Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

MAI KOMMENTÁRUNK

ÉRDEMES VOLT

Tíz éve egyesültek a földművesszövetkezetek

KÖZGYŰLÉSEKKÉ készülődnek Somogy megye általános ' fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek tagjai. E közgyűléseken a múlt évi tevékenység, a zárszámadás és az 1973. évi terv jóváhagyása mellett arról is megemlékeznék, hogy tíz évvel ezelőtt döntöttek az egyesülés mellett.

A SZÖVOSZ 1962. március 29—31-én magitartott V. kongresszusa határozatában kimondta: »Támogatni ketl a szövetkezeti tagságnak számos helyen kifejezésre jutó azt a kezdeményezését, hogy azok a kis szövetkezetek, amelyek gazdasági adottságaik miatt nem képesek a lakosság növekvő áruellátási és szolgáltatási igényeinek, a felvásárlási és értékesítési feladatoknak jobb ellátására és az ehhez szükséges hálózatfejlesztésre, nagyobb — a szövetkezeti tagság javára jól gazdálkodó, magasabb színvonalú vezetést biztositó — körzeti szövetkezetekben egyesüljenek.« Ez az állásfoglalás messzemenően vonatkozott a megye szövetkezetedre.

Somogybán 1962. december 31-én 72 földmű vessző vetkezet működött. Többségük gazdaságilag gyenge volt, állandó vagyoni, gazdálkodási problémákkal küszködött. Ezzel a körülménnyel együtt járt az alacsony vezetési színvonal, jó néhány helyen a veszteséges működés és az, hogy az egyes szakterületeknek neon volt gazdájuk. Az

alacsony nyereségszimt nem tette lehetővé, hogy egy-egy szövetkezet nagyobb összegeket fordítson a hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére, az áruválaszték bővítésére. Ugyancsak elenyészően keveset tudtak fordítani a tagság anyagi érdekeltségének biztosítására. Mindez szükségszerűvé tette, hogy a kicsi, gazdaságilag gyenge szövetkezetek egyesüljenek.

A kongresszusi határozat alapján döntött úgy 67 Somogy megyei földművesszö- vetkezet, hogy egyesül. Így alakult ki a megyében ma is tevékenykedő harminc körzeti földművesszövetkezet. Más megyékhez viszonyítva még ez a szám is viszonylag magas, de Somogy sajátos települési viszonyai, a sok kis község, s ennek következtében elaprózott kereskedelmi hálózat indokolja ezt a helyzetet- Néhány szövetkezet még ma is kis gazdasági egység, s csak a közös szövetkezeti alapokról nyújtott támogatás mellett képes hálózatát fejleszteni.

Ma már tényék bizonyítják, hogy az egyesülések jól szolgálták a szövetkezetek fejlődéséé. Érdemes a tíz év fő eredményeit röviden számba venni. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — a korábbi földművesszövetkezetek utódai — ösz- szes vagyona 1962 óta két és félszeresére növekedett, ezen belül saját vagyonuk 183 millióról több mint 500 millió fo- rinitna nőtt A vagyoni hely- j zet megszilárdulása lehetővé tette, hogy a tíz év alatt a bolti kiskereskedéleim és venszes alapterülete ebben az időszakban több mint ötvenezer négyzetméterrel ttóti. A hálózat korszerűsítésére, fenntartására fordított összeg meghaladja a 450 millió forintot. A szaküzletek, áruházak építése, bővítése mellett nagy gondot fordítottak a szövetkezetek a falusa vegyesbolt- hálózat korszerűsítésére is.

MINDEZ jól szolgálta a fő célt, a falusi lakosság, a szövetkezeti tagság igényeinek magasabb szintű kielégítését. A fogyasztási- és értékesítő szövetkezetek kereskedelmi forgalma tíz év alatt csaknem két és félszeresére emelkedett, s 1972-ben meghaladta a

2,5 milliárd forintot. Igen jelentős eredmény, hogy az ösz- szes forgalomnak ma már ötven százaléka az iparcikk. A szövetkezeti boltok készlete, a készletek választéka lépést tartott a fejlődéssel.

A nagyobb szövetkezetekben lehetőség nyűit arra is, hogy a tevékenység egyes szakterületeinek vezetését n^agfelelően képzett, szakmai gyakorlattal rendelkező vezetők végezzék. Jobban hizto- sítható így a szakmai utánpót1 dégláfcóipari hálózata lényegesen bővüljön. Az üzletek őszKÍSZ-szervezetet alakítottak

Tárháznak, keverőüzemnek nevezik népszerű nevén a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó barcsi körzeti üzemét. Most éppen dömping van — felvásárlás, keverés, raktározás. A központi üzemben a dolgozóknak csak kis hányada található — sokan

Simon Gyula

vannak a különböző telepeken. Köztük meglehetősen nagy a fiatalok száma.

De éppen a különböző telepek a mű* ka különbözősége és nem utolsósorban amiatt, hogy a fiatalok nagy része bejáró, nagyon nehéz összefogni őket. Több félig sikerült kísérlet után a közelmúltban KISZ- szervezetet alakítottak. Ép^en az alakuló KISZ-gyűiés délelőttjén jártunk az üzemben. Ki mit mond a KISZ-szervezet megalakulásáról, hogyan látják a fiatalok helyzetét — erre voltunk kíváncsiak.

— A KISZ-szervezet megalakulása fölött Simon Gyula »bábáskodott«, ő igyekezett összefogni, összehozni őket.

— Pártmegbízatásom, hogy foglalkozzam a fiatalokkal, de nemcsak ezért csinálom szívesen ezt a munkát. Nálunk tulajdonképpen már tavaly működött úgynevezett munkahe lyi KISZ-csoport. Ez azonban nem töltötte be feladatát. A vállalat központi pártszerveze tének határozata után az itthoni pártszervezet is döntési hozott arról, hogy alakítsanak a fiatalok KISZ-szervezetet Ebben mi segítjük őket. Annak ellenére, hogy legtöbbjük nem itt lakik, hanem a környezi" községekből jár be, idetartozó- nak érzi magát. Szeretnénk klubhelyiséget adni nekik. Ez tulajdonképpen már meg is van, de most más célokra- vagyunk kénytelenek használni. Amint felszabadul, megkapják. Szeretnénk, ha azzal, hogy szabad idejük egy részét itt, a vállalatnál töltik, jobban ide kötődnének.

Hortobágyi János községi KISZ-titkár.

— Sajnos, Barcson általános jelenség, hogy az itt dolgozó fiatalok nyolcvan-kilencven százaléka bejáró. Ez nagyban meghatározza a mi munkánkat is. Van a KISZ központi bizottságának olyan határozata, mely szerint minden fiatal ott KISZ-tag, ahol akar — tehát a bejáró a falujában —, ha az ideje nagyobb részét ott tölti. Nálunk viszont az a gyakorlat, hogy ezt az időt is itt, a munkahelyen, sokszor tétlen várakozással ütik agyon. Ezért támogatjuk minden új munka- nelyi KISZ-szervezet megalakulását.

És mit mondanak azok, akik megalakítják a KlSZ-szervezetet?

Zsifkó Ilona és Petrovics Mária:

— Mindketten bejárók vagyunk — mondják. — Háromig dolgozunk, fél hatkor indul a vonat. Addig általában itt vagyunk az üzemben. Akadnak, akik az állomásra mennek vagy sétálnak. Ha megkapjuk a klubot — ott összejöhetünk

ehet olvasni, beszélgetni. Min lenesetre tartalmasabb időtől tésre számítunk.

— Ez csak az a része a do lógnak, amit várnak. Még mit jelent a KISZ-szervezet megalakulása?

— A vállalattól nemcsak kérünk. Ha szükség van a munkánkra — márpedig úgy tudjuk, igen —, szívesen végzünk társadalmi munkát is.

A KISZ-szervezet azóta megalakult. Mit, hogyan sikerül megvalósítani az elhatározásokból — reméljük, erről is hamarosan beszámolhatunk.

S. M.

Korszerűen, olcsón

ös, a tesaMSüépoés és tovább képzés. A fogyasztási szövetkezeteikben dolgozók száma a tíz év során több mint kétezer fővel növekedett, s átlagos keresetük 35 százalékkal emelkedett. A hatékonyabb, jobb gazdálkodást mutatja, hogy a hálósait fenntartására fordított költségek folyamatos növekedése mellett a szövetkezetek összes nyeresége 1962 óta csaknem háromszorosára nőtt.

Az egyesülésék időszakaiban sokan vitatták, hogy miként alakul majd a nagyobb körzetekben a tagsággal való kapcsolat. Ma már megállapítható, hogy nem gyengült, hanem erősödött a szövetkezetek és a tagok kapcsolata. Az 1960-as évek elején a taggyűléseken a tagoknak mintegy huszonöt-harminc százaléka vett részt, a mai közgyűlésekre viszont az a jellemző, hogy a tagok kétharmada megjelenik, s érdemben tárgyal a szövetkezet tevékenységéről, határoz a szövetkezet feladatairól. A tagsági kapcsolatok erősödését mutatja az is, hogy a szövetkezetek alapszabályaikban számos — csak a tagok által igénybe vehető — kedvezményt határoztak meg A tagok anyagilag is érdekeltebbé váltak, a szövetkezet működésében, ezt bizonyítja az is, hogy a tíz év alatt tizennyolcmillió forinttal nőtt a szövetkezetek részjegy alap ja.

VALAMENNYI tény egyér- termű bizonyíték, hogy érdemes volt 1962—63-ban az egyesülés útját választani. Hiba lenne azonban azt állítani, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek munkájában nincs probléma, s működésük mindenben megfelel a mai követelményeknek, a tagság, a lakosság elvárásainak. Mégis az egyesült fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tagjai, dolgozói, vezetői méltán büszkék lehetnek e tíz év eredményeire.

Nemes Kálmán,

a MÉSZÖV áfész-titkára

A szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztése érdekében a kormány már számos, nagy jelentőségű intézkedést hozott. Most legutóbb napvilágon látott, és január elsejétől érvényben van a szarvasmarha-tartással kapcsolatos beruházások módosított támogatási rendszere. A rendelkezés olvasása közben eszembe jutottak egyik szövetkezeti elnökünknek közelmúltban hallott szavai. Most egyesült szövetkezetük jövőjéről, a közeli és a távlati elképzelésekről beszélgettünk, végül is a szarvasmarha-programhoz kanyarodott a szó. Közelebbről: hazai és külföldön szerzett tapasztalatai alapján azt fejtegette, hogy a nagy feladatot sikerrel végrehajtani valóban csak úgy lehet, ha az ágazattál kapcsolatos minden teendőt — a takarmánytermeléstől a végtermék értékesítéséig — komplexen kezelnek az üzemben, másrészt pedig, ha megkülönböztetett figyelmet fordítanák a beruházásokra. Így mondta: Alapvetőnek tartom, hogy korszerű, de a lehető legolcsóbban megvalósítható létesítményeket építsünk.

Korszerűen, olcsón. Ez az igény, ez a felismerés nem egyetlen szövetkezeti elnöknek a véleménye. Ezért a most megjelent és immár érvényben levő támogatási rendszer messzemenően találkozott az üzemi igénnyel. Eddig a nagyüzemek a létesítmények megvalósításához százalékos kulcs alapján kapták a támogatást. Most az új rendelet értelmében — szakosított telep esetén — férőhelyenként fix összegű támogatásban részesülnek. Ha a két módszert összevetjük, vitathatatlan, hogy ez az utóbbi

ösztönzi jobban az üzemeket, hogy a korszerűség mellett az olcsó megoldásokat keressék. Ezzel a fix összegű támogatással az üzem konkrétan számolhat, függetlenül altól, hogy mennyi egy férőhely bekerülési költsége. Hogy mit jelent ez, arra hadd említsek egy példát. Ha egy gazdaság 300 férőhelyes, húshasznosítású, vegyes szarvasmarhatelepet létesít, akkor tehénférőhelyenként kap 16 ezer forint támogatást. Ezt az összeget megkapja az üzem akkor is, ha húszezer, akkor is, ha harmincezer forintból épít meg egy tehénférőhelyet. Érdeke tehát, hogy a célszerűség mellett messzemenően törekedjen az egyszerű, olcsó, gazdaságos megoldásokra.

A rendelet értelmében az állami támogatás most kiterjed az átalakításokra is. Két szempontból is igen jelentős ez az üzemek számára. Korszerűsítésnél általában már nem kell gondoskodni a járulékos beruházásokról, mert azok adottak, tehát a bekerülési költség csökken. Másrészt ez a munka időben előbb valósul meg, mint az új építkezés, tehát a gazdasági előny valójában kétszeresen jelentkezik.

A rendelet részletes megismerése, tanulmányozása most a tervezés, a döntés időszakában alapvetően fontos. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a körültekintés néXkülözhetet lenségét, hiszen a szarvasmarha-programmal kapcsolatos bármilyen döntés, bármilyen elhatározás hosszú, időre szóló feladatot jelent, és jórészt meghatározza az egésr gazdaság további sorsát. E pedig nagy felelősség!

V. M.

Jobb minőségű termékek, több szolgáltatás a lakosságnak

Az OK.ISZ elnökének nyilatkozata

Az ipari szövetkezetek áruellátási és szolgáltatási tevékenységéről nyilatkozott Rév ímjos, az OKISZ elnöke az MTI munkatársának.

— 1972-ben a hasai boltokba került iparcikkek 16 százaléka szövetkezeti üzemekből került ki. Az idén számolunk azzal, hogy az ismert bérpolitikai intézkedések nyomán elsősorban az ipari munkásság körében várhatóan növekvő vásárlási kedv nagyobb és választékosabb árualapot igényel. Ezért 6—8 százalékkal több árut szállítunk a belkereskedelemnek, mégpedig jobb minőségben, szélesebb választékban-. Ez azonban nem jelentheti az árak indokolatlan emelését.

Számottevően növeli termelését a hazai fogyasztás számára a szövetkezeti fémtö- negcikk-, építőanyag-, papír- és műanyagipar, továbbá a kézmű- és a háziipar is. Különösen fontosnak ítéljük az úgynevezett hiánycikkek körének szűkítését. A Belkereskedelmi Minisztériummal már korábban kialakított jó együtt- nűködésünknek köszönhetően az ipari szövetkezetek rendszeresen értesülnek arról, hogy mely cikkekből van hiány, s korszerű kis- és középüzemeink — adottságaiknál fogva — képesek arra, hogy ezek többségének gyártását gyorsan bevezessék.

Ipari szövetkezeteink 1973- ban tovább bővítik a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Ez különösen vonatkozik azokra az ágazatokra, amelyekben még kielégítetlen igéLekövezik az Egry József álcát

(Tudósítónktól.)

A régi településeik közül kevés olyan község van, mint Balatoniszentgyörgy, amelynek csak a Fő utcáján van némi kanyar, a többi Utcája mértani egyenességű. Az utcáik többsége köves, az egyik leghosszabb utcája — régi nevén Üj utca, mai nevén Egry József utca —, amely meghaladja az egy kilométert, még földes, téli időben pedig kellemetlenül ^hros. Ennek az utcának az egyik tanácstagja, dr. Kiszling Mátyás körorvos, aki a Hazafias Népfront községi elnöke is, sok szemrehányást kapott választóitól, hogy nem tudja kieszközölni az utca lekövezásét.

A tanácstag beszámolóján j az egész utca képviseltette j magát, és újra csak az utca | kövezése került az érdeklőd«

középpontjába. A kérdésben a jelenlévő tanácsi vezetőknek is nyilatkozniuk kellett. A rendkívül aktív és népes tanácstagi beszámolón megállapodtak, hogy az utca lakói az útépítéshez szükséges alapozó földmunkáit és a kő terítését vállalják, a tanács pedig gondoskodik a kő helyszínre szállításáról.

A munkálatok vezetését Péter István népfrontaktíva vállalta. Másnap megelevenedett az utca, és az első száz méter földmunka után a nagy teherautók megkezdték a kő szállítását. Az utcaépítés értéke 250 000 forint. Ennek fele az utca lakóinak társadalmi munkája.

Eredményes tanácstagi beszámoló volt ez. Jó volt nézni, ahogy az egész utca dolgozik a falu fejlesztéséért.

nyék jelentkeznek, illetve aho' az igényeknek további számottevő növekedése várható. Már tavaly is a tervezettnél gyorsabban növekedett a gépkocsi-, motorkerékpár-karbantartás és -javítás, az elektromos háztartási készülékek éc az elektroakusztikai berendezések javítása, továbbá a mo- ~>ás-vegytisztítás. Nem teljesítették azonban az ipari sző vetkezetek lakáskarbantarié si előirányzataikat, elsősorbs Budapesten. Ez azonban ne a kapacitáshiányon, hanem '.anácsi szervek mérsékelte' pénzügyi lehetőségein múló:

Az úgynevezett hagyorr nyos szolgáltatási ágazatokba mint például a férfi- és re fodrászatban, kozmetikák- fényképészetben •— egyes r ellátatlan területek kivétel, vei — a lakosság igényeit a tal&ban ki tudjuk elégíteni. .1 szakmákban tehát a kulturáltabb kiszolgáláson, az üzletel megfelelő karbantartásán a fő hangsúly. Újszerű szolgáltatások vannak elterjedőben: csomagtovábbítás kisebb szállítási feladatok ellátása vidéken ás a fővárosban egyaránt. Bővül a személyi szolgáltatások köre: egyedi megrendelésre

eszülnek bútorok, háztartási elszerelések, fellendülő-ben a bútortisztítás, javítás. 1973- ban is folytatjuk az elmiT •évek bevált gyakorlatát: növeljük a felvevőhelyek számát, különösen az új lakótelepeken, a peremkörnyéki és vidéki — még ellátatlan — terű- beteken. hogy mindenütt köze- ebb kerüljön a szolgáltatás a a kossá ghoz.