Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Ünnepi nagygyűlés az Egyesült Izzóban (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös . 6egjtsé@nyú jitásd szerződés hazánk, népünk, szocialista építő munkánk legszilárdabb támaszává vált. Közismertek gazdasági kapcsolataink is: a Szovjetunióból származó beho­zatalunk több mint kétharma­da nyersanyag, villamos ener­gia és energiaforrás. A Szov­jetunióba irányuló exportunk majdnem 90 százaléka ipari termék. Az elmúlt huszonöt év alatt több mint negyvenszere­sére emelkedett a kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló árucsere. A bennünket összefűző köl­csönös megbecsülés és ba­rátság lángja különösen ma­gasra csapott a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját méltató magyarországi ünnep­ségeken, megemlékezéseken. Ugyancsak világosan demonst­rálja barátságunk fegyverté­nyeit a nemrég' lezajlott ma­gyar—szovjet — legmagasabb szintű — pártközi eszmecsere, Brezsnyev elvtárs magyaror­szági látogatása. Nem akarom megismételni az akkor elhangzottakat, csu­pán hangsúlyozni szeretném, itt, ezen a helyen is, hogy a mi barátságunk nem ünnepi alkalmakra szól, hanem min­den hétköznapra, együttműkö­désünk, testvéri kapcsolataink egyszerű tényeire is vonatko­zik. Tisztéit elvtársak! Hazánk elkötelezett ország- Mire kötelezte el magát né­pünk? Arra, hogy hazánkban felépüljön a szocialista társa­dalom, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, hogy politikai, gazdasági, kulturális életünk a marxizmus—leninizmus esz­méje alapján állandóan erő- . södjék es fejlődjön. Pártunk és kormányunk po­litikája tehát egyértelműen el­kötelezett politika. De ez az elkötelezettség állami önálló­ságunk és nemzeti független­ségünk biztosítéka. Elkötelezettség és önállóság. Elkötelezettség . és független­ség. Ellentétes fogalmak? Nem. Szocialista országok vi­szonyában nem. Miért nem? Azért, mert azonos eszme alapján, azonos célért küz­dünk. Azért, mert munkás- szolidaritással együttműkö­désre, összefogásra, egymás se­gítésére, megvédésére, a nem­zetközi munkásosztály eszmé­jének országainkban történő megvalósítására szövetkez­tünk­Tehát önmagunk, munkás- osztályunk, népünk ügyének elkötelezettei vagyunk. A mi népünknek nincs és nem lehet ilyan »-nemzeti érdeke«, mely szembenáll a Szovjetunió, a többi szocialista ország, a lemzetközi muskásosztály ér­dekeivel. A mi viszonyaink között elkötelezettnek lenni egyet jelent mindezeknek a felismerésével és gyakorlati megvalósításával. Tisztelt elvtársak! Embereket őszinte barátság köthet össze, ha közös a mun­kájuk, ha érdeklődési körük, közösek az emlékeik, céljaik, elveik, ha szolidárisak egymás sorsa iránt és segítik egymást. Milyen a mi hazánk és a Szovjetunió barátsága? Barát­ságunk az emberek közti ba­rátságnál több, mélyebb, ne­mesebb és felelősségteljesebb, mert hiszen népeink sorsát ha­tározza meg. Mélyek e kap­csolatok, mert kimeríthetetlen forrásuk a közös cél, a közös eszme, a közös utunkból eredő összefogás, szolidaritás. Ilyen a szovjet és a magyar nép közötti együttműködés, ilyen a mi barátságunk. Mi a különbség az igaz ba­rát és az úgynevezett »baráti« szavak között? Ezt a különb­séget példával fejezem ki. Em lékezzünk, hogy az 1945 utáni években imperialista körökben hazánkról mint rab nemzet­ről és annak valamiféle fel szabadításáról beszéltek. És most? Ugyanezek a körök mintha a szocialista országok népeinek a barátai volnának, »segíteni« akarnak, »önálló­ságra és függetlenségre« biz­tatnak. Számonkémi és óvni kezdik a szocializmust ha­zánkban. De vajon milyen önállóság­ra és függetlenségre gondol­nak? Valóban féltik a szocia­lizmust, valóban aggódnak ér­te? Azt hiszem, erre nem is kell válaszolni, mert jól tud­juk, hogy mit értünk mi, és mit értenek ők szocializmuson, nemzeti önállóságon vagy füg­getlenségen. A barátság soha nem cél nélküli sem a Szovjetunió, sem Magyarország részéről, de az imperialista körök részéről sem az. Ezért a barátságról szóló szavak mögött mindig azt nézzük, kik és miért ajánl­ják fél. Milyen az imperialisták ba­rátsága? Ismerünk történelmi példákat, amikor kulturált, civilizációt terjesztő barátság­ról beszéltek, s eközben föld­részeket tettek gyarmatokká, népeiket igáztak le és fosztot­tak ki. De frissebb, még be sem hegedt sebeket is hordoz a Föld az imperialisták »ba­rátságáról«: lerombolt város­részek, elpusztult falvak, mér­gezett vizek, termést nem ho­zó földek, esztelen népirtás képe tűnik elénk, ha Vietnam­ról vagy Indokína más orszá­gáról hallunk. Megjelenik az imperializmus a bombákat hordozó gépekkel, a népirtás megvalósítójaként majd pedig »jótékonykodó­ként, segítőkészséggel«. Részt kíván venni saját pusztítása eltüntetésében ? Megváltozott volna arculata? Megbánta vol­na tetteit? Vagy inkább ar­LUSAKA Újabb merénylet Zambia ellen A rhodesiaa fajgyűlölők újabb merényletet követték el Zambia békés lakossága ellen: Chirundu körzet egyik falujá­ban aknát robbantottak, a/, aknaszilánkok három asszonyt és kőit gyepeket súlyosan meg­sebesítettek. A robbanás alig néhány perccel azelőtt történt, hogy a helyszínire érkezett vol­na az ENSZ Biztonsági Tamá- csánák a zambiai—rhodesiai határon kialakult helyzet ki­vizsgálásával megbízott kül­döttsége. Mint a delegáció in­donéz vezetője kijelentette, ha csak 20 perccel korábban jön­nek, ők is áldozatul esnek a merényletnek. Becs/ konzultáció Az álláspontok közeledésének jelei Tárgyilagos és konstruktív légkörben folytatódtak tegnap Becsben az európai haderő­csökkentést szolgáló előzetes konzultációk. A két és több­oldalú eszmecserék érdemi ré­Somogyi Néplap szérűi tartózkodással beszél­nek konferencia-körökben, mégis egyre több jele van an­nak, hogy az álláspontok kö­zelednek. Becsben úgy vélik, hogy Von Vfford haUamd fódelegá- tus brüsszeli utazása némi változást hozhat a nyugatiak áilá^xmtjában. ról van szó, hogy amit nem ért el háborúval, azt így akar­ja most megvalósítani? És ezzel szemben milyen a szocialista országok barátsá­ga? Ezt jól mutatja Vietnam példája- Kik segítették a fegy­verszünet elérését? A barát­ság a proletár internacionaliz­mus, a Szovjetunió és a szocia­lista országok ereje. Ez az erő a garancia ezután is arra, hogy a szocialista országok to­vább erősödjenek, fejlődjenek, megvédjék magukat, garancia arra hogy soha többé ne tér­jen vissza az az időszak, ami­kor az imperialista hatalmak népeket megaláztak és meg­gyaláztak, amikor semmibe vették akaratukat, érdekeiket. Tisztelt elvtársak! Öröm és lelkesedés tölt el bennünket, hogy a mi nemze­dékünk életében sikerült ha­zánk, népünk sorsát, jövőjét a haladás útjára vinni, örülünk annak a nagyszerű érzésnek és tudatnak, hogy a világ sodrá­ban nem vagyunk egyedül. Benne vagyunk abban a sodrásban, abban a hatalmas erejű sodrásban, ami népeket vitt a társadalmi fejlődésnek egy olyan útjára, amely min­den eddiginél igazságosabb, mert az egész nép érdekeit, boldogulását, szebb életét fe­jezi ki. Benne vagyunk egy olyan sodrásban, amely a haladásért, a békéért, a népek, nemzetek együttműködéséért harcol. Öröm és büszkeség ez szá­munkra. Van erős testvérünk, küzdőtársunk és példaképünk: a Szovjetunió. Van sok igaz barátunk az emberi haladásért küzdők táborában­Mire kötelez barátságunk a Szovjetunióval? Mire kötelez minden tisztességes, becsületes munkásembert., mindazokat* akiknek hazánk, népünk sor­sa drága? Kötelez bennünket arra, hogy pártunk és kormá­nyunk politikájának megvaló­sításáért következetesen dol­gozzunk, hogy mindannyian a magunk munkahelyén, a ma­gunk képességei szerint . még aktívabb részesei legyünk a szocializmus építésének. Nem nagy szavakat, nem üres ígéreteket kíván a barát­ság ápolása és fejlesztése, ha­nem a mindennapos munká ban tenni és cselekedni, erőn­ket növelni, előbbre és köze­lebb jutni a célhoz: a szocia­lizmushoz — ez a magyar— szovjet barátság igazi tartal­ma. Annak a barátságnak az alapja ez, amely mindkét nép­ben tovább mélyül, amely át­hatja egész életünket, jelenün­ket es jövőnket, s amelyet őrizni, ápolni tettekkel, és csakis tettekkel lehet. Éljen a magyar és a szovjet nép örök barátsága! Éljen a testvéri Szovjetunió! Gáspár Sándor nagy tetszés­sel fogadott beszéde után a Vasas Központi Művészegyüt­tes énekkara munkásdalokat adott elő, majd az Intemacio- nálé hangjaival ért véget a nagygyűlés. Feck Jenő befejezte csehszlovákiai látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács elnökével együtt visszaérkeztek kíséreté­nek tagjai: Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes. Hété- nyi István, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese. Laka­tos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese, dr. Kovács Bé­la, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa és Szakái Dezső, a magyar- csehszlovák gazdasági vigyes- bizottság titkára. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási | Hivatalának elnöke, dr. Gál I A hivatalos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó Fock Jenő miniszterelnököt fogadta Gustáv Husák, a CSKP főtitkára. Tivadar, a Minisztertanács titkárságainak vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr, Zoltán Rabay, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője. (MTI) Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban lett látogatásáról Fock Jenő, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá- naik elnöke 1973. február 14— 16-a között dr. Lubomir Strou- galnak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövetsé­gi kormánya elnökének meg­hívására hivatalos baráti láto­gatást tett a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban. Látogatása alkalmából fo­gadta dr. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Ludvik Svoboda. a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. A két kormányelnök tár­gyalásokat folytatott, ame­lyek során kölcsönösen, tájé­koztatták egymást országaik fejlődéséről, megtárgyalták a két ország kapcsolatait, első­sorban a gazdasági kapcsola­tokat, valamint az időszerű nemzetközi kérdéseket. Nagyra értékelték a két or­szág sokoldalú, a marxizmus— leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvein alapu­ló kapcsolatait, amelyek szi­lárd bázisát képezik az együtt­működés további szélesítésé­nek és hatékonyaibbá tételé­nek. A miniisztereiltnökök megál­lapították, hogy a népgazdasá­gi tervek koordinációja és az 1971—-75-ös időszakra szóló hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény alapján a két or­szág gazdasági kapcsolatai si­keresen fejlődnek. A kor­mányfők 1971 februári talál­kozóján elfogadott célokkal összhangban mindkét fél kö­vetkezetesen törekedett a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizott­ság határozatainak a ■megváló-' sítására. A kormányeinökök célsze­rűnek tartják, hogy a terv- koordináció során és a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegvesbizott- ságban a két fél illetékes szer­vei a két ország közötti távla­ti együttműködés további szé­lesítését és elmélyítését szol­gáló munkaprogram szerint folytassák tevékenységüket. Saigon Ismét húsz foglyot engednek szabadon A vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ság (NEFB) csütörtökön első ízben hallgatott meg ösz- szefoglaiLo jelentést a kül­döttségek katonai vezetői­nek a tartományi ellenőrző központokban tett szemleútjá- róL A NEFB elfogadta az in­donéz, kanadai, lengyel és ma­gyar katonai vezetőknek azt a megállapítását, hogy a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságnak a tartományi" székhe­lyekre küldött megbízottad ál­datlan körülmények között te­vékenykednek, a saigoni ható­ságok nem biztosítják szá­mukra a normális munka- és életfeltételeket A NEFB úgy döntött, hogy felkéri a négy­oldalú katonai vegyeshizottsa got gondoskodjék a VDK-de- legátusok megfelelő elhelye­zéséről és hasson oda, hogy normálisan elláthassák mun­kájukat a bizottságban. Ennek előmozdítására egyébként a párizsi békemegállapodás is kötelezi a feleket A Vietnami Demokratikus Köztársaság hatóságai ma vagy vasárnap bocsátják szabadon Hanoiban a háború alatt fog­ságukba esett amerikaiak to­vábbi húsz fős csoportját, — közölte tegnap Saigonban Búi Tin, a négyoldalú katonai ve- gyeábizotítság VDK-tagozatá- nak szóvivője. Különösen kiemelten kell ke­zelni együttműködésünket az Adria-kőolaj vezeték és a dunai vízlépcsőrendszer megépítésé­ben, valamint a személygép­kocsi-gyártásban. A megbeszéléseken aláhúz­tál?;, hogy a gazdasági együtt­működés dinamikus fejlődését az ötéves tervidőszak hátra­lévő részében is fenn kell tar­tani. Szükségesnek tartják, hogy az árucsere-forgalom nö­velése a jövőben is elsősorban a termelési szakosítás és koo­peráció, valamint a távlati tervék koordinációja útján ér­vényesüljön. Megerősítették szilárd elha­tározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság testvéül együttműködésének sokoldalú fejlesztésére továb­bi intézkedéséltet tesznek. Hangsúlyozták, hogy a test­véri és szövetségi kapcsolatok elmélyítése a Szovjetunióval, a szocialista országokkal mind­két országban a szocialista társadalom további sikeres építésének alapvető feltétele^ A két kormány aktívan hoz­zájárul a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa erősítéséhez és továbbfejlesztéséhez, a szo­cialista közösség egységének megszilárdításához. A Szovjetuniónak és a szo­cialista közösség országainak a békés egymás mellett élés elvei alapján folytatott követ­kezetes politikára döntő szere­pet játszik a világbéke megőr­zésében, s a nemzetközi kap­csolatok normalizálásában. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a szö­vetséges szocialista országok­kal együtt, a iövőben is hatá­rozott erőfeszítéseket tesz az európai ltonitinensen a feszült­ség enyhítése, a biztonság megszilárdítása és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztése érdekében, a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületle prágai nyilat­kozatában kifejtettek alap ián. Továbbra is aktívan elősegítik az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását. A két kormányfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia ez év nyarán ösz- szeüL Az európai biztonság és együttműködés rendszerének megteremtésével úiabb lehe­tőségek nyílnak a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok különböző formainak fejlesztésére is va­lamennyi európai állam kö­zött. Ehhez elengedhetetlen, hogy az európai gazdasági kö­zösség felhagyjon a szocialis­ta országokkal és más álla­mokkal szemben alkalmazott diszkriminációval. A miniszterelnökök állás­pontja azonos az európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentésével foglalkozó, az ez év január 31-én Becsben megkez­dett előkészítő konzultációt il­letően. A Szovjetunió, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződések, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság között létre­jött alapszerződés, a Nyugat- Berlinről szóló négyoldalú egyezmény aláírása jelentősen hozzájárultak a feszültség csökkentéséhez és új alapokat teremtettek a kölcsönös biza­lom, a biztonság és együttmű­ködés légkörének erősítéséhez Európában. E kedvező folya­mat továbbfejlesztéséhez nor- malizálni kell a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatait a többi szocialista országgal is- A Magyar Népköztársaság he­lyesli és támogatja á Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­nak a közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyához intézett javaslatát, mely kölcsönösen elfogadható megoldást nyújt a müncheni diktátum érvénytelenségének kérdésében. A két kormányelnök meg­elégedéssel üdvözli a szuverén Német Demokratikus Köztár­saság elismerésének az egész világra kiterjedő folyamatát, amelyet mindkét német állam ENSZ-be való mielőbbi felvé­telének kell követnie. Örömmel üdvözlik a vietna­mi béke helyreállításáról szó­ló egyezmény megkötését. Az egyezmény létrejötte a vietna­mi nép hősi harcának, a szo­cialista országok sokoldalú tá­mogatásának és az egész világ haladó erői szolidaritásának kiemelkedő sikere. A megálla­podás következetes végrehaj­tása jelentős hozzájárulás Ázsia biztonságénak és a vi­lág békéjének szilárdításához is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a proletár inter­nacionalizmus elveihez hűen, a Szovjetunióval, a többi szo­cialista állammal együtt to­vábbra is sokoldalú testvéri segítséget nyújt a vietnami népnek hazája békés építésé­hez. A két kormány teljes támo­gatásáról biztosítja az arab országok igazságos harcát. Minden lehetséges segítséget megadnak, hogy a Biztonsági Tanács 19(17. november 22-1 határozata alapján felszámol­ják az izraeli agresszió követ­kezményeit, megteremtsék az igazságos és tartós béke felté­teleit a Közel-Keleten. A miniszterelnökök megbe­szélései a testvéri harátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés szellemében folytak, megerősítették teljes nézetazo­nosságukat valamennyi meg­tárgyalt kérdésben. Fock Jenő. a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke magyarországi lá­togatásra hívta meg dr. Lubo­mir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövet­ségi kormányának elnökét, aki azt köszönettel elfogadta. Prága, 1973. február 16,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom