Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról A legjobb hagyományok útján A Fonómunkás Fisszínpad sikere Pécsén Szombat, kora délután a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban. Csapódó ölitöző- ajtök, rohangálás, izzadó, izgatott arcok. Műkedvelő vagy hivatásos előadó legyen: egyformán drukkol színre lépés előtt. Aztán mintha levezető csatornát találna a fellépés előtti izgalom, énekelni kezdenék. Petőfi-dalokat, Kos- suth-nótákat, békedalit. Harsog az éneik, egészen addig, amíg a rádiósok csendet intenek. Két elődöntő után megkezdődik a legjobbak összecsapása: a Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról területi döntője. Petőfivel és nélküle Nyilvános rádiófelvétel. Sárbogárdi fiatalok léptek színre először,^ A helység kalapácsának lendületes feldolgozásával. Igaz, hogy a tv- film nem hagyta érintetlenül e műsort, nagy erénye mégis az volt,'hogy bővelkedett eredeti ötletekben. Az amazon természetű Márta haragja élői a légy szívű kántor lemene- kült a színpadról, és a zsűri esvik tagjának karjaiban próbált menedéket találni. Nem tartom sikerültnek — Kármiily szép beszéddel, adták is elő — a székesfehérvári gimnazisták összeállítását. Nem Petőfiről, hanem a második házasságában vergődő Szendrey Júliáról szólt, pontosabban annak fölmentéséről. Nem hiszem, hogy a fiatalokat ez érdekelné Petőfi kapcsán, inkább az összeállító-rendező pedagógus utóbúvárkodásának hatott, meglehetősen egyoldalú megmagyarázó szándékkal. Hatalmasat vállaltak a pécsi egyetemisták: a jogtudományi egyetem Closszátor irodalmi színpada. Az Apostolt próbálták színre vinni, mindez azonban csak próbálkozás maradt. A másik pécsi együttes, a Doktor Sándor Művelődési Központ irodalmi színpada Sződy Szilárd összeállításában hatásos és okos műsort mutatott be; a Petőfi- epigonok »daliásait-« ötvözte össze a költő vallomásával. Karikírozó készség és szenvedélyes vallomásigény hozta meg számukra a siliert. A nagy meglepetés Merő Béla műsora volt a zalaegerszegi Reflex előadásában. Katonafiatalok és helybeliek közös produkciója; egészen magas színvonalon. Kitűnő mozgás- technikával, látványos szín- padépítésisel:. A meghamisított, elárult Petőfi sorsát elevenítették föl, fokozódó lendülettel, hangulatos művészi dalbetétekkel — a mához szólva. Méltó várományosai a legnagyobb sikernek. Szavazhat a hallgató A zsűri egyik tagjával, Fagy- gyas Sándorral, a Magyar Rádió ifjúsági osztályának vezetőjével gyors beszélgetésibe kezdtünk, egy sarokba félrevonulva. Természetesen arról kérdeztem, hogy má a véleménye a Fonómunkás műsoráról. — Két előszűrése volt a kilenc együttesnek. A kaposvári csoport derekasan állta a próbát, és már az első bemutató után éreztük, nemcsak a rádiófelvételre esélyesek a kitűnő műsorral. Nagyszerűen ösz- szeállított előadás ez, kellő fegyelemmel, megható azonosulással. Nem tagadom — főleg a női szereplők teljesítményének köszönhető —, több helyütt megragadja, meghatja az embert. A Fonómunkás méltó a hírnevéhez. Az összeállító- rendező Vértes Elemér igazán elismerésre méltó munkát végzett. A legjobb hagyományok útját járja. Ha mégis a zalaegerszegi Reflex lesz az első, az annak köszönhető, hogy ők merészen és jól kísérleteznek, új utat is próbálnak. Mi hoztuk az időt Kiállítás Kaposváron, Barcson, Nagyatádon, Marcaliban, Siófokon Három hónapig megyénkben »vándorol« a Mi hoztuk az időt című kiállítás, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agitá- ciós és propaganda osztálya rendezett. Március elején nyílik meg Kaposváron, majd Barcson, Nagyatádon, Marcaliban, Siófokon tekinthetik meg az érdeklődők. A főváros után vidéki körútra indul a december eleji megnyitó óta annyi látogatót vonzó kiállítás, s ennek egyik dokumentálja, hogy mint vált a munkásosztály a kapitalizmus elleni harcban megedzett, összékovácsolódott, forradalmi tapasztalatra szert tett osztállyá, hogyan hozta létre forradalmi pártját, alakította ki forradalmi elméletét, és lett a társadalom vezető erejévé. • A grafikák, grafikonok azt is szemléltetik, hogyan fejlődtek az utóbbi években a munkások kereseti lehetőségei, élet- körülményei. első állomása Somogy megye. A kilencvenhat tablóból álló kiállítás meggyőzően bizonyítja a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését, gazdasági és szociális körülményeinek fejlődését, jelenlegi politikai és műveltségi színvonalát. Bemutatja az osztályt, a társadalomban elfoglalt helyét, számszerűségét, arányát a lakosságban, illusztrálja vezető szerepét, viszonyát a többi osztályhoz és réteghez. Adatokkal szemlélteti belső rétegződését, s a társadalomnak azokat a területeit, ahol vezető szerepe érvényesül. A képekén kívül bőséges statisztikai anyag vall például a munkások számáról, ezen belül a nők és a munkásfiatalok arányáról. A megyében is nagyon várt kiállítás képben és szövegben Szinte jelképes volt, hogy ezt a kiállítást először a csepeli munkásotthonban rendezték meg. A Mi hoztuk az időt című kiállítás somogyi bemutatásának előkészítésére a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya külön bizottságot szervezett. Az országos anyag kiegészül ugyanis mintegy tizenöt tablónyi somogyi vonatkozású képpel, grafikonnal és grafikával. A munkásosztályról szóló, s a megyében megjelent könyvek, kiadványok bemutatása szintén szerepel az előzetes tervben. A Mi hoztuk az időt című Kiállítás biztosan nagy érdeklődést vált ki a megye három városában és két járási szék— A továbbjutásról mit hallhatunk ? — Az első helyezett útja Kiskőrösre vezet. A rádió 7-én közvetíti a mostani műsort, a közönség szavazhat is, a hallgatók is továbbjuttathatnak egy együttest. Lehetséges tehát, hogy Kiskőrösön ott lesz a Fonómunkás is. A zsűritag után a Fonómunkás egyik régi és hűséges »szurkolóját«, Róna Imrét, a textiiművek igazgatóját kérdezem meg. — A mi együttesünknek tartóin a Fonómunkást, ha nem is minden tagja dolgozik nálunk. De nemcsak »hivatalos« szurkoló vagyok, hanem szeretem is az előadásukat. Fegyelmezett, mértéktartó stílusú csoport, és több műsoruk nagyon a szívemhez nőtt. Például a Száznyolcvanöt lépcsőfok, melyet Balogh István önéletrajzi regényéből készítettek. Nagyon szeretem tiszta mondanivalója, lelkessége miatt a Petőfi-összeállítást is. Végszó... Hosszan tanácskozott a zsűri, és utána sikerült néhány szót váltani egy másik bíráló bizottsági taggal: Bemáth Lászlóval, az Esti Hírlap kritikusával. öt is a Fonómunkásról kérdeztem először: — A harcos és szerelmes Petőfi Segesvár előtt. Ezt elevenítette föl Vértes Elemér csoportja — nagyszerűen. A lányok teljesítménye egészen kitűnő. A Szeretlek, kedvesem előadása élmény volt, sőt egészen különös, maradandó élmény nekem, élmény a hivatásosak mellett is. A fiúk teljesítménye egyenletesebb lehetett volna. — És mi a véleménye a Szóljatok szép szavak egészéről? — Jó kezdeményezés, mert bizonyítja azt is, hogy a fiatalok milyen sokoldalúan ismerik Petőfit. Jó ellenpéldája a nem egészen sikerült Keressük Petőfit tv-sorozatnak és a Petőfi ’73 filmnek is. A döntés előtt mindenki csendes. Tolnai Mária a Szeretlek kedvesem gyönyörű tolmácsolásáért sorozatban kapja a gratulációkat, de kijut ebből Vértes Elemérnének és Tóth Annának is. A fiúk teljesítménye közül Jónás Csabáé emelkedik ki és Győri Attiláé, akivel megerősödött a színpad. És a döntés? Az első: a zalaegerszegi Reflex, a két második a kaposvári Fonómunkás és a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ irodalmi színpada. Tapsözön, azután újra peng a gitár és zeng a harsogó, felszabadult énekszó. T. T. tél orgiát ül. Jeget északi szél rázza áfákról a havat. Az erdő szélén fagyoskodó szalmakazlakból kimarkol egy-egy csóva szalmát; rossz gyerekként, szemetelve, szórja-hajtja a fagyos havon. A helyenként kizöldellö árpa deres levélkéi között elakad egy szál. A többi menekül a goromba szélcsikók elöl. A szél felkap a létrán, nótát fütyül a gallyból font palánkon, beledudál a puskacsőbe, megrázza vállamon egy néhai birka bundáját, de hát ez nem szalma. »Felőlem fütyülhetsz, pajtás/« Maradunk, csupán a gallér csatján húzok egyet. Dolgavégezetlen robog tovább, átugrik a közeli fűzbokorra, annak ágait cibálja kíméletlenül. Az ág hegyén egy kis madár hintázik. Fekete sapkás fejét tekergetve izeg-mozog. Piros mellényét meg-megborzolja a szél, de azért vidáman prüttyöget. Na, pajtás, ennek is hiába fütyölsz, ez kemény kis fic- minden csavargó helyén. Siófokon például az ott üdülők, a turisták, kirántó, nem bújik el dűlök is megtekinthetik majd. i jöu-msiu füttyöt A helyes pályaválasztás nemcsak a fiatalok ügye Minden esztendőben, így ez évben is, február 1-én kapják kézhez az általános és a középiskolákban a végzős diákok a továbbtanuláshoz a jelentkezési lapokat. A továbbtanulásnál, a helyes pályaválasztásnál az egyéés a járási székhelyek többségén pályaválasztási kiállításokat szerveztünk. A kiállításokon a fiatalok figyelmét főként azokra a szakmákra igyekeztünk irányítani, amelyekben a beiskolázást — a megye továbbfejlődése szempontjából — a foglalkoztatók igéségeinek tárgyilagos értékelésén alapul. A szülői és az Iskolai tanácsadásnál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a választott pályát a fiatal is meggyőződéssel elfogadja, magáénak. érezze, mint ahogyan a döntés nyomán valóban neki kell helytállnia a szakmai képzésben, s hosszú éveken át a gyakorlati életben. Somogy megyében ebben a tanévben 4600 általános iskolás fejezi be tanulmányait. A végzős fiatalokat a szakmunkásképző iskolákban 2500 hely várja. A szakmunkásképző intézetekbe jelentkezők több mint hetven szakma között válogathatnak. A megye középiskoláiba 1400 fiatal jelentkezését várjuk. A tovább nem tanulók részére a fejlődő ipari, építőipari, kereskedelmi és mezőgazda- sági üzemeinkben biztosítani tudjuk a munkalehetőségeket. A 60-as évek elején megyénkben a fiataloknak mindössze 31 százaléka tanulhatott csak tovább, jelenleg ez az arány 80 százalék fölé emelkedett A fiúk mellett egyre több végzős leány tanulhat tovább. A szakmunkásképző iskolákba 780, a középiskolákba 950 leány jelentkezését várjuk. Javítani kell közben a Megyei Pályaválasztási Intézet munkáját, közelebb kell kerülni a fiatalokhoz. A pályaérettségre nevelést az általános iskolák 5. osztályában már el kell kezdeni. Szervezetté kell tenni a területi, járási tanácsadói tevékenységet is. Az iskolai pályaválasztási felelősök hálózatára támaszkodva, bővíteni szükséges a fiatalok pályaismeretét. Fokozott figyelmet kell fordítani az üzemekben a beiskolázott tanulók gyakorlati képzésére. A jó üzemi légkör jelentősen hozzájárulhat a lemorzsolódások arányának csökkentéséhez. A tanácsok, az Iskolák, az üzemek és a Pálya- választási Intézet ’ a megye adottságait és a szükségleteket messzemenően figyelembe vevő, hatékony pályaválasztás’ munkája nélkül nem lehet a fiatalokat a helyes döntéshez, segíteni. A pályaválasztás nagy gönc. de az ember életében az egyik legszebb feladat, első lépése a felnőtté válásnak. Ezért közös összefogással, a jelenleginél jobb munkával kell segíteni fiataljainkat a helyes döntésben. Balogh László, a Somogy megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetője ni képesseget, ratermettseget, a megye vállalatainak és szövetkezeteinek szakember- és szakmunkásigényét feltétlenül figyelembe kell venni. Ki döntsön? A pályaválasztók többsége az általános iskola, de még a gimnázium elvégzése után sem képes teljesen reálisan mérlegelni, és egybevetni saját adottságait a pályák követelményeivel, lehetőségeivel. Mégis döntenie kell és el kell indulnia egy életúton. Ezt az ellentmondást az esetek egy részében nem lehet feloldani, de mégis segíteni lehet több területen is. A meglevő pályaválasztási és elhelyezkedési lehetőségek széles körű megismertetésével, a helyes önértékelésre és a reális önismeretre való neveléssel, a választott pálya feladataira való alkalmasság ki- fejlesztésével. A fiatalok pályaválasztásának elősegítése és megkönnyítése érdekében több intézkedés történt. Minden iskola rendelkezésére bocsátottuk azokat a könyveket, amelyek valamennyi választható szakma részletes leírását tartalmazzák. A megyeszékhelyen nyeinek megfelelően biztosítani kell. Minden pályaválasztás előtt álló tanuló kézhez kapta a pályaválasztási tanácsadó füzetet, amelyben ismertetjük a szakmai, középiskolai továbbtanulási lehetőségeket. Azok számára, akik többféle szakma tanulására éreznek hajlandóságot és nem tudnak dönteni, segítséget nyújt a Megyei Tanács Pályaválasztási Intézete, mely a jól fölszerelt képességvizsgáló eszközeivel segít dönteni. Az a javaslatunk, hogy mind többen, a megnyugtató, a csalódásmentes pályaválasztás érdekében vegyék igénybe az intézet segítségét. A helyes és lelkiismeretes előkészítés után a fiatal elérkezik a döntéshez. Ekkor még mindig megmarad a fő probléma: ki döntsön. Természetesen helyes az, ha a pályaválasztásra megfelelően felkészített, éretté nevelt gyermek dönt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a döntésben nem érvényesülhet a szülők vagy a nevelők, az iskola tanácsa, ha az valóban a tanuló adottságainak, hajlamainak és képesAudiotfzuális oktatás tanyán Űj kezdeményezés született Bács megyében a fülöpházi 4. sz. osztatlan tagozatú tanyasi iskolában. Az iskola nevelői magnószalagra rögzítik a »csendes foglalkozás« feladatait, és audiovizuális berendezés segítségével a tanulók visszahallgatják, s közben folyamatosan megoldják a feladatokat. A módszer az eddigi tapasztalatok alapján sikeresnek bizonyult. Képünkön: A kisdiákok hallgatják a magnószalagra rögzített feladatokat. ALKONY elől. A nagy nótázásra a bokor aljából négy szürke kabátos »menyecske« röpent jel a gavallér alatti ágra. Apró gubaszemükkel vizsgálják a kopasz ágakat, minek örül annyira ez a ficsur? Sok látnivalót nem találhatnak, mert az énekest faképnél hagyva visszasiklanak a bokor védettebb oldalára. A legényke utánuk. Vagy a szelet únta meg, vagy vonzóbbnak találta a hölgytársaságot, mint az enyémet? Az előadás véget ért, az ág üresen hajladozik tovább, de mintha a szél egy kicsit csendesedett volna. Körbevizsgálom a tájat a messzelátóval, már meg kellenne indulniuk az erdő latokéinak: Bokorról bokorra böngészem át az erdő szélét, hátha fölfedezek valamit, de egyelőre nem mozdul semmi. Pedig disznó is jöhetne, a rétet szegélyező berek mögött kukoricatarló van. A hosszú disznóorr a hó alatt is megérzi az elhullott magot, szí-, vesen elturkálgat. Egy héját fedezek föl. A nádas fölött vitorlázik, nyilván vacsoraügyben. Szép, halványszürke hamvas réti héja. A vacsora azonban nem akar előkerülni a nádasból, így héjám is búcsút mond. Most már igazán jöhetnének a disznók, mert a hidegből lassan elég lenne! A felhők mögött aludni készül a nap is, alkonyodik. Hangosan zakatolva galy- lyaznak fel a fácánok, de mintha lármájuk izgatott lenne, méltatlankodó. Talán róka? Elő a zsebből a nyúlsirót. Makog, veszékel a sip, műanyag nyelve szomorú nótát tud, mint a hurokba fogott nyúl. A nyúlysírás a rókának mennyei muzsika, a vacsora ígérete. Mégsem hisz vakon a fülének. Addig vallatom, az erdőt, míg fölfedezem a komát, lassan, megfontoltan ballag. Meg-megáll, szimatol, tekintget. Még képes elszökni! Kár lenne érte, szép tömött bundája van. Az alkonyaiban már szürkének tűnik, csak fehér nyaka virít ki a gallyak sötét szövevényéből. Végre elunja az ácsorgást, kilép a gazos erdőszélre. Itt éri a lövés. Zászlós farka kettőt, hármat te- keredik, utolsó tekintetével taton a remélt vacsorát keresi, de mire a lövés döreje végighömpölyög a nádason és visszafordul a szomszédos erdőszélre, . már mozdulatlanul nyúlik el hó ravatalán. Elült a szél, elhallgatnak a kakasok, nincs már kire várni. A sötétség biztonsagát meghagyjuk a rászorttlóknak, vacsorázzanak nyugodtan. Elindulunk a fehérlő réten a major felé. Beesteledett. Mozsár Kálmán Somogyi Néplapl 5
