Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Centralizmus és demokratizmus Megkezdődött a szántás Kopogtat a tavass Jól fejlett paprikapalánták a fonyódi tsz kertészetében. E gy párttaggyűlési hozzá­szólásban hangzottak el a következő szavak: »Az utóbbi időben már eleget beszéltünk a demokratizmus­ról, most a centralizmus erő­sítésén van a sor.« A Központi Bizottság 1972 novemberi ha­tározatának értelmezésével kapcsolatban fogalmazódott meg ez a vélemény, amit — érthetően — nagy vita köve­tett A legélesebb ellenvéleményt az említett hozzászólás azzal váltotta ki, hogy megengedhe­tetlenül elszakította és szem­beállította egymással a demok­ratikus centralizmus két olda­lát. Helyesen mutattak rá a vitában, hogy a két oldal fel­tételezi egymást, egységet al­kot, s egyiket sem lehet a másik nélkül, különösen pedig a másik rovására v fejleszteni. Eddig sem az volt a probléma, hogy nagy teret kapott a de­mokratizmus fejlesztése, ha­nem az, hogy egyidejűleg egyes helyeken nem fordítot­tak gondot a centralizmus kö­vetkezetes érvényesítésére is. A pártnak eddig is az volt az álláspontja, hogy a pártdemok­ráciát csak a demokratikus centralizmus keretében lehet és szükséges fejleszteni, s a másik oldalt, a centralizmust sem szabad elhanyagolni. Ugyanez áll most a centraliz­mus erősítésére is. »Akkor hát mi most az új­szerű ebben? — vetődött fel a kérdés az említett taggyűlés vitájában. — A Központi Bi­zottság határozata ez«k sze­rint semmi újat nem tartal­mazna a centralizmussal kap­csolatban?« Ügy vélem, helye­sen érveltek azok, akik úgy foglaltak állást, hogy e tekin­tetben is újszerű mozzanattal találkoztunk a határozatban. Azzal, hogy a X. kongresszus határozatainak következete­sebb végrehajtásáért szállt síkra, és nagyobb határozott­ságot követel a párt politiká­jának egységes értelmezésé­ben, kétségtelenül a centraliz­mus erősítését is hangsúlyozza. A centralizmus erősítését je­lenti az is, hogy a pártegység összetevői közül nagyobb kö­vetelményeket támaszt a párt- politika gyakorlati megvalósí­tására irányuló cselekvési egy­séggel szemben. A centralizmus ilyen értel­mű erősítéséhez, a félreértések elkerülése végett, két meg­Csak sejteni lehet még, hogy az új tető alatt milyen lesz majd a felújított kapos­vári Béke szálló. A földszin­ten kidöntött falakból álló téglahalmok között dolgoznák a kőművesek, szakiparosok. A régi porta bejárata elé vi­szont már ki tették a táblát: itt székel a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat kapos­vári üzletigazgatósága. Remény van arra, hogy el­készül a Béke szálló felújítá­sa? A fiatal igazgató — Juhos István — tegnap az idegen- forgalommal és vendéglátás­sal foglalkozó intézmények vezetőinek már az új Béke szállóról beszélt A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat 1970 szeptemberében vette birtoká­ba az ütött-kopott épületet. Akkor a felújított földszint — tehát az étterem —- megnyitá­sát 1971 szilveszterére ter­vezték. Erre az időpontra azonban még a tető átépítése sem fejeződött be. Ez volt egyébként az első akadály: nem találtak kivitelezőt. Az­után a tervezettnél lényegesen nagyobb költséggel a batéi TÖVÁL elvégezte ezt a mun­kát. A tető tehát végre elké­szült, s a kivitelező, a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat — most úgy látszik — intenzívebben fo­gott hozzá az épület felújítá­sához. A fla'.c' igazgató bízik a legújabb határidőben: októ­berre ígérik, hogy a foldszin­jegyzés kívánkozik. Először is: nem arról van szó, mintha ezek az új mozzanatok a de­mokratikus centralizmus ér­telmezésének valamiféle elvi revidiálását jelentenék. A de­mokratikus centralizmus fej­lesztésére irányuló eddigi tö­rekvéseink egyáltalán nem voltak hibásak, és ezért nem is szorulnak korrekcióra. A cent­ralizmus erősítése tehát nem azért szükséges most, mintha eddig »túltengett« volna a de­mokratizmus, hanem mert egyes területeken a X. kong­resszus határozatainak végre­hajtása vontatottan, követke­zetlenül történt, helyenként a gyakorlat nem mindenben fe­lelt meg a párt politikai irány­vonalának. Súlyosan téved azonban, aki úgy képzeli, hogy most háttér­be szorulhat a demokratizmus és mindenekelőtt a pártde­mokrácia fejlesztése. Erről nem lehet szó, ha felelősség- teljesen akarunk érvényt sze­rezni a kongresszus határoza­tainak. A Központi Bizottság határozatából következően most a demokratizmusnak azo­kat a lényeges elemeit szüksé­ges erősíteni, amelyek fokoz­zák a párttagság politikai akti­vitását, szélesítik bevonását a végrehajtás ellenőrzésébe. Hiszen munkánk eredmé­nyessége most nagyban függ attól, mennyire tudjuk politi­kai céljaink megvalósítását az egész párttagság, a dolgozók széles tömegeinek ellenőrzése alá helyezni. Ez nem jelent semmiféle bizalmatlanságot az intézményi, vállalati vezetők­kel szemben, de bármilyen tö­kéletesen is végezzék munká­jukat, nem pótolhatják ezrek és tízezrek kritikai észrevéte­lét, minden lényeges részletre kiterjedő figyelmét. A politika milliók ügye — abban az értelemben is, hogy csak azok tevékenységében valósulhat meg. Ahogyan nem nélkülözhetők a termelésben, úgy a vezetésben sem pótol­hatja aktív közreműködésüket semmilyen más módszer. A demokratizmusnak szá­mos olyan eleme van, mely a legszervesebben kapcsolódik az eredményes végrehajtáshoz, az egységes cselekvéshez. Ilyen például a jó tájékoztatás, amely sokolda­lú és tartalmas választ ad az embereket foglalkoztató miér­ti részt átadják. Itt kap he­lyet a Május 1. utcai oldalon a Mézes Mackó, készül az ét­terem galériája, a régi grill helyén új eszpresszót alakíta­nak ki. Ezt követi a söröző, a régóta lomtárnak használt sörkerttel, az alagsorban pe­dig egy borozó. A Pannónia mindenesetre megrendelte a Fővárosi Fa­ipari és Kiállításokat Kivite­lező Vállalattól erre az időre a berendezéseket. — S a Szállodai rész? — A hetven szobából álló szállodai részt 1974 elején nyitjuk meg. A január elsejével megala­kult kaposvári üzletigazgató­ság irányítja a Pannónia nyu­gat-balatoni üzleteinek mun­káját is: Fonyódtól egészen Balatonedericsig. Valameny- nyi üzlet közül azonban — alighanem — a kaposvári Bé­ke szálló felújítása jelenti a legtöbb gondöt. Az átalakí­tásra tervezett 20 millió fo­rint — ez már most biztos — i nem lesz elég. A költségek megközelítik majd ennek az összegnek a dupláját. A kőművesek vakolnak- már az épületben, ezt követik majd a szakipari munkák, a festés és a belső berendezések sze­relése. A lépcsőn visszafelé egy erőteljes férfihangot vertek vissza a falak: »Siessetek már!« A sürgetés az építők-i nek szólt, s az építőktől szár­mazott. tekre, ismerteti a végrehajtá­si megoldásokkal kapcsolatos elképzeléseket. A Központi Bi­zottság határozata nyomán az álami-társadalmi intézmé­nyek, vállalatok vezető szervei különféle intézkedéseket dol­goznak ki a X. kongresszuson meghatározott politikai célok hatékonyabb megvalósítására. Ezek az intézkedések a párt- szervezetek, a párttagok politi­kai mozgósító munkájával vál­nak az emberek meggyőződé- ses tevékenységének program­jává. Ami pedig a demokratizmus olyan elemére vonatkozik, mint a párton belüli viták, itt is sajátos módon és bizonyos tekintetben újszerűén jelent­keznek a feladatok. Ma első­sorban az olyan vita vezet célhoz, mely a végrehajtás leg­előnyösebb és legkedvezőbb feltételeit tárja fel, ami nem elodázza, hanem meggyorsítja a cselekvést, a feladatok meg­valósítását. Most, amikor szá­mos konkrét intézkedés kidol­gozására kerül sor, óriási je­lentőségű a párttagság vélemé­nyének számbavétele. A különböző tanácskozások, megbeszélések annál inkább szolgálják politikai -céljainkat, minél inkább felszínre hozzák a párttagok észrevételeit, gon­dolatait. Az ilyenfajta viták szintén fontos alkotó elemei a demokratizmusnak, s ebben az értelemben nélkülözhetetlen feltételei a centralizmusnak. A demokratikus centraliz­mus elve biztosítja pártunk­ban az eszmei-politikai-cselek- vési egységet, amely erejének ütőképességének legfontosabb feltétele. Ezért továbbra is együttesen szükséges fejleszte­nünk, erősítenünk a demokra­tikus centralizmus mindkét oldalát. A Somogy megye 1972. évi gazdasága-társadalmi helyze­tét jellemző főbb számok ked­vező, bár ágazaitonként eiitérő mértékű fejlődésit mutatnak. A növekedés üteme több tekin­tetben is meghaladja az orszá­gos mutatókat, és az egyes te­A termelés alakulása: ipar építőipar mezőgazdaság Egy foglalkoztatottra jutó termelés: ipar építőipar mezőgazdaság A foglalkoztatottak száma: ipar építőipar mezőgazdaság, erdő-, vízgazdálkodás A lakosság pénzjövedelme: A kiskereskedelmi forgalom: Az épített lakások száma: A Somogy megyében folyó beruházási tevékenység 1972- ben — ellentétben a III. öt­éves tervidőszak és az 1971. év jelentős növekedési ütemével — mérséklődött. Az új beru­házások indítását szigorító in­tézkedések és a kórláitozot- tafab pénzügyiaJLap-képzés ha­tására ugyanis a szocialista szektor teljesített beruházásai­nak 1972. évii. összeg-e 15—20 százalékkal kevesebb az egy ívvel korábbinál (2,2 milliard forint körüli). Ezen belül: — A tanácsi beruházások 1972-ben meghaladták az elő­ző évit. (összege 443 millió fo­rint.) Az összeg döntő hánya­da, majdnem 3/4 része, 1972- ben is kommunális .célok' ' •szolgált; A szántóföldek barázdáiban már nem csillog a hó. Az őszi kalászosok is éledeznek, nyúj- tóztatják kis zöld, még zsenge száracskáikat. Az . országút mellett nagy Dutra traktor pöfög, ekéi birkóznak a talaj­jal. A szőlősgyöröki Béke Ter­melőszövetkezetben megkez­dődött a tavaszi szántás. A barázdák engedelmesen borul­nak egymásra. Először a ho­moktalajokat munkálják meg. A traktor itt könnyebben bol­dogul. A szerves trágyát öt gép, a műtrágyát pedig kettő szórja a még feltöretlen terü­letekre. Most még csak egy erőgép szánt, de mihelyt lehet­séges, még kettő munkába áll. Az elsőnek átforgatott földbe silókukoricát vetnek A fonyódi termelőszövetke­zet kertészetében is készülnek a tavaszra. A melegágyak kö­zött friss termőföldkupacok. A harminc holland ágy többségét már kitakarították. A földet rostálják, az ágyásokba trágya kerül. — Sajnos, nem elég — mondja a brigádvezető. — A gazdaságban kevés az állat, a szerves trágyára pedig másutt is nagy szükség van, nés meliliebt is tovább szilár­dult a gazdaság, erősödött a fejlődés intenzív jellege, ja­vultak az életkörülmények. A növekedés üteme a legtöbb te­rületein megfelel a megye IV. ötéves tervében rögzített cél­kitűzéseknek. 1971. év 1972. év az 1970. év az 1971. év százalékában 108 108 115 104 103 100—101 105 106 106 100 105 104—105 302 102 109 104 95 97 110 306 111 108 119 110 vékenységének csökkenése 11 százalékos; — a legnagyobb mérvű csök­kenés a vállalatok döntési kö­rébe tartozó beruházásoknál következett be. TERMELÉS-ÉRTÉKESÍTÉS A megye szocialista ipará­nak 1972. évi termelési volu­mene — az országosnál jóval nagyobb arányban — 8 száza­lékkal nőtt. A növekedés üte­m-e azonos mind az 1971. évi­vel, mind pedig a IV. ötéves tervre előirányzottal. A szo­cialista iparon belül az egyes szektorok fejlődési üteme ki­egyenlítettebb, mint a koráb­bá években volt. 1972-ben — aiz előző évben tapasztalt stag­nálást követően — a tanács; ipar termelésnövekedése is számottevő. A szocialista építőipar 1972. A jól fűtött üvegházban az asszonyok a palántákat gon­dozzák. A kertészet saját szük­ségletére 25 ezer tövet nevel. Ezenkívül még bőven jut el­évi építési-szerelési tevékeny­ségének értéke — leszámítva az árszínvonal-változást — mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növeke­dés némileg magasabb az or­szágosnál, de lényegesen ala­csonyabb az előző évinél. Az elmúlt két évet együttvéve is alacsonyabb a fejlődés üteme a IV. ötéves tervben előirány­zottnál. Az építőipari kapaci­tás és az állaimi, szövetkezeti beruházók építési kereslete mind a magas-, mind pedig a mélyépítési munkákban tavaly közelebb került egymáshoz. A mezőgazdaság 1972. évi termelési eredménye az előző évinél és az országosnál ki­sebb mértékű (kb. 1 százalé­kos) emelkedést mutat. Az el­térés a növénytermelésben je­lentkezik, s zömmel az ország délnyugati. részét sújtó rend­kívül csapadékos időjárás miatt, a gaboniabetakarítási veszteségekből adódik. Emiatt a növénytermelés összhozama az országos 6 százalékos növe­kedéssel szemben alig haladta A termelő ágazatokban fog- latkoztaitiottak számában ta­pasztalható 1972. évi változá­sok irányzatukban követték a III. ötéves tervidőszak válto­zásait, méreteiket tekintve azonban — hasonlóan az 1971. évhez — lényegiesan mérsékel­tebbek voltak annál. A szo­cialista iparban foglalkoztatot­taik száma — nagyrészt egyes vidéki ipartelepek bővülése révén — 2 százalékkal nőtt. Az építőipar létszámnövekedé­se 4 százalékos volt, ezen be­lül , azonban ellentétes tenden­cia figyelhető meg: az állami szektorban 9 százalékos lét­számfelfutás, a szövetkezet: szektorban 3 százalékos csök­kenés tapasztalható. A mező- gazdasági nagyüzemekben fog­lalkoztatottak száma 4—5 szá­zalékkal tovább esőjeként. A foglalkoztatottak létsi mán belül — hasonlóan az or­szágos tendenciákhoz — me­ri lis végén, május elején már szedhető lesz ez a vitaminban gazdag növény. A holland ágvakban levő és a tíz fólia­sátor alatti paprikán kívül pa­radicsomot és uborkát ter­mesztenek nagyobb mennyi» ségben. Az üvegház melletti helyi­ségben két asszony melegágy­takarókat készít. Ennek alap­anyaga a nád, mely itt a Ba­laton partján bőven rendelke­zésre áll. A fóliatakarók .mel­lett száz ilyen nádtakaróra is szükség van. A meteorológiai előrejelzés szerint az idén különösen ko­rán köszönt be a tavasz. A gazdaságokat azonban ez nem éri váratlanul. Jól karbantar­tott gépek várják, hogy kigör­dülhessenek a földekre. A mű­trágya nagyobb részét már be­szerezték, és mire elérkezik á vetés ideje, remélhetőleg a vetőmagvak is minden gazda­ságban kellő mennyiségben állnak rendelkezésre. meg az előző évit. A kukorica termésátlaga viszont 16 száza­lékkal magasabb a múlt évinél, s megközelíti az 1969-es rekor­dot. A cukorrépa szintén re­kordtermést adott. Jónak te­kinthető a burgonya és a szá­las takarmányok hozama is. Az állattenyésztés termelési volumenének növekedése 1— 1,5 százaléknyi, azonos az or­szágossal. A szarvasmarha- program megvalósítására tett intézkedések kezdeti eredmé­nyeként értékelhető, hogy a több éve tartó csökkenési fo­lyamat megállít: az év végi ál­lomány számbelileg megköze­líti, a tehénállomány némileg meghaladja az egy évvel ko­rábbit. Az év végi sertésállomány 14 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbi — túl magasnak is tekinthető — ál­lománynál. A vi sizaesés a nagy­üzemieknél 5 százalékos, a kis­üzemi gazdaságokban 20 szá­zalékos volt. Az 1972-ben értékesített me­zőgazdasági termékek volu­mene a múlt évinél mintegy 5 százalékkal több, ezen beiül a termények, a zöldség-gyü­mölcsféléik értékesítése az elő­ző évihez hasonló, a vágóálla­toké és az állati termékeké azt mintegy 7 százalékkal meghaladó volt. gyénkben is gyorsabb volt az alkalmazotti létszám növeke­dése, mint a termelésben köz­vetlenül részt vevő munkáso­ké. Emiatt az alkalmazottak arányában 1971-ben és 1972- ben egyaránt némi növekedés érvényesült. A munkatermelékenység kedvezően alakult: a szocia­lista iparbán 6 százalékkal, az állami, a nagyüzemi mezőgaz­daságban körülbelül 4—5 szá­zalékkal emelkedett. Az építő­ipar állami szektorálban vi­szont stagnált, a szövetkezeti %>ítői’>a~'b«!n paf-f - ■ - "fy 5 7 km! vesstv-: ^' t inert ez utóbbi aknái a termelés csökkenésiét eddig még nem követte a foglalkoztatott lét­szám leépítése. 3 A legújabb határidő: 1973. október Hol tart a Béke szálló építése? A Pannónia üzletigazgatóságot létesített Kaposváron adásra is. Előreláthatólag áp­így gazdálkodtunk 1972-ben A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelenlese rületekiet erinito ütemcsökke­4 fontosabb adatok alakulása a IV. ötéves terv első két évében I: A gazdasági helyzet főbb jellemzői BERUHÁZÁS lőszövetkezatek beruházási te­A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma tL L--- &

Next

/
Oldalképek
Tartalom