Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
A zöldséghelyzet — egy éy után EMLÉKEZÉS AZ ELSŐKRE A kommunisták vállalták Ugorjunk most egyet, j nézzük meg a kiválasztott harmadik irányt. Ez nem más, mint a kisárutermelés. Magyarországon, ma még nagyon sokain termeinek egyéni vállalkozásban és egyéni haszonra zöldséget, bérelt földön, háztájiban, vagy ép-pen ví- kendtelken. A frissárueiláitás- ban ennek a szektornak döntő szerepe van. A kormányhatározat számolt e tevékenységnek a fenntartásával, sőt, amennyire lehet, támogatja is. Intézkedtek, hogy a kistermelőik megfelelő tételben kaphassanak jobb vetőmagot, műtrágyát, sőt, korszerű vegyszereket. Az illetékesek feladatul kapták, hogy javítsák meg a Ids tételben termelt áruk összegyűjtését és forgalmazását. Ez az igyekezet kellő eredményt hozott, a kisáruter- melés szerepe elsősorban az önfogyasztásban, de az árutermelésben is megmaradt, némileg talán, növekedett. A legfontosabb szektor azonban az előbb átugrott második, a nagyüzemi, de még kézi munkára alapozott termelés. ösztönözve a kertészkedő nagyüzemeket, a kormány évi kétszázmillió forinttal fölemelte az átvételi árakat. Ez lehetőséget adott arra, hogy maga a nagyüzem jobban megtalálja számítását, de a közreműködő tagoknak is nagyobb jövedelmet nyújtson a megkapott rész. A kormányhatározat meghozatalának időpontjáig az 1972-re szóló termelési szerződések megkötése alig haladt Az érdeklődés azonban már januárban felélénkült, és márciusra a felvásárlók teljesíteni tudták szerződéskötési terveiket. A nagyüzemek pedig az esztendő során százmillió forintot költöttek ama, hogy a kézi munka feltételeit megjavítsák. Kisebb, speciális gépeket vásároltak (pL vetőgép, váloga- tógép), repülőgépről szóratták ki a vegyszereket, jobb fajtákat alkalmaztak stb. A korszerű növényvédelmet egyébként saját pénzükből segítették a nagy felvásárlók is. Az eredményt szakaszosan I kell vizsgálnunk. A szezon eleje még nem mutatott javulást. A korai cikkekből kevesebb került piacra, az is drágábban. Sajnos, ez nem véletlen, és nem csupán az idő- j járás számlájára írandó. Azt | a palántát, amelyből a primőr ! árut nevelik, rendkívül körül- ; ményesen, sok kézi munkával , kell előkészíteni, és akkor sem biztos, hogy a korai árak megfelelőek lesznek. Vagyis sok a munka, nagy a kockázat. Ezért a nagyüzemek általában a külterjesebb módszerékre térnek át. Fólia alatt a kistermelők előállíthatnak primőröket, de ehhez az kell, hogy a hátuk mögött egy nagyüzem fűtött üvegházban tegye meg az első lépést, s előállítsa a palántát. A fűtött üvegház nagyon drága létesítmény, így számolnunk kell azzal, hogy a korai ellátás a következő években sem javul annyira, mint várnánk. A Szezon jó eredményt hozott. Nyáron és ősszel kitűnő volt a zöldségéLlátás, a konzervipar maradéktalanul kihasználhatta kapacitását, és a piaci árak is inkább csökkenték, mint változatlanok maradtak. Biztosítottnak látszik zöldségfélékből a téli ellátás is. Ennék azonban ára volt. Nézzünk először egy konkrét példát A hagymaellátásban sűrűn zavar támadt. A makói hagymát kétéves folyamatban, rendkívül sok kézi munkával termesztik A szakértők azt javasolták, hogy a termelők egy része térjen át a jól gépesíthető egyéves hagyma termesztésére. Javasolták mert * — bár az egyéves hagyma nem tárolható — jó lehetőségek mutatkoztak mind belföldön, mind külföldön az értékesítés- ' na, sőt a szárított hagymapor i Józsi Vörös Józsefről először a lá- bodí Zöld Mező Tsz irodájában beszélgettünk Sertésgondozó. Munkájával mindig meg voltak elégedve főnökei, munkatársai szeretik A rábízott állatokat nagy odaadással gondozza, magáénak tekinti őket Ilyen felvilágosítás után indultam el a termelőszövetkezet Erzsébet-pusztai sertéstelepére, hogy személyesen is megismerjem azt az embert, akiről ennyi jót hallottam. A nyolcvan férőhelyes ellető istállóban találtam rá. Éppen a kocák részére készítette elő a takarmányt Végigvezetett az istállón: — Mindig itt vagyok. Nemcsak nappal, gyakran éjjel is. Négyen gondozzuk a száznegyven kocát és a szaporulatot. Ha ellési időszak van, minden negyedik éjjel szolgálatban vagyok Az állatnak nem mondhatom, hogy várjon reggelig; éjszaka is szüksége lehet segítségre. — Aztán — folytatta kis szünet után — előfordul az is, hogy valamelyik koca beteg. Ilyenkor úgy sem tudnék nyugodtan aludni, így inkább éjszaka is itt maradok Munka mindig van. Ha nincs ellés, akkor is tisztán kell tartani a kutricákat, etetni, itatni kell az állatokat, kezelni a betegeket. Karácsonykor is dolgozott, ötven malacot segített a világra- Szilveszter napján ugyancsak a telepen volt, munkával búcsúztatta az ó- évet. — De az újat már otthon köszöntöttem — mondja mosolyogva. Lábodon lakik vonattál jár ki nap mint nap. Télen nehe-; bácsi I zebb, a vonat sem jön ponto- ! san, és a hidegben rosszabb a j várakozás. Józsi bácsi — csak így hívja mindenki — ötvenkilenc éves. már csak pár év van hátra a nyugdíjig. Lassan utódról kéne gondoskodni, aki majd folytatja a munkát. — Nincs még kilátásban valaki, akinek átadhatná tapasztalatait, aki folytatná, amit Józsi bácsi olyan nagy kedvvel és szeretettel csinál? — Már próbálkoztam két fiatalemberrel. Igyekeztem megszerettetni velük ezt a munkát, de nem tetszett nekik a pusztai élet, inkább a városba mentek dolgozni, tanulni. Talán, ha fiatal lennék, én is ezt tenném, de most már nem akarok elmenni innen. Nem tudnám megszokni a várost. Nemrég készült el a házam, nekem éppen megfelel. Ismerek mindenkit és engem is ismernek, itt érzem jól magam. Szép fizetésem van, 3500 forintot keresek havonta. Ezenkívül minden száz leválasztott malac után egyet prémiumként kapok. Ezeket otthon hizlalom. így aztán megvan a kolbásznak való, a többit pedig eladom. Négy éve még juhász volt, ott is becsületesen dolgozott, soha nem volt panasz a munkájára. A juhok mellől került a sertéstelepre. Amikor vasárnap hús kerül asztalunkra, nemigen gondolunk rá, és a többi Józsi, János és Lajos bácsira. Pedig megérdemelnék. Gyakran nehéz körülmények között sokat fáradnak. Bás Tibor ! | forgalmazására is. A terme- I lóik a tanácsot megfogadták, I í nagy mennyiségű egyéves j | hagyma termett, de közben a hagymapar komjúktúrája elmúlt, s nem volt elegendő munkaerő sem, hogy a port külföldre, ötkilós zacskókba csomagolják. Végül az államnak kellett felvásárolnia a termés egy részét, nehogy a termelők azt mondják: becsapták őket. A példa, sajnos, nem egyedi. Fellendült a termelési kedv, a szeszélyes időjárás alapjában kedvező volt: nagy lett a termés. Ennek fogadására nem mindenütt készültek fel, és bizony a zöldségszűke után egyes vidékeiken értékesítési problémák keletkeztek. Mondhatnánk, hogy ez természetes, mert a zöldségszakma mindig is ismerte a nagy — egyes cikkekben és egyes években esetleg ötvenszázalékos — ingadozásokat, de nem mondjuk. Mert ha a termelők kedve most elmegy a kertészkedéstől, és jövőre rosszabb lesz az időjárás, akkor a körforgást kezdhetjük újra. A kormányhatározat jó volt. Gondoskodni kell azonban arról, hogy a zöldsógtera legnehezebb feladatokat Koszorúzási ünnepség Kaposváron mesztés fellendülésére ne csak a termelők készüljenek fél, hanem azok is, akik fogadják, forgalmazzák az árut. Magyarán: legyen több láda és zsák, szállítóeszköz és válogatógép, hűtőház és félkész terméket előállító kapacitás. Mivel meglepetés még ezután is érhet bennünket, az intervenciót — az egyéves hagymánál leírt, csődelhárító állami beavatkozást — a termelés természetes kísérőjelenségének kellene tekintenünk, és alighanem okos dolog lesz erre a célra megfelelő mértékű állami eszközöket tartalékolni. A termelők érdekében, mert a zöldségei látás elsősorban termelési probléma, de a fogyasztók érdekében is. Mert semmi szükségünk nincs arra. hogy az egyébként nagyon jóízű és méltán kedvelt lecsó egyszer csak a politikai kérdés alakját öltse. F. B. A centenáriumot ünneplő Kaposvár veteránjai, gyárainak, üzemeinek, intézményeinek képviselői az MKP somogyi és kaposvári szervezete megalakulásának 28. évfordulójára emlékeztek tegnap délelőtt 10 órakor. A városi párt- bizottság koszorúzási ünnepsége a Himnusszal kezdődött, majd Fazekas Judit elmondta József Attila Szocialisták című versét. Ezután Papp János, a váró-, si pártbizottság titkára lépett a mikrofonhoz. Ünnepi megemlékezésében hangsúlyozta: — Az országos jelentőségű történelmi események évfordulói között szerényen, de büszke öntudattal emlékezünk 1945. január 5-re, a Magyar Kommunista Párt somogyi és kaposvári szervezetének megalakulására. öt év óta márványtábla hirdeti, hogy ebben a házban, a Somogy vármegye ■ímű napilap szerkesztőségi, szobájában tizennégy bátor elvtárs szervezetileg is elindította útjára a kommunista pártot. Történelmi jelentőségű eseménye ez Somogy megye és Kaposvár munkásmozgalmáJelentős beruházásokat valósítottak meg 49 millió forint saiát vagyona van a baiatonboglári áfésznek (Tudósítónktól.) | 1972-ben jelentős hálózatfejlesztést valósítottak meg. A MEGYE fogyasztási szövetkezeteiben mindenütt megkezdték a mérlegkészítést. A baiatonboglári áfésznél Cseri Ferenc, az igazgatóság elnöke tájékoztatott a múlt év munkájáról, eredményeiről. £z adatok egy része megközelítő pontossággal, a várható nyereség pedig hozzávetőlegesen már rendelkezésre áll. A szövetkezet tizenhárom községben végzi az áruellátást, a vendéglátást és a felvásárlást Nyári időben 600, a szezon után, illetve előtt 400 alkalmazottat foglalkoztatnák. Különös jelentősége van a szövetkezetnek idegenforgalmi szempontból, mert jelentős részt vállal a déli Balatonpart ellátásából. 1972-ben — amint ezt az elnöktől megtudtuk — 228 millió forint forgalmat értek el a kiskereskedelemben és a vendéglátásban, s ez 24 millióval több, mint az előző évi. Nagy üzletei közül a Lelle Aruház 28, a Boglárka Áruház 20, a baiatonboglári Hullám vendéglátó kombinát 5, a Lelle önkiszolgáló étterem 2 millió forint értéket forgalmazott. Kiskereskedelmi egységeik között kiemelkedő a fonyódi tiizelő- és építőanyag-telep munkája, ahol már kétéve bevezették a tüzelőn kívül az építőanyag árusítását, és a múlt évben már elérték a 10 millió forintos forgalmat. Felvásárlásuk az 1971. évi szinten maradt 41 vagon árut vásároltak fel, az Iß millió Jojáson félül. Februárban nyitottak a Boglárka Áruházát, a nyáron már üzembe helyezték a halaton- boglári strandon a büfével kiegészített ABC-áníházat, ugyancsak tavaly fejezték be a fonyódligeti ABC-t és büfét, mely az idén kezd üzemelni Ezekre a fejlesztésekre a szövetkezet 10,5 millió forintot fordított. Szólt az elnök arról is, hogy Fonyódon, a sorompó meHett épül egy 12 lakásos társasház, melynek földszintjén 190 négyzetméter alapterületű csemegeáruházat létesít 1973-ban a bogiári áfész. A fejlesztésnek az a célja, hogy tehermentesítsék a nyári szezonban túlzsúfolt fonyódi ABC-t, ugyanis az épülő cse- megeáruház környékén — Fo- I nyód és Fonyódliget között — j sok társasüdülő van, s az itte- I ni éllátás javítását szolgálja az : új létesítmény. A nagy jelen- ! tőségű fejlesztésekre a szövet- j kezet a saját anyagi erőforrá- : sokon kívül nagy összegeket kapott az Országos Idegenforgalmi Tanácstól és a Belkereskedelmi Minisztériumtól. A SZÖVETKEZET 4000 tagja biztosan örül az eredménynek: amíg 1971-ben 3,8 millió forint volt a szövetkezet nyeresége, addig 1972 végén — nem végleges adatok szerint — 5,5 millió forintot írhattak a nyereségrovatba, i Az is biztosra vehető, hogy a baiatonboglári áfész-nek 1972. december 31-én 49 millió fo- ! rintra emelkedett a saját va- 1 gyona , i nak, és egész felszabadulás utáni fejlődésünknek. Ezután az ország és a megye huszonnyolc évvel ezelőtti helyzetét elemezte az előadó. A megye nyugati területe súlyos harcok színhelye volt, és maradt egészen április első napjáig. — De ilyen körülmények között is már a felszabadulás első napján, december 2-án munkára jelentkeztek a szovjet parancsnokságon a kommunisták. Kevesen voltak, de bíztak magukban. Tudták, hogy céljaik egyeznek a dolgozó nép érdekeivel, és a mun kások támogatják őket. Veszélyes volt kommunistának vallani magukat, hisz a város még nem volt biztonságban: égy esetleges német előretörés egyenlő lett volna a halállal Kaposvár kommunistái azonban megszokták a veszélyt. Volt, aki már 1919-ben szembenézett a fehérterror pribékjeivel, és volt, akit később hur- :oltak meg. Cselekedni, dől gozni akartak, folytatni az 1919-ben félbeszakadt munkát a cselédek, napszámosok, bérmunkások fölemelését, a munkáshatalom létrehozását. Történelmi tény, hogy a felszabadulás első óráitól a kommunisták vállalták a legnehezebb feladatokat. A megye felszabadult területein, különösen Kaposváron, a kommunisták munkája kivívta a dolgozó rétegek elismerését, és lassan, állandóan növekedett a párt iránt a bizalom. Papp János kiemelte, hogv a kommunisták egyik legnagyobb erőpróbája — akárcsak az egész országiján — a földreform gyors végrehajtása volt. — Történelmi érdemük a pártnak és a pártban akkor tevékenykedő kommunistáknak, hogy megyénkben, a nagybirtok egyik hazai fellegvárában, igazságot szolgáltattak az ezer éve nincstelen parasztságnak. Ez alapjaiban rendítette meg a grófok, bárók, hercegek rendszerét, a hithizo- mányok hatalmát Ez az intézkedés volt az alapja az azóta kiteljesedett munkás-paraszt szövetségnek. Ez a szövetség és a politikai harcban szerzett gazdagodó tapasztalat növekvő erőt adott városunk és megyénk kommunistáinak, hogy egyre több területen irányítói és lendítői legyenek az új, a valóban demokratikus népi Magyarországért vívott küzdelemnek. Ennek jegyében hirdették meg Somogybán is az újjáépítést, és vezették a gaz- lasági élet helyreállítását A Magyar Kommunista Párt somogyi és kaposvári szervezete betöltötte történelmi hivatását. Kiindulása lett a megyénk és városunk fölemelkedéséért ma is folytatott munkánknak, példát mutatott kezdeményezésből, helytállásból, a közösségért végzett önzetlen munkából. Ezért a párt mai nemzedéke tisztelettel és elismeréssel emlékezik az elsőkre. Az első pártszervezet' tagjai: Györfi Antal, Vámosi József, Molnár János, Dezső József és a többiek múlhatatlan érdemeket szereztek a népet fölemelő harcban és munkában, amelynek eredményeként a városi létének 100. évébe lépő Kaposvár méltón ünnepelheti haladó hagyományait, és lakossága bizakodással dolgozhat szocialista jövőjéért Ezután Csapó Sándor, Papp János, a városi pártbizottság titkárai, Rostás Károly, a városi tanács elnöke, megkoszorúzták» a párt megalakulását hirdető emléktáblát Az ünnepség az Intemacionáléva! fejeződött be. Bevezették a bértömeg-szabályozást 16 vállalatnál Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy tárcánként néhány vállalatnál kísérletképpen vezessék be a bértömeg-szabályozás rendszerét. A Munkaügyi Minisztérium az érdekéit tárcákkal együtt kijelölte azt a 14 állami vállalatot és 2 szövetkezetei, ahol 1973. január 1-től kísérletképpen két évig a bérszínvonal-szabályozás helyett a bértömeg-szabályozást alkalmazzák. Ennek a szabályait is kidolgozták, s ezeket a minisztériumok útján az érdekelt vállalatokkal ismertették. 1973. japuár 1-től a bértömeg-szabályozást alkalmazzák a Borsodi Vegyi Kombinátban. a Chinoin-gyárban, a Csepel Művekben, az Egyesült Izzóban, az Ikarusban, a Pamuttextilművekben, a Mosonmagyaróvári Kötöttáru- gyárbafi, a Magyar Posztógyárban, az észak-magyaror- szüLi, a Győr megyei, a Pest állami építőipari vállalatoknál, a Kavicsbánya Vállalatnál, a Baranya—Tolni megyei Téglaipari Vállalatnál az Aszfaltú tépítő Vállalatnál a Híradástechnikai Ktsz-ber és a budapesti Jármű Küszbén. A vállalatok kiválasztásakor azt vették alapul, hogy a jövedelmezőség, a termelésszerkezete szempontjából az átlag körül mozogjanak, hogy ily módon általánosítható tapasztalatokat gyűjthessenek az illetékes szervek a bértömeg- szabályozás hatékonyságáról, előnyeiről és hátrányairól. Mindenekelőtt azokra a vállalatokra esett a választás, ahol jelentősebb munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb ütemű továbbfejlődést, a szabályozási forma ugyanis alkalmas arra, hogy az egy főre jutó termelés fokozására jobban ösztönözzön. Somogyi Néplap m
