Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
Földrajz, történelem, irodalom, művészetek, sport A toronyháztól a karperecig Ki tud többet a Szovjetunióról? Színvonalas verseny a városi döntőn CSAKNEM NEGYVEN fiatal gyűlt össze vasárnap délelőtt a kaposvári ifjúsági és úttörőház klubtermében, hogy tudásáról, felkészültségéről, ismereteiről számot adhasson azon a versenyen, amelyet a városi KISZ-bizottság rendezett. A Ki tud többet a Szovjetunióról? versenysorozat városi döntője minden várakozást felülmúlt. Az első fordulóban földrajzi kérdésekkel kellett megbirkózniuk a versenyzőknek. A kérdéseket a Szovjetunió gazdaságpolitikájából és természetföldrajzából állították össze, s a csapatok a kielégítő válasz esetén két vagy három pontot gyűjthettek. Nagy feladat hárult a játék vezetőjére, Gulyás Jánosra, aki színessé, izgalmassá, pergővé tette a vetélkedőt. A tíz csapat számozott lapokat húzott, majd meghatározott sorrendben válaszoltak a kérdésekre. Sokszor okoztak fejtörést a földrajzi kérdések, az igazi próbatétel azonban ezután következett A Szovjetunió történelme kapcsán szó esett a Nagy Honvédő Háborúról, híres történelmi személyekről, nevezetes évszámokról, belpolitikáról és külpolitikáról egyaránt. A második fordulóig szinte fej-fej mellett küzdöttek a csapatok, utána azonban jó néhányszor megesett, hogy valamelyik csapat nem szerzett pontot. A bíráló bizottság elnöke Andrássy Antal, a megyei pártarchívum vezetője volt, a zsűri tagjai dr. Balogh András, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem újkori tanszékének tanársegédje, Pólyák Viola, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat tudományos munkatársa, Galamb László, a városi KISZ-bizpttság titkára és Bunovácz Dezső, a városi KISZ-bizottság politikai munkatársa voltak. A csapatok között jelentősre nőtt a pontkülönbség a szünet után, amikor irodalmi kérdésekre került sor. Regények, írók, költők szerepeltek a válaszokban, s szinte nem is akadt rossz felelet. Játékban, szellemességben sem volt hiány. Pontokat lehetett szerezni akkor is, amikor szovjet dalcímeket kellett sebtében papírra vetni, s a csapat egyet el is énekelt. Szerencsére nem csupán a jó hallású és hangú csapatokat jutalmazták, mert akkor talán ketten vagy hárman jutottak volna többletponthoz. Negyedszázad alatt jelentős sikert ért el a szovjet filmművészet. Kik voltak azok, akik először fogalmazták meg a film nyelvén a szocialista realizmus eszméjét? Kik ma a szovjet filmművészet legrangosabb képviselői? — hangzottak sorban a kérdések. Az utolsó fordulóban a sport területéről válogatták össze a feladványokat a rendezők. A VETÉLKEDŐ egy kicsit elhúzódott, de azt szinte észre sem vették. A játék öröme, a versenyláz mindenkivel feledtette az idő múlását! Az első helyet a Munkácsy Gimnázium csapata szerezte meg, második a Pamutfonó-ipari Vállalat lett, a harmadik és negyedik helyen a Táncsics Mihály Gimnázium csapatai végeztek. R. G. Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Mit tettek a nagyatádi járásban a lakossági szolgáltatások fejlesztéséért A nagyatádi városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogyan fejlődtek az utóbbi években a lakosság részére végzett ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások. Milyen hatással volt a 1969-es kormányhatározat, amely ezek fejlesztésével foglalkozik. A népi ellenőrök megvizsgálták azt is, hogy a módosított gazdasági szabályozók hogyan érvényesültek, a fejlesztési támogatásokat rendeltetésüknek megfelelően használták-e föl. Megállapították, hogy a kormányhatározat alapján módosított gazdasági szabályozói? eredményesen segítették elő a városi és járási feladatokat, a fejlesztési, ellátási célkitűzések megvalósítását, a szolgáltatások színvonalának emelését. A nagyatádi városi és a csurgói nagyközségi tanács testületi ülésein foglalkozott ezzel a fontos kérdéssel. A szolgáltatásokat végző vállalatok és szövetkezetek által benyújtott fejlesztési pályázatok jelentős részét elfogadták és megvalósításukat támogatják. Ennek eredményeképpen építik meg Nagyatádon az új autószervizt, a Patyolat-szalont, a GELKÁ-t és más szolgáltatásokat végző vállalatokat befogadó házat. A lakossági szolgáltatások színvonalának emeléséhez hozzájárult az is, hogy az elmúlt két évben Nagyatádon húsz kisiparos részére adtak működési engedélyt. Csurgón újabb fodrász, cipőjavító, kőfaragó, műszerész és gépkocsijavító kezdte meg működését. Ugyancsak itt a Napsugár Ipari Szövetkezet új épületében helyezték el a férfi- és női fodrászatot, a kozmetikus, a fényképész, valamint a textilruházati és bőripari méretes részleget is. ■•»■'*> ■ Nagyatádon az elmúlt két évben gyors ütemben fejlődött az autószerviz szolgáltatási tevékenysége. A járás több községében is jelentős fejlődés történt: Iharosberényben férfi-, női fodrászat és cipőjavító részleg működik. Az elektromos és elektroakusztikai gépek javítását Segesdre is kiterjesztették, Lábodon pedig Patyolat-lerakatot hoztak létre. A járás területén működő fogyasztási szövetkezetek szélesebb körű kereskedelmi szolgáltatásokat biztosítottak tavaly, mint két évvel korábban. Helyszínen intézik az OTP hitelakciókat, előrendelést vesznek föl, házhoz szállítják a tartós fogyasztási cikkeket. Megállapították azt is a népi ellenőrök, hogy a szövetkezetek kölcsönző tevékenysége jelentős. változáson ment keresztül. Ma már alig kölcsönöznek porszívót, padlókefélőt és mosógépet, mert ezek szinte minden háztartásban megtalálhatók. Helyettük inkább magnót, zenegépet, permetezőgépeket, és a nagyobb rendezvényekhez szükséges edénykészleteket visznek. Megfelelően alakult a fogyasztási szövetkezetek együttműködése az ipari szövetkezetekkel. A tartós fogyasztási cikkek garanciális javításával kapcsolatos lakossági igényeket a községekben az áfész-ek gyűjtik össze és továbbítják a GELKÁ-hoz. Szakmai árubemutatókat, szaktanácsadásokat is rendeznek. Az áfész-ek szolgáltató tevékenysége tovább bővíthető, ehhez azonban olyan pénzügyi, elszámolási és hitelezési rendszer szükséges, amely megfelelően ösztönzi őket erre — állapították meg a népi ellenőrök. D. S. A harmadik ül Néhány perces filmet fogunk látni hamarosan három M-ről. A villamosmegálló M- je régi ismerősünk, a metró M-jéről beszél az egész ország — de melyik a harmadik M? Ezt az M betűt középső ékrészéből kiindulva egy szivárványív szeli át a jobb szár széléig. A harmadik M a XIV. évfolyamában meg- újhodott Művészet című folyóirat első számának — ezután időszerű tartalommal megjelenő, a vizuális kultúrával foglalKozó egyetlen magyar lap — fejdísze. (Zigány Edit képszerkesztő terve.) A Magyar Sajtó Házában bemutatták a hét második felétől már áruspéldányként is kapható új folyóiratot. A sajtótájékoztatón elismeréssel szólt a megújhodásról Gádor Endre, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője, Miklós Sándor, a Magyar Képzőművészek Szövetségének főtitkára is. Rideg Gábor felelős szerkesztő és Bojár Iván, a folyóirat rovatvezetője részletesen ismertette az új Művészet célkitűzéseit, a szerkesztésben végbement változásokat, az új törekvéseket. Akik ott ültünk, tudtuk, fontos dologban adhatunk tájékoztatást. Nemcsak olvasókat kell toboroznunk, hanem népszerűsítenünk is szükséges a vizuális kultúrát. Nagy a közízlés lemaradása ebben az ágban. (Nyolcezer példányban jelenik meg, változatlan áron, 12 forintért az új Művészet.) A példányszám — noha elsősorban a képzőművészetekkel foglalkozók szakmai folyóirata a Művészet — alacsony. Mert arra is gondolunk, hogy az emberek járnak kiállításokra is, az iskolában rajztanítás folyik, a középiskolákban művészettörténettel foglalkoznak a tanulóik, képzőművészeti szakkörök működnek országszerte és lelkes amatőrök kedvelt időtöltése a rajzolás, festés, a szobrászat. A családok egyre szebben berendezett lakást szeretnének, a tanácsok, társadalmi szervek fontos kultúrpolitikai kérdésekben hoznak határozatokat, döntéseket. Rideg Gábor szavaiból és a folyóirat beköszöntőjében írt gondolataiból világosan kitűnik, hogy az új Művészet ezeknek a sokrétű feladatoknak az eddiginél célzatosaib- ban — számonkénti »«mondanivalóval-« igyekszik megfelelni : »Figyelmünket mindenekelőtt az élő magyar művészetre koncentráljuk, ami azonban korántsem zárja ki, hogy a múlt, a folytatandó hagyományt jelentő élő múlt értékeivel ne foglalkozzunk.« Fontos iránytű lehet a Műrészét azért is, mert »Kritikai művészet-elméleti tevékenységünk mércéje a marxista— leninista esztétika«. Mit olvashatunk az új folyóiratban általában? Részben elmondtuk már, hogy felöleli az egész vizuális kultúrát, de beszél mindarról, ami a toronyháztól a karperecig érdekes a vizuális megjelenés szempontjából. A rovatok közül a Művészet arcát leginkább meghatározó elméleti, kritikai oldalakra hívjuk föl a figyelmet. Az 1973. évi első Művészet vezető írásának tekinthető a Magyar design? Bereczky Lóránd tollából. Időszerű Va- yerné Zibolen Ágnes A költő és festője című tanulmánya Ülést tartott a napokban a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diáklapjának saeris, mely Petőfi Sándor festőbarátjának, Orlay Petrich Somának művészetét elemzi. Érdekes művészegyéniség Kő Pál szobrászművész. Az ő színes szobrairól élvezhető, színes képeket láthatunk Kovács Gyula írása mellett. Czóbel Bélát köszönti Philipp Clarisse hetvenéves születésnapja alkalmából. A Néprajzi Múzeumról szóló ünnepi cikkhez készített reprodukciók között felfedéztük az Ötvöskó- nyibafi tálált szép szarufaragást is. — Lesz-e a közeljövőben egyéb somogyi anyag is a Művészet-ben — kérdeztük Rideg Gábortól. — Februári számunk Műhely rovatában bemutatjuk a Kaposváron alkotó Honty Márta és Bors István művészetét. kesztőségi ülésen ez is elhangzott, kibővítve azzal, hogy előre nem látott gondokat Horányi Barna Újra megfelent a Horizont A harmadik szám előtt Marek Antoni Wasiliewski Ki fűi be kinek? Biztos módszer a m egmelegedésre ajnalban fölébredtem. A paplan alól kidugtam a kezemet és megérintettem az orrom hegyét. Olyan hideg volt az, mint a hűtőszekrényből éppen kiemelt hús. Kiugrottam az ágyból és a fűtőtesthez szaladtam, azután felvettem a télikabátomat• és á hidegtől vacogó foggal a telefonhoz indultam. Feltárcsáztam a távfűtési központot, és bőszen beleordítottam a kagylóba: — Halló, távfűtési központ?! — Távfűtés — hallottam a választ, azután a kagylóba valami koppanás vagy csattogásféle hallatszott. — Mi történt?! — kiáltottam. — Valaki bekapcsolódott a beszélgetésünkbe, vagy cséplőgép működik önöknél? — Ne-nem, -dehogy, i-izé ... t-tudja ... v-vacog a f- fogám ... t-talán... a-aján- lana ... v-valamit... a-a... hideg ellen? — Én ajánljak magának? Hiszen azért telefonálok, mert farkasordító hideg van a lakásomban. Azonnal javítsák meg a fűtést! — N-nem értem. M-mit csináljunk? N-nem értem. Itt o-olyan h-hideg v-van ... h- hogy nem -ttudok ... g-gon- dolkodni. Amíg n-nem... m- melegszík f-fel a h-helyiség> s-semmit... s-sem... cs-csinálunk ... Ereztem, hogy ez az ember igazat mond, minden műszaki ötlet megfagyott ebben a távfűtési központban, és szó sem lehet arról, hogy valakit kiküldjenek hozzám a fűtőtestek megjavítására, amíg ők maguk meggémberedve és zúzmarától belepve kuksolnak. —t Ide hallgasson! — rikoltottam bele a kagylóba. — Főzzön magának teát, és öntsön belé egy kupica rumot. — Mit öntsek? — Rumot! Nem tudja, mi fán terem a rum? Legjobb a kubai vagy a jamaicai. — S-soha életemben nem ittam r-rumot! — Nem ivott rumot?! — Valami m-mást is b- beleönthetek? — Hajtson fel egy kupica borspálinkát. — B-bors ... borspálinkánk az nincs __ — És más pálinkájuk van? — A-az s-sincs. — Hadonásszon a karjával> mini ezt a kocsisok teszik. — N-nem tudom, a k-ko- csisok hogyan h-hadonász- nak .. Rohangálni kezdtem a szobában, amennyire a telefondróttól csak tehettem. — lehallgasson! — ordítottam megint. Miféle dolgozók vannak maguknál abban a távfűtési központban, azt sem tudják, hogy lehet fölmelegedni? Majd igyekszem, hogy megtanítsák magukat kesztyűbe dudálni. Akkor majd... — N-nekünk minden egykutya, ilyen h-hidegben ... — Ide hallgasson! Melegedjék föl valahogyan! Nem melengeti talán a prémium lehetősége 7 — F-fütyülök... a p-pré- miumra .. . Ilyen hidegben k-kell a f-fenének a p-pré- mium... — Barbárok! — bőszen rohangáltam ide-oda cibálva a telefondrótot. — Minek vállalkoznak olyan munkára, amellyel nem tudnak megbirkózni? • U-ugyan k-kérem ... a f-fővezetékek ... f-felmondják a sz-szolgálatot ... a cs- csövek meg-repednek... n- nálunk... itt... f-farkasordító ... h-hideg win ... — No> én máj" befutok maguknak! — rivalltam bele a kagylóba. — Majd én elintézem magukat... A vér a fejembe szökött, egész testemet forró hullám öntötte el. — Majd én elintézem magukat ahányan csak vannak! ... — fuldokoltam a bősz haragtól. — Nos, megmelegedett már? — kérdezte egy már egészen normálisan csengő hang. — Hat persze! Az ember gutaütést kaphat a dühtől. — Nagyszerű! így szoktuk fölmelegíteni ügyfeleinket a legújabb utasítás értelmében, amíg ki nem küszöböljük az összes üzemzavart. Nagyon örülünk, hogy önnek is melege van már! 0ord.: Gellet* György) kesztősége. Eddig az iskolában kétszer jelent meg a Horizont, a második éppen a napokban, s a diákok úgy döntöttek, érdemes a megjelent számok tartalmáról és az eddig végzett munikáról beszélgetni, vitázni. Elsősorban a lap minőségén kell javítani — mondták, de ez még nem minden. Tartalmas, színvonalas írásokkal szeretnék emelni lapjuk színvonalát. Az első számiban Gál Ambrus igazgató köszöntőjét olvashattuk. A gimnázium KlSZ-szer- vezetének kezdeményezésére, a tantestület segítségével újra létrejöhetett egy alkotó közösség, és újból megjelenhetett a diákok lapja. »Iskolánk életében már egyszer történt hasonló kísérlet, sajnos az ifjúság közömbössége, érdektelensége következtében nem járt sikerrel, és néhány szám után meg kellett szüntetni« — írja. Csaknem ötéves hallgatás után valóban örömteli pillanat volt ez. amikor a diákok novemberben kezükbe vehették a saját szerkesztőségű újságot. Egy kevéssé jól sikerült példányban lapozgatva úgy tűnik, nem minden sikerült Úgy, mint ahogy tervezték. Az első szám még nem tel jesítette és nem is teljesíthette teljesen rendeltetését. A szerokozott a lap tördelése és tervezése is. A rovatok — irodalmi, kulturális, tudományos, sport — kevés anyagot kaptak a tanulóktól. így az első szám még több-kevesebb kívánnivalót hagyott maga után. Annál ötletesebb és tartalmasabb a .második. Sokkal több tanuló kapcsolódott be a szerkesztőségi munkába, bár a beszélgetésen az is elhangzott, hogy ínág több diák közreműködését, javaslatát és írását várják. Az osztályokban levő faliújságon kifüggesztett írások egy része legtöbbször az egész gimnáziumot érdekelné. Információk, beszámolók olvashatók az Iskolakrónika című rovatban, amelyik egyetlen írással sem képviseltette magát az első számban. A diáiklapok egyik fő erénye és elmaradhatatlan kísérője a fanyar, sokszor ironikus és kipellengérező humor. A néha vitába átcsapó beszélgetés során ennek hiánya is szóba került. A kezdés nehézségei, gyötrelmei és sikertelenségei ellenére a szerkesztő bizottság" elégedett az eddigi munkával A diákok úgy tervezik, hogy a lap hónapomként jelenik meg. Somogyi Néplapl 5
