Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-24 / 19. szám
jéz kap segélyt alti rászorul lásárlsÍKi iitah'»nv »• , a sok^iei'HH'lieKekiiek Jó helyre kerüli a szakszervezet pénzé Amikor a szakszervezeti bizottság nekikezd a költségvetés elkészítésének, már akkor az vezeti, hogyan lehet a rendelkezésre álló összegeket a legcélszerűbben felhasználni a tagok érdekében. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat figyelembe vette a központi vezetőség irányelveit és útmutatásait, amelyek arról szóltak, hogy ne aprózzuk el a tagdíjból nálunk maradó pénzt, a vállalati részesedési alapból segélyezésre felhasználható keretet, hanem azoknak adjunk belőle támogatást, akik erre ténylegesen rászorulnak. Ezért nem ért egyet központunk a ,, tizenöt-húsz forintos karácsonyi csomagokkal és egyéb jelképes ajándékok osztogatásával sem. Évek óta vita volt ezen a vállalatunknál is, mikor a szakszervezeti taggyűléseken szóba hoztuk. Sokan nem tudták vagy nem akarták megérteni a helyes elveket, s szívesebben vették volna, ha a régi szokás szerint kiosztjuk a karácsonyi csomagocskákat, amelyek egy-egy családnak nem sokat jelentenek, a rájuk költött pénz viszont majd 18 ezer forintra rúg, s ezt bizony okosabban is föl lehet használni, Hosszas vita után a szak- szervezeti tanács úgy döntött a többség véleménye alapján, hogy ebből a nagycsaládosokat, a betegeket és a rászoruló nyugdíjasokat támogatja. Általában, arra is figyeltünk, hogy az egész segélyezésben érvényesüljenek a helyes elvek, Sajnos, még mindig előfordul, hogy olyan címen is adnak segélyt a műhelybizottságok segélyezési bizottságai, hogy “házasságkötés«, “tanulmányok folytatása«, azt nem vizsgálva, szociális szempontból tényleg rászorult-e a kérelmet benyújtó szakszervezeti tag. Pedig a fő cél, hogy az kapjon segélyt, akinek valóban szüksége van rá. Ez vezette a szakszervezeti bizottságot a múlt év végén, mikor a három- és ennél több gyermekes családoknak, a Fiatalok a dohány simítok koxiiit Önálló KISZ-alapszervezet a segesdi termelőszövetkezetben ! gyermekeiket egyedül nevelő ! dolgozóinknak 300—800 forint irtékü vásárlási utalványt ad- ] unk a gyermekek számától \ I függően. Hetvenkilenc család I 14 600 forintot kapott ilyen ormában. Nem feledkeztünk meg öreg dolgozóinkról sem, j hiszen sokuknak ezer forintnál | kevesabb a nyugdija. Ügy döntöttünk, hogy azok kapnak többet, akiknek alacsonyabb a nyugdíjuk, akiké pedig meghaladja a kétezer forintot, egyáltalán nem kapnak segélyt. 82 nyugdíjas szakszervezeti tagunknak 26 600 forint támogatást adtunk. Huszonnyolc dolgozó, aki hosszabb ideje beteg, 9100 forint segélyt kapott. Elmondhatjuk, hogy 189 család több mint 60 ezer forint segélyben részesült a múlt év végén. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a szakszervezet költségvetéséből 255-en több mint 150 ezer forint, a vállalati részesedési alap segélykeretéből 397-en több mint 143 ezer forint segélyt vettek föl. Köztük huszonöt sokgyermekes családnak 12 700 forintot adtunk, hogy tanszereket vegyenek a gyerekeknek az iskolaév kezdetekor. Azok az anygk, akik gyermekgondozási segélyen vannak, mindig megkapják a izenharmadik havi segélyt tö- I (ink. A segíteni akarás és a jó szándék a nehézségeket is le- ! győzi, akkor is talál megoldást, ha kimerült a keret. Egy példa a sok közül: a szocialista brigádok és a szakszervezeti aktívák összefogtak, s örömet szereztek a vállalat egyik dolgozójának, akinek 12 gyermeke van. Ágyat, matracot, paplant, ágyneműt, ruhaneműt, édességet kaptak a gyerekek. A szakszervezeti bizottság szeretné még tovább finomítani a segélyezés módszereit. Ezért döntött úgy, hogy januártól kettéválasztja az úgynevezett intézményes és a szociális segélyeket. Az előbbieket fölemelt összegben a szakszervezeti bizottság keretének terhére, az utóbbiakat pedig a jóléti keret terhére utalja ki. Ezzel elkerüljük a kettős segélyezést, s a munkát is egyszerűsítjük. Iványos János szb-titkár Emelkedett a szakmai képzés színvonala Joggal dicsértam. a szakemberek a megnyitás idején a Kaposvári Húskombinát új tanműhelyét.. A létesítmény azóta kiállta a próbát, és mint Jezery Zoltán, a húskombinát oktatási előadója elmondta, a gyéreitek is elégedettek, tetszik nekik az oktatóműhely. Még szeptemberben — a régi baromfifeldolgozóból kialakított terembe — új gépeket vásároltak. Elsősorban ezeknek — valamint a képzett ok- tatógárdánaik —• köszönhető, hogy emelkedett a szakmai képzés színvonala, A 148 ipari tanuló az új környezetben fokozottan és könnyebben sajátítja el a szakmai ismereteket. A fiatalok már a februárban kezdődő háziversenyre készülnek. Az egyáltalán nem egyszerű feladatok megoldása után derül majd ki, hogv kik mehetnek tovább az országos szakmisi vetélkedőre. Elindult" egy somogyi fejőgép — egyengetni kellene az útiát A liáztáji munka könnyítését saolgálja Több megye alia*tenyésztés: felügyelőségének műszaki fejlesztési osztályvezetői és előadói vettek részt azon a tájékoztatón, melyet a Kaposvári Mezőgadasági Főiskola rende- i \észetben ad.dó munkát a zett tegnap a HTF—01 háztáji | fejűgép megismertetésére. A tájékoztatót dr. Fehér István, a főiskola tanszékvezető tanára nyitotta meg, majd dr. Guba Sándor főigazgató tartott rövid előadást a szarvasmarha- program jelentőségéről, az azzal kapcsolatos tenyésztési feladatokról; szólt a szakosodás helyes irányairól és a fejlesztési tervek összetettségéről, majd a háztáji szarvasmarha-tenyésztés helyzetét, tennivalóit ismertette. Elmondta, hogy ez idő szerint az országban levő szarvasmarha-állománynak mintegy 40—45 százaléka a háztájiban van, s a tejnek 31 holdon telepítenek szelídgesztenyét és diót Somogybán Megyénkben évszázadokra visszamenően szívesen foglalkozott a lakosság gyümölcs- termesztéssel. Megvoltak ehhez a területi és a talajadottságok, sőt olyan gyümölcsféléknek is kedveztek nálunk a körülmények, amelyek nem találhatók meg nagy területen az ország minden részén. Az 1895-ből való adatok arról tanúskodnak, hogy abban az esztendőben 14 100 szeli dgesz- tanyefáit számláltak össze a megyében. Negyven évvel később ez a szám 22ö0-zal csökkent, aztán 1959-re 23 300-ra emelkedett, A diófaállomány gyarapodása kiegyensúlyozottabb volt: csaknem nyolcvan évvel ezelőtt 150 300, negyven évvel később 195 800, 1959-ben pedig már 561 800 diófát jegyeztek föl a megyében. A dió napjainkban nagyüzemi telepítésben és háztájiban egyaránt terem, a gesztenye inkább a zártkertekben dívik Somogy egyes területein. A növényvédelem, a szakszerű ápolás nagyüzemi keretek között könnyebben és kevesebb költséggel elvégezhető, s ha már a hagyományok, a termőhelyi adottságok kedveznék ennek a két