Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

A Dráva mentén ,Lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában* A talaj már több kilomé­teren keresztül homokos. Nyír­fák, rengeteg komor-zöld fe­nyő, zsombékok, bokros részek húzódnak az út mellett. Néha friss sebként világítanak a bar­nára kopott, fűvel borított tisz­tásokon a homokbányászat nyomai. Drávatamási kis falu. A raj­ta keresztülvezető köves út hirtelen megszakad — közvet­len az utolsó házak alatt van a gyors folyású Dráva medre. A szemben levő kis sziget már jugoszláv terület. A házak el­rendezése olyan, mint minden kisebb faluban: egy-egy sor­ban állnak egymás mellett az út két oldalán, udvaraik tisz­ták, az épületek nagy része új. — Azelőtt — mondja Kovád István — tizennyolc zsúpfede- les ház volt a faluban. Most már csak egy, az öreg tanítóé- A többinek elbontották a tete­jét, egymás után épülnek az új lakások. Hiába, »kőműves- falu-« vagyunk, a falubeliek közül nagyon sokan ezt a szak­mát választották. A falu történetének két lá­bon járó lexikona Androsits László. A felszabadulás után aktívan dolgozott a község át­alakításán, volt olyan időszak, amikor egyszerre hat tisztsé­get viselt. Közreműködött a földosztásnál, a kulturális fel­lendítésen, azután tanácstag volt. Sok-sok elfoglaltsága mellett arra is futotta idejéből, hogy segítséget adjon a falu­krónika összeállításához. — Régi község ez nagyon — kezdte beszélgetésünket, ami­kor arra kértem, röviden mondja el a falu krónikáját. — Az első írott feljegyzés 1468-ból való. Akkor nyerte Batthyány Péter fia, Benedek, királyi adományként. Az 1544. évi török adólajstrom szerint kilenc, az 1556—66. évi adatok szerint tizenkettő, az 1571. évi szerint pedig tizenhét házból állott a falu. Az utolsó birto­kosai a Thassy-csaJád volt, amelyek házasság révén sze­reztek. meg a települést 1856- bariT " — Csak magyarok laktak a faluban? — Az 1890-es évekig igen. Akkor az uradalom német aj- kúakat telepített a községbe, akik a falu észalti részén épí­tették fel házaikat. Ezt a részt az öregek még mindig »né­met«-falunak, az ott lakókat »nemet«-ialusi aktiak nevezik. Ezek a családok beolvadtak a magyar lakosságba. Ma már csak pár németes hangzású családi név emlékeztet a tele­pítésre. A falu legújabb történetének során megalakult a tsz, a ta­nács. 1951-ben a község ösz- szes lakója belépett a közösbe, néhány év múlva 18 család ért el nagyon szép eredményeket. A jó gazdálkodós jele volt, hogy 1954-ben egy munkaegy­ségre 60 forintot fizettek. A Dráva nem gyakorol döntő befolyást a lakosság foglalkozására. Azt hihetnénk, hogy fejlett halászat alakult ki, pedig korábban is csak egy család foglalkozott ezzel- Az öregek inkább csak horgász­nak a meredek partú folyón. A gizgazban, a fák között tisz­títják ki gondosan horgászszál­lásukat, nagyokat mesélnek a hatalmas pontyokról és a Zá­tony-sziget mellett kifogott 23 kilós harcsáról. A falunak 550 lakója van. Érződik a környék iparosodó településeinek vonzereje. Van­nak, akik a Szigetvári Kon­zervgyárban, mások Barcson dolgoznak. Külünösen a fiata­lok vállalnak szívesen munkát más községekben. Értük na­ponta különjáratú busz érke­zik, háztol házig szállítja, őket. Közülük legtöbben az építő­iparban dolgoznak, ezer. mondhatta Kovács István: kő­művesfalu vagyunk! A községnek kultúrháza, A fain »éíő lexikona« rosits László. And­lája van. Jobbágy Gáborral, a tanítóval is beszéltünk. — Milyen az iskola fölsze­reltsége? — Jónak mondhatom annak ellenére, hogy a pénzügyi tá­mogatás nem a legmegfelelőbb. Tankönyvekkel, szemléltető eszközökkel jól el vangyunk látva- Az osztály tiszta, jól fű­tött. A falukrónika szerint »községünkben emberemléke­zet óta van iskola«. 