Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Fizetésnapon legtöbb az ügyfél

Lassan egy éve, hogy a Ka- linyin városrész szolgáltatóházában megnyílt az Országos Takarékpénztár fiókja. Azóta többszörösére növekedett a forgalom, egyre többen igénylik a szolgáltatásokat.

— Május nyolcadika óta dolgozunk, azóta az igények állandóan nőttek. Legtöbben a takarékbetétek és az átutalási betétszámlák ügyében keresnek föl bennünket. A befizetett összegekből mi rendezzük az esedékes számlákat, vü- lanydíjat, lakbért, újságelőfi zetéseket. Nagy segítség ez a városrész lakóinak — mondta Horváth László, a fiók vezetője.

— Csali ők vehetik igénybe a szolgáltatásokat?

— Természetesen nem. Azok, akik eddig a központban bonyolították le kölcsö- neiket, most hozzánk fordulnak. Nem szükséges ott rendezni a számlákat, nálunk is kiegyenlíthetik tartozásukat. Az már megvalósult, hogy az egyéni hiteleket körzet szerint folyósítjuk. A füredi városrész, a Kanizsai utca egy része is ide tartozik.

— Véleménye szerint a kölcsönügyletek melyik ágát érdemes továbbfejleszteni?

— Novemberben kezdtünk hozzá az ifjúsági betét szervezéséhez. Azóta 206 ügyfelünknek van ilyen betétkönyve. Legtöbben személyi kölcsönért fordulnak hozzánk. Betétállományunk összege több mint nyolcmillió forint. Az ősszel jelentős volt a mezőgazdasági kölcsön igénylése, s szerelnénk kapcsolatot teremteni a kaposfüredi termelőszövetkezettel. Decemberben száztíz árukölcsönt folyósítottunk, akik hitelt vettek föl, azoknak a száma eléri az ezerkétszázat.

— A hónap melyik felében keresik fel legtöbben a fiókot?

— A fizetésnapokon. Naponta átlagosan száz-száztízen fordulnak meg nálunk.

— Gondok voltak a pénztári órákkal kapcsolatban.

— Igen, nehezen lehetett megoldani a pénztár nyitva tartását. Míg a központban csütörtökön tart nyitva a pénztár este hatig, addig pénteken délután nálunk lehet pénztári ügyeket intézni, bár nem nagyon nőtt a forgalom.

— Terveik?

— Szeretnénk a mezőgazda- sági kölcsönt fejleszteni.

R. G.

A múlt év novemberében tanácskozásra- gyűltek össze a városi tanács építési osztályán a megyei, városi tanács, a tervezővállalat, a villamossági gyár és a DÉDÁSZ képviselői. Ezen rögzítették, hogy a tervezőiroda tervei alapján a DÉDÁSZ városi és vidéki kirendeltségének szocialista brigádjai társadalmi munkában elkészítik a megyei, valamint a városi tanács épületének ünnepi kivilágítását. A VBKM vállalta, hogy a fényszórókat ez év első hónapjában leszállítja.

Barna József, a DÉDÁSZ kaposvári üzemigazgatóságának igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy a napokban megérkeztek a

VBKM készítette fényforrások. A DÉDÁSZ rövidesen beszerzi Budapestről az izzókat. A reflektorok fölszerelésének előkészítését már megkezdték, s ha az idő továbbra is ilyen kedvező marad, a hónap végére elkészülnek a munkával.

A díszkivilágításon kívül — szintén a centenárium tiszteletére — soron kívül elvégzik a közvilágítás karbantartását. A közelmúltban »-tették tisztába« az Április 4. utca és a Kossuth tér lámpatesteit.

Erre az évre tervezik a város valamennyi vaskandellá- berének újrafestését. A munkát a DÉDÁSZ költségvetésének terhére az építőipari szövetkezet végzi.

32522 liter iskolatej, kakaó

Az iskolatej-ellátás javítására szeptemberben határozatot hozott a kaposvári városi párt-végrehajtóbizottság. A végrehajtásról a városi tanács művelődésügyi osztályán tájékoztattak: a tejipari vállalat minden mennyiségben biztosítja az iskolatejet, kakaót, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a kaposvári áfész boltjaiból tíz órára minden általános iskola megkapja az igényelt tejterméket, pékárut.

A flakonos iskolatejből szeptembertől decemberig 9528 litert adtak el a kaposvári is-1

kólákban, kakából 22 994 liter

fogyott.

Érdemes összehasonlítani a megyei adatokkal: tejből

19 891, kakaóból 52 691 litert fogyasztottak a tanulók.

A városi adatokból kitűnik, hogy csaknem minden gyerek fogyaszt tejterméket az iskolában.

A Krénusz, a Pázmány Pé- •i.er általános iskolák példájára hamarosan büfét létesítenek a Berzsenyi és a Rákóczi iskolában is. A jövő útja: legyen büfé minden iskolában, ahol a tanulók a legszükségesebb tanszereiket is megvásárolhatják óraközi szünetben.

A függesztett talajművelő pálcáshengerét szerelik.

Hatalmas szárítódobok foglalják el az üzem területét. Véglegesen majd a gazdaságokban állítják össze őket.

NÉPLAP

MELLÉKLETE

A

SOM OGYI

Nem látványosan, csak" eredményesen..

— Nagy Imre? Rögtön...

— mondja egy női hang a telefonba. Aztán néhány másodperc múlva folytatja:

— A főművezető elvtárs nincs itt a közelben, kiment az üzembe.

Tessék talán később keresni.

— Meddig tart a munkaidejük?

— Négyig, de Nagy elvtárs általában fél ötig, ötig is itt van.

Ezek után igazán nem meglepő, amikor Nagy Imre azt mondja:

— A családom már azzal vádol, hogy jobban szeretem az üzemet, mint őket.

Nem teszi hozzá, hogy »ez persze nem igaz«, nem cáfolja, csak elnézően legyint, mint aki biztos benne, a két dolgot, az üzemet meg a családot egyszerűen nem lehet összehasonlítani, egy kalap alá venni. A Somogy megyei Tejipari Vállalat kaposvári vajüzemének főművezetőjét az utolsó pillanatban sikerült »elcsípnem«. Éppen a kabátját húzta az irodának alig, inkább csak kuckónak nevezhető helyiségben, melyet az üvegfal csak képletesen választ el a termelő egységektől.

Leveti a kabátját. Várja a kérdéseimet. Nem mosolyog. Nem igyekszik megnyerő lenni. Mégis az. Pedig beszéde is darabos, látszik, nem a szavak embere.

Hogv miért kapta meg 1970- ben a legelsők között a kaposhogy is mondjam, valahogy hozzánk nőtt a társadalmi tevékenység. Nem is tudom. Amikor a Sörház utcai óvoda felépült, parkosítottunk. Azután a játszóhely, mi csináltuk az udvarra azt a babaházat. /

— Ki az a »mi«?

— Hát mi, szülők. Három gyerekem van. Mint szülő és mint ember, kötelességemnek éreztem, hogy segítsek. Ugyanígy patronáljuk a Gárdonyi iskolát is. A népfronton keresztül. Például végigjártuk a »problémás« gyerekek családját.

— A hátrányos helyzetű gyerekekét?

— Ügy van. Tudja, akiknek az apja részeges, vagy más ok miatt elhanyagolja a családját. Próbáltuk nevelni őket. A szülőket. A legutóbbi választások idején is mentünk

vári városi tanácsnak a tár-j házról házra, itt a Cseri kör sadalmi munkáért járó emlék- piakettjét?

— Az egész családom olyan beállitottságú, hogy valahogy,

zetben, meg munkásőr vagyok több mint tizenkét éve, de hát, nézze, ezek apróságok. Nincs benne semmi látványosság.