gyümölcsfaféleségnek, érdemes a telepítéssel nagyobb méretekben foglalkozni. Ez lehetett a kiinduló alapja annak a programnak, amelynek során az idén és' jövőre ösz- szesen 330 holdat ültetnek be dió- és gesztenyefával megyénkben. Ezzel számottevő olyan területet tesznek haszno- síthatóvé, amelyen egyéb mezőgazdasági termelést megvalósítani egyáltalán nem, vagy csak nagyon magas költségekjsaknem 40 százalékát az ott levő tehenek adják. Egyre ke- esabben lesnie. iáim azok íz emberek, akik hajlandók ■agy képesek lennének a teheréii módon ellátni. Az ember fiókái igénybevételét jelentősen sökkenti a gép, ig a faiskola ■ s a kaposvári MEZŐGÉP Vál- alat által közösen létrehozott fejőgép is. Bajzik Tamás, a MEZŐGÉP őmérnöke arról tájékoztatta a részvevőket, hogy a vállalat a gép továbbfejlesztésével is foglalkozik (a főiskola főigazgatója javasolta: a mostani hordozható megoldás mellett szükség volna stabil változatra is), ebben az évben kétezer ilyen háztáji fejőgépet készítenek. A múlt évben 550-et gyártottak, ebből a legtöbb Somogybán talált gazdára. Dr. Fehér István arról szólt, hogy a gépet nagyüzemben is eredményesen használhatják. A bemutatók tapasztalataiból arra lehet következtetni, hogy e munkaeszköznek a használata nyomán a háztájiban a jelenleginél több tehén is tartható. Sok előnyös tulajdonsága közül kiemelkedik, hogy köny- nyen mozgatható és tisztítható, s egyszerű a kezelése. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert többnyire idős emberek használják a gépet, akiknek esetleg még a háztartásban sincs elektromos berendezésük. Praktikusságát növeli, hogy kel és jelentős kockázattal te- j fázisú árammal működtet' A to oru f v hetne. A célcsoportos telepítéseket figyelemre méltó anyagi támogatással segíti államunk. A munkák az idén kezdődnek, ezúttal oltott csemetéket ültetnek ki. Ennek az az előnye, hogy — jóllehet költségesebb mais módszernél — négyöt éves korukra a fák már néhány kilónyi termést adnak, örtüosban már kijelölték a gesztemyetoeiepités helyét, előkészítésként tisztítják a területet. Megkapták az engedélyt a telepítéshez az IhaTosberé- nyiek is, s most bírálják el az istvándiak hasonló kérését. A nagy össiziegű állami támogatás nemcsak a munkák megindulását teszi könnyebbé, hanem arra is ösztönöz, hogy a gazdaságok a kiültetett csemetédet, majd pedig a fáikat szakszerűen óvják, gondozzák. Sok függ ugyanis az ültetésen túl attól is, hogy milyen védelmet, kezelést kapnak a fiatal növények. hető, földelni nem kell, s megfelelő a fejési sebessége. Lényeges azonban, hogy a kezelési és karbantartási, tisztítási utasítást megtartsák a felhasználók. A tájékoztató során a részvevők megtudhatták, hogy a kaposvári MEZŐGÉP — és később a testvérvállalatai is — rendszeres szervizszolgáltatást végeznek; a gépekre bizonyos időtartamra szóló garanciát adnak. Részletes kezelési, használati útbaigazítás után működés közben is bemutatták a gépet. A tanácskozás végén forgalmazási kérdéseket vitat- k meg a részvevők, s kér- hogy az ország különböző részén ugyancsak ismertessék meg — bemutatókkal is — az érdeklődőket a kaposváriak fejőgépével. tak ték, FEKETE GYULA J A fiú meg a katonák Salamon Márta előkészíti a dohányt. Kerékpárokkal körülbástyázott épület. Bentről énekszó, nevetés hallatszik, a levegőt betölti a száraz dohány kellemes illata. Hatvan asszony és lány dolgozik a hosszú asz- ‘ taloknál. a barna dohánylevelek között. A segesdi Űj Élet Termelőszövetkezet a múlt évben huszonhét holdon termesztett dohányt,, és bár a vihar az ültetvény etgy részét tönkretette, az ágazat nyereséges volt. Az itt dolgozók között szép számmal akadnak olyanok, akik még nem töltötték be a huszadik életévüket. Közös cél volt — és a szövetkezet következetesen dolgozott érte —, hogy a fiatalok számára megfelelő munkalehetőséget teremtsenek. Az eredményre legjellemzőibb: az utóbbi években egyre több helybeli fiatal kérte tagfelvételét. Ma már eljutottak odáig, hogy önálló KISZ-alap? zár vezetet alakítottak, rendszeresen tartanak összejöveteleket, politikai tanfolyamokat. Salamon Márta egy évetsz- tag. Somogyi Néplap — Tavasztól őszig a kertészetben dolgozom — mondja. — Most az asszonyoknak segítek dohányt simítani. Nem bántam meg, hogy beléptem a szövetkezetbe, jól érzem itt magam. Azért őszintén szólva — a kertészeti munkákat jobban szeretem. Ott állandóan a szabadban vagyunk, nincs ez a helyhez kötöttség. Igaz, hogy az nehezebb, de azért mégis kedvemre való. Dudli Julianna tizenöt éves. Nagy buzgalommal húzza le a dohányt a zsinórról, és teszi az asszonyok elé az asztalra. — Az ősz óta vagyok tagja a szövetkezetnek. Mártával együtt a kertészetben dolgozom, de a dohánysimítóba is szívesen jövök. Jól érzem itt magam, mert sok újat hallok és én is elmondhatom a véleményemet Tagja vagyok a tsz KISZ szervezetének, rendszeresen járok politikai oktatásra, Kéthetenként gyűlést tartunk, megbeszéljük a teendőket segítünk egymásnak. Nem kívánkozom el innen. A fiatalok munkájával a szövetkezet vezetősége elégedett. Munkatársaik szeretik, segítik őket. Érthető hát, hogy mind többen vannak, akik itt találják meg munkájukat, jö- vó.piket Egy pillanatig gondolkozott, ('mondja-e ezeknek, hogy a köztelet szerette volna megszerezem. Aztán mégsem mondta. — És miért? Miért akasztották fel? J — Én azt nem tudhatom. 'Ugye, nyilas volt. Hazaáruló ilyeneket beszéltek. Ott volt a .rengeteg ember... meg még .asszonyok is, de rengetegen. .Aztán csak kiabálták,’ hogy ihúzd meg! húzd meg!... i ’ — Kommunisták, mi? \ — Biztosan komonisták. i Mindenki komonista most (Odaát, A plagátokon is minde- inütt az van kiírva, hogy a i Magyar Kommunista Párt. J — Hát ez az — mondta egy ^kopaszodó, kövér nyilas. — a Látjátok, ez az. S fenyegető hangon a tiszt: i— De aztán ne hazudozz itt (inekünk, hallod-e! (( — Én nőm hazudozok. Ez 'valóság, bizony isten. Kiabáljak, hogy húzd meg, húzd meg. t — Te is kiabáltál, mi? é — Én igazán nem. De bizony listen, én nem. ^ Pedig kiabált. De ha bevallani ezeknek, még csakugyan felakasztanák. — A zsidók kiabáltak, mi? — Hááát... Én ugye, azt nem tudom. De nemigen csak ('zsidók. Azt nem lehet mon- ídani, hogy csak zsidók. , A karszalagos tiszt elnyomta a cigarettáját, s hirtelen, öszszehúzott szemmel art kérdezte: — Te gyerek. Mit kerestél te Pesten egyáltalán? Hogy kerültél te Pestre? — Én? A nénémet kerestem. — Azt hazudtad, csirkefogó, Németországba menekült. — Magda igen. De én Mari nénémet kerestem. Márta né- ném is ott lakik különben, Pesten valahol, iskolába jár, az egyetemre. De őneki nem tudtam a címét. Csak a Mari né- némét tudtam, Magda írta fel. De aztán étet se leltem már odahaza, Marit. 0 meg valami zászlóssal menekült, azt mondták. — Hány nénéd van neked? — Nekem hat. Testvérek heten vagyunk mink, a többi mind lány lett. Nevettek. — Nem vagy te cigány, te? — Nem én. Református. Ezen is mosolygott a tiszt. Aztán megint szigorúra váltott a hangja: — Egyszóval, mik vannak azokon a plakátokon? Tudsz te olvasni egyáltalán? — Persze, hogy tudok. Olvasásból kettesem volt nekem. — Miket írtak a plakátra a kommunisták? — Miket? ... Hát hogy gyűlés lesz, meg szabadság, meg ilyesmiket. Meg hogy földet osztanak. — Kiknek? A zsidóknak? Ezt az a nyilas kérdezte, aki bekísérte az irodára. — Lehetséges. Lehetséges, hogy a zsidóknak, én ugye azt nem tudhatom. Bár nemigen csak a zsidóknak ... itt se igen van, a faluban annyi zsidó, mert itt is kidobolták ... tegnapelőtt vagy mikor. Hogy földreform lesz, csak még hadműveleti terület. De utána lehet íratni, ha megjön a rendelet, azt dobolták. — Itt dobolták? — Itt hát. A községháza előtt. Meg a templomnál is. — Ilyesmivel aztán megbo- londítják a népet — mondta a legidősebb, a kopaszodó. — Nekünk kellett volna ezzel kezdeni, rögtön az elején. Nesztek, a nagybirtok a tiétek. Felosztani mind. ötszáz vagy ezer holdon felül, mind. Ebből parázs veszekedés támadt. — Mi a magántulajdon alapján állunk, vagy nem? — Ohó, testvérem, az a programiban is benne van! A nagybirtok benne van! — Most a győzelem a program! — Ez az! Épp ez az! — Testvérek, hagyjátok ezt a fenébe, nem fogjuk itt eldönteni. Ez sokkal bonyolultabb ügy... A zsidóbirtokot elvettük, nem igaz? De a parasztnak minden kéne. — Persze hogy mindéi kéne. A plutokratáknak meg a zsidóknak is minden kell! — Testvérek, elég! Befejeztük! ... A karszalagos tiszt most már kiabált. Aztán lecsendesedve feléje biccentett, és kellemetlen hangon mondta:' — Nagy csirkefogó vagy te. Megérdemelnél a seggedre most rögtön huszonötöt, de meg is kaphatod, ha nem tanulod meg, mi a tisztesség. No, takarodj a szemem elől! Azt a tetves sapkát meg hajintsátok a kályhába. Mert amint a mellékelt ábra mutatja ... eltetvez bennünket is. Csak akkor merte elbőgni magát a sapka miatt, amikor kifordult az ajtón. A bilgeris nyilas utána ment. — Mit bőgsz, örülj, hogy ilyen könnyen megúsztad ... Értesz te a lovakhoz? Szipogott még egyet-egyet. — Értek hát. Bevitte egy udvarra a bilgeris. Egyenesen hátra, az istállóba. — Nézd csak, itt van ez a két ló. Meglátom, milyen falusi gyerek vagy, igazat mond- tál-e. Rendesen kiganajászol, meg egy villaheggyel vethetsz is nekik később. De közel ne menj, mert agyonrúg. Aztán sirathatnak a nénéid, az egész regiment... Jövök én. Ha nem lesz semmi hiba, te is megkapod a takarmányt. Nem volt rossz ember különben ez a bilgeris nyilas. Visz- szajövet déltájban szép fehér házikenyeret hozott, meg egy jó darab paprikás kolbászt. — Megéheztél, fiú? Zabáij, aztán le is dőlhetsz,'ha akarsz. Csak semmi hiba ne legyen. Megitatta a lovakat, s elment. Délután szemközt, az iskolaudvaron, akasztások voltak. Ö nem tudott róla, hogy akasztanak; nyugodtan aludt a szénatartó mellett, a (Jikón. Arra riadt fel, hogy dobognak a lovak a hídlásdeszkán. És valaki vérfagy asztóan ordít odakint. — Testvérek!!.,. Magyarok vagyunk! Én kitüntetést kaptam a fronton! Ne tegyék velem! Én kitüntetést kaptam a fronton... Emberek! Hát legyenek belátással.'., én kitüntetést kaptam! (Folytatjuk)
