Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

Befejeződtek a magyar'-szovjet iá Búcsúzás a Ferihegyi repülőtéren. (Folytatás az 1. oldalról) az SZMBT munkássága, ame­lyet a két nép szívélyes, test­véri kapcsolatainak fejleszté­séért folytat, tulajdonképpen ékesszóló, szemléletes példája annak, hogyan növekednek, szilárdulnak — nem egysze­rűen számtani, hanem mértani arányok szerint — erőink. Végül Leonyid Brezsnyev mégegyszer meleg szavakkal megköszönte a figyelmességet, a baráti fogadtatást, és sok si­kert kívánt a társaság munká­jához, fontos politikai tevé­kenységéhez. Ezután átnyúj­tott» a szovjet párt- és kor­mányküldöttség ajándékait: a Szovjetunió köztársaságainak különleges eljárással fémre maratott címereit, s egy nagy­méretű, jellegzetes orosz mo­tívumokkal díszített porcelán vázát. — Sok-sok emlék rajzik egy ilyen találkozáskor az em­ber gondolataiban, s most — érthetően — különösen nehéz kifejeznem érzelmeimet — vette át a szót Nagy Jenő, a munkásmozgalom veteránja az MSZBT elnökségének tagja, ötvenegy néhány évvel ezelőtt abban a szerencsében volt ré­szem, hogy három ízben is ott lehettem Vlagyimir Iljics Le­nin közelében. Az a néhány mondat, amit akkor válthat­tam vele, meghatározta egész sorsom alakulását. S most, éle­tem alkonyán egy asztalhoz ülhetek az emberiséig javáért munkálkodó ország, a hatal­mas Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárával, Brezsnyev elvtárssal. — Szívből kívánom, hogy hosszú évekig egészségben, örömben, boldogságban tevé­kenykedjenek — fordult a szovjet vendégekhez — az em­beriség érdekében vállalt ne­mes hivatásért, amelyet a Szovjetunió, a szovjet nép ma­ga elé tűzött. Kérem, vigyék el magukkal a szívem teljes sze­rétét a szovjet népnek, az én második hazám népének — mondotta befejezésül. Leonyid Brezsnyev megha- tottan megölelte a párt és a munkásmozgalom idős harco­sát. Marton Pálné, vérségi pa­rasztasszony arról beszélt, hogy a földeken, termelőszövetke­zetekben dolgozó emberek is jól tudják: milyen nagy erőt jelent számukra a szovjet nép­hez fűződő őszinte, testvéri ba­rátság. Szilárdan hisszük, hogy tz a barátság örökké tart. Nemrég tíz napot töltöttem a Szovjetunióban, a szovjet fő­város emberei között. Csak annyit mondhatok: nagyszerű emberek szovjet testvéreink, nagyon jó közöttük lenni. Azt kívánom Brezsnyev elvtárs­nak, és a többi szovjet vendé­günknek, hogy ugyanolyan kellemes érzéssel távozzanak el körünkből, mint amilyen­nel én tértem haza a szovjet földről, — mondotta — majd hímzett virágokkal díszített kendőcskéket nyújtott aján­dékként ént Leonyid Brezs- nyevnek. — Olyan virágok ezek — fűzte hozzá — mint a szovjet—magyar barátság: soha sem hervadnak el! Leonyid Brezsnyev melegen | megölelte az idős parasztasz- I szonyt, s ő is ajándékkal ked­veskedett neki. Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész az első szputnyik fellövése alkalmából készített plakettjét nyújtotta át Leonyid Brezsnyevnek, majd Kádár János köszöntötte a magyar—szovjet barátság ápolásán munkálkodókat. A szovjet párt- és kormány- delegáció végezetül az MSZBT vendégkönyvébe jegyzett so­rokkal kívánt további sikere­ket a társaság munkájához. * * • Pénteken. december 1-én Budaoesten befejeződtek a Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkára vezette magyar és a Leönyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség megbeszélései. A tárgyalásokon megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvéri együttműködés további elmé­lyítésével összefüggő kérdések széles körét, valamint az idő­szerű nemzetközi problémákat. A találkozón közös közle­ményt fogadtak el, amelyet ma hoznak nyilvánosságra. A tárgyalásokat, amelyek a barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légkörében folytak le, az összes megvita­tott kérdésben a teljes, kölcsö­nös egyetértés jellemezte. * * * Tegnap délután elutazott Budapestről a Szovjetunió párt. és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A szeretett vendégeket, a testvéri szovjet nép küldötteit ezrek és ezrek búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A repü­lőtér főépületét zászlók díszí­tették, a bejáratnál magyar, szovjet és vörös zászlókat len­getett a szél. A homlokzaton magyar és orosz nyelvű felirat volt: »Viszontlátásra, kedves szovjet barátaink!« A búcsúzó vendégek tiszteletére a beto­non katonai díszegység sora­kozott fel csapatzászlóval. A testvéri szovjet nép kép­viselőinek búcsúztatására meg­jelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ne­mes Dezső, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Övári Miklós és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai. Ott volt Kis­házi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára; továbbá az MSZMP Központi Bizo ósá­gának, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának és kormányának számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. A vendégek érlceztekor dísz­jel harsant, majd Leonyid Brezsnyev és Kádár János fo­gadta a katonai díszegység pa­rancsnokának jelentését. Fel­hangzott a magyar és a szov­jet himnusz, s közben 21 tü­zérségi díszlövés dördült. Leonyid Brezsnyev, Kádár János társaságában, ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. A szovjet párt- és kormánykül­döttség szívélyes búcsút vett a magyar vezetőktől, a diplomá­ciai testületek vezetőitől, k szovjet nagykövetség és a szovjet kolónia tagjaitól, az összegyűlt budapestiektől. Vö­rös és nemzeti színű zászlócs­kák emelkedtek a magasba, zúgott a taps, hangzott a kiál­tás: »Viszontlátásra, viszontlá­tásra, kedves vendégeink!« Feszes menetben elvonult a katonai díszegység, piros nyakkendős úttörők fogták kö­rül hatalmas vörös csokrokkal a szovjet vendégeket, akik ez­után Kádár Jánossal, Losonczi Pállal, Fock Jenővel és Péter János külügyminiszterrel a betonon várakozó különrepülő- géphez indultak. Kádár János szívélyes kéz­fogással, baráti öleléssel bú­csúzott Leonyid Brezsnyevtől. A küldöttség tagjai még egy­szer búcsút intettek a főváro­si dolgozóknak, akik hosszas tapssal, éljenzéssel viszonoz­ták az üdvözlést. A szovjet párt- és kormány- küldöttség ÍL—62-es különgépe — a magyar légierő vadászgép kötelékének kíséretében — né­hány perccel 16 óra után a magasba emelkedett, A szovjet párt- és kormány- küldöttség pénteken Moszkvá­ba vezető útján — Kijevbe ér­kezett. ALLENDE MEXIKÓBAN Allende chilei köztársasági elnök 14 napos utazása első állo­másán. Mexico City-bcn (balra Luis Echeverria, Mexikó ál­lamelnöke.) (Telefotó AP—MTI—-KS) Diplomáciai kapcsolat a VDK és Ausztria között A Vietnami Demokratikus Köztársaság és Ausztria pén­teken diplomáciai kapcsolatot létesített egymással — közölte az osztrák külügyminisztéri­um. A két ország közötti megál­lapodás szerint három hóna­pon belül kell kinevezni nagyköveteket. Ausztria ne: fog külön missziót nyitni Ha­noiban, hanem egy másik dél­kelet-ázsiai országban műkö­dő osztrák nagykövetet akkre­ditálnak majd a VDK főváro­sába M. |SA ■ Érdemi megbeszélése* Pénteken Genfben az Egye­sült Államok ENSZ missziójá­nak épületében tartották az újabb SALT-forduló negyedik ülését A szovjet és az ameri­kai küldöttség a támadóraké­ták korlátozásának kérdéséről ángyait. A 75 perces megbé­kélésen már érdemi munkát égeztek a delegátusok — kö- ölte az értekezlet szóvivője. \ tárgyalások légköre tovább- -a is kédvező. A szóvivő a 'énteki ülés munkáját »haté- conynak« nevezte. A hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldött­ség legközelebb kedden talál­kozik. A tárgyalás zárt ajtók mö­gött folyik, s nem adnak hi­vatalos tájékoztatást a kül­döttségek munkáját előkészítő és segítő szakértői munkabi­zottságok tevékenységéről. SALT-körökben úgy tudják, hogy ezen a héten a két hi­vatalos munkaülésen kívül a konzultációs munkabizottság is kétszer találkozott. Kissinger Tbieu megbízottjával tárgyal Dr. Henry Kissinger elnöki főtanácsadó pénteken — 3 na­pon belül negyedszer — ismét ! találkozott Nguyen Phu Dvc- : kai, Thicu saigoni elnök sze­mélyes megbízottjával. Kis­singer a floridai üdülőjében tartózkodó Nixon elnöktől szombaton kapja meg a »vég­ső eligazítást«, mielőtt vasár­nap Párizsba repül, ahol hét főn folytatja a november 25-én felfüggesztett tárgyalások Le Due Tho-val, a VDK kül­döttségének különleges tanács- adójávaL A Fehér Házból kiszivárog­tatott értesülések mariak Ni­xon elnök értésére aata Thleu megbízottjának, hogy a meg­egyezés »elkerülhetetlen«, s hogy azt Saigonnak »el kell fogadnia a következő hetek­ben«, mert különben »az ame­rikai támogatás elvesztését kockáztatja«. Washingtoni diplomáciai források szerint Thieu a viet­nami megállapodás végleges: tése előtt szeretne találkozni Nixon elnökkel. Az amerikai elnök azonban állítólag csak a megállapodás aláírása után te­kintené »hasznosnak« a talál­kozót Thieu »hazai tekintélyé­nek megerősítése« céljából. Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője az or­szág légterének elhagyásakor a repülőgép fedélzetéről a kö­vetkező üdvözlő táviratot küldte: — KÁDÁR JÁNOS elvtársnak. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Biz. ;. ága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa cin Veinek, FOCK JENŐ elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa el/iö. inak: — A vendégszerető Magyarország terül ■'tét "Ihagyva, engedjék meg, hogy a szovjet -.ér1 »/ <»r :tség ne­vében isméteken kifejeztem ön ■ re' . az MS- 'őzponti Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Ein '• 'há ncsának, Minisztertanácsának és az egész magyar nég .ek őszinte kö- szönetemet a meleg és szívélyes fogadtatásé’ t, a vendégszere­tetért, amellyel országukban körülvettek bemiüi '-"t. Küldött­ségünk azzal a mély meggyőződésre’ tér vissza hazájába, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és állami vezetői1 ; oly tatait tárgyalások és megbeszélések, a bensőséges találkozások a magyar dolgozókkal elősegítik az SZKP és az MSZMP a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között, országaink népei között a testvéri barátság és a sokoldalú együttműködés további erősödését. — A Magyar Névköztársaság kommunistáinak, dolgo­zóinak és önöknek kedves elvtársak, nagy sikereket kívá­nunk a szocializmus építésében és az MSZMP X. kontj esszu- sán hozott határozatok megvalósításában. — Boldogságot és virágzó életet kívánunk a testvéri magyar népnek. L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Választás „Tanaka-bomu -ban A tőkés világ máso­dik legnagyobb gazdasági ha­talma, Japán, december 10-én megválasztja az ország új parlamentjét. A választásra olyan időpontban kerül sor, amikor a távol-keleti sziget- ország sok szempontból vá­laszúihoz érkezett. Jóformán egy időben kell átformálnia és új alapokra helyeznie kap­csolatát a Szovjetunióval, Kí­nával és az Egyesült Álla­mokkal. Ráadásul ez az ön­magában is kényes és sok szempontból ellentmondásos feladat olyan helyzetben kö­vetel viszonylag gyors megol­dást, amikor az ország gaz­daságilag is súlyos problémák t lőtt áll. Ahhoz ugyanis, hogy az utóbbi évek hullám­zó, de mégis látványosan gyors gazdasági fejlődése ne torpanjon meg, Japánnak a létfontosságú külkereskedel­mi kapcsolatokat is át kell építenie. Az átértékelés során máris világos, hogy nemcsak az Egyesült Államokkal, ha­nem a kibővülő Közös Piac­cal is gazdasági (pontosab­ban: külkereskedelmi) kon­fliktus van kibontakozóban. Mindkét versenytárs igyek­szik ugyanis megfékezni a ja­pán exportcikkek beáramlá­sát, s ezért a távol-keleti szi­getországnak új világpiaci magatartást kell kidolgoznia. Ez persze kihat a politikai kapcsolatokra is és arra. hogy a következő évtizedekben mi­lyen politikai-hatalmi helyet foglal majd el Japán a vi­lágban. Mint látható, a viszonylag rövid ideje kormányon levő Tanaka kabinetje előtt szin­te történelmi méretű problé­mák tornyosulnak. Emlékeze tes. hogy Tanaka a Japánban uralkodó helyzetben levő konzervatív Liberális Demok­rata Párt belső frakcióharcai­ban győzedelmeskedett és így sikerült megszereznie a ha­talmat. Sikerének elsődleges oka az volt, hogy elődje, Sza- to politikáját az egyoldalú amerikai lekötöttség jellemez­te. Ennek az egyoldalú orien­tációnak a folytatása mind a kínai—amerikai viszony vál tozásai, mind pedig a szovjet —japán kapcsolatok sürgős átértékelésének szükségessé­ge miatt lehetetlenné vált. Tanaka legfontosabb párton belüli riválisa, Fukuda volt külügyminiszter, pedig túlsá­gosan közel állt Szatohoz — olyan egyéniségre volt szük­ség tehát, aki élvezi ugyan a japán politika fő vonalát el­döntő nagy monopóliumok bi­zalmát, de ugyanakkor nem azonosult teljesen Szato poh tikálával. Tanaka kormányának eddigi működése meglehet sen vegyes érzelmeket keltei a japán közvéleményben. Vol­taképpen egyetlen igazán si­keres és nagyszabású akcióra került sor — bár ez sem a japán politika kezdeményezé­sének, hanem a világpolitikai események logikájának kö­szönhető. Ez Tanaka pekingi látogatása volt, amelynek so­rán megállapodtak a két or­szág diplomáciai kapcsolatai­nak felvételében is — ebben az értelemben tehát Japán hi­vatalosan »előbbre jutott« a kínai kapcsolatok rendezésé­ben, mint az Egyesült Álla­mok. Belpolitikailag azért volt jelentős ez a lépés, mert a legnagyobb ellenzéki pártok í szocialisták, kommunisták, a buddhista Komeito-párt) leg­főbb külpolitikai követelése évek óta éppen a kínai kap­csolatok rendezése volt. Ez a pekingi utazás, valamint — ettől függetlenül — a japán— szovjet viszony rendezésének, a két ország közötti békeszer­ződés megkötésének fokozato­san kibontakozó lehetőségei legalábbis ideiglenesen meg­erősítették Tanaka pozícióit, így hát egyelőre még tart az a népszerűségi hullám, mely­nek taraján Tanaka minisz­terelnök lett, s amelyet a ja­pánok az angol »boom« szó torzításával »Tanaka-bomu«- nak neveznek. Ezt a »Tanaka-fellendülést« azonban hosszabb lejáratra komoly veszélyek fenyegetik. Nemzetközileg az első látvá­nyos rendezési lépések után szükségszerűen felbukkannak majd a szigetország kapcsola­tainak vitás kérdései. Emel­lett Nixon megválasztása azt ielenti, hogv az Egyesült Ál­lamok erőteljesen folytatja majd a japán export korláto­zására és általában a japán konkurrencia világpiaci letö­résére irányuló törekvéseit. 4 választások időpont­énak megválasztását Ilyen­formán úgy lehet tekinteni, mint Tanaka kísérletét arra, hogy olyan helyzetben hívja urnákhoz a választókat, ami­kor a kezdeti külpolitikai ak­ciók pozitív hatása még ér­vényesül — de a háttérben tornyosuló, főként gazdasági problémák még nem rontják kormánya hitelét' A derem bor ln-: időpont te­hát ügves taktika húzásnak ’áts/.'k. A tőkés világban ép- nen Japán az az ország, ahol a legbiztosabb (részben a sa- iátos társadalmi és történelmi hagyományok miatt) az ural­kodó konzervatív kormány­párt pozíciója. Jelenleg a Li­berális Demokrata Párt a képviselőház 491 mandátumá­ból 297-tel rendelkezik. A vá­lasztásokon a baloldal esetle­ges előretörése következtében «z, a többség csökkenhet, ál- alános azonban a vélemény. i>gv a kormá ár ................'lút t i bb ,4 nen ve­szély PoPtikai f irdolal .sü­ni ar tkezhet, ogy az uralkod' > párton be­lül módosul a képviselői he­lyek elosztása és az egymás­sal harcoló frakciók erőviszo­nya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom