Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

Tlezős'azdaiá^i szakmunkásképzés A böhönyei Szabadság Tsz-ben csaknem harminc felnőtt tanul. Az elmúlt hónapokban beszámoltunk róla, hogy üzemi szakmunkásképző tanfolyamo­kon képeznek ki különféle ter­melési ágazatokban dolgozó felnőtt termelőszövetkezeti ta­gokat a megye több közös gaz­daságában. A telet sok mező- gazdasági üzemben tanulásra, a szakmák alaposabb megis­merésére fordítják: ez derül ki abból a tájékoztatóból, amelyet Antal Lászlótól, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának oktatási felügyelőjétől kaptunk. — Tizennyolc somogyi ter­melőszövetkezetben 150—300 órás tanfolyamon több mint 700 felnőtt kezdte meg a tanu­lást november második felé­ben, hogy a képzés befejezté­vel betanított munkások le­gyenek. A traktorvezetéssel, az ív- és lánghegesztéssel, a vegy­szeres növényvédelemmel, a méregkamra kezelésével is­merkednek a hallgatók. Egy- egy tanfolyamon 30—35 felnőtt vesz részt, legnépesebb a bala- tonboglári megyei tanfolyam. Az üzemi szintű oktatásokon a »►házigazda« termelőszövetke­zet tagjain kívül részt vesznek akik a különféle szakmákban betanított munkások akarnak lenni. Az oktatást a gazdasá­gok szakirányítói és a megye mezőgazdasági szakmunkás- képző iskoláinak — Szőcsény- puszta, Ádánd, Csurgó — ta­nárai végzik. 1969-ben 472, 1970-ben 962, egy évvel később 366, tavaly 535 munkás végezte el sikerrel a tanfolyamot. Most az induló létszámot tekintve úgy tetszik, hogy megszületik az elmúlt négy év második legjobb ered­ménye. Az érdeklődők nagy számát ezúttal főként az in­dokolja, hogy a megye közös gazdaságaiban az igényekhez | „,re képest meglehetősen kevés a ’ traktoros és növényvédő mun­kás. Ami az üzemi szakmunkás- képzést illeti, itt mindenkép­pen rekorddal számolhatunk, hiszen a húsz — ugyancsak 30 —35 részvevővel indult — tan­folyamon mintegy 670 felnőtt vállalkozott arra, hogy meg­szerzi a szakmunkás-bizonyít­ványt. Négy évvel ezelőtt 68, három éve 150, két éve mind­össze 18, tavaly pedig 231 szakmunkással gyarapodtak gyi termelőszövetkezetek. Ezek az 500 órás tanfolyamok no­vember első felében kezdődtek, s minthogy több gazdaságban is épült vagy ezután épül sza­kosított szarvasmarha-, illető­leg sertéstelep, érthető, hogy a képzés elsősorban állattenyész­tésre szorítkozik, és a hallga­tók többsége ennek megfelelő szakmunkás-bizonyítványt kí­ván szerezni. A vízvári tsz-ben zöldségtermesztő szakmunkás- képzés folyik csaknem 40 hall- összhangon alapult az orsózó A fegyelem semmilyen munkából sem ftiányozhai Egy tanulságos párttag^yúiésröl a környező tsz-ekből is azok, | ilyen oktatás révén — a somo- ! képzés. bbKLTE GYULA ^ A fiú meg a katonák 16.. Parázsó nagymama minden ilyen babonasághoz ért — a halottak is jártak már nála, a lelkek —, és ő esküszik rá, várat eredményt eléírná ... Fe­gyelmit sem Írásban, sem szó- oan nem kapott senki, jólle­het úgy érzem, néhány eset­ben szükséges lett volna ...« A beszámolóból idéztem ezeket a mondatokat. Félelöt- .enséget, a kötelezettség sem­mibevevését tükrözik. Nem szólok amiatt, hogy rraiéirtraem hallott a tagság most azokról a határozatokról, amelyekre pedig — a beszámoló szerint — időközben visszatértek, er­ről több felszólaló is elmond­ta véleményét. Több következetességet Kovács Lajosné növényter­mesztő: »Kevés a nő az alap- szervezetünkben (ezen az ösz- szejövetelen mindössze hár­man vettek részt), pedig dol­goznak az irodán és másutt is fiatal lányok, asszonyok, akik­re számítani lehetne ...« Niklai János állattenyésztő: »Én jobbára csak az állatte­nyésztésben foglalatoskodókat ismerem, de állíthatom, van­nak ott hárman-négyen párt­tagságra érett emberek, akik becsületesen dolgoznak, min­dig lehet rájuk számítani. Én már idős vagyok, a fiatalab­bak!; al előbbre lehetne vinni a politikai munkát...« Navrasics László és Tánczos Ferenc a marcali járási, ille­tőleg a böhöinyei községi párt- vb képviseletében mondta el véleményét az alapszervezet munkájáról. Az olyan észrevételt, hogy miért maradtak el taggyűlé­sek, vezetőségi ülések; miért nem esett szó a pártmegbíza- tásokról, azok teljesítéséről, nemcsak a felsőbb pártszer­vek képviselőitől hallottuk. A helyi kommunisták közül is utalt rá például Hajdú Fe­renc mezőőr, amikor elmond­ta, hogy az egyes rendezvénye­ket jobban is meg lehetett volna szervezni. A közelgő gazdasági szám­vetésekről beszélve joggal el­mondhatjuk a most folyó tag­gyűlésekről, hogy ezek politi­kád zárszámadások: a végzett politikai munika összegezései — hallhattuk az egyik felszó­lalásban. Éppen ezért kell kü­lönös figyelmet szentelni az eredménvek és a hibák sturu mázására. jelentették be. milyen elfog- SZ^Iflít-lldk 3 I Ö!]inillfiIStul( ialtsóg akadályozta a megje- példamutatására á lenesüket. Van, aki úgy veszi: az egyikre, a lőszeres ládák? ha én nem el, azért Fegyelem - többször sze­lné |i majd csak megtartják a tag- j repel ez a szó a jegyzetül ze­Mentek mentek ki a város-? gyű!lé®t- Beszélgettünk velük, á | temben. A Szabadság Tsz ból, s ki tudja, hány falun, vá-f Pártvezetőség szép szóval ki- I semmire sem megy feladata- roson keresztül. Majd elfagyott? már keze-lába. Végre egy fa«? _ ,... luban leállt a sofőr, átadta őt? Beszélik, hogy... két vörös karszalagos patruj- nak, s azonnal indult tovább. Vagy Grisát ismerhette major, vagy Palkóvnyik Szi-f nyicint, mert csakugyan ebben? A maga nemében rendha­gyó párt taggyűlést tartottak a héten a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet 1. számú, 28 tagú alapsaervezetében. Mészáros Ferenc titkár ezúttal mindössze fél év munkájáról adhatott számot a vezetőség nevében, ugyanis a múlt év júniusában alakult meg az addigi több mint hatvan tagot számláló alapszerveoetből — három. Ezek egyike — tagjai­nak számát tekintve a legna­gyobb — a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben, a gazdaság vezetésében és az irodában dolgozó kommunis­táikat magába foglaló 1. számú alapszervezet. Ebben az össze­tételben most tartották első beszámoló taggyűlésüket. Az elfelejtett kötelezettség Mészáros Ferenc párttá tkár a vezetőség beszámolóját is­mertetve sorra vette, mit vé­geztek az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy a termelő- szövetkezet jövő'ét, a' tagság érdekeit szolgáló ügyekben mindig tanácskoztak a gazda­sági vezetőkkel, a kommunis­ták véleményét mindenkor kérték és meghallgatták. Olyan nagy feladatot jelentő mun­káik előtt, mint amilyen az aratás vagy az őszi betakarí­tás volt, soron kívül is taggyű­lést tartottak, hogy a felkészü­lés jobb legyen. A pártszerve­zet és a gazdasági vezetőség közötti megbeszélés és egyet­értés eredményeiként valósult meg például a húsbolt, a tej- bolt, a vágóhelyiség; ilyen gatóval, itt két télen át tart a képzés. A betanított munkások megyei intézmé­nyekből utaznak oktatók, a leendő szakmunkásokat pedig a termelőszövetkezeti szakem­bereken kívül a szomszédos Tolna megyei, Lengyeli Szak­munkásképző Intézet tanárai tanítják (megyénkben nincs állattenyésztési szakmunkás- képző iskola), méghozzá — a megyei oktatási felügyelő sze­rint — dicséretes szorgalom­mal. Ugyanakkor a »házigaz­da« tsz-ek is mindent megtesz­nek azért, hogy sikeres legyen az idei téli, üzemi szakmunkás­üzem bővítése és több más. a termelés fejlesztését szolgáló beruházás is a termelőszövet­kezetben. Együttes munika eredménye az is, hogy minden évben rendelkezésre áll meg­felelő mennyiségű tankönyv, fűtött helyiség, előadó a poli­tikai oktatásokhoz (ebben Hosszú László és Nagy László érdeme az átlag fölé emelke­dik). A fegyelmet egyformán be kell tartani és tartatni minden téren, máskülönben ilyen hely. zet áll elő: »Sajnos, meg kell monda­nom, a taggyűléseken nem mindig volt százszázalékos a megjelenés. Többször előfor­dult, hogy az elvtársak nem inak teljesítésével, ha nem ér­vényesül a gazdálkodás során a munkafegyelem. A terme­lésben kommunistáit is részt vesznek, akikre az előbbi kö­telmen túl, a szervezeti sza­bályzat szerinti kötelességek is vonatkoznak, így például a párttag »mutasson példát a munkában, hivatásának telje­sítésében ... következetesen tartsa be a pártfegyelem sza­bályait ...« Abban, hogy a böhönyei Szabadság Tsz gazdálkodási' eredményei jók, mindenkép­pen része van a kommunisták munkájának, s erre, a szemé­lyes példamutatásra a terme­lés különböző területein az idén is számítanak. Szabó Kálmán elnök és Kovács Jó­zsef főállattenyésztő az idei feladatokról beszélt, s mind­ketten hangsúlyozták, hogy a célt csak a munkafegyelem ja­vításával lehet elérni. Óhatat­lanul szükség van tehát arra, hogy foganatja legyen a mos­tani taggyűlésein elhangzott — különösen a vezetést érintő — jóindulatú kritikának, mert csak így tá masakndhat a gaz­daság szilárd politikai bázisra. A szövetkezet az idén szá­mos fejlesztési elképzelést ki­van megvalósítani. A növény­termesztésen belül néhány ki­emelkedően munkaigényes növényfajtával a jövőben nem foglalkoznak, a többinél a teljes gépesítésre törekszenek. Az állattenyésztésnél az erőt a szarvasmarha-tenyésztésre koncentrálják. Szakembere­ket képezhetnek a különböző tennivalók jobb elvégzésiére. A legjelentősebb változás min­den bizonnyal a munkadíja­zásban lesz. A régiről az íjra való átté­rés sohasem könnyű, még ak­kor sem, ha az új bizonyítot­tan jobb a réginél. A megér­tésben és a megértetésben mindenekelőtt: a kommunis­tákra számítanak. Ezért is esett szó ezekről a- tervekről a decemberi összevont taggyű­lésen, s minden bizonnyal hasznos lesz az az összejöve­tel is, melyet a zárszámadó közgyűlést megelőzően ren­deznek, ugyancsak mindhá­rom szövetkezeti alapszerve- aet tagjainak részvételével. Valószínű, hogy akkor már a mostani taggyűlés tanulsá­gai is mérhetők lesznek ... Hcrnesz Ferenc Járvány van tőle a prémsapkát, amelyet Grisától kapott. ésbabá1m fndentvarul' a ^a^u^an állomásozott a sza-J MOST MÁR AZ ÜJSÁG is I van a nevükben is — a köz- | szunk sok C-vitamint, például „„.4 - 4>í»»’ kasz. Még az ismerős katona-Jazt írja, hogy van influenza- | egészségügyet szolgálják, s a, citromot, teában. S kevés al­járvány, pedig eddig tagadta, , • ... — ... ' nasz. meg oroszul, arm a szajara jött. j^nvok is-------- , — . ----------- r, a_^3?.an^Sl1(J‘s ™n;e,mnía onsaek egy iskolaépületben\ hogy járvány lett volna, pe­h ogy ez mindenre jó. Betegseg parancsnok, meg nem is ma- voltak elszállásolva. ?dig járvány volt. Mégis, iga­ellen, rontások ellen, de még J°r> a™ , e3í?na,, ~ Velük is maradt, és velük? zán tessék elhinni, hogy ha szerencsét is hoz. Elég egy Wmtart hívott és^váUatta, ment ezután a hegyekbe, aholj valóban járvány van, senki akkor ez hogyne volna elég, hatszor éri körül a derekát. A faluban nem volt senki­nek egy darab sem. De a szomszéd faluban ismert vala­kit nagymama, akinek volt. hogyan került hozzá a sapka. És miféle Grisát emleget folyton? — Nem az, hogy Grisa, de Palkóvnyik Szinyicin is tudta, hogy ez a sapka az eny'ém! — sírta a tolmácsnak. — Akár­Legalábbis azt mondta rá, hogy hányszor találkoztam vele, és annak csakis akasztott ember tisztelegtem is neki igen! kötele lehet a birtokában, mert annak minden sikerül. És az a jó benne, hogy akár­meddig megtartja a varázsere­jét. Tudott egy emberről nagy­mama, aki egy előhasú üszőt — Palkóvnyik Szinyicin? — Igen, Palkóvnyik! Vagyis főparancsnok! Nevettek, és visszaadták neki a sapkát. Pedig, ha nem emlegeti Pal­adott egy nyúlfarknyi dara- kóvnyik Szinyicint, egy váratlan német támadás J nem akarja az emberek elől megint elszakította őket egy-J eltitkolni. Bizonyíték? Hát ép­mástól. J pen az, hogy most már kö­Közel volt a front a hegyek-J zölték a híreket a járványról, ben, a tüzérek odáig lőttek. Haj mert az van. Más kérdés, rákezdték a Sztálin-orgonával,J hogy valóban sokan beteged- hányták a keresztet, és hango-J tek meg eboen a bizonyos új- san imádkoztak az asszonyok. J módi betegségben, az A—2- Éjjelenként, amikor az ágyú-J ben (amely az idén az előző zás abbamaradt, egy vakjcanásj esztendőkhöz képest megvál- sem hallatszott, mintha kihaltj toztatta illetékességét és volna a falu. Sem éjjel, semj hongkongiból londonivá {ved- nappal, még hívásra sem me-1 lett) akkor is, még mielőtt a részkedtek elő a kutyák. < megbetegedések járványos mé­Itt az iskolát sebesülteknek? reteket öltöttek volna. Az or­------- ...................... ........ . biztosan foglalták le. Grisáék házakhoz t szágos adatok különbözőek ­b ért, amelyet valamikor Rózsa nem adják vissza. Persze, hogy szállásoltak q Grisával és? a járvány egyébként még min- Sándor köteléből vágtak. És ^rt°j:tak; . a íoparancsnoktol. három m£sik szerelővel egy? óig csak Pest megyére és Bu­még mindig szerencsét hozott. PaixoynyiK szinyicin a tan- faluszéli házban lakott. A tisz-f Napestre terjed ki, hat megye Pedig mikor volt az. amikor koknak is parancsolt, a tuzé- teszob4t foglalták le, kettőjük- ? pedig influenzamentes —, az Rózsa Sándort akasztották, reknek is, fölötte mar csak a nek a padlórl) szalmazsákon ? A~2 hazánk különböző tá- Még nagymama se igen élt ak- taDornok lehet, vagy Sztálin. agyaztak. ? jain nem egyforma időben és kor. Maradhatott volna velük, és Két öregasszony volt a ház-? arányban támadott, s a KÖ­* * * enni is kapott. De ezekkel nem nál meg egy totyogó kisfiú. ? JÁL. amely 1959 óta hivatalo­Grisat a főparancsnok neve barátkozott úgy össze. Rongyos fekete nagykendö- ? san figyelemmel kíséri a meg­utan találta meg. Palkóvnyik A nőkhöz sem vitte el őket, be bugyolálva, az ágy végénél,? betegedések számszerű ala- Szinyicin — így hívták a fő- pedig egyre biztatták, hogy egy sarokban kuporgott az(kulasat> csak bizonyos na- parancsnokot. hívjon fel hozzájuk magyar egyik asszony; csak a szem-?Syobb arányok esetében beszél Abba az épületbe, ahol az harisnyát. Később, amikor fu- üvege meg az orra látszott ki ? mar járványról. Tavaly pél­aranyérmeket eldugta, még az- fajkát ígértek neki, elvitte vol- a kendőből. na őket a nőkhöz, de már nem A másik soványka, őszülő volt rá alkalom. hajú, olyan idős lehetett, mint Egy májor, aki a parancsno- Parázsó nagymama, vagy ta- kuk volt, hívatta a tolmáccsal: Ián valamivel idősebb is. Né­szedje össze azonnal a holmi- mán, riadtan topogott előttük,. . .. . , - _. ját, s indulhat Grisához. csak a váratlan magyar szóra J hat kis járvány is járvány. Három leponyvázott teher- lobbant a szemében kíváncsi- J a közegészségügyi és jár- autió állt a téren, feilodították (Folytatjuk) ? ványűgyi állomások — benne nap idegen orosz katonák szál­lásoltak be. Nem valami ba­rátságos társaság. Rögtön azzal kezdte az egyik, hogy elvette Somogyi Néplap dául járványról beszélt, mert a dolgozók 20—30 százaléka is táppénzre kényszerült, tehát messze túlléptük a »járvány­szintet«. Az idén — szerencsé­re — még nincs ennyi beteg, járványok megelőzését, terje­désük megakadályozását te­kintik feladatuknak. Jól szer­vezett, az egész országra ki­terjedő szolgálat ez — sok-sok különböző egészséget veszé­lyeztető felületességért meg­büntetett bolt- és munkahelyi vezető a saját bőrén is tapasz­talhatta ezt. Ez az a KÖJÁL, amely oly fontosnak tartja például a vendéglőkben, italboltokban a I higiénikus mosogatást. A Kö- 1 JÁL az ,aki kórházba paran­csol szándékuk ellenére, de saját gyógyulásuk és a kör­nyezet védelme érdekében fer­tőző betegeket, s ha kell, rendőri segítséget vesz ezért igénybe. A KÖJÁL ügyel ar­ra, hogy egyetlen gyerek se maradjon ki a kötelező védő­oltásokból, azok pedig, akik az élelmiszeriparban dolgoz­nak, időről időre kontrollra menjenek. Ha tetszik, ha nem, végre kell hajtsuk a KÖJÁL utasításait, s jó, hogy ez így van, mert ezzel lehet i ftuenzás elejét venni a fertőzéseknek, ! a járványoknak. Beszélték, hogy járvány van, pedig még nem volt: az ille­tékes egészségügyi szervek­nek eszük ágában sincs fo­galmazásbeli bravúrokkal ele­jét venni az ilyesminek. Sok­kal jobb és hathatósabb esz­közök állnak rendelkezésükre. Csali ismételni lehet, hogy mindenki zsebkendőbe köhög­jön és tusszogjön, Fogyasz­kohollal harcoljunk a jár­ványveszély ellen, mert min­den ellenkező híreszteléssel szemben a »kalapkúra« nem ellensége az influenzának. Legföljebb arra jó, hogy a kicsiny, még mikroszkóppal sem látható vírust óriásnak hézzük, az egy beteget kettő­nek, s másnap, amikor je- ienkezünk táppénzbe vétel vé­gett az orvosnál, magunk sem tudjuk, hogy tulajdonképpen az influenzától fáj-e a gyom­runk vagy a »másnaptól«. AMI PEDIG A TÁPPÉNZT illeti, az arra való, hogy be­teg ember vegye igénybe. Te­hát aki beteg, az ne hősköd- jön és ne spóroljon, hanem annak rendje-módja szerint dőljön ágynak. Aki pedig egészséges, de szívesen ágy­nak dőlne a lustaságtól, az csak a statisztikát és a pénz­ügyi helyzetet rontja. Mond­juk, hogy egy iskolai osztály­ban 40-ből 15-en hiányoznak, de bizonyára nemcsak in­gyerekek akadnak közöttük, hanem jó néhány is­kolakerülő is. Ha egy munka­helyen, mondjuk, szintén ma­gas a hiányzók száma, abból se mindenki az A—2 kárval­lottja. Persze, ez nem a KÖ- JÁL-ra tartozik. Az viszont igen, hogy figyelje a betegsé­gek alakulását, megtegye a szükséges intézkedéseket, fe­lelősséggel tájékoztassa a köz­véleményt. Pintér István

Next

/
Oldalképek
Tartalom