, ez azonban a hét elején hosszabb, szombaton viszont mindössze tizenhárom perc. Ezt elsősor­ban az idézi elő, hogy az ügy­felek hetvenöt százaléka ti­zenkét óra előtt keresi föl az igazgatóságot. A kódolt kutatöLapoídjól az is kiderült, hogy az ügyfelek hetvenhét százaléka vidékről utazott be. Két évvel ezelőtt még hatvanöt százalék volt az arányuk. A legnagyobb ügy­félforgalmat lebonyolító szol­gáltatási osztályon csaknem hatszor annyi vidéki fordult meg, mint kaposvári. A több­ségüket — mint a cikk elején írtuk — a rendelőantérjetböl küldték az útiköltségért. A pontos adatok szerint egy hét alatt ötszáztizenheten nyújtot­tak be igazodást az útiköltség kifizetésére. De vajon érde­mes-e soriba állni? Nem egy­szerűbb-e, ha postán küldi el az igazgatóság a készpénzse­gélyeket? Ilyen kérdés is sze­repéit a kutatólapokon. Meg­lepően sokan, a négyszázhet­venhat megkérdezett ügyfél kilencven százaléka elfogadta volna postán is az útiköltséget.. sőt a szülési vagy temetési se­gélyt is. Ezt a lehetőséget azonban többnyire nem isme­rik az emberek. Ezt bizonyít­ja, hogy még azok is az igaz­gatóságon jelentkeznek a pén­zűként, alkiítonek munkahelyén saját kifizetőhely működik. Nagyon meglepő arányt mutatott a statisztika, amikor azt vizsgálta, hány ügyfelet hívott az igazgatóság, s meny­nyi ment be magától. Az első csoportba harmincán, az utób­biba viszont kilencszáznegy- venen(!) tartoznak. Az élintézr rarvaLójuk - annyira egyszerű volt, hogy kérésüket nyottcszáz- hetvenegy esetiben a felfogadó is teljesíthette, nem igényelte a vezetők vagy előadók köz- beavatkozását. Ez azt jelenti, hogy egyszerű ügyekben fel­világosítást, nyomtatványokat kértek, vagy pedig benyújtot­ták a készpénzsegély számfej­téséhez, a gyógyászati segéd­eszköz igényléséhez stb. szük­séges igazolásokat. Az eddig leírták után szin­te meghökkentő, hogy 291 óra 29 percet — azaz hat ember teljes heti munkaidejét — kö­tött le az ügyek elintézése. Ez azt jelenti, hogy jelenleg sok­FEKETE GYULA í A fiú meg a katonák 45. közeli Zsupsz! Megrettent a csobbanástól. A kutya megfogott valamit a sekély vízben. Nem láthatta, mit fogott meg, de valami ki­lógott a szájából, s elszaladt a zsákmányával egy távolabbi bokorhoz. »Nemigen hal volt — gon­dolta azután. — Béka lehetett az.« Kóbor kutya, ő se igen válo­gathat; megeszi, ha nincs más, a békát is. Figyeli, de nem hallotta, hogy kuruttyolnának a békák. Pedig kell, hogy legyen a pa­takban béka. Legalábbis Ma­gyarországon az ilyen patak tele van békával. Hideg lehet még nekik a víz, azért nem kuruttyolnak. Vagy a frontot érzik ők is, mint minden állat; meghallot­ták az ágyúzást, s attól né- multak el. »Tényleg! Van a békának füle?« Mindegy, hallani kell a bé­kának is valahogy. Akkor mi­nek kuruttyolna az egyik, ha nem hallhatja a másik. El ne felejtődjék: megnézni majd otthon a pataknál leg­közelebb, milyen a béka füle. Érezte a szomjúságot, pedig lötyögött a hasában a víz. Jó volna bizony az a borosüveg, itt a fronton még a sütetbe« sem akármikor mászkálhat el víz után. Eszébe jutott erről, hogy van neki üvegje az oldalzsák­ban. A kis lapos pálinkás flas­ka. Egy hajtásra kiinná, az igaz, de több a semminél. Nehezen fért hozzá, majd fenékig ki kellett pakolni az oldalzsákot. Azután jó szoro­san, ahogy volt, vissza. Körül- körültapogatózott a lucskos fűvön, nehogy itt felejtődjék valami. Megtöltötte a kis fiaskót. Ivott belőle — jobban esett így, az üvegből, mint szürcsöl- ve, hason — s teletöltötte megint. Nehezen csillapodott a szom­júságérzete. Lehúzódott egy fűzbokor tövéhez, s magára kanyarította a takarót. — Gyeride, kiskutyám. Nem jött a kutya. Lehet, nem végzett még a zsákmá­nyával. Még jó, hogy itt van vele ez a csavargó kutya. Rögtön, már messziről megérezné a farkast vagy akármit. Ámbár, ha volt is errefelé farkas — mert ide­gen országban szokott a pa­takparti..' lenni —, az régen megpucolt a katonák miatt. A puskás embereket messzire elkerüli a vad; annak is meg­van a magához való esze. Méregette a patakot. Bizony, közelről sokkal szélesebb volt, mint amilyennek messziről latestet kai több ember fordul meg az épületben, mint arra szükség volna. Ugyanis ez a forgalom akadályozza az osztályoknál kintlévő sürgős ügyek elinté­zését Azokon az osztályokon, amelyeken állandóan sokan vannak, egy-egy munkatárs csak az ügyfelekkel tárgyal, hogy Legalább a többiek za­vartalanul dolgozhassanak. S akkor még ott van a telefon, azon is sokan kémek felvilá­gosítást, érdeklődnék az ügyük állása iránit. Kirívó, hogy többnyire pénzént mennek az ügyfelek, s mivel nem előle­gezik meg a kifizetett összeget néhány napna, azonnal föl sze­retnék venni. Sajóit maguknak okoznak bosszúságot ugyanis még egyszer annyi időt tölte­nek igazgatóságon. A Pajtás, a Kisdobos, a Dörmö^ő Dömötör Uj formában jelenik meg a Világ Ifjúsági Banka Margit, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat megyéi i szakelőadója. I i • — Mi a feladata? — Egy mondatban: az Ifjú­sági Lapkiadó Vállalat által megjelentetett lapok terjeszté­sének megszervezése. Igaz, a posta is terjeszti kiadványa­inkat, de ezeken kívül sok más lap terjesztése is rájuk háruL — Mi hetvenféle, főként 'f- júsóigd lappal foglalkozunk, ezeket elsősorban az üzemek és iskolák sajtófelelősei ter­jesztik. Sajnos, munkájukat nem ismerik még el úgy, mint az egyéb tisztséget. . . — Az általános iskolákban A megyei Tarf»daLorcíbiz- kevesebb gondot okoz a ter- tosításd Igazgatóság szeretne, ! jesztés, mint a középiskolák­ba. az. ügyfelek kevés utánjá- j ban. Mi ennek az oka? rással, gyorsan elintézhetnék I . „. . , ,. , .. .... . .... , . , i — Az általános iskolások az ügyüket A fölmérés pontos i közelebb érzik nlagukhoz üj_ képet festett a helyzetről, en­nek alapján szóba került az ügyfélszialgáLaitá iroda megnyi­tása. Lajos Géza ságaiikat, a Pajtást, a Kisdo­bost vagy a Dörmögő Dömö­tört, mint a KISZ koroszrtály- bélSek a Magyar Ifjúságot vagy az Ifjúsági Magazint A A szőlőhegyiek tanácstagja — Még soha nem csalódtunk benne, bármilyen feladatot bíztunk rá. Szereti a közsé­günket. Tekintélye van a vá­lasztópolgárok előtt — mond­ta Gombai János tanácselnök Szívós Jánosról, az áfész bolt­vezetőjéről. Két évtizede ismerem őt, fi­gyelemmel kísérem munkássá­gát, így