Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
FIATALSAGABAN A jOVO 1973. I. 20. A SOMOGYI NÉPLAP M€ LLÉ K LETE Ma először \K°tosvir’ Megemlékezés a tanácsházán Az első díszpolgárok jelent meg a Somogyi Néplap kaposvári melléklettel. Ez új fejezetet nyit a megyei lap történetében, hiszen utoljára a múlt század végén nyomtattak Kaposvár címmel hetilapot. Ezt a mellékletet az a program hívta életre, amelyet a városi pártaktíva fogadott el Kaposvár rendezett tanácsú várossá válásának centenáriuma tiszteletére. Ezután minden szombaton a megyeszékhely életét bemutató cikkeket, riportokat, tudósításokat, a városért áldozatosan tevékenykedő emberekről szóló portrékat találnak majd a kaposvári olvasók ezen az oldalon. Éppen ötven szer jelenik meg az újság kaposvári melléklettel az idén. Ez olyan kapocs a város vezetői és lakosai között, amely lehetővé teszt a város- fejlesztés terveinek és eredményeinek bemutatását. Éppen ezért — akár az egész újságot — csak akkor lehet érdekesen szerkeszteni, s olyan írásokkal megtölteni, amelyek az egész várost érdeklik, ha minden kaposvári olvasó a sajátjának érzi. S azzal segít, hogy tartalmas, színes mellékletet állíthassunk össze, ha megírja nekünk véleményét, javaslatát, észrevételét vagy bírálatát. * * Rendezett tanácsú várossá válásának centenáriumát ünnepli Kaposvár. Az ünnepélyes dátum századik évfordulójának közeledése egyre több dolgon mérhető. Tegnap megjelentek a színes plakátok a megye- i székhely utcáin, terein. Az egyiken a város közelmúltban tervezett és a tanácsülésen elfogadott címere látható. A másik plakát, amelyet Honty Márta tervezett, a város centenáriumát hirdeti, s nemcsak a megye határain belül, hanem az egész országban terjesztik. Ezenkívül ötezer kaposvári jelvény készült a centenárium alkalmából, a budapesti pénzverde pedig kétszázötven nagyon ízléses emlékplakettet készített a városnak. Egyre több újság méltatja a várossáavatás századik évfordulóját. Többek között a Pécsen megjelenő Dunántúli Napló, aztán a Magyarország című hetilap, s a romániai Előre közölt nagyobb riportot Somogy székhelyének múltjáról, a felszabadulás óta megtett útról, valamint a tervekEsztergályos a városért A szakmát Budapesten ta- ulta. Szabadu- ása után , — :<.ülei kérésére — hazajött ,’ersze ebben az is közrejátszott, hogy nehezen tudott "olna végleg o.szakadni Ka- losvártól. Szülei, nagyszülei 's itt éltek, dolgoztak; ide tarozik ő á a vá- ’• ishoz. Ez az idetar- ozás, a szülőáros iránt; szeretet telteken jut kiíeje- isre Simon ilmánnál, az ektroncső- gyár esztergályosánál. ö maga így beszél erről: * — Már ipari tanuló koromban is szívesen vállaltam társadalmi munkát. Mint KISZ- tag. egyetlen olyan akcióból sem maradtam ki, amikor a közösségért tenni kellett valamit. Felnőtt fejjel is szívesen vállalok minden olyan feladatot, amivel hozzájárulhatok városom gazdagodásához. Nagyon szeretem a gyerekeket, nekem is van egy másodikos kislányom. őérte s más gyerekekért, hogy örömet szerezzek nekik, boldogan dolgozom bármikor ... A gyár tmk-műhelyében egy szocialista brigádban dolgozik. Együtt határozták el, hogy a KaHnyin városrészben levő óvodások, bölcsődések részére játékokat készítenek. Közösen. Mind a kilenc brigádtag kivette részét ebből a munkából. — Most azt határoztuk el, hogy a szocialista brigádok pénzéből épült óvodának ugyanily** játékokat csinálunk. Mászókákat, hintákat, hogy az apróságok vidáman játszadozhassanak. Társadalmi munkában végezzük el a központi fűtés beszerelését is. ről. Az Útközben most megjelent számában Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára írt cikket Századik évfordulójára készül Kaposvár címmel. A városi pártbizottság, a városi tanács, ünnepi ülést rendez a centenárium alkalmából január 23-án délelőtt tíz órakor a városi tanács nagytermében. (A díszes meghívót Szekeres Emil tervezte.) Már elkészült az