Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

Sok pénz van, de elég soha ? Akiknek „pechje“ volt Hetvenéves népművelő Lengyeltóti beszélgetések A tízszokás ikervilla tu­laj dánosai vad nem találkoz­tam személyesem. Nem tudom hány centi magasak, milyen színű a szemük, a hajuk és fogalmam sincs, mennyit nyomnak a mérlegen. Dehogy a szocialista ember követelmé­nyeinek nem felelnek mag, az igen valószínűnek látszik. Leg­alábbis erre lehet következ­tetni a Idlónyi aktacsomóból, amely állandó kérelmektől és fellebbezésektől hízott kövér­re. A legjellemzőbb adat az a halványlila rajz, amely egy »•kacsalábon forgó« hétvégi ház terveiről szól. A kétszin­tes nyaraló — látszólag — a legkényesebb igényeket is ki­elégíti. Tulajdonosaik azon­ban mégsem elégedettek. ŰjsJbb négy szobával szeret­ték volna bővíteni a' házikót, de »pechjük« volt. A harma­dik szánithee már nem kaptak építési engedélyt: mert azon kívül, hogy építészeti szem­pontból teljesen szabálytalan lett volna, alaposan megha­ladná a személyi tulajdon mér­tékét No, persze föttételerfieitnénk, talán a csemeték száma indo­kolja, hogy a két família csu­pán tizennégy szobáiban férne eL De: hol az a sofcgyerek.es család, amely képes »kiizzad­ni'« azt a part közeliben épülő, háromszánbes siófoki villára vak) néhány müfliócskát? Igaz, a kivitelezés »házilag« történt, hiszen a két tulajdo­nos, Kovács József és Zilaky Gyula építőipari vállalatnál dolgozik. Elképzelhető, hogy tisztességes úton szerzett vagy örökölt pénzből szakmai tudá­suk, jó szervezőképességük ré­vén viszonylag olcsón »kihoz­ták« a tizszobás, négy fürdő­szobás, hallos, kanyhás, étke­zőfülkés, teraszos, loggiás, bal- konos csodát Arra azért kí­váncsi lennék, vajon munka­helyükön, hivatalból ugyan­olyan buzgalommal keresik-e az olcsóbb és jó megoldáso­kat, ha teszem azt tanácsi bér­lakások építésénél működnek közre? Ugyanígy foggal-kö­römmel harcodnak-e a közös tulajdon védelmében, mint most a saját tulajdonuk sér­tetlenségéért. Mert — ó, szörnyű igazság­talanság — népi elég, hogy az 1969-ben kezdett építkezés to­vábbi menetét a jelenleg ér­vényben levő rendelkezések szerint korlátozzák, vagyis a tanács nem ad engedélyt i a második emelet felhúzására — pedig már az építőanyagot is összehordták hozzá —, ráadá­sul a tetőterasz gyönyörűsé- géitőd is meg akarják fosztani a »szerencséidéin« tulajdonoso­kat A szabálytalan, lebegő lépcső lebontását követelik tő­lük. Pedig miOyen szépen ki­tervelték. Föltehetően ponto­san kiszámolták azt is, hogy Válasz a képviselőnőnek Az üzem- és munkaszervezéf fontosságát hangsúlyozta fel­szólalásában az országgyűlés legutóbbi ülésén Kosztolánczi Jáqflsné képviselő, a Kaposvári Ruhagyár dolgozója. — Ezen a téren jelentős a dolgozó szaktudása, de a ma­gasabb termelékenységet nem lehet csupán az egyén szorgal­mára építeni. Szükséges az új korszerű szervezési módszerek széles körű elterjesztése — mondta. Felszólalása további részében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az új módsze­rek elterjesztését nem szabad a véletlenre és az esetlegességre bízni. Javasolta, hogy — ha szükséges, külön pénzügyi alap biztosításával — szervezzék meg a hazai és külföldi mun­kamódszerek elterjesztését. A felszólalásra a pénzügymi­niszter válaszolt a Munkaügyi Minisztérium véleményét is figyelembevéve. A válasz tar­talmazza azt a tényt, hogy a vállalatok üzemszervezéséről hozott párt- és kormányhatá­rozat óta rendszeresebbé vált a minisztériumok szervezést irányító tevékenysége, és ki­bontakozóban van a vállalati szervezési munka javítása. A minisztériumok elkészítették a vállalati szervezési programok kidolgozásának irányelveit. Ezek többek között azt is tar­talmazzák, hogy kijelölt válla­latok feladata munkaszervezési módszereikkel segíteni a többi vállalatnál a szervezési tevé­kenységet. Mivel a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztése nagyrészt szemé­lyi feltételektől függ, napiren­den van a szakemberek képzé­se is. A vállalatoknak pedig lehetőségük van arra, hogy a termelésszervezést a műszaki fejlesztési alapból finanszíroz­zák- Mindezek figyelembevéte­lével külön pénzügyi alap lé­tesítését nem tervezik. Még egy fontos, közérdekű ja­vaslatot vetett föl Kosztolánczi Jánosné. A tej árának föleme­lése a csecsemők és a terhes anyák részére adott kedvez­ményes. úgynevezett csecsemő­tejre nem vonatkozott. Ez az ellátás azonban csak nagyobb ipari városokra vonatkozik. A képviselőnő azt szorgalmazta, hogy terjesszék ki a többi vá­rosra, illetve nagyobb telepü­lésekre is. A felszólalásra a belkereskedelmi miniszter első helyettese válaszolt. A csecse­mőtej-ellátás kiterjesztését a pénzügy-, egészségügy-, me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium közösen vizsgál­ja meg, és ezután várható in­tézkedés. S. M. Iparművészek a Soproni Szőnyeggyárban A Soproni Szőnyeggyárban iparművészek Hervczfk a külön­féle szőnyegmlntákat. Az igények szerint évente több száz tervet készítenek, hogy kielégíthessék mind a hazai, mind a külföldi megrendelőket. Képünkön: VelúiazóayeK »»*»-. teematerv* Irriraiii —. , mennyiért lehet bérbe adni | nyaranta a külön bejáratú lak­osztályokat. Én csak nagyjá­ból számoltam ki. A harma­dik szint felépülésével százez­ret jövedelmezett volna egy- egy évadban. Így »csak« hat- vanat — akkor, ha a földszin­ten maga a két gazda üdül. Micsoda veszteség! És akkor még a szomszéd Is állandóan okvetetlenkedik. Furcsa módon nem szereti, ha a 150 négyzetméteres tető eresz­csatornájából az ő telikére zú­dul az eső, és Hdfoeásoilja, hogy 5 »élvezi« szomszédjai nem megfelelően kialakított szemnyvízgödrének »áldásait«. Folytassam? Talán ennyiből is nyilvánvaló, hogy a pompás hétvégi ház gazdáit túlmérete­zett szerzési ösztön, haszonle­sés, az emberi együttélés sza­bályainak megsértése jellemzi. Ha az egész országban csak ők ketten lennének, aligha ke­rül sor a tulajdonszerzést kor­látozó rendelkezés bevezetésé­re. De sor került rá. Kárörvendő vagyok? Ha az öröm, amit a pöffeszkedő és munka nélkül százezreket jö­vedelmező villa jogainak meg­nyirbálása láttán érzek — káröröm, hát vóllelam. Kárör- vendő vagyok. Az örömömbe azonban üröm vegyül. „Ezután másképp lesz. Nincs kibúvó!« — gondoltam én. Az érdekelték fantáziája azonban jobb az enyémnél. Máris megtalálták a kiskaput. A szóban forgó ikerház egyik tulajdonosa, Kovács József — felismerve a helyzetet — az épület nagyságáihoz viszonyít­va amúgy is kicsi telkének egynegyed részét eladta. A vevőt — érdékes véletlen — Kovács Erzsébetnek hívják. Lehet, hogy testvérek? Ki tudja. A »birtok« — minden­esetre — oszthatatlan ilyen farmájban. Mert mit lehet kez­deni a 23 négyszögöl telekkel és a ráeső ingatlanrésszel? Ahhoz azonban untig élég, hogy a villatulajdonos — pa­pírforma szerint — fedve le­gyen. Rezes Zsuzsa Valaha járá­si székhely volt a mai fonyódi járás nagy­községe: Len­gyeltóti. Egyet­len járási funkciója a most is itt mű­ködő bíró­ság ... Sokan ingáztak más­felé, sokan el­költöztek. A munkahely- hiány vészes tüneteit csak szívós tevé­kenység szün­tette meg az utóbbi fél év­tizedben. A budapesti kitsz fióküzeme, a bogiári állami gazdaság üzemegysége, a gépjavító ál­lomás, a fo­gyasztási szö­vetkezet háló­zata, a helybe­li intézmények azt tükrözik, hogy újra megteremtették a nagyközség vonzását; a társ­községekből és a távolabbi környékről is sokan itt talál­nak munkát, itt vesznék, épí­tenek lakást. A korábbi fog­híjas telkek beépülitek, sőt a tanács újra parcellázott. A legutóbbi falugyűlés központi témája a kommunáilis beruhá­zások ügye volt Lengyeltóti, tehát körzeti központ ma is, megyénk egyik fejlődő nagyközsége. A hely­beli gazdasági egységek fel­sorolása természetesen nem érzékeltetheti, hogy mennyi tárgyalás, milyen következetes tanácsi iparfejlesztő, község- fejlesztő tevékenység áll mindezek mögött. Mert az áll •.. A tanácsházán a községi tanács elnökével és a községi pártbizottság titkárával olyan kérdésrőt beszélgettünk, ame­lyet a dinamikus és gyors üte­mű gazdasági előrelépés után Időszerű feltenni, s ez: Len­gyeltóti közművelődése. — Elment a népművelőnk, tehát sem a személyi, sem a tárgyi adottságok nem voltak a legjobbak a közelmúltban — mondja Benczes István tanács­elnök. — Miért a közelmúltban? — Azért, mert a személyi adottságok most jók. A nép­művelőnk egy nyugdíjas pe­dagógus, Gaál István. Lelkese­dése és tenni akarása megha­zudtolja korát Nézze, itt van a teimácisüJés jegyzőkönyve, a téma a közművelődési terv volt. Tudjuk, hogy ez a munka elég megterhelő számára, meg­hirdettük a művelődési ház igazgatói állását, pályázat is érkezett, de még várunk. Vá­logatunk. Olyan embert kere­sünk, akinek Pista bácsi nyu­godtan átadhatja, amit most elkezdett —, de természetesen rá is számítunk a jövőben. Ö írja a falukróndkát is. A tárgyi adottságok? Minek tagadj uk, a legfontosabb az ipartelepítés volt; más megol­dást nem találtunk, mint azt, hogy a művelődési ház nagy­termét kötőüzemnek rendez­zük be. Igen jelentős tanácsi segítséggel felépült már az új üzem, néhány hét még, és visszaadjuk a nagytermet. A tartalékolást már most megkezdtük, hogy a követke­ző ötéves tervben a helybeli gazdiaisági egységek támogatá­sával elkészülhessen az új művelődési ház. Haszon Lajos párttitkárt az értelmiség részvételéről kér­deztem. — Főleg az ismeretterjesz­tésbe kapcsolódnak be a pe­dagógusok, orvosok, műszaki értelmiségiek. A közművelő­dési terv — mélyet én is jónak tartok — részletesen meghatá­rozza a teendőket A középko­rúak részvétele lelkes és segí­tőkész, a fiatal értelmiségiek — néhány kivételtől eltekint­ve — már kevésbé kapcsolód­nak be a munkába. Az ő be­vonásuk hamarosan napirend­re kerül a KISZ csúcsvezefcő- ség előtt Gaál István művelődési ter­vét nagyszerűnek ítélte tehát a tanácsülés. A művelődési ház egyik szobájában beszél­getünk. Csaknem