Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

A X. kongresszus és a me­gyei pártértekezlet ha­tározatainak végrehaj­tásában félidőhöz érkeztünk. Nélkülözhetetlen, hogy ta­pasztalatainkat rendszerez­zük, áttékinitsük az eredmé­nyeket, feltárjuk és mielőbb megszüntessük a fogyatékos­ságokat. A megyei pártbizott­ság pénteki ülése volt hivatott anra, hogy ellássa ezt a fele­lősségteljes feladatot, hogy utalt mutasson, vezérfonalat adjon a holnap munkájához. Mint megírtuk, Bogó László­nak, a megyei pántbizottság titkárának előterjesztése alap­ján tanácskozott a testület So- ,mogy megye 1972. évi gazda­sági helyzetéről, és a Központi Bizottság novemberi állásfog­lalása szellemében határozatot hozott az idea év legfőbb fel­adataira. Ipari termelés A megye ipara az országos átlagnál gyorsabban fejlődött. Az ipari termelés 1972-ben hét százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A taná­csi vállalatok zöménél javult a gazdálkodás, a piachoz, a gazdasági körülményekhez való igazodás. Az ipari fejlő­dés dinamikája azonban évről évre csökken. E tendenciának az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében mi­előbb gátat kell vetni. A múlt évben a vállalatok többségénél javult a munka- Arn-gagidállkoriáK állandósult a létszám, javult az ipar területi eloszlása, növekedett a mű­szála szfnvtmai és a fölszerelt­ség. Mindez új feladatokat, új követélményeket állít élénk. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani a szakképzettség fokozá­sára, az értékes termelő kapa­citások jobb kihasználására. Nagy tartalékot jelent — főleg az agyműszaikos üzemekben — a két műszak bevezetése; szá­mottevően lehet így emelni a hatékonyságot, a gazdaságos­ságot és ezzel együtt a terme­lési színvonalat is. Az értékesítés tavaly általá­ban kedvezőtlenehbül alakult az iparban, mint korábban. Év közben több vállalatnál az in­dokoltnál nagyobb készlet hal­mozódott fél, s bár ez a hely­zet az év utolsó negyedében javult, a tanulságokat min­denképpen le kell vonni ebből. Harmonikusabb összhangot kell teremteni a termelés és a kibocsátás között, össze­függ ez az iparfejlődés dina­mikájának fokozásával is. A gazdasági vezetők fontos fel­adata a termelési profil felül­vizsgálata, a gazdaságtalan termelés csökkentése, illetve megszüntetése. A megye egész gazdaságá­nak fejlődése szoros kapcso­latban áll a beruházások ala­kulásával. A párt. és kor­mányintézkedések 1972-ben is mérséklőén hatottak a beru­házási tevékenységre, számot­tevően csökkentek a kisipari szövetkezeitek és a termelőszö­vetkezetek beruházásai. Ked­vező tapasztalat, hogy az in­tézkedésiek hatására a beruhá­zási feszültség némileg eny­hült, és javult a beruházások teljesítése is. Gondot okoz azonban, hogy nincs meg a kí­vánt összhang a tervezés és a kivitelezés között, hiányzik a kellő tervszerűség, szervezett­ség, a beruházások megfelelő, körültekintő előkészítése. A tervezőintézeteknél az állan­dóan emlegetett szabad kapa­citás étiemére sem készülnek el határidőre a tervek. A léte­sítmények ütemes elkészülése érdekében a lebonyolítóknak az eddiginél sokkal jobban kell képviselniük ár, határidő szempontjából is a beruházók érdekeit. A megyei pártbizottság az elmúlt években fontos gazda­ságpolitikai feladatnak tekin­tette az építőipar fejlesztését. Az erőfeszítések ellenére a megye építőipara 1972-ben is csak mérsékelten fejlődött. Megyei átlagban csökkent a kapacitáshiány, az eredeti cél­kitűzések megvalósulásától azonban még messze