Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
iik a mezőgazdasági könyvbónap Friss ssakköny veSi a polcokon A* MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 11. szám. Vasárnap, 1973. január 14. Megemlékezés Kaposvár centenáriumáról Megjelent az Útközben Képes riport Harkovról — Válaszok a munkahelyi demokráciáról Az Útközben most megjelent száma nagy segítséget ad mindazoknak, akik kapcsolatban álnak a megye közoktatásával. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának kiadványa ugyanis közli a megyei párt- bizottság feladattervét a Központi Bizottság 1972. június 15-i, az álami oktatásról szóló határozatának végrehajtására. Az időszerű gazdasági kérdések című rovatban Székely Elemér arról írt, milyen' az üzemszervezés, számvitel és belső információ az észak-somogyi termelőszövetkezetekben, Balázs Lajos és Novák Ferenc pedig a településfejlesztés érdekében megmutatkozó társadalmi összefogásról. A közkedvelt »Kérdések—feleletek« összeállításban most a munkahelyi demokráciáról olvashatunk Dohány Imrének, a Kőolajvezeték Vállalat igazgatójának, Kerecsenéi Károlynak, a Bohönyei Állami Gazdaság igazgatójának, Kaurics Jánosnak, a Nagyatádi Konzervgyár szb-tifkárá- nak. Laki Lászlónak, a Kaposvári Cukorgyár csúcstítká- rának válaszai alapján. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára Századik évfordulójára készül Kaposvár címmel írt cikket a Somogyi tükör rovatba. A cikk mondanivalóját több fénykép szemlélteti; különösen érdekes a megyeszékhely új címere, valamint a díszpolgári oklevél, amelyet először nyújtanak át január 23- án. A vezetéselméleti tanfolyam három, hallgatójának — Horváth Károlynak., Tóth Istvánnak, Jäger Ferencnek — az év végi vizsgadolgozatát közli még az Útközben; 'Ladi Jánosnak a tanítók jobb sorsáért folytatott harcáról pedig ár. Draveczky Balázs emlékezik meg. Fényképes tudósítás számol be a marcali munkásmozgalmi és helytörténeti múzeumról. Ezenkívül Harkovot mutatja be egy képes riport a Baráti népek, baráti országok rovatban. A hagyományokhoz híven a mezőgazdaságii szakirodalom ünnepi hónapjára — februárra —, a kiadok mindig egy sor újdonsággal lepiig meg az olvasókat. Még néhány hét választ él bennünket az országos megnyitótól, s .máris sorra jéLemnék meg a figyelemreméltó, érdekes kiadványok. Növénytermesztésünk fejlesztésének egyik lényeges részterülete a műtrágyázás. Debreczená—Nagymihály— Szalai most megjelent összetett és kevert műkrágyák című könyve ezzel a fontos témával foglalkozik. A szerzők a legidőszerűbb kérdéseket, tennivalókat . és a lehetőségeiket tár ják elérik művükben. A mű- j trágyázás scaaikirodalma mind [ hazánkban, mind külföldön — ; gvelembe’ véve a hazai aooti Ságokat is. Szemléletesen tár gyaija az összetett és kever: műtrágyák típusait és ezek fölhasználásának lehetőségiéit. S mindézékről a gépesítéssel összefüggésben szólnak a szerzőik. TfiUtíA Mindennapos, nélkülözhetetlen olvasmánya lehet a háztáji gazdálkodást folytatóknak a Kiskertek es házikertek növényvédelmi naptára című könyv. A szerzőik — Balázs Klára, Bodor János és Lelkes Lajos ötletesen, szellemesen dolgozták föl a kiskertek növényvédelmi teendőit. Abból indultak ki, hogy a kórokozók és a kártevőik tevékenysége szorosan összefügg a növény fejlődési sbádiáiunávaL Ezért ! szerencsés módszer, hogy erről a kérdésről időrendben, mintTv-jegyzet Az ember melegségre vágyik giaizdag. Ez a könyv mégis újszerű mert összegezi a világ- , ^ptárszerűen szólnak. A irodalma tapasztalatokat, fi- 1 Jóiért? es háztáji-tuljdonosok többnyire nem szakemberek. Ez a könyv azonban egyértelműen utat mutat nékik, mesz- szemenően. segít a kertészke- dőknék abban, hogy mikor, s milyen növényvédelmi munkát keli elvégezniük. „Anyós ellen nincs orvosság -Buzsákon u Félreértés ne essék, szó sincs arról, hogy valamiféle családi viszálykodás lenne ebben a szép somogyi községben.’ Az egyik este azonban hosszú ideig folyt adóz küzdelem anyós és vő között. Mégpedig nagy nyilvánosság előtt: a színpadon. A kibékíthetetlen ellentéteket sokszor már a -véres drámáig» hajszoló bohózat — nem tudni, milyen szándéktól hajtva — tisztázni akarta ezt az -örökzöld», s úgy vélem minden anyós és vő számára így vagy úgy ismert dolgot. A ciánét adó háromfeáoomá- sos bohózatot Bisson francia szerző írta, törekedve arra, hogy az anyós—vö viszályban szenvedők mosoly és, nevetés ' kíséretében rövid időre békét kössenek. Mert az igazság az, hogy a darabban mozgó figurák ügyefogyottságán, esetlenségén vagy a játék összevisszaságán is lehet jóiznt kacagná. Vörös Tibor, a »Színház» nevű alkalmi társulás vezetője — a játék színpadra áXli- tója és a »szörnyű helyzetben vergődő vő» egyszemély- ben — nem a jó úton igyekeörkény Istvánnak, a népszerű »egypercesek« szerzőjének fegyelme és figyelme lenyűgöző. Messzemenően hisz a szavak értelmében. Gondolatait szinte kőtömb- j ként görgeti olvasója és — i örömmel írom le — nézői előtt is. Örkény fegyelmét pontos meglátásai, figyelme vezeti. Egy ilyen író, mint Örkény, törvényszerűen fordul a legfontosabbhoz: az emberhez. Nem a hősi élethez, hanem az átlagemberhez, aki mégis különbözik az »átlagostól«. Hyem a Mikor van a háborúnak vege? sziporkázó történet női főszereplője is. A tárgyilagos hangú író, aki élményeiről személyes tapasztalatai nyomán számol be új színpadi müvében — ez az alkalom szüli a telefonbeszélgetést — már egy megkövült reménnyel találkozik, ezért megy bele a játékba, hogy két azonos nesett kis társulatával síkert elérni. Az eredoti. — Buzsákon be- j mutatott játéknál sokkal jobb — bohózaton úgy változtatott, hogy két és fél órán keresztül olcsó.poénok sorozatára épült j * szórakoztatási szándék, ^“^oílTléteahet a"szov- mégpedig olyan enyhe csalas- < jetuni6ban. (Örkény a sze- fogyJiteszolasok wccek \mél élményt aláhúzza). A »magyantottak^. Mindem telefonbeszélgetés mögött összevetve: nem sikerült ez , húzódik meg a tulajdonkép- az előadás, es nem alkalmas ; ^ dráma^ ^ hogy az ^ arra, hogy tartalmas színházi még ^yj év utón ^ vagy akár szórakozási — bízik férje hazajutásában. A igényt is kielégítsen. Az em- I mű kérdező címére az asz- bereknek pedig 16 és IS fo-1 szory élete ad feleletet. Az Tiniért sokkal többet, meg özvegy azonban nemcsak a pontosabban: mást kell nyáj- j férjét keresi, hanem férje *■**■ ., _ _. , barátait is; az is boldoggá A »hívatásosakból* aito ál- j tenné egy időre, ha közülük kálim, együttesek (régi szóval: valakivel elbeszélgethetne. A Jégárpa az ötvenes évek hiteles atmoszféráját idézi föL A műsor cimadó írása, Az ember melegségre vágyik nem egyféle örkény-kereszt- rejtvény megfejtése, de a tévéfilm másik három különálló írásának is summája lehet. Túl könnyen tanulnánk, ha csak ezt a címet fogadnánk el és vésnénk magunkba —, ellenbe gazdagodunk, ha az irodalmi mű élménye szűrődik át rajtunk. Igaz írói világ Örkényé, mert nem enged a könnyed csábításnak. Úgy ír, ahogyan •keli: felelősséggel. Komolyan, humanista alapállásból és elegánsan. A szereplők közül Sulyok Mária, Kozák András, Piros Ildikó, Őze Lajos és Rajz János segítette az írói szándék sikeres megvalósulását. A rendező, Esztergályos Károly magabiztosan mozgott Örkény viliágában. H- b. Hol készül a kocsikerék? haknibrigádok) a követelményeket áltálában nem tudják teljesíteni. Az Országos Rendező Iroda illetékeseinek eljárásával pedig vitatkoznunk kell, mert érthetetlen: hogyan kaphatott bemutatási engedélyt Bisson Anyós ellen nincs orvosság című bohózatának Buzsákon látott változata. Az egyszeri bemutatást nem követi több Somogybán. K. fc. Mellbeszúrta a sógorát Súlyos testi sértés, vagy emberölés kísérlete? A jól .szerkesztett tévéfilm ezután visszakanyarodott egy valódi háborús történethez, ez: Az utolsó vonat. Most a kamera a férfi szemszögéből keresi a remény szálait. Örkény az élet legfontosabb feltételének az emberi együvé tartozás érzését tartja. Azt hittem, hogy erre még i sokat keli várni. Mondjuk, öt- ! ven évet. Es a minap hallot- i tarn egyik tsz-alnók ismerő- ] somtól, hogy máris bekövetke- j zett... — Elmentem az általános is- | kólába és beszélgettem a nyolcadikosokkal— mesélte a szö- I vetkezeti elnök. — Jó néhány I gyereket magam is ismertem közülük, ezeknek a. szülei ná- lünk dolgoznak a gazdaságban, í Nos, elmondtam nekik, hogy : milyen sokféle szakmát megtanulhatnak az üzemegysé- Igeinhben, a műhelyeinkben^ na kedvük van hozzá. És soroltam: lakatos, kovács,: kertész, állattenyésztő, villanyszerelő, bognár, növényvédő, traktoros és niég mi minden lehet a szövetkezetben a gyerekből. LátFelkésziilt az influenza | csillannak a szemek, szóval érfogadésára a Ohmom ^ekelte ókf ,amit ?londok „ , . . , , Aztán megkérdeztem, ki mire Hazánk legnagyobo gyógy- kíváncsi, miről szeretne bőveb- szergyára, a Öhinoin, felké- ben hallani. Erre egy kislány szült az influenzás megbete- | feltartja a kezét. Azt mondja: gedések gyógysze re zésére ! 321 'tT. ^sodál-s, . , ,. . koztam, mert azt hittem, laElefcmente, nagyhatású sze- | lun ezt még a gyerek is tudja. reíból, így a Tetrániból, akár i Már csak azért is, mert szo- megkétszereződó igényeket 1 vetkezetnek is van még körülás képes kielégíteni. Besze- belüi hatvan fo2ata, láthatják 1 a gyerekek a kocsikat naponta rezte a két fontos antibiotikum alapanyag-többletet is, így a szövődményes megbetegedések gyógyításába kiváló hatású Oxacillin és MetticUlin a szokásosnál két-háromszor nagyobb mennyiségben ás gyártható. az utcán. Ezek szerint némely gyerek már faluhelyen sem tudja, ki és miképpen készíti a kocsikereket, a lőcsöt, az oldalt, a saroglyát, a rudat vagy a taligát... Hogy mást ne mondjak: ez van. H. F. Elkészült a fonyódi rendelőintézet Ha az olvasó csupán arra figyel, hogy a vádlott kést rántott, és súlyosan megsebesített valakit, túlságosan einé- zőnek tekinthetné a Kaposvári i Megyei Bíróság ítéletét Ám ne j rokon hallgassuk el, hogy mi történt j ököllel a szúrások előtt! Az egyik szeptemberi estén a j kapoiyi italboltban összetalál- j ko2»tí a negyvenhárom éves j Varga József targoncavezető a j sógorával, aki mindjárt itallal í előrántotta a zsebkését, majd kínálta. Varga elhárította a kaszáló mozdulattal megszúr- meghívást, mert júliusban gyo- kálta támadóját, akit a mentők morfekéilyel műtötték, és étül- . súlyos sérüléssel szállitattak tották az alkoholtól. A sógor kórházba. — akit egyébként meglehető- A Kaposvári Megyei Bíróság sen izgága, kötekedő ember- dr. Márton Géza tanácsa Varga költse a pénzét. A sógor így válaszolt: »Ha nem tudóik megnősülni, annak te leszel az oka.« Varga cigarettáért nyúlt, a ebben a pillanatban többször halántékon sújtotta, és azt kiabálta, hogy »fasirtot csinálok belőled!« — Varga kérte, hogy ne bántsa Védekezésül rúgni akart, de megfeszült a sebhelye. Ezért nék ismernek a faluban — akként summázta Varga elutasítását, hogy azért nem iszik vele, mert lenézi őt. Nem sokkal ezután hazafelé indultai:, s arról beszélgettek, hogy a sógor nősülni szeretne. Varga megjegyezte: a házassághoz az is kellene, hogy a Józsefet súlyos testi sértés míö+t egyévi szabadságvesztésre ítélte, de annak végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A megyei főügyészség a vádtól eltérő minősítés miatt — Vargát az ügyész emberölés kísérletének vádjával állította a bíróság elé jövendőbeli férj ne igyon, ne«— súlyosbításért föBebbezett. Hamarosan A nősülésről Az öreg Berci bácsit megkérdezik: jobb-e fiatalon megnősülni, matt idős karban. — Határozottan jobb idős koriban! • • — Es miért? — Kevesebb van hátm. Meghatározás A londoni banktisztviselő bemegy főnökéhez, s fizetésemelést kér: — Ennyiből igazán bésb labet ugrálni! — Felhívom a figyelmét —mondja az igazgató —, mű könyvelőnek vettük fel, s nem kengurunak. Az más — Furcsa, hogy a kártyában mindig nyersz, a lóversenyen meg soha..! — Hja, a lóversenyen nem én verem a lovakat! Petőfi a fatalista »Mikor a negyvenes években leégett a németszínház és a redout« (a Vigadó épülete) — írja dr. Sass István — »Petőfihez futottam ijedtén, ■hogy keljen fel, eg a színház. A költő a másik oldalára fordult, s csak ennyit mondott: — Édes barátom, a sorsát senki ki nem kerülheti. Szinijázat azért építenék, hogy. leégjen, esernyőt . azért veszünk,, hogy ellopják. Ez a rendeltetés dolga És tovább aludt«. Fésületlen gondolatok Nem sokan sejtették a XIX. században, hogy utána a XX. század következik. * * * Vannak zebrák, akik még a rács mögé is be- áHnáiiak, csak hogy fehér lónak lássák őket * * * A jSLnevelt papagáj semmit sem ismétel. Milyen fuilasztó . a levegő! Nyissátok ki' az ablakot, hadd erezzék odakint tó * * » Vannak az ültetnek olyan forrásai, amelyekhez a múzsák lábat mosni járnák. Az embert úgy kell pőrére vetkőztetni, hogy közben ne mutassuk meg a pisakos alsóneműjét * » . Kü tudja, mi mindent fedezhetett volna föl Kolumbusz, ha nem kerül az útjáha Amerika? * . * Vannak gondolataim, amelyeket még magamnak sem vallók ‘be. De ezeket úgyis ismeritek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOBI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, L^tinca Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: ll-5J.fi. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem przünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyaj Posta. EIő- tizeíbető a helyi povn’-1 va«~’oknál és postáskézbesf,.ÓItnéL Előfizetési dH: cgv Iv'i-'úpra 20 Ft Index: 25 9G? Kés?ült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári. üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. fi. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.
