Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

\ A termelőszövetkezeti nyugdíjakról, járadékokról Az eddigi nyugdíj szabály az üzemi baleset esetére járó kár- taLaiútási segély mértékét egy­ségesen a nyugdljosztály sze­rinti átlagjövedelem 65 száza­lékában állapította meg. Az új, módosított rendelkezések a kártalanítási segély mértékét 78 százalékban állapították meg, melynek előfeltétele, hogy a tsz-tag legalább 2 évi folyamatos tagsági viszonnyal rendelkezzék. zastársi pótlék összege is; ez származik-e. Ez a jövedelem a Önzetlenül segítenek lyoodíjéwósórlós Eddig Is lehetséges volt, hogy a tsz-be tagként belépó családtagok a nyugdljjérulék utólagos megfizetésével kér­hessék azon naptári éveknek a nyugdíjldóbe történő beszámí­tását, amely idő alatt a közös munkában rendszeresen részt vettek és a kötelező évi mun­kamennyiséget teljesítették. Erre az Igényérvényesítésre a nyugdíjtörvény a tagsági vi­szony létrejöttétől számítva egy évi határidőt állapított meg. Az új, módosított rendelke­zések előírják, hogy mindazok a családtagok, akik 1972. de­cember 31-ig léptek be a ter­melőszövetkezetbe tagnak, 1978. december 91. napjáig kérhetik a munkában töltött évekből — legföljebb — 5 év megvásárlását (tehát a bizto­sítási időbe történő beszámítá­sát), akkor is, ha ezt a kérel­müket a belépést követő egy éven belül nem terjesztették elő. Az engedélyezett egyéves határidő lejártával a nyugdíj- éwásérlásra irányuló kérel met csak a belépést követő egy éven belül lehet előterjesz­teni. Iz Öregségi, munkaképtelenségi. Özvegyi jándékril 1973. Január 1-tSl — aas ú;l rendelkezések értelmében — az öregségi és a munkaképte­lenségi járadék összege a je­lenlegi havi 312 forintról havi 418 forintra, ugyanakkor az öz­vegyi járadék 60 forinttal emelkedik. Növekszik a jára­dékosok részére megállapított 42 forintos, úgynevezett há­1973. január 1-tal kezdődően havi 106 forint. Az eddigi rendelkezések ér­telmében az a tsz-tag, akinek házastársa már öregségi vagy munkaképtelenségi jára­dékban részesült, a saját ré­szére nem kaphatott járadékot, tehát az egyik házastárs jogo­sultsága a másik házastárs jo­gosultságát kizárta. Az új ren­delkezések szerint ez a korlá­tozás 1973. január 1-től lénye­gesen megváltozik, ugyanis a házastárs járadékra jogosu’lsa- gát — az előírt feltétele!; meg­léte esetén — akkor is tr.; g kell állapítani, ha a másik házas­társ már öregségi vagy munka­képtelenségi járadékban része­sült. Ilyen esetben azonban a házastárs részére adható jára­dék a fele lehet annak, amit a korábban a házastárs ré­szére megállapítottak (tehát 209 forint). I járadék megállapításának feltételei A járadék megállapításához a nyugdíjtörvény rendelkezései szerint három együttes feltétel szükséges; 1. Hároméves termelőszövet kezetl tagsági viszony. 2. öregségi járadék esetében az előirt életkor, így a férfiak­nál a 70., a nőknél a 65. élet­év betöltése, míg a munka képtelenségi járadék esetében 100 százalékos munkaképte­lenség. 3. A számottevő jövedelem hiánya (a 260 forintot mégha ladó kereset vagy jövedelem a járadék megállapítását kizár­ja). Az új rendelkezések a jára­dék megállapításának 1—2. pontban foglalt feltételeit nem módosítják, viszont jelentősen módosul a 3. pont — a jövedel­mi helyzetre vonatkozó ren delkezés — a járadékot igényló és a vele együtt élő házastárs tekintetében is. Így a járadékot igénylő személy jövedelmei kö­zött különbséget kell tenni aszerint, hogy a jövedelem ke­resetből vagy egyéb forrásból illetőleg nyugellátásból vagy ehhez hasonló egyéb ellátásból Növényvédelem — gondokkal A ta-valyi rendkívül nehéz gazdasági év növényvédelmi munkáit értékelte Lőrincz Bé­la, a marcali tsz növényvédel­mi agronúmusa az Egyesült Vörös Hajnal rendszeresen megjelenő Híradójában. Csapadékos, hideg idő ural­kodott akkor, amikor a kalá- saoHok gyomirtását kellett vé- geani a kerületekben. Bár minden növényi kultúrában elvégezték a munkát, a hatás ' hatvan-hatvanöt százalékos » lett. A cukorrépánál viszont * éppen a csapadékos idő járult * hozzá a vegyszereséi sikeré- * hez, • itt az eredmény száza- * Iákban kifejezett értéke hét- I venöt-nyolcvan. A marcali í Egyesült Vörös Hajnal Tsz * egyik fő növénye a kukoarica. Az idei évben az Afalon vegy­szert mással váltják fel, ve­gyes talajaikon így jobb ered­ményeket remélnek. Vegyszeres »kezelést« ka­pott a dohány is; az An.tra- Col—50-et a Nagyatádi Do­hánybeváltó Üzem biztosítot­ta. Az idén valószínűleg új szerek kipróbálására is sor kerül majd, hogy megelőzzék a perono&zpóra fellépését, amely 1972-ben számottevően pusztított. Sok dinnyét is szállítottak ebből a tsz-ből exportra. És a siker nem kis mértékben a (, rendszeres növényvédelmi el­járásoknak köszönhető. évben ez nem élég. Igaz, hogy a korábbi — Időjárás tekinte­téiben kiegyensúlyozott évben — elegendő volt a három-négy vegyszeres kezelés. A körülmények ellenére a tavalyi növényvédelmi mun­kák — egészében véve — ered­ményesek voltaik. járadék megállapítását akkor zárja ki, ha annak havi össze­ge az öregségi járadék összegét meghaladja. Ha jövedelem nyugellátásból vagy hasonló ellátásból származik, a járadé­kot csak akkor nem lehet meg­állapítani, ha a nyugellátás vagy egyéb ellátás a termelő­szövetkezeti öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, vagy azt meghaladja. A házastárs jövedelmét az igénylő járadékának megálla­pításakor attól függően kell figyelembe venni, hogy a há­zastárs jövedelme munkavi­szonyból, nyugdíjból vagy egyéb kereső tevékenységből származik-e. Ennek megfele­lően a házastárs jövedelme a másik házastárs járadékának megállapítását kizárja; ha a munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból vagy megbízásból származó munka- díj a havi 1200 Ft-Ot, a nyugellátásból szárma­zó jövedelem a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együt­tes folyósítási összeghatárát, tehát 1973-ban 849 Ft-ot, — az egyrészt munkabérből, másrészt nyugellátásból szár­mazó jövedelem a havi 1700 forintot meghaladja. Az Özvegyi járadék feltételei A korábbi rendelkezések szerint a havi 260 forintot meghaladó nyugellátás, kere­set vagy egyéb jövedelem az özvegyi járadék megállapítását kizárta. Most ez az értékhatár az öregségi járadéknak megfe­lelő, havi 418 forint összegre emelkedik. Az öregségi, a munkaképte­lenségi, az özvegyi járadékra való jogosultság szempontjából a járadék megállapítását ki­záró kereset, illetve Jövedelem határösszegének számításánál figyelmen kívül kell hagyni a tsz-től járó juttatásokból ere­dő összes jövedelmet; a ház­táji gazdaságból, a földjára­dékból, a haszonbérből szár­mazó jövedelmet; a tagsági kölcsön után járó kamat és törlesztés összegét. A háztáji föld pénzbenl vagy természet­beni megváltását, a termelő- szövetkezettől kapott szociális juttatásokat és kedvezménye­ket is figyelmen kivül kell hagyni, valamint a baleseti já­radékot, az özvegyi nyugellá­tást, a családi pótlékot, a tar­tásdijat és az esetleges tartási szerződés alapján járó ellátá­sokat. Dr. St. I. (Folytatjuk.) Egy nagyalakú spi­rálfüzetben gonddal kialakí­tott betűk sorjáznak; ragasz­tott újságcikkek, brigádnapló töredékei, levélmásolatok, postai vények. És egy árcédu­la; a hátán üzenet Évikének, hogy a szívesen küldött aján­dékot viselje egészséggel. Éviké a család legkisebbje. Tüzes, sötét szemei értelme­sen csillognak, a mosoly ál­landóan hunctrtul játszadozik az arcán. O a család kedven­ce. — Milyen hitvány volt kis­korában — mondja az anyja, miközben egy hajtincset eliga­zít a lánya homlokán. — Ha sírt, elkékült, s azt gondol­tuk. nem is marad meg... Látszik az öröm az arcán. Hogyne! Hisz kemény, nehéz, áldozatos munkájának ered­ménye, hogy a kislány átölel héti két kicsi kezével. A má­sik hat Sem marad ki semmi jóból, de a legkisebb azért valahogy mégis többet kap... Most első osztályos. A négy fiútestvér — a két legnagyobb már dolgozik — hidegtál kipirult arccal, nagy hangosan épp berohan a konyhába. A szemük csillogó; szünet van az iskolában, s ők tévét néztek a szomszédban. Egymás szavát kiigazítva me­sélik Kukori legújabb balfo­gását és a Kobkoda súlyos ítéletét... őszintén megvall- ják: bizony jobb szórakozás ez, mint az egyszeregy az is­kolában. A legnagyobb közöttük — a hatodikos Zoli — úgy hallgat­ja őket, mintha először hal­laná a hangcsatát ö már ko­moly, magáénak érzi szülei gondjait, és részt is vállal be­lőlük erejéhez, képességéhez mérten. Most a nyúltenyész- tés foglalkoztatja. A tél még nehéz lesz, hiszem csak most kezdte, s nincs berendezkedve teljesen, meg az eleség Is ke­vés ... A terveiről nem sokat beszél, csupán annyit; segít a családnak, mint a nővére és a bátyja. Kilencedmagára végez házd munkát az édesanya. El­gondolni is épp elég! De nem látszik meg rajta. Aki olyan szeretettel, odaadással végzi a munkáját, mint ő, annak könnyebb, nem olyan fárasz­tó, nem fogyasztja úgy a tes­tet, az egészséglet.. Szeretett volna elmenni 6 is dolgozni, mert nagy szükség volna a pénzre. Sokszor meghányták- vetették már. Hiába, a család fontosabb annál a pár többlet forintnál... Legföljebb ké­sőbb lesz televízió, kevesebb játék jut a rejtett sarkokiba. Aki a gyerekeket látja, szét­néz a portán vagy bemegy a lakásba, észreveheti a dolgos, szorgos keze nyomát Egy boldog család A lapok fordu'nak a fii ;etbe, a családfő magyaráz. Beszédét súlyos asztmája tesz szaggatottá, tördeli mondatait. Leszázalékolt, munkakepte- len. Sokat van a gyógyinté zetbem, de ha itthon is vr keveset tud tenni. Különös- ilyen nyirkos, ködös időben. C rendezgeti, vezeti a füzetet. — Emilek a gyerekeknek Hadd tanuljanak majd belőle emberséget — mondja pátosz nélkül, olyan természetesség­gel, mint ahogy a virág nyí­lik. Mert dokumentumok van­nak benne, illő helyre került, gonddal kezelt szeretetdara- bok. A Nagyatádi Konzerv­gyár Zója, a Kaposvári Ruha­gyár Zrínyi Ilona brigádjá­nak, egy fehérvári ismeretlen munkás önzetlenségének bi­zonyítékai. Meleg hangú le­vél, boldog ünnepeket kívánó képeslapok, pénzesutalványok. A humanitás, a szocialista ember és közösség legszebb tárgyi tételei. Egy darab útravaló, amely legyűr akadályt, ledönt kor­látot, fölemeli az embert, s közelebb viszi egymáshoz .Ez a gondolat, törekvés segítette és segíti most is a családot. Ezért beszélnek szívesebben a terveikről, mint panaszkodnak a nehézségekről, gondokról, bajokról. Alig győzik, olybol­'ig örömmel sorolják: mit •mn’ mi vár rájuk hol- «1. a lövő hónan-bon. a ta­passzal. Végre sajátjuk a por- a, ahol nem szólnak rá min- ‘enért a gyerekekre, nem za- ér senkit a zsival. a sírás gy a nevetés. Már megvan- k a betonoszlopok, az út fe- 51 új kerítés lesz, vaskapuk­kal. Az udvart füvesítik, ró­kával övezik; följebb szőlőt elepítenek, konyhakertet, gyümölcsöst. A házat is szé­ntik, csinosítják, a bútorokat tavasszal kicserélik. Malac is kerül az ólba, jövőre lesz mar hízó is... Meg könyvet sze­retne sokat a ház gazdája, csak hát nem futja a pénz­ből. A hétgyermekes — öt közülük még iskolás — csa­ládnak jólesik a segítség. Há­lásak érte, s jó helyre kerül. Könnyebbé teszi az életüket, és erőt ad sokszor a nagyon nehéz napokban az a tudat, hogy nincsenek egyedül a dombok között. De nemcsak ez viszi előbbre őket! A siránkozás, panaszko­dás helyett tesznek magukért, sokszor tán az erejükön felül is. Ezért boldog Kiglics Im­re, a felesége és hét gyerme­ke Mosdóson. Góczán Gyula Táskavarrás, házépítés Együtt a férfiakkal Szokatlan vállalkozásba kez­dett egy évvel ezelőtt a So- mogyvári Építőipari Ktsz. Hogy a szövetkezetben dolgo­zó férfiak feleségeinek is biz­tosíthassanak kereseti lehető­séget, egy bőrdíszmű-részleget hoztak létre, amely a Buda- j pesti Bőrdíszműáru és Mű­c EEKETE GYULA A fiú meg a katonák ... ő egy tankon forgolódik, a gulyalegelőn, körülfogta mindenfelől az ellenség, a leg­nagyobbakat az Acsay-féle présházból lőnek rá, a hegy­ről. ö a tank legtetején lova­gol, és egyszerre többfelé is tüzel — nem is tank ez, való­sággal hadihajó, amilyet a Ma­6. Akkor elgondolta, hogy eset­ileg nem huszár lesz. Csak az berdót. 2 az egy biztos, hogy valamilyen Megborzongott a hírre, ami A gyümölcsös — területét katona, tekintve — nem jelentős, (i Szerette hallgatni az embe­Somogyi Néplap Törött görbéből volt a leg­kedvesebb lova, rossz karikás ostor foszladozó szíja a kötő­fék; karácsonyra igazi, fényes pléhkardot hozott neki a leg­idősebb nénje Jézuskája — na­gyon szeretett huszárt játszani. Kékre-zöldre verte egy ízben az anyja, mert a kertben mind levagdosta a kardjával a még éretlen mákfejeket. Csak később, már az iskolá­ban, látott a jegyző fiánál fel­húzható tankot, dugós puskát, meg olyan repülőt, amely kör- be-kőrbe repült az asztal fö­lött, ha kikötötték, az asszonyok vannak tele a háborúval: a piacon, a bolt­ban, a templomból jövet, a ha­tárba menet mindig az az el­ső, kit hívtak megint be, ki jött haza szabadságra, ki pedig már sose jön haza, mert meg­kapta róla a család az értesí­tést. Elrekvirálják a lovakat, teheneket a németnek, ha orosz világ lesz, bevezetik a csajkarendszert, az asszonyok­ra is, mert közösen használják az asszonyt. S ahogy az asszonyoknak megjött a hangjuk, úgy csen­desedték el az emberek. Lehetséges, azért, mert Pa­rázsó nagyapa meghalt. O em­legette azelőtt annyit a Dó­kor hallotta tavaly nyáron, hogy Magyarországra is elért a mindössze hatvanöt hold. Hét (íreket a tűznél. Vagy a hosszú front. Volt ebben a borzongás­tű i „ , - . ___. . ... „ 1 (őszi-téli esteken, amikor össze- ban aggodalom is — milyen a lkalommal dolgoztak itt á (,jöttéit, kóstolgatták az újbort. lesz az, ha dörög majd a sor­a repülők az utcájukat, szu­ronyt szegezve rohamoznak a növényvédelmi munkások, A ^Mindig szóba került a háború, tűz a Gyepszélen, bombázzák dékek. Pergett a nyakába a szőlőben viszont csak hatszor, ÍNemcsak a mai helyzet, a rá­fi bebizonyosodott, hogy 33 (igebbi idők is: amikor Parázsó , ,' , ((nagyapa a Doberdónál harcolt, ilyen kedvezőtlen időjárású Az asszony0k csak sóhajtoz- de sokkalta több volt benne tak, ők nemigen kedvelték az kalandok jóleső Izgalma. Ilyen beszédeket. Bér ez csak eleinte volt így. semmi. Nagy dolog semmi. Félreverik a harangot, persze, de az idegen repülők csak el­húznak fölöttük, néha olyan magasan, hogy semmit, egy légypiszkot sem látni az égen. Csak a zúgásuk hallatszik. Lőni se lőnek, bombázni se bombáznak. Egy képes újságban látta először, milyen az, ha leszór­ják a bombákat valahol, ösz- szedőlnek még az emeletes, nagy házak is, ketté szakadnak a hidak. Szalad mindenki, búj­nak az emberek a pincékbe. Aztán kiássák a halottakat a romok alól, és lefektetik szép sok hosszú cső minden irányba, sorban, egymás mellé. Lefény­képezik, és beteszik az újság­ba. Borzongott ezektől a képek­től. De nem félt, csak borzon­gott. Ha azt hallotta volna, hogy a szomszéd faluban már dúl a háború, talán átszökik, leg­alább a kertek aljáig. Leske- lődni a bodzabokrok közül. Később, Miskolc alatt azután félni is megtanult. Amikor kő- hajításnyira tőle kilőttek egy tankot, majd egy teljes napig étlen-szomjan, krumpliverem­be szorulva hallgatta, hogy kerepelnek körülötte a gép­pisztolyok, durrognak a löve­/ szór f kisz ódik,f beit anyagfeldolgozó Szövetkezet számára végez bérmunkát. — Milyen eredménnyel zárult az első év és hogyan fejlődhet to­vább az együttműködés? — er­ről tárgyalt a napokban So- mogyváron a két szövetkezet vezetősége. — Az első évben 35 ezer táskát állítottak össze az asz- szonyok a Budapestről érkező kiszabott anyagból. Ez körül­belül 4 millió forint termelési értéket jelent. Ha hozzászámít­juk, hogy az első néhány hó­napban a betanulás nehézsé­geivel küszködtek, nem pa­naszkodhatunk — mondta Ró­ka Ferenc, a szövetkezet elnö­ke. Csima Sándor, a budapesti gyár Futárban látott, meredez-f következet elnöke szerint már nek belőle az ágyucsovek, af a2 jS eredménynek számít, gépf egy véreső vek mindemelef ^ogy az első évet végül is nye- ’ huzgalja a különféle szí- reséggel zárta a részleg. A mű- nű zsinórokat, nyomkodja a# helyben huszonkét nő éppen kallantyut, és nagyokat puk-é piros bevásárlótáskákon dolgo- kannak az ágyuk, kerepel afzik; ezerötszázat készítenek géppuska, és okadja a tüzet a*e5böl a tajtábói. sok hossűsu cső minden irányba, é már olvankor is. ha ő nem ~ Edd'g tóként a nagyobb húzgál s nem nyomkod semmit^0™*“ megrendeléseket ad- a tetőn ituk 1** bosjv ne keinen syak­... De hiába működnek, ,ran át,fUni' Mo,st viS7ont ab‘ olyan jól az ágyúk, ő érzi. ban «' anyunk a s°* hogy nincs rendben valami, mogyvari elnökkel, hogy az Baj van valami, csak egyelőre idén fél évre leküldünk egy nem tudni, micsoda ... 4 gyakorlott, jó szakembert, ö a legfinomabb, legkényesebb ■íunkafolyamatokra Is megta­rtja az asszonyokat — mond­ta Csima Sándor. — És félmillióval növeljük a termelési értéket — tette hoz- :á Róka Ferenc. A somogyvári Építőipari .. .Most dől össze a présház Csupa füst és láng és porfelhő, mint egy filmhíradón. Felme- redeznek a diófák karéjából a romok a füstölgő égre. .. .A beszakadt ablakon egy­szerre csak Márti nénje ugrik ki, utána a pesti vőlegény (»Ez volt volna az a baj?«) mindketten|i ___ _____ a nyaszült meztelenül, s kézen* Ktsz 1972-ben elnyerte a "ki Ez már igazi háború! Mindig is sajnálta, hogy ná­>Mostanában meg éppen hogy luk a faluban nem történik föld egy-egy kö2eli robbanás­ra. Sírt a rémülettől, kiáltozott, míg bele nem fáradt. Aztán csak bebújt a nyirkos szalmába, és elaludt. Azt álmodta akkor; háború van, a az már az igazi. fogva szaladnak a lcölcénybok rok közé. (»Bolondok ezek, Összevissza marja őket a tüs­ke csupaszon. Persze, a vőle (Folytatjuk) váló szövetkezet címet. Most egy új telephely énítését ter­vezik, nem feledkezve meg a nőkről sem. Ott szerepel gény pesti, honnan tudná, hogy 1 ugyanis a tervrajzon a bőrdísz- az ott kökénybo2ót, de Márti­nak lehetne esze.«) műrészleg új varrodája is. A bőrdíszműves asszonyok így együtt haladnak a fejlődésben a házakat építő férfiakkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom