Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Héiiány ió tanács (II.)

Téli terhek, veszedelmek

A téli hidegben jóval több kalóriára vám szükségünk, mint nyáron, csakhogy akkor rendszerint nehezebb, . meg- eröltetSbb és hosszabb ideig tartó a munikR is, minit télen. A munkában pedig lejárjuk, ledolgozzuk a kalóriát, télen viszont a fölös szénhidrát- és zsírmennyiség lerakódik az izomszövetekben. Így elzsíro- sodik, elpocakosodik az egyébként ép és egészséges ember is És aki nem egészséges? ... A téli eszem-iszom, a mozgásszegénység, a nagyobb kényelem, egy-egy bőséges ünnepi ebéd, disznótoros vacsora is sok bajt okozhat. Utána jön az epegörcs, gyomorfájás, a bélkólika; emelkedik a vérnyomás és így tovább ... Mindezt pedig kinek köszönheti a finom falatokban mértéket'nem ismerő ember? Elsősorban önmagának.

A tél komoly veszélye a hi- degártalom is. Lakásba húzódással, fűtött szobával meleg ruhával védekezünk el lene De okosan, gondosan, céltudatosan kell fűteni, és szellőztetni, öltözködni is, mert a szellőzietlenség vagy a túlfűtés épp olyan veszedelmes, mint a megfázás, éppen annyi gondot okoz, mint az emberek öeszezsúfolása.

A zsúfoltság, a szobába szorulás a cseppfertőzés lehetőségét növeli. Főleg ott, ahol sok helyről, sok ember seregük össze, például állomásokon, vonaton, autóbuszon, éttermekben, presszókban, italboltokban, mozikban stb. A cseppfertőzés és a hu- rutas betegségek lehetősége is a tél veszedelmei közé itaá-- toznak. Ezért különösen gyakoribb megbetegedések és főként járvány idején — ha csak lehet, ha nem íeLtófitenül szükséges —, ne látogassuk az ilyen helyeket,

I Szervezetünk motorja

Vérzés, vérzéscsillapítás

Korábbi cikkünkben

utaltunk arra, hogy az ereinkben keringő vér az életműködéshez nélkülözhetetlen folyadék. Csökkenése betegséget okoz, nagy mennyiségének elvesztése pedig halálos szövődményt. A szervezet motorja, a szív számára ez a csodálatos üzemanyag tehát nemcsak a kívánt minőségben, hanem nej-határozott mennyiségben is szükséges.

Amikor a vér az erekből kifolyik, akkor vérzésről beszélünk. A vérzés sérülés vagy érfal betegség következménye De tartós vérzés keletkezhet azért is, mert a vér elveszti alvadékony tulajdonságát. Az érfalbetegségek a természetes szerkezet megbomlását eredményezik; a meggyengült ér könnyebben reped már kisebb vérnyomás emelkedésre is, és elvékonyodott, kinyúlt falán a

OTTHON

CSALÁD

vér átszivárog, mint eLayűtt esernyőm az esővízé A tartósan fennálló vérzés azzal okoz súlyos kárt, hogy a keringő vérmeny iség csökken, s a vérfolyadék .értékes elemei megfogyatkoznak. Mindkét következmény veszélyes állapot, mert nem marad a

Már a tavaszt tervezik

keringő vérben elegendő mennyiségű oxigént szállító vörősvérsejt, a vérerekben kevesebb lesz az áramló vér, s ezért az ereknek tartósan szűkülni kell. Életveszélye« állapot alakul ki akkor is amikor a kifolyó vér életfon •os szervek működését akadó lyozza, pl a szívet a szívbu rokban, a tüdőket a mellürcg ben, az agyat a koponyában.

A vérszegénnyé vált szerve <et ellenállóképessége romlik működése lassul, és hibá.ss- válik; könnyen alakulnak k: életveszélyes szövődmények. A legfőbb baj a hiányos oxigén- ellátásból ered.

Formájában a vérzés külső - szemmel is észrevehető — és belső, rejtett formájú lehet \ belső vérzések a legveszedelmesebbek, mert e vérzés nagyságát és helyét nehezen lehet felismerni, és a csillapításuk is jóval bonyolultabb mint a külsőké. Nagyobb fedett sérülésekben, például egy csonttörés alkalmával másfélkét liter vér is beivódhat a környéki szövetekbe, a mell- üregi vagy hasi sérülések alkalmával pedig rövid idő alatt az életet veszélyeztető meny- nyiség folyhat ki az erekből.

A vérzés tünetei a vérzés jellegétől, tartamától és meny- ny'iségétől függnek. A belső vérzések felismerése igen nehéz. Már egy fél liternyi vér gyors elvesztése esetén súlyos sokk alakul ki. Ennek jellegzetessége hogy az általános reflexes érgörcsös állapot következtében sápadtság, enyhe szederjesség, hideg verejtékezés jelenik meg'izgatottsággal, nyugtalansággal együtt.

A szervezet a vérvesztés idején különösképpen törek- ! szik arra, hogy a vér oxigén- 1 nel való telítettsége és a vér- [ nyomás a legfontosabb szer- ! vekben a normális szinten maradjon. Ennek érdekében I gyorstól a szívműködés és a I légzés, s ez a vér nagy részét j a szív, az agy, a vese és a máj irányába tereli. Ez az életmentést célzó központosítás hosszú kiéig védi a szervezetet az elvérzéses haláltól. Ha ezzel sem lehet a szükséges vérellátást fenntartani, akkor kialakul a végstádium, az elvérzéses haldoklás szaka.

Az elvérzésben az erek fokozatosan elemyednek, a keringés lelassul, egyes területeken teljesen meg is szűnik. Az érverés fokozatosan hatástalanná válik, mert a vérnyomás alacsony, a szív ereje kimerülőben van. Ebben az állapotban a vérnek oxigénnel való telítődése már megszűnik, s a legfontosabb szervek sem kapnak elegendő vért. A szív rendszerint nem áll meg, hanem folyton növeli összehúzódásait, míg végül görcsös rángassa válik, de ez a működés már arra sem alkalmas, hogy a szív a maga számára elegendő vért pumpáljon a tápláló ereibe.

Szerencsére a vérzéseknek csak kis százaléka jut el ilyen súlyos szakaszba mert időben felismerik, s az elvérzést szak- szerűen meg lehet előzni. A

vérpótlásnak ma már megbízható módszerei vannak. A külső vérzés annyira jellegzetes, hogy mindenki számára azonnal felismerhető. A három közismert forma az ütő- eres, a gyűjtőeres és hajszál- eres vérzés. Az ütőeres vérzés Ilkáiméval a vér élénkpiras a <rrivwT-Z«fv>l ároné* rit- fömlik - - *ö— vZ—-! már

vöm« nem feedcen- •,“7 k-m»m bu—*,** de nyo~á*ra ervorsan -•’’^•vvdik. A hajszálere^ lassú szinte evömgyőr ve jelenik mes a vér. s már mvhe nvnmás-a megszűnik és "'-orsan alvad.

A belső vérzés (lel ismerése azonban igen nehéz, legföljebb ■“iteni lehet az előzményekből 'sérülés, terhesség, fekélybe- ‘^gség stb.) és a hirtelen kialakult következményekből.

A vérzés csillapítása a vér gén nagy értéke és fontos ‘•lettan i rendeltetése miatt sürgető szükség. Éppen e fontossága miatt minden embernek kötelessége ismerni az el- -ősegély legfontosabb tennivalóit, mért ezek alkalmazásával életeket lehet megmenteni. A tennivaló a vérzés módjától és helyétől függ. A kis vérzések csillapítása egyszerű fedőmyomó-kötésekkel is eredményes. Erős vérzéseket a végtag rugalmas körülkötésé- vél lehet gyorsan csillapítani. A törzsön közvetlen a vérzésre irányuló nyomással lehet csökkenteni a vérzést A végleges vérzésmegállítás az orvos feladata.

Az egyszerű érsérüléseket lekötik, nagyobb sérüléseken az érsebet bevarrják. Nagy és fontos erek sérülése esetében a vissaérből vagy műanyagból képzett áthidaló érpótlást végzik el. A vérzések sebészeti ellátása nagy technikai ügyességet és sok tapasztalatot igényelr

A belső sérüléseket csak kiterjedt feltárással lehet ellátni. Ezek kapcsán nemegyszer egész szerveket kell eltávolítani; leggyakrabban a lépet, a vesét vagy bélszakaszt.

Minden vé rzés kapcsán fel kel. mérni a vérvesztés nagyságát és az elvesztett vért transzfúzióval pótolják. A vérzés mindennapos jelenség, mégis sok veszély forrása lehet. Ezért jó, ha mindenki ismeri formáit és a tennivalókat

Dr. Bodosi Mihály

Egy kis földrajz

Egy kicsit törd csak a fejed, Túl nehéz ez úgy sem lehet, Iskolában tanították:

Ott van-e császári ország Partján a »színes«

tengernek,

Itt pedig a két szemednek A betűk máris felelnek!

(Megfejtése a lő. oldalon.)

Iskolatelevízió

január 16-tól 21=ig

nálása. Tanulmányi

. ) kirándulás.

3.05: Számtan—mértan (Alt. isk» a. . 11,55: Földrajz (Ált. isk. 7. oszt.):

oszt.) i A téglalap és a j Afrikai tájképek, H. rész.

négyzet terület. «4.55: Számtan—mértan. (Ism.)

9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. j 15.401 »Többet *—-*.'«*«■* mint erővel.—

1. oszt.i : A tél.

A HUNGAROTEX-nél bemutatták az 1973. évi tavaszi- nyári ruhamodellekeí is. Kép ünkön egy tavaszi — csak fiataloknak ajánlott — ruha.

A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR FÖLVESZ

asztalost, kőművest, portást segédmunkást, vizsgázott fűtőt

és takarítónőt

JELENTKEZÉS A MUNKAÜGYI OSZTÁLYON.

(153608)

3.55: Történelem (Ált.isk. 5. oszt.): Az athéni demokrácia.

11.35: Történelem. (Ált isk. 6.

oszt.): Hunyadi Mátyás.

11.55: Számtan—mértan. (Ált. isk.

7. oszt.)

Az eltolás alkalmazása.

13.10: Számtan—mértan. (Alt. isk.

8. oszt.) (Ism.)

14.00: Környezetismeret. (Ism.)

14.55: Történelem. (Alt. isk. 5.

oszt.) (Ism.)

15.50: Történelem. (Alt. isk. 6.

oszt.) (Ism.)

! 16.40: Számtan—mértan.

(Alt. isk. 7. oszt.) (Ism.)

j CSÜTÖRTÖK:

1 9.55: Számtan—mértan. (Alt. isk. tí. oszt.): Ebből következik, hogy (Következtetési felada- ! tok a törtekkel kapcsolatban.)

10 55: »Többet ésszel, mint erővel.-« ötletek, feladatok az úttörők szaktárgyi vetélkedőjéhez. ! L forduló. Csapatversenyek * -kémia, fizika, élővilág és földrajz.

11.06: Kémia (Alt- isk. 8. oszt): A kénsav gyártása és feihasz- <

' (Ism.)

15.50: Kémia. (Ism.)

16.40: Földrajz. (Ism.)

PEXTEK:

7.55: »Többet ésszel, mint erővel.-* ötletek, feladatok az úttörők szaktárgyi vetélkedőjéhez. I. forduló. Csapatversenyek: magyar nyelvtan és irodalom, történelem.

8.05: Matematika (Alt. isk. ,8. oszt): A kör kerülete és területe.

8.35: Angol nyelv. (Középisk. I— n, oszt.) Hajsza az üzletben.

9.05: Földrajz (Alt. isk. 6. oszt.): Olasz tájak és városok;

9.55: Magyar irodalom (Alt. isk. 5. oszt.): János vitéz. n. rész.

11.55: Német nyelv (középisk. I— n. őszt.): Péter beteg.

13.00: »Többet ésszel, mint erővel!-*

13,10: Matematika. (Ism.)..

14.05: Földrajz. (Ism.)

14,55: Magyar irodaioret (Ism.)

VASÁRNAP:

9.05: Sprechen Sie Deutsch? Német nyelvtanfolyam. Első nap az iskolában,

9,30: Francia nyelvtanfolyam haladóknak. Az elcserélt virág'DU* őtb'ak

szerű. dis/i s, lutuíos

1. A sima szoknyát, klasz- szikus ingblúzt melegebbé és divatossá teszi a japánujjú pulóver.

2. A japánujjú, nagyon divatos rövid pulóvert, hosszanti csíkozással, maradék fonalakból magunk is gyorsan meghörgoihatj uik vagy megköthetjük.

3. A kockás vagy egyeo szövetből készült kabátot kötött sálgallérral, zsebekkel és megkötőé övvel díszítve felfrissíthetjük.

4. Fiatalos ötlet a klasszikus pulóveren az elkerekített és a két oldalán fölmagasított szabásvonal.

A zenéről II.

1

2

3

4

«■■■

BBBB

5

6

7

8

9

10

SSSS

BQBB

ii

«SIS

BIMM

BBBB

■caa

12

sir

::::

13

BNS*

■■«SS

3211

saau

14

■■Iá

BBBB • ■UB

BBRUB

15

16

17

18

.... |19

BBBB

BBBB

BBBB

síi:

BBBB

BBBB

20

SBBB

sues

■■■■

BBBB

21

BBBB BBNB BBI1B ■ *>»■

22

BBBB

BBBB

BBBB

BBBB

23

24

25

BBBB

BBBB

BBBB

BBBB

26

27

28

Ilii

29

Esi

HBSB

30

31

32

33

BBBB ■ ■■■

BBBB

34

35

IBS

BBBB

BBBB

36

VÍZSZINTES?

X. Zenekarral kísért magánének.

5. Tápláléka.

9. Fekvő helyzetbe hozzák.

11. Nem vak.

12. Népvándorláskori nép >-* visszafelé.

IS. Nedv.

14. R. £,

15- Lábaddal illetnéd."

17. Mázolják.

19. Állóvíz — visszafelé.

29. Iába közepe.

21. Buca mássalhangzót.

22. Erin*.

24. Verne regény kapitánya.

26. Világhírű hegedűépitő család.

28. Agnes becézve.

29. Konyhai edény.

30. Nem áll.

31. Karolin becézve.

33. Legyilkolt.

35. Díszíti.

36. Szerb népi táncdal. FÜGGŐLEGES:

L Ádám becézve.

2. B. O.

3. Figyelmeztetés.

4. Állóvíz, névelővel.

5. Kossuth-dljas festőnk.

6. Női név.

7. Buhatárolő bútor.

8. Ezt az elnevezést először 3. B. Cramer alkalmazta.

10. XV. századi muzsikus elnevezése.

13. inga missaUiasgtóL

14. Liütűgják.

16. U. K.

17. Többtételes müvek záró-" .

kTakasya,

18. Tor betűi — keverve.

22. Amire visszagondolunk.

23. Meg nem engedő.

25. Kicsi.

26. Alá betűi — keverve.

27. Áttetsző textil.

32. Műveltető igeképző.

34. Ö. O.

K. J.

Beküldendő a vízszintes L, 26-, 36. és a függőleges 8., 10_ 17. számú sorok megfejtése.

Beküldési batáridő: 1973. január 19-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek- keresztrejtvény-*!

Mült heti rejtvényünk helyes megfejtése: Gábor; Himnusz; Rejtő; Mózes; Apostol

Kertész Erzsébet »Elizabeth-* című könyvét nyerték a következő pajtások: Schrott Erzsébet, Bah Gábor (Kaposvár), Csák Katalin (Kisbárapáü), iíj. Haragb László (Nágocs). ,

A könyveket postán küldjük el.

Somogyi NéplapI ^