Megismerték az ifjúsági betétet

Nem is arra törekedtem, hogy látványos legyen, amit csinálok, csak eredményes.

Nagy Imréről tudom, hogy a Kapos áradása idején nagyon is »látványos módon«, mondhatnám hősiesen mentet, te az üzem gépeit. Amikor erre emlékeztetem, megjelenik arcán az első mosoly.

— Akkor a lét és a nemlét forgott kockán. Muszáj volt csinálni.

»Lét és nemlét?« Az üzem létéről volt szó talán, ö azonban ezt személyes ügyének tekintette.

Nagy Imre többszörösen kiváló dolgozója a tejiparnak. Mellette munkásőr. Tevékenységéért A haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatával jutalmazták. 1953 óta tagja a vállalat pártvezetőségének. 26 éve párttag.

— Mivel tölti a szabad idejét?

— Szakkönyveket olvasok. Nagyon szeretem a szakmámat. Moziba járok, tv-t nézek.

— Kocsi nincs?

— Három gyerek mellett? — kérdez vissza minden kese rűség nélkül. — Egy családi házat építettünk. Igaz, nem telt akkorára, mint amekkora kellene, nőnek a gyerekek, két fiú, egy lány. A lánynak jó lenne egy külön szoba, de hát néha még megélhetési gondjaink is voltak az építkezés miatt.

— Hogyan tudta meg, hogy kitüntetést kap a társadalmi munkájáért, és mit érzett, mikor átvette?

— A városi tanács küldött egy meghívót. Nagyon meglepett. Hiszen nincs olyan nagy nevem, hogy ... Hát nagyon jólesett. Hosszú évek munkájának elismerését éreztem benne.

R. Zs.

A szolgáltatások és a kisipar

Kaposváron dolgozik a megye kisiparosainak több mint tíz százaléka. Míg a megyében 4226-an kaptak iparjogosítványt, a megyeszékhelyen 546-an. Ez az arány jó. Megváltozik azonban a helyzet, ha az említett kisiparosok összetételét vizsgáljuk. Eszerint Kaposváron 98-an csak másodállásban tevékenykednek, további 69-en pedig már nyugdíjasként. A munkaerő minőségét befolyásoló korátlagot és a munkára fordított időt tekintve tehát nem a legjobb a helyzet. Pedig a kisiparnak fontos szerepe van a város ipari-szolgáltatási rendszerében.

Endrédi Lajost, a KIOSZ megyei titkárát kerestük fel, hogy a kisiparnak a javítószolgáltató munkában- betöltött szerepéről érdeklődjünk.

— Kisiparosaink helyzetét az 1958. évi 9. sz. törvényerejű rendelet szabályozza — mondta a KIOSZ megyei titkára. — A rendelet kimondja. hogy a magánkisipar egészítse ki az állami ipart, és vállaljon aktívan részt a javító-szolgáltató munkából. 1964-ben módosították ezt a rendeletet, s a magánkisipar nagyobb mozgásteret, több kedvezményt is kapott. Egyebek között megengedték az iparbővítést — például az asztalos üvegező tevékenységet is végezhet —, és különféle adó- kedvezményekben is részesülnek a kisiparosok. Igv például kedvezményeiket kapnak öregség, betegség esetén a tanulók után, és akkor, ha kisebb településen dolgoznak.

— Milyen hatással vannak a

kisiparosok helyzetére ezek a

rendelkezések?

— Első helyen azt említe

ném, hogy nőtt a vállalkoz. kedv, s ezzel együtt több szolgáltatási igénynek tudnak

megfelelni a kisiparosok. Érzik, hogy a társadalom számi munkájukra, kialakul körük ben egyféle termelési biztoi ság.

— Mi jellemzi a megyeszék helyen dolgozó kisiparosok

szolgáltató tevékenységét?