1947-ben új, egészségesebb épületbe he­lyezték át. Játszótér, tágas ud­var, szakköri szoba — ezek azok a helyek, ahol az alsósok félnapjaikat töltik. — Milyen az egészségügyi ellátás? ■ — Hetenként egyszer jön ki a körzeti orvos rendelésre. Sú­lyos esetekben könnyen orvos­hoz jut a beteg, hiszen a j.ól megépített kövesút lehetővé teszi gépkocsi közlekedését. E körbe tartozik a szociális ott­hon is. A régi kastélyban van, szellemileg fogyatékosokat ápolnak. A könyvtárban 1200 kötet vár olvasóra. 60 beiratkozott olvasó van, a legfiatalabb 7, a legidősebb — Füzesi Józsefné — 74 éves. ' Szilner Ibolya könyvtáros elmondta, hogy az utóbbi években nem bővült a könyvállomány, de most újabb 100 kötettel gyarapítják. — Nem kevés a heti egysze­ri nyitva tartás? — Egyszerre több könyvet visznek ki, eltelik bőven a hét, mire cserére kerül sor­A falü képéhez hozzátartoz­nak a népszokások. Ellentétben a régi alapítással, Drávatamá- siban nem sok ilyen van. Ka­rácsony előtt a kotyolás, hús­vét környékén álarcos ruhában maszkabál. Ma is divat még a lakodalmas kikérés, melyet az első vőfély mond el. Azokat a vendégeket, akik az éjszakai mulatságban elfáradtak és ha­zamentek pihenni, reggel lánc­cal kísérik vissza a lakoda lomba. Csendes falu Drávatamási. Az emberek elvégzik munká­jukat, hazamennek, beszélget­nek. A fiatalok időnként klub­napra gyűlnek össze, táncol­nak. Szeszes ital nincs ezeken a délutánokon. Sok a faluban a nagyon szép kort megért ember. Mészáros Attila Tegnap letették az esküt a megye bírái Új könyveket várnak az 1200 kötetes könyvtárba. Tegnap Kaposváron ünnepé­lyesen esküt tett a megye negyven bírája. A bensőséges ünnepségen részit vett Bodo- nyi Pálné, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának tagja, Bíró Gyula, a Somogy megyei Pártbizottság titkára, dr. Sólyom Gábor, a megyei párt-vb tagja, a Somogy me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Kocsis László, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezetője és dr. Halász János, a megyei főügyészség vezetője. A felsorakozott bírákat elő­ször dr. Ignácz Pál, a Megyei Bíróság elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Bodomyi Pálnénak, az Elnöki Tanács tagjának. Bodonyi Pálné be­szédében elmondta, hogy a módosított alkotmány a fele­lősségteljes bírói munkát rangjának még jobban megfe­lelő helyre emelte azzal, hogy kimondta: a bírákat meghatá­rozatlan időre az Elnöki Ta­nács választja. Az 1972-es IV. törvény is a bírói független-- ség élvét demonstrálja. Bodo­nyi Pálné befejezésül sikeres alkotómunkát és jó egészsé­get kívánt Somogy megye bí­rálnak. Megható percek következ­tek, a Megyei Bíróság elnöke után a negyven bíró az eskü szövegét mondta: »...eskü­szöm, hogy a Magyar Népköz- társasághoz, annak népéhez és alkotmányához hű leszek, az állami és szolgálati titkot meg­őrzőm, az alkotmányt és az al­kotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részlehajlás nélkül, lelkismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában el­járok, és mnden igyekezetem­mel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését elő­mozdítsam.« Majd dr. Mozsgay Géza, a Kaposvári Járásbíróság elnö­ke mondott beszédet. — Most, amikor a megvá­lasztott és esküt tett bírák ne­vében köszönetét mondok a bizalomért, hangsúlyozom, hogy a megyei bíród testület a szocialista állam és társada­lom ügyét a jövőben még az eddigieknél is jobban kívánja szolgálni. Bízom benne, hogy a bennünket megválasztó ál­lamhatalmi szerv figyelemmel kíséri a bírák sorsát, s rend­szeresen beszámoltatja őket működésükről. Dr. Mozsgay Géza Berzsenyi Dániel sorait idézte, amikor a bírói bölcsesség alázatáról szolt. »Nézd a búzakalászt, büszkén emelödik az égnek, míg üres — és ha megért, földre konyítja fejét. Kérke­dik éretlen kincsével az isko­lás gyermek, míg a teljeseszű bölcs megalázza magát.