egyidős ez­zel a századdal, ötven éve pedagógus. Bár nyugdíjas, mostani tevékenységét is a pedagógus lelkesedése hatjait — 1922-ben kerültem Len­gyeltótiba. Milyen volt akikor a tanító . helyzete? Nagyinak, dzsentrik és a helybeliek kö­zött? Ezt manapság nehéz el­képzelni. Én inkább az iparos­sághoz csatlakoztam, és szer­veztem, vezettem tíz ipari is­kolát is, egészen 1953-ig. A pedagógus mindig köteHesise- gének tartja, hogy foglalkoz­zon azokkal is, akik már el­hagyták az iskoláit A múltkor egy volt tanítványom — most negyvenéves lehet — megállí­tott az utcáin és kérdezte: lesz-« színdarab. Ha kérdezte, mit felelhettem volna mást Hát persze, hegy kész — ha többen is akarják. Indul a tánocsopart is, sikerült vesse- tót találnunk. A fúvószenekar ugyancsak elkezdi a próbáikat — Varrnak hagyományai a színjátszásnak Lengyeltóti­ban? — Készítem a faftukrónflcát, a/bban is utalok ezekre. Ke­vesen tudják, hegy Rákosi Jenő 1860-tól 1862-ig volt itt a gróf alkalmazásában, és rtt kezdett írni. Műkedvelő elő­adásokat azóta is tartotta«:... — A mai népművelés for­mája azonban sokat változott. — Ehhez alkaäimazKoäiM kell. A napilapok, az Oj írás, a Kortárs rendszeres olvas­mányaim. Az ember nyitott szemmel jár és tájékozódik. Ha van kedve hozzá, akkor hetvenévesen is lehet népmű­velő. De azért aura kérem, ne túlozza ed. ezt a dolgot. Én egész életemben nem csinál­tam semmi olyat, amire most visszanézve azt kellene mon­dani, hogy: nahát, micsoda különösen nagyszerű! Nem ál­szerénység ez. Én dolgoztam, mint más egyszerű ember — ötven évig. Valóiban igaz. És ez a leg­több. Ezért tartozik neki min­denki köszönettel Lengyeltóti­ban. Tröszt Tibor Az óvoda és iskola kapcsolata »Az iskolába lépő gyerme­kek könnyebben küzdik le az első akadályokat, ha megelőzően óvodába Jár­tak...« (Az MSZMP KB határozatából.) EBBŐL A GONDOLATBÓL kiindulva folytatnám, hogy az »akadályok« leküzdése kölcsö­nös feladata az óvodának és iskolának. Az eddiginél alapo­sabb megfontolást igényel a kapcsolat elmélyítése. A ta­pasztalatok szerint a legtöbb esetben formális ez az együtt­működés. Vagyis: elkészültek az »együttműködési tervek«, de a tartalom mindig háttér­ben maradt. Gyakran hangoztatják a ve­zető óvónők, »hogy mindig az óvoda kezdeményezi a kapcso­latot az iskolával, és ritkán fordul elő fordítva ...« Talán nem Is az a lényeg és a leg­fontosabb, hogy ki kezdemé­nyez, inkább a hogyanon van a' hangsúly. Annál is inkább, mert.,. »az óvodai nevelési program alapgondolata: a gyermek egész személyiségét kívánjuk fejleszteni az isfcotá- balépés küszöbéig olyanná, hogy ott folytathassa, amit az óvodában megkezdett; ami valahol a kezdet kezdetén megveti az emberré nevelés alapját...« A »gyermekközpontúságot« figyelembe véve a tanév má­sodik félévében érdemes a jó kapcsolat kialakításának gon­dolatával foglalkoznunk, hogy az első »akadályokat« is io­A kölcsönös megismerés szükségessé teszi, hogy az is­kolai nevelők ne csak egy-egy foglalkozást lássanak, hanem legalább egy délelőttön át kí­sérjék figyelemmel a gyereke­ket. Nagyon lényeges a gyer­mekek személyiségének meg­ismerése szempontjából. A já­tékon keresztül (az óvodás ko­rú gyermek fő tevékenységi formája) konkrét lehetőségük nyílik nevelőtársainknak arra, hogy jobban szemügyre ve­gyék a közösségi nevelésen be­lül mint egyént is. Tud-e tár- ! saihoz alkalmazkodni? Kitar­tó-e? Milyen a kézügyessége | sitb... Szerep- és szabályjáté­koknál ismeri-e a helyes ma­gatartás normáit? Az oktatás hatására ponto­sabbá válnak és rendeződnek, megszilárdulnak és kibővülnek az egyéb tevékenység közben szerzett ismeretek, fejlődnek az értelmi képességek, s a gyermekek előbbre haladnak anyanyelvűk! elsajátításában is. A foglalkozások során fel­ébred a gyermekekben a ta­nulás vágya, a gondolkodás öröme. Kialakul az iskolai ta- ! nulás megkezdéséhez szüksé­ges pszichikus beállítódás, a feladattudat, az önfegyelmezés képessége. AZ ÁBRÁZOLÁS ugyan­csak eléggé sokat vitatott té­ma, sok félreértésre is ad le­hetőséget De egy csapósra megváltoznának a helytelen szemléletek, ha az iskolád ne­velőik ismernék a követelmé­nyeinket Nem az a lényeg, OoGf. tus óvodái m katikái jobbról balra kezdi-e rajzolni vagy fordítva — mindkét ol­dalról képes legyen kerek, szép karika rajzolására, ez a tudás. Az óvodában az év má­sodik felében több és több dí­szítő munka szerepel az okta­tási tervben, amit a gyerekek igen szeretnek, kedvelnek is. Minden esetben hangsúlyozza az óvónő: — »ha iskolások lesztek, a füzetetekben is raj­zoltok majd ilyen formákat!« Fontos szempont az írásokta­tás előkészítésé — sordíszek rajzolásával. Minden foglalkozásra nem kívánok kitérni. Szándékosan hagytam a végére a matema­tikai foglalkozást, nem mintha háttérbe szorulna, sőt! Nincs abban túlzás, hogy nagyon »közkedvelt« ez, mert biztosí­tott a gyermekek egyidejű foglalkoztatása, de pedagógiai szempontból azért is, mert a gyermekek több térbeli kiter­jedés! fokozatot is képesek megismerni, felsorakoztatni, egymással összehasonlítani. Továbbá mennyiséget egyen­lővé tenni, vagy adott kiterje­désnél, mennyiségnél kisebbet vagy kevesebbet, Illetőleg na­gyobbat vagy többet létrehoz­ni. Megismerkednek a tárgyak tulajdonságaival, azok csopor­tosításával is. Képesek 10-et, vagy 10-en aluli mennyisége­ket a gyakorlatban kétfelé vagy többfelé bontani, közben használják a térbeli viszonyo­kat kifejező névutókat is. Mindezek a foglalkozások a gyermek logikus gondolkodá­sát segítik, fejlesztik. A mate­matikai foglalkozások eszköz­igényessége. sokfélesége az óvónőktől és a szülőktől ren­geteg időt, energiát vett igény­be, amíg elkészült egy-egy széria (300—100 db is) egy foglalkozásra. A TÖRÉSMENTES átmene­tet még úgy is lehetne bizto­sítani, hogy varázsoljuk közö­sen az osztályt is olyanná, mint a »meseország«, ahol a komor fekete és zöld tábla mellett jól elfér a mesekép is, melyet -közös munkával készí­tett a csoport. Kedvenc báb­jaik is helyet foglalhatnának a kezdeti időszakban az isko­lában, nem beszélve a mese­könyv kedves varázsáról. Ál­talában gond van a ruhadara­bok megismerésével is. Vajon olyan nagy probléma lenne, ha a kis naposjeleiket maguk­kal vihetnék az iskolába? Ugye nem? Akkor mi az oka, hogy ezeket a kis apróságok­nak vélt figyelmességeket nem tesszük meg? A szülők­nek, a gyermeknek, valameny- nyiünknek lényeges, hogy örömmel menjen iskolába a volt óvodás, és az iskolakapu­ból ne szökési gondolattal né­zegessen vissza. Bird Gyuláaé várost óvodai felügyelő Somogyi Néplap] 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom