Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XarVTIL évfolyam. 29«. .«ú •Szombat. 1972. december 9. Magnódokfor a hajókon A Magyar Vöröskereszt IV. | kongresszusára készülve csü- | törtökön Siófokon, a MAHART Üzemigazgatóságánál is megválasztották az új vöröskeresztes vezetőséget, a városi és a megyei küldöttértekezlet, konferencia küldötteit. A MAHART Üzemigazgatóságánál folyó vöröskeresztes munkáról Pommer Gotfridné vöroskeresztes titkár számolt röskereszttel. A tisztasági mozgalom különösen fontos helyen áll a MAHART Üzemigazgatóság vöröskereszteseinek munkájában. Az üzem területét parkosították, virágokkal díszítették társadalmi -munkában. A hajókon felvilágosító előadásokat tartottak, magnók segítségével. .A kikötők tisztaságát azonban a vőFurcsa Nőtt a bárányexport, fejlődnek a juhászaik Az év utolsó gyapjúátvételén Az eszfaemdS utolsó gyapjúátvételét tartotta tegnap a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalma Vállalat kaposvári kirendeltsége. Miután a megye juhászattal rendelkező mezőgazdasági nagyüzemei már átadták a gyapjút, az utolsó napon csak egyéni jufatenyész- tók jelentkeztek árujukkal: mindössze 116 kiló gyűlt össze tegnap a kirendeltségek raktárában. Réti János áruforgalmi előadótól ■ megtudtuk, hogy idei tervükben 280 torma gyapjú felvásárlása szerepék Az eddigi átvételek alapján most inár biztosra véhető, hogy 20 mázsa hiányzik majd a teljesítéséből, de ez is csak azért, mert a judoikról nyírt gyapjú egy részért a gazdaságok mosás után értékesítették, s így ez az áru jóval könnyebb volt a többinél, mire a kirendeltség mérlegére került. A legmagasabb nyirósúlyt — 4,8 kilót — az állami gazdaságok juhászartatban érték él, de nem sokkal marad el ettől a termelőszövetkezeti átlag sem. A legtöbb gyapjút a megyér Erre az évre 20 800 tejes- és ben az idén* is a termelőszövetkezetek értékesítették: mintegy 216 tonnányit adtaik j át a kirendeltségnek. Legered- I méoyesebbnek a karádi, a ba- ; latonőszödi és a ságvári tsz j juhászataibam 'bizonyult a. gyapjútermelés. A somogyi ál- j l ami gazdaságok közül a lábo- j dinak, a bárdudvumőkinak és ; a kaposvárinak van juhászapecsenyebárány exportját tervezte a kirendeltség, ebből eddig 18 700-at szállították el, valamennyit Olaszországba. Még karácsony előtt, illetőleg az ümaiepek között további 3000 bárányt 'küldenek külföldre. Nemcsak itt mutatkozik tervtúlteljesités, hanem a belföldi közétkeztetési'e eladott felnőtt juhoknál is: a ! kerítették. Egyre több árura i Lehet számítani a zicsi fen-bői ! is. Gyapjútermelésben és bá- ! rányértékesítésben egyaránt számottevő előrelépés tapasztalható a szentgáloskéri szö- j vetkeaetben, ahol most 900 j anyajuh található, a három- j négy évvel ezelőtti alig há- j romszázzal szemben. Gyarapo- | dik az állomány a zicsi és a 1 berzencei tsz-ben is. A fejleszbe. 1969-ben, amikor megválasztották a vezetőséget, az üzemben 29-en voltak tagjai a Vöröskeresztnek. 1972-ben már 161-en tevékenykednek a szervezetben. Sok segítséget kaptak feladatuk elvégzéséhez dr. Kopás István igazgatótól, de a párt- és a szakszervezet is támogatta az aktívák munkáját, a KISZ- és a nőbizottság is együttműködött a Vöröskeresztesek egyedül nem tudják biztosítani, többet kellene tenniük ezen a téren a községi tanácsoknak is, 1970 áprilisában rendezték meg először az üzemigazgatóságnál a térítésmentes véradást Az elsőn hatvanötén, a harmadikon, 1972-ben már kilencvenötén adtak vért A többszörös véradó kitüntetést tizennégyen kapták meg. Rádiójegyzet Por a mesterleveleken — ezzel a címmel hangzott el tegnap Marton János és Szabó Imre riportja a rádióban. A téma nagyon mai es szinte mindenkit érint. A riport ugyanis a szakmai továbbképzésről szólt, s jóllehet iparban dolgozók mondták el véleményüket a rendszeres »utánkép- zés« fontosságáról, aligha akad olyan munkaterület, ahol ne éreznék ennek szükségességét. A vissza-visszatérő gondolat az volt, hogy az öt-tíz évvél ezelőtt szakmunkás-bizonyítványt szerzett dolgozó nem érheti be ma már azzal az ismeretanyaggal, amelyet akkor sajátított el, mikor vizsgáival a bizonyítvány birtokába jutott. A Duna Cipőgyár szakmunkása például elmondta: tiz év alatt oly sokat váltóink a technika, olyan nagy a fejlődés. hogy a továbbképzés \ nélkülözhetetlen. Népgazdasági, vállalati és egyéni érdek — mindez együttvéve párán: csolóan mondja ki a tovább- ] képzés fontosságát minden | szakmában. Megyénk termelőszövetkezeteiben csakúgy, mint az ország más mezőgazdasági üzemeiben, a rendszeres tovább- . képzés jobbára a téli hónapokban folyik. A riportot hallgatva akaratlanul is odaképzeltem a beszélgető ipari munkás helyére egy termelőszövetkezeti szakmunkást, az ő szájából is ugyanazt hallhattam volna; ahhoz, hogy lépést tartson munkahelyén a fejlődéssel, megértse az új technológiák működését, nem mellőzheti a továbbképzést. Tsz-élnökök, főkönyvelők, főagronómusok, középszintű szakirányitók éppúgy, nem nélkülözhetik az új ismeretek befogadását, mint ahogy például a növényvédő, a ■ gépszerelő vagy a baromfigondozó szakmunkás sem maradhat az évekkel ezelőtt egyszer már megszerzett ismereteknél. Az újdonságok ugyanis áradatban öntik el a mező- gazdaságot, s ha ezekről nem szerez tudomást, ha ezeket nem veszi birtokába az ember, alkalmatlanná válik a megváltozott és megnövekedett feladatok elvégzésére. Bizonyos, hogy termelőszövetkezeti vezetők, tagok is hallgatták a tegnapi rádióriportot, s ahogy e jegyzet Írója, úgy ők is >»áttételezték« az ott bemutatott munkahelyeket és riportalanyokat a mezőgazdaság területére. És igazat adnak abban, hogy a szakmai tudás csak akkor lehet teljes, ha újra és újra kiegészül e friss ismeretekkel.». O. F. ta, s legjobban a láboddsknál működik ez az ágazat Nehéz ősz Szentgáloskéren Nincs könnyű helyzetben a szentgáloskéri IX. Pártkongresszus Termelőszövetkezet ezen az őszön. Ügy mondják itt az emberek, hogy az idei év volt talán a szövetkezet megalakulása óta a legnehezebb. Előbb az esős nyár hátráltatta a munkákat, azután az őszi szedésűek nagy területe okozott gondot. 1350 holdról j kellett letörni a kukoricát j Ennél a növénynél azonban j alacsony a gépesítettség. így j kézi erőt is igénybe kellett | venni. Két Braud adapter, öt csőtörő és száz-százhúsz ember dolgozik ma is a szentgálos- kéri határban, ötszáz hold ad , még munkát. Segítséget kértek j több helyről is, s ha megkap- j ják, úgy még bizakodhatnak i a munka eredményes befeje- j zésében. Hársházi József főkönyvelő- f tol és Paska Ferenc főagronó- mustól érdeklődtünk erről, ök mindössze harmadik hete dolgoznak ebben a tsz-ben. Elmondták, hogy kétszáz holdon cukorrépa is termett Szentgáloskéren. Itt is a gépek hiánya okoz gondot. Már csak öt hold szedése van vissza. A szállítás folyamatos. A kukorica átlagtermése 22—23 mázsa, | a cukorrépáé 210. E’eladat még a szárítás és a górézás. Egy TGSE—06-os szárítógép éjjel-nappal üzemel.. A szövetkezet vezetői elmondták, hópv a mérleghiányt valószí- I núieg a nehéz körülmények ellenére is elkerülik. tervezett 3000 helyett 451-6 ju- í tés eredője — mint ezt a kí- hot szállították enne a célra, j rendeltségen megtudtuk — az j Különösen jetóntós szerepet! áraik kedvező alaikuiása: a te- | játszott a báipamyexportban a ; jesbánány exportárának az í halványo® tsz, ahonnan ezer, emelkedése sok gazdaságnak és a balatonőszsöda meg a ka- j hozta meg a kedvét a johte- Közelednek az ünnepek, poamórffl tffi, ahonnan csak- nyészbéshez, illetve az ágazat a vásárolnivaló. Hosszabb nem ugyanennyi bárányt érté- fejlesztéséhez. * rokban állnak a vevők a Több türelmet a polt mindkét oldalán sok sopult A biztonságosabb közlekedésért Hólánc helyett vídia szegek innenső oldalán, mint egyébként, és több a dolguk az eladóknak a pult túlsó oldalán. Tőlünk, vevőktől, odaátról elvárják, hogy legyünk türelmesek, várjuk ki szépen, nyugodtan, amíg sorra kerülünk, és természetesen mi is elvárjuk, hogy türelmesek legyenek hozzánk a bolti eladók. Becsüljük és tiszteljük egymást kölcsönösen... Műszerrel állítják be a ködlámpát — Különleges fagyálló folyadékok A Balaton menti üdülőhelyek hetek óta elhagyatottak. Csak az állandó lakók, meg kevés átutazó ember látható az utcákon. Ezért is meglepő, hogy a Shell szántód! szervizénél szinte nyárias a forgalom. Több tucat gépkocsi vár benzinre, műszerbeállításra. — Nyáron elsősorban a külföldiek jönnek, most viszont, nagyon sokan fölkeresnek bennünket a környező megyek autótulajdonosai közül is. Szervizünknek mintegy másfél milliós a raktárkészlete, az összes gépkocsitípushoz tudunk adni ékszíjtól kezdve különleges fagyálló folyadékokat, je- gesedésgátló ápolószereket, au- tózár fagymentesítőt is. Nagy készletünk van biztonsági övékből, téli gumikból, olajból es alkatrészekből. Forgalemáatt is sokan jönnek. A2 egyik a lámpa- beállító, mely a ködlámpák és a fényszórók pontos beállítására alkalmas. A másik pedig egy szegbelövő pisztoly, amelyből másutt még nincs az országban. — Mi a szegek alkalmazásának gyakorlati előnye? — A síkos, jeges utak ellen még a téH gumik sem nyújtanak kellő védelmet, nem teszik leniünk az idén — üzemanyag- és alkatrészeladásból — 21 millió forint lesz, négymillióval több a tavalyinál — mondta Tóth János, a szerviz vezetője, A szerviz két különleges nvugataémer műszert kapott. hetővé a biztonságos közlekedést. Ezért sokan hóláncot alkalmaznak, ám azok tönkreteszik a gumit, felszerelésük igen vesződséges. Ennek a pisztolynak a segítségével a gumiköpenyekbe vídiaszöge- ket lövünk, egy-egy köpenybe j 120—130 darabot. A szegeket | nem kell kiszedni, azok együtt kopnak a gumikkal. Előnye még az is, hogy ezzel növekszik a külső gumik élettartama — tájékoztatott a szerviz vezetője. Megnéztünk egv ilyen szege- ; lést. A pisztoly segítségével egy külsőt nem egészen tizenöí I perc alatt lőttek tele szöggel. Sz. U Persze, már eleve árnyék vetődik minderre, ha a vevő nem részesül abban az udvarias bánásmódban, amelyet tőle viszont elvárnak, s ő igyekszik is megadni. Példa erre Simándy László kaposvári olvasónk esete. Tegnap a Május 1. utca 14. szám alatti boltban járt, és piros bélű narancsot szeretett volna venni. A kirakatban volt is belőle, 25 forintért kínálták kilóját. Hogy a vásárlásnál mégsem teljesítették kérését, s az eladó azzal adta át neki a másmilyen narancsot, hogy ráér otthon is nézegetni, milyen belül — érthetően méltatlankodott a «-kedves vevő«. Szóval, próbáljuk megérteni egymást. Higgyük el, hogy a vevő sem jókedvében, jobb időtöltés híján áll be a sorba, és főként nem azért, hogy az eladót idegesítse. Viszont: mi. vásárlók elhisszük, hogy az eladó gondja-baja is fokozódik ilyenkor, tehat nem zaklatjuk fölöslegesen. Az eladó is vásárlóként jelenik meg egy másik boltban, elvileg tehát könnyűszerrel megérthetjük egymás gondiát j Miért van az hogy gyakorlat- I ban mégis másképpen van? — Furcsa, a kártyában mindig nyersz, a lóversenyen soha. — A lóversenyen nem én verem a lovakat Utolsó kívánság A halálraítélt már a vil- lamosszékben ül, amikor megkérdiezik, mi az utolsó kívánsága? — Szeretném, ha a tárgyalóm vezető bíró fo^má a kezemet Egyetlen A boldogság az egyetlen dolog a világon — mondotta Pablo Casals —, amelyet akkor is osztogathatunk. ha magunknak szemernyi sincs belőle. Einstein mondta Albert Emsteán mondotta: »•Gyakran előfordul, hogy az emberék úgy keresik a boldogságot, mint a szemüveget amely éppen az orrúkon, van.« Magyarázat Egy neves római arcképfestőtől megkérdezték, mivel magyarázható hatalmas sikere? — Festés köziben ügyelek arra, hogy a hölgyeket a valóságnál karcsúbbra, ékszereiket a valóságnál nagyobbra fessem. Álom — Képzélje csak kedves barátóm, az éjjel ezt álmodtam, hogy feleségül vett; — Ne mondjam; Nekem is vannak űyen rém- látomásazm. Lemondás Reggel M órákon a lord becsengeti inasát. — James, kérem, mondja meg a sofőrnek, hogy készítse elő a RoSss Roy- ce-t — Sajnálom uram, a Madame mar elhajtatott vele. — Akkor mondja meg a fiamnak... — John úrö elment a másik kocsival, Mary kisasszony pedig a kerékpárral. — Akkor, ha ugyan még ! senki sem előzött meg, hozza ide a papucsomat Talpraesett jósnő A rendőrségen egy jósnő bejelenti, hogy eltűnt a férje. — Hogyan? — Jegyrí meg gúnyosan a rendőrfőnök. — A kristálygömb nem árulja él, hol tartóz- i kodik a férje? Az asszony erre sértődötten elővesz a táskájából egy krdstálygömiböt, leteszi az asztalra és így szól: — Szurkoljon le 1000 lírát és megmondom! Az MSZMP Somogy tett gyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem áldunk vissza. Terjeszti: a Magyar Fosta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postaskézbesítókncl. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ft index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzeméber Kaposvár. Latinca Sándor u Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.