tudom, hogy a me­gye egyik legkiválóbb szövet­kezeti kereskedője. Olyan em­ber, akiiben az áfész sem csa­lódott még soha. A közsé­géért, a szövetkezetéért lelki- ismeretesen dolgozik. A ve­zetése alatt álló boltban na­ponta száz vásárló is megfor­dul. Szóba kerülnek itt a köz­ség, a megye, az ország ered­ményei, gondjai. Szívós János otthon van ezekben az ügyek­ben. Néhány okos szó, mon­dat segíti az embereket ab­ban, hogy a helyi és országos intézkedéseket megértsék. A böhonyei szőlőhegyen 25 család adta rá szavazatát a legutóbbi tanács választáskor. Lehetséges, a medre nem olyan széles, de már a parti fűben bokáig érő a víz. Meg­híznak tavasszal a patakok. Akárhogy nekiszaladna, nem bírná átugorni. Mondjuk levetné a bakan­csot, s mezítláb szaladna neki. A, akkor sem. Nem létezik. És a kutya sem tudná át­ugorni. Ez az. Ahhoz meg le kellene vet­kőznie, hogy átgázoljon. De piszok hideg a víz, meg aztán tüdőgyulladást kap. A közepe is, ki tudja, mi­lyen mély. Ez az, ha hajnalban indul­na útnak, akkor is csak át keli valahogy kecmeregnie a túlsó partra. Erősen gondolkodott, hogyan juthatna át. Mert valamiképp át kell jutnia, istenuntáig nem kusnyadhat itt. S arra hiába is várakoznék, hogy a víz majd csak leapad. Nyárra leapad, persze. Akkor, lehetséges, százaz lábbal is át­mehetne rajta; itt sem igen másformák a patakok, mint Magyarországon. De hol van még a nyár! Ha elindulna a part men­tén — nem arra. amerre a ka­tonák vannak, hanem az el­lenkező irányba —/ hídnak valahol elöbb-utóbb lenni kell. Bár ahol híd van, ott már út is van, meg katonák is vannak... • Csónakot se igen találna se­hol, nem olyan nagy patak ez. Eszébe jutott a kukorica­szár. Ha öszekötözne vagy négy­öt kévét— a derekán a kötél, lám, ebben is szerencsét hoz! — azon elérhetné a túlsó par­tot. A kutyával együtt. Legfel­eart Bíztak benne. Segítségével villanyt kapott a szőlőhegy e része. A tanácsülésekről so­ha nem hiányzott. Felszólalt a község választói érdekében. Két idős családnak — közben­járására — elengedték a köz- ségfejlesztési hozzájárulást A rendezvények, legutóbb a zártkertek rendezése ügyében megtartott gyűlés sikeréhez is hozzájárult. Eddig mindenütt helytállt Olyan szövetkezeti szocialista brigád vezetője, amely egymás után kilencszer kapta meg a kitüntető címet. Még egy ilyen nincs a me­gyében. Titkára az áfész szakszervezeti bizottságának. Tágja a törpe vízmű intéző bizottságának. A szövetkezet tizenötször, országos szövetke­zeti szervek háromszor tün­tették ki. Legutóbb a kiváló szövetkezeti munkáért kitün­tetés került a mellére. A dicséretet szerényen elhá­rítja. Én azonban úgy gondo­lom, hogy elismerést érdemel sok társadalmi munkájáért. D. Z. De azt lehúzná előtte, és jól feltűrné a nadrágszárat. Kellene egy bot is, jó erős karó, lökdösni a tutajt. Elso­dorhatja különben a víz. Ez már semmiből sem áll. Bicska van, ág is van elég a fákon, lehet válogatni. Olyan élénken elképzelte, ahogy a túlsó partra áttutajo- zik a kukoricaszáron, meg is nyugodott. Mintha máris oda­át volna. Az biztos, hogy még a sötét­ben le kell hordania a kuko­ricaszárat; nem hurcolászhat- ja világoson. És — úgy van — vágni kell egy jó erős botot is. Telik az éjszakából. — Kitolok veled, te patak — mondta a pataknak. — Akárhogy is akadékoskodsz, látod, én kitolok veled. — Veleeeem? Velem aztán nem! — Lány hangon válaszolta a patak, olyan lány hangján/ aki nagyon foghegyről veti a szót. — Te is mész az utadra, mi közöm hozzá, én is járom a magam útját, mi közöd hoz­zá! Semmi közünk egymáshoz. — Épp ez az, hogy miattadj nem mehetek az utamra! El-J állód az utamat, épp ez az! i — Miért keli neked éppen erre csámborogni? Nem elég kerek a világ? — Ha egyszer erre van dol­gom. Neked, neked, éppen hogy neked miért kell erre csámborogni ? — És miért nem jó neked aj kövesét, mint másnak? Azért^ vannak az utak meg a hidak, hogy ki-ki járja a maga út-i ját. Az emberek is, meg én is. J — Te a fronton is keresztül­mész? i — Keresztül hát. Nagyon (• érdekei engem a fronti é _ fFciytatjmkJ _ Pajtás jobban képes megfogni, mozgósítani az úttörőket, mint az ennél idősebbek számára készülő újságok. Ezt mutatják az egyes lapok olvasottságát tükröző számadatok is. A Paj­tásból nyolcezernél több fogv el rendszeresen, míg Világ If­júságból két-háromezer pél­dány. — Milyen az olvasottságuk a mozgalmi élettel kapcsolatos egyéb kiadványoknak? — Sokszor még az alapszer- vezetek KISZ-tátjkárai sem is­merik azokat a kiadványokat, melyeket a KISZ kb éppen az ő munkájuk segítésére ad ki. — Nem a propaganda fogya­tékossága az oka? | — Nem. A Lapkiadó Vállalat rendszeresen kiadja és propa­gálja e kiadványokat a Ma­gyar Ifjúságban és az Ifjú Kommunistában. Ez utóbbi lap és az Űttörővezető csak előfizetéssel terjeszthető. Ta­vasszal és ősszel versenyt hir­detünk az előfizetések gyűjté­sére. Megyénkben 810 KISZ- szervezet van, az Ifjú Kom­munistából pedig csak 760 fogy, tehát nem olvassák min­den alapszervezetben lapot — Mi ennek az oka? — Az Ifjú Kommunista szín­vonalas lap. Talán az alap- szarvezeti KlSZ-vezetok elmé­leti felkészültségének szintje nem éri e4 minden esetben a lap által követelt nívót. Első­sorban a kaposvári üzemek KlSZ-aktívái körében kelen­dők e kiadványok. Az él/ek- troncsőgyár, a textilművek vagy a ruhagyár jó példája színvonalas KlSZ-életne utaL — Milyen az érdeklődés az egyes lapok iránt? — A Világ Ifjúságot az utóbbi időben jóval keveseb­ben olvasták. Ügy látszik, ezt a lap munkatársad is faúnár- ták, mert áprilistól új formá­ban jelenik meg az újság. A Magyar Ifjúságból és az Ifjú­sági Magazinból átlagban 5500 példány fogy, a Fülesből több mint 8000, de még ez sem elég. A megvébe érkező ifjúsági la­pok kétharmadát kaposváriak olvassák. — Hogyan szervezik meg a lapok olvasóinak és íróinak kapcsolatát? — Gyakran rendezünk új­ságíró-olvasó találkozót. Eze­ken valósággal záporoznak a kérdések. A lapok munkatár­sai nagy örömmel fogadják, rendszeresen számot tartanak a cikkeikkel kapcsolatos véle­ményekre. — Hogyan telik el egy mun­kanapja? — Állandó telefonálgatással a postára, hogy megérkezett-e ez vagy az a lap, azután az árusítókhoz, hogy fogynak-e az újságok. Gyakran keresem föl az üzemek és iskolák saj­tómegbízottjait. Tapasztala­tom szerint az ifjúsági