vagyunk. Területenként és építési jel­leg szerint még mindig súlyos feszültségek, ellentmondások vannak. Jól bizonyítja ezt az Állami Építőipari Vállalat helyzete. Ahogy Zeleznik Sán­dor igazgató felszólalásában elmondta: a vállalat 1972-ben túlteljesítette tervét, nyereség­gel zárta az évet. Ugyanakkor a megyében a tervezetthez vi­szonyítva 742 lakással keve­sebb épült még. Igaz, hogy eb­ben más építőipari szervnek is szerepe van, de a fő felelős­ség ezt a vállalatot terheli. Elegendő utalni a kaposvári Cselekedjünk egységesen a határozatok végrehajtásáért sávház átadása körül kialakult I ten emelkedett, de elmaradt a tervezett szinttől. A szolgálta­tóipar változatlanul nem tud­ta kielégíteni az igényeket. Nem megnyugtató a szolgálta- táskapacitáis fejlesztése. Az ipari szövetkezeteket jobban kell ösztönözni arra, hogy te­vékenységükben nagyobb részt foglaljon ed a szolgáltatás és a közvetlen lakossági terme­lés. Jelentősen nőtt tavaly — főként a megyeszékhelyen és Siófokon — az óvodai helyek száma, s az előző évivel azo­nos mértékben fejlődött az egészségügyi és a közműháló­zat. Pártszervezetek és a termelés súlyos és bonyolult problémá­ra. Az átadás, a beköltözés határidejének sorozatos elto­lódása, a mindig újabb nehéz­ségek előbukkanása azt bizo­nyítja, hogy a tervező, a lebo­nyolító és a kivitelező válla­latok munkája között nincs meg a kellő összhang. Ez ve­szélyezteti negyedik ötéves tervünk építő jellegű beruhá­zásainak megvalósulását A lakásépítésben tapasztalható lemaradás nemcsak építőipa­ri, gazdaságpolitikai, hanem politikai gondot is okoz, ezért mindenképpen és sürgősen változtatni kell a helyzeten. A megyei vezetés látva a fe­szültséget, átmeneti jelleggel igénybe vette és veszi más megyék építőipari szervezetei­nek segítségét Mezőgazdaságunk helyzete A megye mezőgazdasági termelése . számottevően emel­kedett az elmúlt években. 1972-ben tovább folytatódott a termelési szerkezet javulá­sa, a szakosodás, az állatállo­mány koncentrációja. A nép- gazdasági céloknak megfelelő­en nőtt-a cukorrépa és a zöld­ségfélék, bizonyos mértékig a kukorica és a búza vetésterü­lete. Tovább csökkent viszont a burgonya, a napraforgó és a borsó aránya. Bár néhány nö­vény termésátlaga a vártnál kedvezőbben alakult, ez nem tudta pótolni a más növények­nél, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatti kiesést A me­gye szarvasmarha-állománya nem változott, a sertés- és ko­caállomány viszont némileg csökkent A folyamatos kon- oenitrációt jelzi, hogy nyolc szákosított sertés- és tizenegy szarvasmarha-telep készült el. A szaktelepek benépesítésé­nél, üzemeltetésénél számos pénzügyi és szakmai probléma i jelentkezik, főként ott, ahol az üzemeltetés előkészítésére nem fordítottak kellő gondot. Ter­melőszövetkezeteink pénz­gazdálkodásában főként az | év második felében nehézsé- ; gek mutatkoztak. Ezt bdzo- I nyitja az a körülmény is, hogy ! míg 1971-ben mindössze egy, ! a beszámolási időszakban 13 ; tsz-mék kellett 21 millió forint I óvadékot biztosítani. Nem ja- I vulit a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinkben, a gazdál- ; kodiási és a pénzügyi helyzet. ! A 18 előreláthatóan vesztesé- ; ges szövetkezet közül tíz ked- : vezőtlen adottságú. Mezőgazdaságunkban már a ! múlt évben megkezdődött, az \ idén folyta,tódik az előrelépés | megalapozása. Ehhez jelentős \ I eszköz a szarvasmarhaprog- \ a profil kialakítása nem egy- ! ram megyei megvalósítása. Ez j szerű kérdés, a piac változá- a feladat elsősorban nem be- j sa, a növekvő igények a vál­lalatoktól nemcsak nagy szer­A pártszeryek és pártszer­vezetek munkájának közép­pontjában a gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munka verseny és a beruházás színvonalának ja­vítása állt. Állásfoglalásaik­kal igyekeztek megfelelő lég­kört kialakítani a gazdasági építőmunkában. Javult tájé­kozottságuk, fontos döntéseik­nél jobban figyelembe vették a dolgozók és a vezetők véle­ményét. Hiba, hogy a pártszervek és -szervezetek munkájában nem jutott kellően érvényre az a követelmény, hogy segítsék a gazdasági vezetőket a beruhá­zási elképzelések előkészíté­sében, megalapozásában, a túl­zott igények megelőzésében. Az üzem- és munkaszervezés­ben sem következett be hatá­rozott változás. A feladatok megvitatása után gyakran el­maradt a végrehajtás ellenőr­zése. Mindebből • következik, hogy pártszervezeteinknek to­vább kell fejleszteniük gazda- ságsziervező, irányító és eülen- őrzó tevékenységüket, különö­sen az ellenőrzésnél, a felada­tok végrehajtásának számon­kérésénél kell határozottabban előrelépniük. Egységes akarattal A megye gazdaságát elemző előterjesztést elmélyült, tenni- akarástól fűtött vita követte, amelynek középpontjában a mezőgazdaság fejlesztése állt A felszólalók túlnyomó több­sége azokra a feladatokra irá­nyította a figyelmet, amelyek leginkább biztosíthatják az intenzív, gyors ütemű előreha­ladást. Tihanyi Zoltán résziben, a reális tervezés fontosságával, részben pedig a beruházások­nál tapasztalható problémák­kal foglalkozott Hangsúlyoz­ta, hogy termelőüzemeinknél ! ruházási kérdés. Igen lénye­ges a meglevő férőhelyek ki­használása, a takarmáhybázis minőségi és mennyiségi javí­tása. Elsősorban kőrsaerű, ol­csó, helyi anyagokból gyorsan elkészíthető létesítményekre van szükség. A szarvasmarha- program mellett más terüle­teken. ás megvan az előrelépés lehetősége. Rendkívül fontos, hogy nagyüzemeink bátrabban alkalmazzák a növénytermesz­tésnél is a zárt termesztési rendszereket Idegenforgalom, kereskedelem, szolgáltatás A beszámoló a megye egész gazdaságát elemezte. Az ide­genforgalomról megállapítot­ta, hogy fejlődése elmaradt a korábbi évék fejlődésétől, le­maradás van a balatoni' fej­lesztési program megvalósítá­sában. A nehézségeik részben a szűkös anyagi eszközökből származnak, részben, abból, hogy a fejlesztési eszközök képződése, felhasználása elap­rózódott Mivel az idegenfor­galom ma már viszonylag füg­getlen gazdasági ágazat, ter­vezése és fejlesztése egységes, komplex irányítást követel. A figyelmet nem a forgalom mennyiségi növelésére, hanem a kereskedelmi módszerek fi­nomítására, az üdülőtelepek tökéletesítésére kéül fordítani. A megye ksékeredkedélmi vezettséget, hanem a változá­sokhoz igazodó rugalmasságot is követel. Elsősorban a mező- gazdasági beruházások tapasz­talatait értékelve arra hívta fel a figyelmet hogy műszaki, szakmai és pénzügyi szem­pontból is az eddiginél sokkal ] körültekintőbb előkészítő mun- I kára van szükség. Fábri István a megye mező­gazdaságában végbemenő kon- centrációród. a szakosodásról, I az iparsaerű termelési rend- : szerekről szólt Megállapftot- I ta, hogy a. múU évi és a most i is folyamatban levő területi koncentráció helyes volt, meg­teremtette a szakosodás, az iparszerű termelés alapfettéte- ] Tét. A szakosodás előnyei vi- ! tatihatatiainok. Egyszerűbbé te- I sä az üzemi vezetést, növeld ! a termelékenységet, megte- I remiti az egységes, jó minősé- j gű árukibocsátás lehetőségét i A felvásárló és termeltető vál- j falatoknak az eddiginél job- j ban keU segíteniük szeUemi- I ekben és anyagiákban is e fo- ! lyamat gyorsítását. Az ipar- \ szerű termelési, tartási rend- : szerek először az állattenyész­tésben kezdtek kialakulni, a növénytermesztésben napja­inkban indult meg ez a forra­dalmi változás. Fábri elvitárs részletesen elemezte e magas termelékenységet biztosító módszer előnyeit, de hangsú- j lyozta azt is, hogy a megvaló- I sftáshoz az anyag javak mel- j lett. igen magas fokú szerve­zettségre. szakmai irányftsnra a szakosodással, a zárt terme­lési és tartási rendszerek ki­alakításával forradalmasít­hatjuk a megye mezőgazdasá­gát, s ez olyan cél, amiért ér­demes az üzemek szellemi és fizikai dolgozóinak pontosabb, lelkiismeretesebb, odaadóbb munkát végezniük. Ennek a felszólalásnak szin­te szerves folytatása voíit.az, amit Székely Elemér a szövet­kezetek munka- és üzemszer­vezésének korszerűsítéséről mondott Az extesnzív szakasz után mezőgazdaságunk fejlő­désének intenzív szakasza kö­vetkezett be, ez pedig feltéte­lei és szükségessé teszi az üzemszervezés és -vezetés to­vábbfejlesztését, belleértve a számviteli miunkát is. A tanácskozás feübecsüllhe- tetlen értéke volt, hogy az elvi állásfoglalásokat egy sor hoz­zászóló gyakorlati tényékkel, tapasztalaikkal támasztotta alá. Pankász Ferenc a Lábodi Állami Gazdaság példájával szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy milyen hatalmas lehető­ségek rejlenek a specializació­ban, a zárt termelési rendsze­rék alkalmazásában. Külön fi­gyelmet szentelt a meliorációs munka, valamint a komplex gépsorok kialakításának nél­külözhetetlenségére. Szám­szerű tényekkel támasztotta alá, hogy intenzív fajtával, in­tenzív termeléssel van kiút a burgonyatermelést jellemző nehéz helyzetből. Kovács Elekné a kedvezőt­len adottságú, elsősorban a zselici szövetkezetek helyzetét elemezte. Rávilágított arra, hogy a párt- és a kormány­határozatok módot adnák arra, hogy átgondolt fejlesztési kon­cepció kialakításával megol­dódjon végre a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kró­nikus gondja. Szabados Dezső a megye ál­lami ga-zriaHágaimak gazdálko­dási eredményeit taglalta. Az általa elmondottakból is egy­értelműen kifejezésre jutott, hogy milyen távlatokat nyit mezőgazdaságunkban a kon­centráció és a szakosodás. Eh­hez Bánkúti Judit a Böhönyei ÁHaimi Gazdaság egy évtized alatt élért fejlődését ismertet­te. Ezek a gyakorlati tapasz­talatok mind önmagukért be­szélték éppúgy, mint azok, melyeket Pfeiffer Elemér is­mertetett a közép-somogyi egj esült termelőszövetkezeteik gazdálkodásáról, Bernáth Fe­renc az. egyesült nagyberki szövetkezet tapasztalatairól, vagy amit Varga János mon­dott el a berzencei szövetke­zet intenzív szarvasmarha­tenyésztésének (Dália-prog­ram) első, figyelemre méltó eredményedről. Helyes tehát a cél, amikor termelőszövetkezeteinkben is a fő figyelmet az intenzív ter­melési módszerek kialakításá­ra, a szakosodásra, a magas szintű szakmai vezetésre és üzemi szervezésre fordítjuk. Mint említettük a vita kö­zéppontjában a mezőgazdaság állt, de nem egyoldalúan. Böhm József feüszólálásábam részletesen elemezte a tanács gazdálkodás helyzetét, kiemel­ten foglalkozott lakásépítési gondjainkkal, sorra vette mindazokat a> feladatokat, amelyeket él keli végezni azért, hogy a negyedik ötéves tervre meghatározott céljaink valóra váljanak Biczó Péter az ipari szövetkezetek helyze­térőd, jövőjéről, Pápa János a kereskedelem ellőtt álló fel­adatokról szolt. Középpontban a végrehajtás Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára zár­szavában hangsúlyozta: o me­gyei pártbizottság elmélyül- ten, a Központi Bizottság no­vemberi határozatainak szel­lemében vizsgálta a megye helyzetét és határozta még a legfőbb feladatokat. Somogy gazdasága 1972-ben a megyei pántértekezlet céllkitűzéseinék megfelelően fejlődött, ám a negyedik ötéves terv céljai­nak válóra váltása megköve­teli, hogy gazdasági munkánk középpontjába a végrehajtást állítsuk. Az egységes, fegyel­mezett és eredményes munka­végzés gazdasági és politikai követelmény. Ezért kulcskér­dés a jövőben miniden terüle­ten a feladatok végrehajtásá­nak fokozottabb ellenőrzése. A tanácskozáson egyhangú­an elfogadott határozat ki­mondja, hogy az ipari terme­lés dimamáfcájánák, hatékony- biztosítása végett olyan termelési profilt és struktúrát kéül taa.lákitaniuk az ipari szerveknek, amelyek hosszabb távon termelési biz­tonságot teremtenek, és job­ban igazodnak a hazai és a külkereskedelmi igényekhez. Nagyobb gondot kéül fordíta­ni a termeliélkenyiaég növelé­sére, az önköltség csökkenté­sére. Arra kéül törekedni, hogy a nyereség növekedésének ez tatokkal szemben támasztott követélménnyel: törekedje­nek a választékhiány meg­szüntetésére. Az építőipari feszültségek feloldása, valamint az egyen­súly helyreállítása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a Tanácsi Építőipari Vállalat elsőrendű feladatának tekintse a kapa­citásfejlesztő programok ma­radéktalan megvalósítását. Kulcskérdés a beruházás terv- szerűségének és szervezettsé­gének fokozása, ehhez pedig nélkülözhetetlen a generálki­vitelezői elv következetes ér­vényesítése. A mezőgazdasági ágazat to­vábbfejlesztése érdekében a gyón lényeges, hogy a szarvas­marhaprogramban való be­kapcsolódásukkal egy időben megvalósuljon a komplex me­lioráció, a rét- és tegéLőjavi- tás is. Céljaink valóra váltásának fontos feltétele, hogy a mos­tani tervidőszakban vala­mennyi gazdasági egységben javuljon a szervezettség. A szocialista munkaversenynek a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, a hibátla­nul, pontosan elvégzett mun­kára kell frányuLnia. Az új tanácstörvény megjelenése óta javult a tanácsok gazdaság­politikai szervező és koordiná­ló tevékenysége. A hatékony­ság javítása érdekében azon­ban szükség van a tervek és a költségvetés végrehajtásá­nak fokozott ellenőrzésére. . ,. . , . .. , ____.. I Biztosítani keli, hogy a helyi h atározat lamondja, hogy kz- j a emelt feladatnák kell tekmte- j jjjtűzéeékiet tükrözzék, és hogy a túizcüst ágazati memlélet he­rn a megye gazdaságában új távlatokat nyitó állattartási és növénytermesztési rendszerek megvalósítását. Ennek érdeké­ben szütes^; van a termelő­erők és -eszközök gazdasági­lag megalapozott koncentrá­ciójára, a termelőszövetkeze­tek anyagi és szellemi erejé­nek további célszerű egyesíté­sére és arra, hogy mezőgazda­sági üzemeink bátrabban élje­lyett a területi szemlelet ér­vényesüljön. Figyelmet érde­mel az általános iskolai háló­zat, valamint az általános is­kolai napközi és diákotthonok fejlesztése. Tovább kell növel­ni megyénk lakosságának életszínvonalát, javítani élet- körülményeit. Az érintett szer­veknek körültekintően föl kéül készülniük a központi intéz­kedések végrehajtására, az ál­lagyen á legfőbb eszköze, j a jjooperácdóban rejlő le- j lamá ipar, az építőipar mun­össaefügg ezzel a nagyéntéfcű 1 termelési berendezések jobb ki hagmnáilása. Ebből követke­zik, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munka- és üzemszervezésben rejlő tartalékok mietőbbi fel­tárására. Megfelelő korúite­kűnltéssel ki kéül dnlmmi végre háti, hajtani a belió mun­kaerő-tartalékok átképzését, és flyemon bplláij, djetve az hetósegekkel. A szarvasmarha- program megvalósításában mindenekelőtt a meglevő le­hetőségeket kell kihasználnia rendelkezésre álló férőhelyek hasznosításával és rekonst- rukcdórvak Különös gondot kell kásáit és művezetőit érintő béremelés végrehajtására. A bérrendezéseket a KB állás­foglalásának megfelelően dif­ferenciáltan kell elvégezni. Fontos, hogy a munka végre­hajtásához az SZMT hathatós segítséget nyújtson. « | fordítani az új beruházások j ^ életkörülményeket javí- mditasára. Az előkészítésiben i tó célkitűzések között első a ®*s<^e2es a gazdálkodás ered- lakásépítési terv megvalósítá- közötti'átesopartoeatá- n^enyessegét meghatározó faj- i s<n Elsőrendű gazdasági és po- sát. Fejlődésünk jelenlegi szó- ^atoválasztás, a tenyésztési és | etikai feladat a lemaradás kaszában nélkülözhetetlen a üzemeltetési (kérdések eldön- magasább szintű specmttzádő, j tűse. Az eredményes gazdái - es pedig szükségessé teszi az j kodást gátolga, súlyos naház- üzemek közötti széles körű \ gégéket okoz a már elkészült kooperációs kapcsolatok meg- állattenyésztési telepek nérne­tyákémé! a személyi, tárgyi fel­tételek hiánya. A mezőgazda- üzemek vezetőinek sür­megszüntetése, a még hiányzó feltételek mielőbbi megterem­tése, a rendelkezésre álló le­hetőségek összehangolt ki­használása. forgalma 1972-ban mérsékel- * van szükség. Mint mondotta. teremtését A belföldi ellátás 7K«CTnn--.alamioágM. Tnrililett fifaw­ni kéül az exporttermelést, jobban kihasználni a KGSTT- íntegrációban rejlő lehetősé­geket. Az ipari szövetkezeitek fő feladata, hogy közvetlenül a lakosság szükségletére ter­mel jenek, növeljék tevékeny­ségükben a szolgáltatás rész­arányát Ennek érdekeben ha­tékonyabban és koncentráltan 'kell felhasználni a szolgálta­tásfejlesztési alapokat A me­gye lakosainak jobb ellátása fontos gazdaságpolitikai cé­lunk. Ezért a könnyű-, illetve a ruházati ipari vállalatok ve­zetőinek fontos feladatuk, hogy értékesítési tedtekenysé- gük során biztosítsák a megye zavartalan ellátását, össze­függ ez a Vm¥jkeóe,mi 'Gála- i ezek mielőbbi gős feladata megszüntetése. Lényeges, hogy nagyüze­meink a gazdaság intenzív fejlesztése mellett kellő fi­gyelmet fordítsanak a háztáji gazdálkodás támogatására. A továbbfejlődéshez nélkülöz­hetetlen a gépesítés fokozása, az elhasználódott géppark cse­réje, valamint a tároló kapa­citás bővítése. A mezőgazda­ságban is emelni kell az üze­mek szervezettségét, növelni a vezetési színvonalat, erősíteni a közgazdasági szemléletet. Fokozott erkölcsi es anyagi j támogatást igényelnek a ked­vezőtlen adottságú tez-ek. Sa-« A pánt&aervek, az alapszsr- j vezétek tevékenységét első- I sorban az ellenőrzésinél, a fel- ' adatok végrehajtásának szá­monkérésénél kéül továbbfej­leszteni. Meg kell gátolniuk, hogy helyi, csoport- vagy sze­mélyes érdekek , veszélyeztes­sék a cselekvési egységet. Somogy gazdaságának to­vábbfejlesztésért, az idei év legfőbb tennivalóit határozta meg a megyei pártbizottság testületé. Rólunk, értünk szól­nák ezek a határozatok. Szer­vezettebb, tartalmasabb, fe­gyelmezettebb munkával kell dolgoznunk valóra váltásukért. Somogyi Néplap y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom