Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-23 / 45. szám
Szovjet tudomány — 1973 Hol keressük kozmikus szomszédainkat? Georgij Pokroszkij szovjet professzor, a műszaki tudományok doktora talajfizikai és talajmechanikai, robban- láselméleti, építészeti fénytechnikai és modellezéselméleti munkáiról ismert. Ezenkívül a repülés és az űrkutatás problémáival is foglalkozik. Részt vett Rajpazinszki hidrotechnikai csomópont gátjának létrehozásában, s ezért állami díjat kapott. A földön kívül létező civilizációk problémája ma már nemcsak a fantázia szüleménye. Nemrég például az örményországi Bjurakan asztrofizikai obszervatóriumában szovjet és amerikai tudósok vitatták meg a földön kívül lehetséges élet létezésének lehetőségeit és az esetleges kapcsolat felvételének módozatait. Ciolkovszkij álma Ciolkovszkij többször megállapította, hogy az emberiség a távoli jövőben a földről a világűrbe költözik. Nem bolygókra vagy azok holdjaira, nem létező égitestekre való költözést említ, hanem a világűrben élő értelmes lények által létrehozott konstrukciókról szól. Ciolkovszkij városai »■az éterben« tudományos tartalommal rendelkeznek: a kozmikus rendszerek fejlődésében a kollektív értelem a természetes folyamatokkal ellentétes irányiban fog hatni. Bioszféra és nooszféra Vlagyimir Vemadszkij vezette be a bioszféra fogalmát: a bioszféra a bolygónk felszínén élő szervezetek összessége. Ezután következett a nooszféra: az ember vagy valamely tudatos lények szervezett tevékenységével létrehozott anyagok összessége. A noosz- férát bizonyos átlagos energia- tartalom jellemzi Vannak benne mechanizmusok, gépek, energiaforrások. Vegyük például a földön jelenleg működő sotkrétű energetikát! A nooszféra fejlődéstörténetét vizsgálva a benne ható energia évről évre, évszázadról évszázadra való növekedése mutatható fct !A' repülőgépek mind messzebbre repülnek, " az- épületek is egyre magasabbak. A nooszféra a fold mélyébe és a világűrbe hatok Az űrállomások és a mesterséges holdak a nooszférának a világűrbe való diffúzióját testesítik meg. Ide vonatkozó tényező a földön létrehozott különféle szerkezetek által egyre nagyobb mértékben az űrbe bocsátott elektromágneses hullámok összessége is. Fölmerül a kérdés: md lesz a földön létrehozott kozmikus objekitumokifcak Lehet-e ezeket tetszés szerint elhelyezni a világűrben? Vagy talán bizonyos konstrukciókba kristály osíthatók? Ciolkovszkij szerint körpályán mozgó objektumokból gyűrűk hozhatók létre. E célból az egy« objektumoknak egymáshoz közel, — vagy tetszés szerinti, de állandó távolságban — kell elhelyezkedniük. Jelentéktelen,, csekély mechanikus kötéssel is a megadott égitest körül sokáig együtt mozgó rendszer hozható létre. Tizenöt éve Freeman Dyson amerikai tudós igen nagy méretű, de kis sűrűségű — energiájukat tekintve a naphoz közelálló, de csak az infravörös tartományiban kisugárzó — csillagok létezését jelezte. Dyson feltételezése szerint ezen csillagok körül értelmes lények nagy méretű béjszerkezetet építettek. Az amerikai tudós kifejtette a héjsaehkiezetefc létezésére vonatkozó hipotézisét anélkül, hogy konstrukciójuk tárgyalásába bocsátkozott volna. Gtól- ikovszkij gyűrűit felhasználva Dyson héjszehkezete is megvalósítható. Egy ilyen rendszer részletesebb elemzése során kiderül',' hógy az kiválóan szervezett lények cselekedeteinek egyetlen- lehetséges kifejezésre jutása. Azért építenek ilyen Filmértékelő automata Légi felvételek, biológiai, fizikai, és kriminalisztikai vizsgalatok eredményeinek kiértékelésére a szovjet kutatók filmadatfeldolgozó automatát szerkesztettek. Az automata nagy mértékben csökkenti a nem egyszer több kilométernyi hosszú filmszalagra rögzített információk feldolgozásának időtartamát. A nukleáris fizikai kísérletek, a korszerű részecskegyorsítókkal végzett kutatások során filmféLvéteieken rögzítik eseményeket. E felvételeket azután lépésről lépésre (kockáról kockára) ki kell értékelni. Korábban ez a munka, hónapokig is eltartott. Az automatának mindössze négy másodpercre van szüksége egy filmkocka információanyagának a kiértékeléséhez. Egy fénynyaláb pásztázza végig villámgyorsan a filmkocka felületét, még a 40 mikrométer távolságra levő információs pontokat, vonalakat is megkülönböztetve egymástól, rendszereket, hogy életteret biztosítsanak maguknak. Évmilliós késés De akikor miért nem tudunk' semmit ezekről a gömbszerke- zetekről? Az egyik nehézség az, hogy nincsenek megfelelő műszereink. Van azonban ezenkívül elvi nehézség is. A fény sebessége ugyanis korlátozott. Mi nem olyannak látjuk a környező világűrt, mint amilyen az a valóságban — az adott pillanatban. A napot 8 perces késéssel figyeljük meg. A holdat pedig majdnem másfél másodperccel később. A világűr távolabbi objektumai esetén azonban ez a késés millió — sőt lehet, hogy milliárd — évekkel mérhető. Ezért számolnunk kell a ténnyel: mi mindent az evolúciónak a földi életet megelőző stádiumában látunk. Ha viszont az összes látható kozmikus objektumok fejlődését egymással szinkronban (egyidejűleg) tételezzük fel, akkor nincs alap arra, hogy az evolúcióban jelentős mértékben előttünk járó, nálunk fejlettebb lényeknek otthont adó rendszerek létezőét feltéteijez- zük. A világűrben, azonban az egyes részek egyenetlen fejlődése is lehetséges. Ha sdkerül ráakadni Dyson gömbjeire, ezzel az utóbbi hipotézis nyer bizonyítást. Betonke ve Ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy a betont az építkezés, a felhasználás közvetlen közelében keverjék meg. Rájöttek ugyanis, hogy sokkal gazdaságosabb, ha ezt a munkát központi telepeken végzik, még akkor is, ha utána kisebb-nagyobb távolságra el kell szállítani a kavics,1 cement és víz keverékét. A betonminőség egyenletessége is jobban biztosítható, ha a központi telepen keverik. Ám a szakemberek találtak egy közbenső megoldást is, így született meg az úgynevezett transzportbeton, és a képen látható praktikus beton- szállító jármű. A közel másfélszáz lóerős motorral rendelkező jármű megerősített alvázára ferdén elhelyezett, kettős csonkakúp alakú keverőtartályt helyeztek, amely többféle sebességgel forgatható a gépjármű haladása közben is. A menetközben kevert vagy továbbkevert beton alkalmazásával meggyorsítható és tovább javítható az építkezés gazdaságossága. A transzportbeton az építkezés színhelyére érkező betonkeverő járműből egy csúzda segítségével közvetlenül a bedolgozás helyén üríthető ki. Természetesen a szakembereknek egybe kell vetniük a keveréshez szükséges időtartamot a szállítás időtartamával, nehogy Mesterségesen kiváltott földrengések Világszerte folynak a kutatások a földrengésekkel kapcsolatos jelenségek tanulmányozása terén és a megbízható előrejelző módszerek kifejlesztése érdekében. Ezzel kapcsolatban vetődik fői a kérdés, hogyan lehetne megelőzni a pusztító rengéseket, illetve megszelídíteni azokat. Közismert, hogy nukleáris fegyverek robbanásával ki lehet váltani földrengéseket, az azonban már nem annyira köztudott, hogy az ember vízi erőművek gátjainak építésével, a duzzasztók feltöltésével akaratlanul is kivált nem csak mikroszeizmikus, de ennél erősebb rengéseket. Jean-Pierre Rothé, a Nemzetközi Szeizmológiai Központ igazgatója már 1969-ben felhívta a figyelmet arra, hogy földünk különböző pontján a vízi erőművek gátépítései földrengéseket idézhetnek elő. Ezt a bejelentést egyesek hitetlenkedve fogadták, pedig már a harmincas években számos amerikai példa bizonyította ezt a tényt. A IL világháború után több földrengést tulajdonítottak Afrikában, az Egyesült Államokban, de európai és ázsiai országokban is a via erőművek gátjainak. Sőt a földrengések görbéje és a tároló medence feltöltési fokra között sok esetben szaros összefüggés volt kimutatható. de 75-öt a lakosság is érzékelt. Ebben az időszakban azonban vízi erőművet nem lehetett okolni a rengések kiVá!« tódásában. Mi történt itt? A Rocky Mountain Arsenalban 3700 méter mélységű lyukat fúrtak, és oda temettek el mintegy 500 millió liter szennyvizét, amelyet nem akartak visszadobni a folyóba. Amikor befejezték a föld alatti injekciózást, megszűnt á szeizmikus aktivitás is a környéken. Bebizonyosodott tehát, hogy a föld alá pumpált víz játszik szerepet a rengésekben. Ismeretes, hogy a nagyobb tektonikus rengéseket a földkéregben felgyülemlő feszültségek felszabadulása váltja ki. Ezek a feszültségek természetesen nem mindig elég erősek ahhoz, hogy a rengés kiváltódjék. Amikor azonban a nyomás alatt álló víz elér a törésvonalakba, növeli ezeket a feszültségeket. Az ember tehát ebben az esetben akaratlanul is elindít egy föld alatti reakciót. Ez viszont a geológusokban új gondolatokat ébreszt. Ilyen megelőző »injekciókkal« nem lehetne-e kiváltani mesterséges földrengéseket, hogy elejét vegyék a nagyobb »spontán« katasztrófáknak? Jön viszont a merész kérdésre á sok ha... Mennyi vizet, milyen mélységben és mikor — tehát milyen időpontban — injekciózzanak be, mint A legújabb kutatások szerint I preventív vaccinát a nagyobb ; földrengések elkerülése erde a szeizmikus aktivitás . különösen erős abban az esetben — és veszélyes is —ha feltoltéikor a tárolómedence nívója eléri a 100 métert. A geológusok azonban azt is megfigyelték, hogy földünk nem ’ minden pontján áll elő rengésveszélyes zóna vízi erőművek közelében. Franciaországban például a gigantikus serre-ponconi 122 méter magas gát környékén még soha nem regisztrálták rengéseket. kében? S a kérdésnek jogi es morális vetülete is van. Mi történik akkor, ha a mesterségesen kiváltott földrengések anyagi és emberáldozatokat kövsteűjnéík? A geológusok nagyobb része azon az állásponton van, hogy napjainkban az ember még nem eléggé ismeri a föld mélyében lejátszódó folyamatokat, azoknak m gyorsabn, lassúbb ieiCHbasn* saamiSGteeces molná a földrengésekre »predesztinált« erőművekkel. A jövőben a vízi erőművek építkezési helyét még nagyobb gonddal kell kijelölnt 1969 áprilisa és novembere között Denver (Egyesült Államok) vidékén több mint 700 . rengést regisztráltak. A leg- iínbíapik m i tonszfazaatkas»döglött« beton érkezzék az építkezéshez. Hazai útjainkon — így Somogybán is — egyre gyakrabban találkozhatunk már a baráti országokból importált ke- verő-szállító kocsikkal. A geológiai altalaj dönti el | keletkezését és terjedeset. Leg- mmdig a helyzetet, tehat az | alabb is annyira nem, hogy altalaj szempontjából kell szá- | ilyen megelőző módszerekkel játszani lehessen. A tudomány és a technika fejlődése azonban az elkövetkező évtizedekben bizonyosan lehetővé teszi majd, hogy az ember a természet erőinek megfékezése terén vívott harcában megelőző eszközökhöz és módszerekhez folyamodjék. A világűr és a népgazdaság Az űrkutatás a népgazdaság jövedelmező ágazatává válik. Nincs messze az idő, amikor a Föld körüli térség kutatására fordított összegek kétehánomszorosan megtérülnek — jelenítette kd Andrian Nyikolajev szovjet űrhajós. A meteorológiai mesterséges holdak az időjárás előrejelzésében segítenek; két szputayik révén a fiöld bármely pontjával könnyen, radiokapcsolat teremthető, míg az Orbita -kozmikus hírközlő rendszer- közvetítésévé! Sszak-Saifbéria és a szovjet Távol- -Kelet' lak« is nézhetik a moszkvai tv- adáaokat Nyüke&ajev és VU/tlij Szevasztyjanov is végrehajtott egyes népgazdasági jelentőségű feladatokat, amikor 1970-íben 18 napot töltöttek a világűrben a Szojuz—9 fedélzetén. Űrhajósok határozták meg például a hegyvidékek hotartalékait és kimutatták az óceánban mozgó halrajokat. Az egymilliós lélekszámú No- voszibirsák lakóit idejében értesítették egy öklön, közeled- téről, Kétót-SzSbória speciális tűzvédelmi szolgálatait pedig a téjgában akkor több helyét! dühöngő tűzfészkekről. Nagy segítséget kaphatnak az űrkutatástól a földrajztudósak és a geológusok is. Mini tengeralattjáró A tengeralattjárók ma már nemcsak hadászati célokat szolgalmak, a tudományos kutatásoknál is igényibe veszik őket Á' búvárgoimbök nem sorolhatók ebbe a 'kategóriába, azok nem rendelkeznék a helyváltoztatáshoz szükséges motorikus rendszerrel, így működési területük is sokkal1 korlátozottabb. Nem így a képen látható kétszemélyes amerikai mini tengeralattjáró, amely kfo. egy órát tartózkodhat a víz alatt, s villamos hajtású propellerje tekintélyes sebességgel viszi élőre. Rendszerint 'hajóról bocsátják á vízbe, s olyan mélyre- kell merülnie, ahova a békaernberek már nem juthatnak le. A kutatóhajók műszerei sokszor csak tájékoztató adatokkal szolgálnak, ezért merül le az ember 'irányítottá, mozgékony víz alatti jármű, a víz alatti világ titkainak pontos féltárására. Az »aquamauták« helyzete közel sem mondható kényelmesnek e - szűk kis tengeralattjáróban. Fejük búbját érintve csukódnak le a záró- fedelek, s a körül,pillantásra a szemük magasságában levő keskeny ablakon át van lehetőségük. A víz alatti jármű orrán levő szárny a tengeralattjáró helyzetének stabilizálására'szolgál és ixányváltoztatási .feladatokat, lát éL .... A irtemzetközá hiGlögiäi program keretében egyelőre a halvonulások tanulmányozására s a tengervíz • áramlatainak, szétóiyeződésetoek vizsgálatára használják a mini tengeralattjárót \ /