ülés »forgatókönyve« is. Somogyi József, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg az ülést. Rostás Károly tanácselnök mond ünnepi beszédet. Elsőnek Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözli a centenáriumot ünneplő várost és lakóit, majd dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront városi elnöke. Üttörők és KISZ-esek tolmácsolják a kaposvári ifjúság üdvözletét. A város tanácselnöke a centenárium napján nyújtja át először a díszpolgári okleveleket azoknak, akik a legtöbbet tették Kaposvár fejlődéséért. Ünnepi műsor zárja be az eseménysorozatot. S záz év. 1873—1973. Az utóbbi évszám visszatekint az előtte levőre. Emlékezik a múltra, hogy világosan lássa a mát, ahogyan jött a tegnapból és megy a holnapba. A száz évvel ezelőtti január 23-a azért fontos Kaposvár történelmében, mert ezen a napon kezdett el élni a rendezett tanácsú önkormányzat, ekkor kezdődhetett meg Kaposvár modern várossá alakulása. Kaposvár mindig is lenni akart. Attól kezdve, hogy lakosai 1712. december 2-án letelepülési engedélyt kaptak Eszterházy Páltól. A XVIII. század közepe után a mezőváros kivívta magának a megye- székhely rangot is. E század végén —• Csokonai Vitéz Mihály nyomán — a megyét So- mogyországnak, Kaposvárt pedig a megye fővárosának nevezik a mindennapi szóhasználatban. A XIX. század első évtizedeiben Kaposvár megindult a polgári fejlődés útján. 1835- ben már díszpolgárt is választott a város: gróf Széchenyi István május 26-án fogadta el díszpolgárrá választását a polgárosodó mezőváros tanácsától. A szabadságharc idején Noszlopy Gáspár lett Somogy és Kaposvár kormánybiztosa, s megalakult a nemzetőrség. A megyeházán szervezték a nemzetőrséget Jellasics ellen. A szabadságharc azonban elbukott, s ezzel elveszett a város 48-as autonómiája is. 1849-ben királyi biztos nevezte ki Kaposvár mezőváros tanácsát. 1855-ben megszűnt a város ön- kormányzata; községgé alakult át. A kaposváriak 1869-ben — Kossuth Lajos szavaival élve — »erkölcsi csapást mértek ... a hazát és az osztrák birodalmat egy állammá összeforrasztó boldogtalan műre«, amikor Kossuthot választották meg országgyűlési képviselőjükké. Kaposvárnak akkor még mindig nem volt közvetlen vasúti összeköttetése a külvilággal. A kormány csak 1870- ben engedélyezte a Bátaszék— Dombóvár—Kaposvár-—Zákány közötti vasútvonal megépítését, s azt 1872-ben adták át a forgalomnak. A várost ekkor még — bírójával az élen — az elöljáróság irányította. Megyénkben a korábbi feudális rendszer jobban fékezte a mezővárosok, így Kaposvár fejlődését is, mint másutt. Mert igaz, hogy Kaposvár elindult a polgári fejlődés útján, de az is igaz, hogy ennek az útnak akkor még nagyon az elején tartott. »Szegény Pap-utczaiak — idézi a Somogy című lap 1870- ből Kaposvár állapotát, amelynek népessége akkor 6322 lélek volt —, igazán megesik az ember szíve rajtuk. A kanász, a csordás ott hajt el ablakaik alatt a járdán, mert az utcza sarát még a disznók sem tudják meglábolni.« (Most, száz évvel később 80 km hosszú szilárd burkolatú út és 204 kilométernyi kiépített járda van a városban.) Ugyanez a lap írta ezt is: » ... Az aszaló napsugár alatt a- bival, tehén, sertvés csordák- tul vert porfelleges utczákon akkora fekete verejtéket izzadsz, mint egy lencseszem, s ha le akarod magadról mosni, akkor vagy kútba kell ugra- nod, vagy a Balatonhoz menned, másképp meg nem füröd- hetel.« (Ma: korszerű termálfürdője, uszodája, strandfürdője van a városnak, s a mintegy 17 500 lakásból kb. tízezerben van fürdőszoba, illetve mosdófülke.) A száz évvel ezelőtti időkben sokan elvándoroltak a megyéből. 1870- ben írta a Somogy című lap: -A szegény vidék olyan a munkásnak, mint a tél a fecskéknek. Mindkettő elköltözik belőle .., Egy nagy megyének nincs gazdasági iskolája!« (Mostanra megállt az elvándorlás a megyéből, az emberek itt találják meg boldogulásukat. A megyeszékhely diákváros is lett, ahol csaknem 14 000 tanuló készül a tudományok elsajátítására, sőt felsőfokú tanítóképző intézetével, mezőgazdasági főiskolájával már a rangos főiskolai városok sorába lépett.) Kaposvárnak a XIX. században nagy léptekkel kellett igyekeznie, hogy pótolja a meSzázmillió lakásépítésre — Hogyan fejlődik, milyen létesítményekkel gazdagodik ebben az évben Kaposvár? — E kérdésre kértünk választ dr. Ormosy Viktortól, a városi tanács elnökhelyettesétől. — A IV. ötéves terv harmadik évében folytatódik a város programszerű fejlesztése. Ennek megfelelően figyelmünket és anyagi erőinket a lakosság kommunális, szociális, egészségügyi és művelődési ellátottsága színvonalának emelésére fordítjuk. Első helyen szerepel lakásépítési tervünk időarányos teljesítése. Mintegy 120— e munkák minőségében is jelentős javulást tudunk elérni. Ehhez minden érdekelt összefogására, lelkiismeretes, pontos munkájára van szükség. Az új lakásokhoz nélkülözhetetlen a közművek bővítése. Ennek megfelelően ebben az évben befejezzük a szennyvíztisztító telep építését, és tovább bővítjük víztermelő kapacitásunkat. Az áruellátást elsősorban az új lakótelepeken, illetve a peremkerületekben igyekszünk javítani. Ezt szolgálja a sávház mögötti áíész-áruház épí5 millió forintot fordítunk I tése, amely még ebben az év: \y- ' Mire az óvoda elkészül, mi is elkészítjük a játékokat... flány órát dolgoztak a kulinyim óvoda játékain, s menynyi szabad idejük megy majd eí a szocialista brigádok óvodájához szánt játékokra? Nem számolták, s ezután sem kísérik figyelemmel. A nagyobb gondot arra fordítják, hogy a játékok jók, használhatók és tartósak legyenek, az apróságoknak hosszú éveken át örömet szerezzenek. Simon Kálmán egy a város munkásai közül, akik közéleti szereplésüket elsősorban a közösségért végzett munkával juttatják kifejezésre. Persze, még sok egyebet is csinál. Hét éve kommunista, pártvezetösé- gi tag, öthónapos pártiskolát végzett, s most az esti egyetemen tanul. A városi tanács lakásügyi társadalmi bizottságában is tevékenykedik. 1971. december 2-án, Kaposvár felszabadításának ünnepségén, adták át neki a város vezetői a Társadalmi munkáért emlékplakettet. Becsülettel megdolgozott érte, fez. L. lakások építésére, elsősorban a Kalinyin városrészben, illetve a foghíjas telkek beépítésére a Latinca Sándor, a Berzsenyi, a. Dimitrov és a Hegyi utcákban. A Béke, a Füredi és> a Kanizsai utcák közti háromszögben előkészítjük a területet újabb lakótömbök kialakításához. Folytatódik az OTP-s lakások építése is a Kinizsi utcai tömb ben könnyít a Kalinyin-város rész lakóinak bevásárlási gondjain. A Léva közben és az Erdősor utca sarkán kis ABC-t építünk, a füredi és a toponá- ri városrészben pedig húsboltot nyitunk. Közel kerül a befejezéshez a készülő bevásárlóközpont is. Szociális és művelődési gyarapodásunk elsősorban az új belsőben. Nagyarányú KISZ- | óvodai helyek létesítésében jelakásépítési programot szeret nénk megvalósítani a Buzsáki- dűlőben; a munkák segítéséhez ifjúsági tábort is szervezünk a nyáron. Örömünk azonban csak úgy lesz teljes, ha lentkezik. Szeptemberben sze retnénk átadni a szocialista brigádok kezdeményezése nyomán a Május 1.—Irányi utcai tömbbelsőben épülő 100 személyes óvodát. A Kalinyin városrész kisgyermekes családjain segít az Arany János utcai óvoda ötvenszemélyes bővítése. Számítunk arra is, hogy befejeződik a pamutfonó óvodájának bővítése, s ez újabb félszáz gyermek elhelyezésén segít. Hasonlóan könnyít dolgozóinak helyzetén az elektroncsőgyár is egy ötvenszemélyes óvodával. Még ebben az évben megkezdődik a város legnagyobb, 200 gyermeket befogadó óvodájának építése a Petőfi utcában. Ehhez 110 csecsemő részére bölcsőde is kapcsolódik. A Klapka utcában 16 tantermes általános iskola épül, mely 1974-ben készül el, és jelentősen enyhíti majd a környező iskolák zsúfoltságát. Még ebben az évben megkezdődik az 500 személyes középiskolai diákotthon építése, és folytatódnak a tanítóképző kollégiumának munkálatai. Végezetül hadd jegyezzem meg, hogy több kisebb építkezés, utak, csatornák korszerűsítése mellett, előrelépés várható a városhoz tartozó zöldövezet — parkerdők, kirándulóhelyek — kialakításában is. A KaHnyin városrész makettje zővárosi fejlődésben való elmaradásai. Egy ilyen nagy lé« pésre 1872-ben került sor, amikor a februári megyei közgyűlés 24. számú határozata alapján »Kaposvár város magát. rendezett tanácsú városnak kívánta tekinteni«. Ahhoz, hogy a város »felsőbb osztályba« léphessen, biztosítania kellett az átalakulás folytán rá háruló kötelezettségek pontos teljesítéséhez szükséges szellemi és anyagi erőt. Így érkezett el Kaposvár 1873 januárjában ahhoz a naphoz, amikor képviselőtestületet választott, amikor önálló tanácsú, polgármesteri irányítású várossá lett. Ezt az eseményt ünnepeljük most, a centenáriumi évfordulón. Ezt ünnepeljük azokon a politikai, társadalmi, kulturális rendezvényeken is, amelyek az idén zajlanak le városunkban. S minthogy a mi centenáriumunk egybeesik Pest és Buda egyesítésének századik évfordulójával,' együtt ünnepelünk szeretett fővárosunkkal, közelebbről Budapest IX. kerületével. Ahogy a száz évvel ezelőtti napokban elődeink a jövőbe néztek, úgy nekünk sem elég csak a múltra emlékeznünk. Arra a szocialista jövőre kell vetni tekintetünket, amelynek kapuját egy másik december 2. — az 1944. évi — nyitotta meg, amikor a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái felszabadították városunkat. Az elmúlt száz esztendőből alig több mint 28 év telt el a felszabadulás óta, mégis e nem egészen három évtizedben a fejlődésnek nagyobb útját tette meg városunk, mint a megelőző hét évtizeden át. Száz évvel ezelőtt körülbelül 6600-arí éltek Kaposváron, mostanra ez a szám csaknem megtízszereződött. A felszabadulás után — főleg az elmúlt 10—15 évben — a szocialista iparosítás eredményeként városunk gyors ütemű fejlődésnek indult. Korszerű és egyenletes fejlesztésével a vidéki városok élmezőnyébe ke(- rült, s ma már nemcsak a Dél- Dunántúlnak, hanem hazánknak is egyik jelentős ipari centrumává lett, és a megye gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életének központjává fejlődött. Kaposvár gazdasági és kulturális életének magasabb szívonalra emelését, a város minden irányú fejlődését csakis erős és korszerű iparral — s annak állandó fejlesztésével — lehetett és lehet biztosítani. K aposvárt nem sokkal a centenáriumi évforduló előtt ismét előléptették: felsőfokú központ lett; s ez azt a feladatot rója rá, hogy kisugárzó hatását tovább növelje a megyében, s hogy egyre magasabb színvonalon elégítse ki a somogyi emberek igényeit. De ahogy száz évvel ezelőtt, úgy most is csak a lehetősége teremtődött meg a további fejlődésnek. Az szabja majd meg a szocialista Kaposvár jövőjét, hogy miképpen tudunk élni e lehetőséggel. A következő évek legfontosabb feladata a IV. ötéves terv teljesítése, az V. ötéves terv előkészítése. Mi kell ehhez? Városszeretet, fegyelmezett munka, összefogás. Kaposvár dolgozói mindig tudtak valami jelentősét alkotni, amikor ne- kigyürkőztek egy-egy probléma megoldásának, 1967-ben így szűnt meg az évtizedes ivóvízhiány, most pedig — többek között — így oldjuk meg óvodagondjainkat. A centenárium évét munkával, s e munka eredményeivel ünnepelhetjük meg igazán. Fogjunk össze mindannyian, hogy a kitűzött célt elérhessük! Ha száz évvel ezelőtt elődeink elmondhatták, hogy a város az átalakulás folytán rá háruló »kötelezettségek pontos teljesítéséhez elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezik«, mennyivel inkább elmondhatja ezt a mai Kaposvár! A város most tölti be századik életévét, mégis csak most tart ifjúkora kezdetén. S jövője éppen a fiatalságában rejlík. Rostás Károly, a varosa tanacs elnöke