« — Ez a bölcs alázat és sze­rénység irányítsa a bírót, hogy a szocialista igazság útjáról soha le ne térjen. Közvetve bár, de lényegében a dolgozó nép választott meg bennünket bírónak. ígérjük — köszöne- tünk legméltóbb kifejezése­ként —, hogy minden igyeke­zetünkkel a dolgozó magyar nép ügyét szolgáljuk. Dr. Mozsgay Géza szavaival véget ért Somogy megye bí­rái naiv ünnepélyes eskütétele. i P. D. A KISZ megyebizottság ülésén írtékelték az évi «unkát Hatékonyabb tulajdonosi ellenőrzést Háromnegyed év munkája a fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlése előtt A MÉSZÖV elnöksége teg­nap megyei küldöttközgyűlést hívott össze Kaposváron. Meg­hallgatták és megvitatták a legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkáról, vala­mint a fogyasztási szövetkeze­tek háromnegyed éves gazdál- kodásaról szóló jelentést Ebben az időszakban az áfész-ekre a differenciált, a korábbi évekhez viszonyítva lassúbb fejlődés volt a jellem­ző, különösen a felvásárlási és aa ipari üzemágak eredmé­nyeinek az alakulása volt ked­vezőtlen. Közrejátszott ebben az is, hogy az idei időjárás nagymértékben rontotta a me­zőgazdasági termelés eredmé­nyességét, s ez a felvásárlást is befolyásolta. A bolt- és ven­déglátó-hálózat a megye terü­letén mintegy 3800 nógyzet­vült Kirendeltség nyűt Lakó- osán, Buzsákon, Balatonföld- váron és Törökkoppányban, s jelenleg összesen 23 takarék­szövetkezet, 35 kirendeltség és 52 betétgyűjtő pénztár nyújt pénzintézeti szolgáltatást a megyében: működésük 216 községre terjed ki, s itt mint­egy 232 400 ember él. A múlt év azonos időszakához képest nőtt a betétállomány, ezen be­lül különösen a kamatozó be­tétállomány; több mint 14 200 j kölcsönigényt elégítettek ki, | főként az építési kölcsönök mértéke emelkedett. Április óta a lakásfenntartó, lakásépítő és üdülőszövetke­zetek száma nyolccal szapo­rodott Ezen belül a négy la­kásépítő szövetkezet összesen 136 lakás felépítésére jött lét­re. Szövetkezeti keretekben a nagyobb üdülőtelep kialakítá­sa a jellemző. Az első bala­szervek munkájáról beszélt. Elmondta, hogy javult a de­mokratikus önkormányzat az áfész-éknél, s ez egyebek kö­zött a részközgyűléseken is megnyilvánult Már egy ko­rábbi elnökségi ülés sürgette, de ma is elmondható: hatéko­nyabb tulajdonosi ellenőrzés­SZAMVETfiST végzett leg­utóbbi ülésén a KISZ megyei bizottsága: mit sikerült végre­hajtani azokból a feladatokból, melyeket az egy évvel ezelőtt elfogadott akcióprogram hatá­rozott meg. A program össze­állítását megszabták az MSZMP X. kongresszusának határozatai, az ifjúsági szövet­ség VIII. kongresszusán ho­zott döntések, valamint az if­júsági törvény. A megyebizottság megálla­pította, hogy az évi munka egy jelentős részét éppen ezeknek a dokumentumoknak megismertetése adta. A KISZ- a Lapszervezetek különböző formákat találták erre: gyűlé­seket, beszélgetéseket, téli és nyári vezetőképzést. Nagyon sok segítséget adtak a nép­frontaktivisták, a tanácsi dol­gozók, és az ifjúsági törvény re, a testvénszövetkezeitek . , .. „ kapcsolatának az erősítésére, j megismertóteseben nagyon se­téi bővült, s olyan létesítmé­nyeket adtak át, mint amilyen a balatonberényi, a balaiton- máriai, a balatcxnfoldvári és a kaposvári ABC jellegű egység is a hala tonbogi!ári áruház. A tói ti kiskereskedelem forgal­ma legjelentősebben — 8,4 szá­zalékkal — az élelmiszereknél nőtt. A megye takarékszövwfee- feönyvtára, filmszínháza, tsko- aeternek működési területe -bő­méternyi, hasznos alapterület- i tonföldvári üdülőszövetkezet " * mindössze kilenc tagból áH, az azóta befejezett alsó-belatelepi üdülőszövetkezetnek 33 lak­része van, s a már megalakí­tott, Balatonbogláron létesülő szövetkezetnek 70 lakrésze lesz. Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke a szóbeli tájékoztató­ban fisként az a tagság rendszeres és pontos tájékoztatására van szükség a további munkában. Jelenleg újabb fontos feladat is adó­dik, mégpedig a részközgyűlé­sekre való alapos felkészülés. Ezúttal először nem a küldött- gyűlés, hanem ez a fórum dönt a mérleg, a terv elfoga­dásától. A vitában a számos küldött mellett részt vett Pápa János, a megyei tanács kereskedelmi osztál yvezetője, Papp Sándor- né, a KPVDSZ megyei bizott­ságának titkára is. Miután a jelentést a küldöttközgyűlés elfogadta, héttagú ifjúsági bi­zottságot választottak, amely­nek elnöke Szőke József, a se- gesdi takarékszövetkezet elnö­ke lett. Végül a MÉSZÖV tag­szövetkezetei sorába négy la­kásépítő és fenntartó, két la­kásfenntartó és két üdülószö- vetfeeizetet vettek fői H. K kát segítettek az országgyűlé sí képviselők. Az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb feladata a kom­munista jelleg erősítése, a fia­talok ideológiai nevelése. Ezért, helyezett olyan nagy gondot a megyebizottság a KISZ-tagok politikai képzésére. A megye és az ország megismerését szolgálja a turizmus fellendü­lése és azok a vetélkedők is, melyeken arról adtak számot a fiatalok, hogy valóban isme­rik szűkehb hazájukat Fejlő­dött a régebben — éppen öt éve — kezdődött kapcsolat a Komszomol kalinyini bizottsá­gával, egyre több csoport uta­zik tőlünk és jön Kalinyinból Somogyiba. A vártnál kevésbé sikerült a KISZ honvédelmi nevelő munkája. Az Ifjú Gárda sike­resen szerepelt az országos szemlén. Tagjai jól helytáll­nak, de nagyobb -támogatást érdemelnének elsősorban az üzemi KISZ-szervezetektől Lényeges javulás történt az ifjúsági klubok tevékenysegé- i bee- Egyrészt jócskáé nőtt a megyében a klubok száma, másrészt munkájuk is tartalmasabb lett. A KISZ oktatást—művelést segítő tevékenysége jónak mondható — állapította meg a megyebizottság —, vadnak azonban a közművelődésnek olyan területei, ahol a KISZ többet tehetne. Elsősorban a mezőgazdasági jellegű alap- szervezeteknél meglehetősen nagy azóknak a fiataloknak a száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. A KISZ szorgalmaz­hatja és segítheti tanulásukat Elismerésre méltó a fiatalok gazdasági munkája. Nagyon sok termelést segítő felajánlás és verseny volt ebben az év­ben. Elzek amellett, hogy a vállalatoknak, üzemeknek, ter­melőszövetkezeteknek segít­séget jelentettek, fokozták a fiatalok szakmai felkészültsé­gét. Ezt bizonyítja, hogy az ifjúsági szocialista brigádok országos versenyén a somogyi csapat harmadik helyezést ért el. Sok fiatal vett részt a vietnami műszakokban, az építőtáborokban, segített a te­lepülések parkosításában, szé­pítésében. A KISZ Vili. kongresszusa által elfogadott szervezeti sza* bályzata úgynevezett rétegta­nácsok alakításával bízta meg a megyei KISZ-hizottságokat. Ennek megfelelően megyénk­ben is megalakult a mezőgaz­dasági, az ifjúmunkás és a ta­nulóifiatalok tanácsa. Elzek a rétegszervezetek a hasonló munkakörben dolgozó, azonos érdeklődésű fiatalokat tömörí­tik. A KISZ megyei bizottsága értékelte a KISZ-n.sk mint' a fiatalok érdekvédelmi szerve­zetének munkáját is. S. M. . tv u./ .• •. >•,. 1 Somogyi Néplap T

Next

/
Oldalképek
Tartalom