— Kaposváron is megtalálható a falusi körülmények kö zött dolgozó iparos, különösen

Díszkivilágítás a Kossuth téren

Újrafestik a kandellábereket

a peremkerületekben, például a toponári és a kaposfüredi városrészben. Más szakmákban viszont kimondottan konjunktúra van. így például a kaposvári nagy kereslet miatt tele vannak munkával a gépkocsijavítók, az elektronikai és mechanikai műszerészek és a háztartási kisgépet javítók. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy egyes szakmák változóban, átalakulóban vannak. Az utánpótláshiány különösen a cipészeknél jellemző. Rop- pat érdekes, hogy 17 évvel ezelőtt még több mint 500 cipész dolgozott a megyében s ma már alig 140. Ez a jelenség azonban elsősorban Kaposvárra jellemző. Itt kell megemlítenem a fodrászokat is: a dekonjunktúra — az ismert okok miatt — főként Kaposváron jelentkezik.

— A kisiparosok a tényleges munkán kívül hagyományosan részt vállalnak a szakember- képzésből Is. Milyen a jelenlegi utánpótlás?

— Most — s ez ismét csak megyei adat — ötven kisiparos tart hatvanegy alkalmazottat. Harmincnyolcán pedig 57 szakmunkástanuló képzését (11 szakmában) vállalták.

— Ez nem túl sok?

— Sajnos, évről évre nehezebb jelentkezőket találni. Kevés a fiatal, s azok is inkább a nagyüzemekbe mennék.

— A KIOSZ érdekvédelmi szervezet. Dgy tudom, segít tagjainak az anyag beszerzésében.

— Igen, folytatunk anyaggazdálkodási tevékenységet is.

De ennek a formái 1968 óta megváltoztak. Azelőtt bizonyos meghatározott mennyiségben érkezett az anyag, a gazdasági mechanizmus reformja óta zömében szabadon. így a kisiparos maga: is be tudja szerezni nyersanyagszükségletét. Ennek leggyakoribb formája, hogy a kisiparosok zöme áfész-tag, s a szövetkezeten keresztül igyekszik megszerezni az anyagot. Az új gyakorlat legbeváltabb és leghatékonyabb formája az áfész-eken belül megalakított kisiparosszekció.

— Hogyan ítéli meg: korszerűnek mondhatók-e a kisiparosok szolgáltatásai?

— Meglehetősen vegyes a kép. Túlnyomórészt kézi erővel végzik a munkát, s hiányoznak a műhelyből a korszerű, gyors kisgépek. Nagyobb fokú gépesítést csak kölcsön segítségével lehetne végrehajtani, de a kisiparosok idegenkednek a kölcsönöktől. Jellemző, hogy tavaly is alig több mint egymillió . forintot vettek fel az OTP-től. Hogy miért? Pontosan nem tudom. Talán a viszonylag magasabb, hétszázalékos kamatláb miatt. Ami pedig az üzletek külső képét illeti, nagyon bízom benne, hogy Kaposváron, a Kalinyin városrészben épülő toronyházak földszintjén, ahol főként üzleteket, szolgáltató egységeket rendeznek majd be, kisiparosok is megjelennek igényeikkel. Számukra mindenképpen előnyös lenne: a hely korszerű, szép és mindenekelőtt központi fekvésű.

Csupor Tibor

Hengerek és talajművelők készülnek

A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kapos- ári Gyárában megkezdték a talajművelő kombinátor gyárosát. Ebből két típus készül. Az egyik tárom, a másik öt íéter szélességben munkálja meg a talajt.

Itt készü1 a szálas takar mányokat szárító berendezés s. Ebben az évben a nagy telj esítményű szárítóból huszonhét, míg a kis teljesítményűb 51 tizenöt készül.

A vállalat szovjet exportra gyártja a tojóházi berendezéseket. A munkát igen megkönnyíti egy új, szovjet vízszintes élhajlító berendezés, mellyel száz tonna nyomást tudnak kifejteni.