lap- terjesztés ott könnyű, ahol a KlSZ-munka magas színvo­nalú. Bíró Ferenc Kiemelt üdülőhely Száz telket parcelláznak Balatonberényben BALATONÉ ERÉNY a megye legrégebbi települései közé tartozik. Csánky Dezső adatai szerint az 1332—37. évi pápai tizedjegyzéken fordul elő Fanchberen néven. Utána kü­lönböző földesurak tulajdona, majd 1733-ban a Hunyady család birtoka lett. Átvészelte a törökdúlást, majd a Rákóczi szabadságharc, az 1848—49-es szabadságharc színhelye volt. Az 1919-es proletárdiktatúra kultúrpolitikájának is szállást adott. A balatoni kultusz böl­cső jeicént is említhetnénk, de amilyen gyorsan a fejlődés él­vonalába került, olyan gyor­san jutott a sor végére is. Bu­dapesthez közelebb fekvő köz­ségek megelőzték. Kanyar József statisztikája szerint az 1890—93 közötti idő­szakban a fürdővendégek szá­ma Siófok után a legtöbb (Sió­fokon 1483, Balatonberényben 505 fő), és még egy adat: míg Berényben 120 kiadó szoba volt, addig Siófokon egy sem. Balatonberényben 1899-ben alakították meg a fürdőegyle­tet. A többi Balaton-parti köz­ségben csak a későbbi évek­ben. Az 1907-es adatok alap­ján már több község megelőz­te,' 1928 körül a középső he­lyen szerepelt, majd 1938-ban a sor végére került. A felszabadulna után üdül­tetésre már nem maradt sem­mi, amivel kezdeni lehetett volna. A' községi tanács köz­reműködésével egy kis iparos érdekvédelmi szervezet kezdte meg a szervezett üdültetést, ezt később az OKISZ ve*te át. 1952-ben 240 telket parcelláz­tak, ezeken gomba módra épülték a kis családi üdülők. Ismét erőteljes növekedésnek indult a nyaraltatás a magán - házaknál is. A Zala megyei Tanács két nagy üdülőegysé­get tart fen«, az OKISZ újj korszerű üdülőket épített 100 millió forintért. 1971-ben elké­szült a község összevont ren­dezési terve, amely nagyará­nyú fejlesztést irányoz elő. A kormány a községet kiemelt üdülőhelyi fejlesztésre jelölte ki, ezért a Balatoni Tárcaközi Bizottság 133 teljesen közmű­vesített telek kialakítására 11 millió forintot fordított, me­lyet a megyei OTP 6 millió forinttal toldott meg. A terü­letet ez évben parcellázzák. A rendezési terv alapján a Bala­ton közelében 1971—72-ben 100 telket parcelláztak. A terv alapján 1973—74-ben további 100 telek parcellázását irá­nyozták elő. NAGYMÉRTEKBEN nőtt a családi és lakóházaknál üdü­lők száma. Bővítik a vendég­látó és kereskedelmi hálóza­tot. Az áfész korszerű vendég­lőt és áruházat épített. A nö­vekvő forgalom azonban to­vábbi fejlesztést sürget. Ezért a községi tanács vendéglátó- helyek és boltok építésére té­rítés nélkül ad területeket. A közeljövőben a regionális víz­mű építése folytán a község egészséges vizet kap. A vízhá­lózati tervek elkészültek. A nagy üdülők közös beruházá­sában szennyvízcsatornát épí­tenek. A községi tanács 1973- ban ifjúsági parkot épít és au­tóparkolókat létesít. 1973-ban korszerű orvosi rendelő és la­kás épül. mely a lakosság és az üdülővend ágak hatéko­nyabb orvosi ellátását bizto­sítja. A községi tanács az érdekelt szervekkel együtt sokat tesz a község üdülőhelyi fejleszté­séért. Rigó Lajos Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom