Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
rOT VENE VÉS A SZOVJETUNIÓ A IV. üzemegészségügyi ankét Siófokon Orvosok a munka „frontján“ Túl a Kaukázuson Az Üzemorvosi munka különálló fejezete az orvosi gyógyító-megelőző tevékenységnek. Ennek a fejezetnek a története nem régóta íródik, Somogybán az első üzemorvos 1954-ben kezdte meg működését. Részfoglalkozásban, tizenhat órában fejtette ki munkáját a gyárban, a munkások között 1956-ban Kaposváron, a textilművekben létesült az első főfoglalkozású üzemorvosi állás. 1972-ben megyénkben, a mintegy félszázezer munkás mellett tizenkét főhivatású 'üzemorvos dolgozik, a rendelési órák száma pedig százharminchárom. Az üzemorvosi állások betöltésével egy időben jelentkezni kezdtek azok a speciális gondok is, melyeket a fejlődés, az iparosodás hozott magával. Részben ezért, másrészt az üzemorvosi gárda összefogására, a közös elvek kidolgozására 1969-ben először ültek össze az üzemorvosok, s azóta már a negyedik ankét is lezajlott Az első hármat Kaposváron tartották, most, december 7-én a Kőolajvezeték Vállalat hívta meg Siófokra az üzemorvosokat. Az üzemorvost munka külön fejezet, ezt onnan is láttuk, hogy a Bányász Üdülő hajó alakú nagytermében nemcsak tizenkét orvos foglalt helyet — amennyi az üzemorvosok száma —, hanem lehettek vagy százan. Az üzemorvosok mellett gazdasági, társadalmi, politikai vezetők hallgatták meg a tanácskozást és vettek részt az ankét munkájában. Tehát az üzemorvos munkája sokkalta inkább kapcsolódik közvetlenül a termeléshez, mint a kórházi, rendelőintézeti orvosoké; az üzemorvosi munka politikai feladat is. Ezt nem egy felszólaló ki is fejtette. Dohány Imre, a Kőolajvezeték Vállalat igazgatója a megnyitójában elmondta, hogy vállalatukhoz mintegy négy és fél ezer dolgozó tartozik, csaknem egynegyedük nő. Az üzem- egészségügynek tehát nagy szerepe van a vállalat életében, 1969-ben üzemi orvosi rendelőt avattak. A fogorvosi rendelő is megkezdte a működését, ahol — mint dr. Laczkó Tibor üzemi fogorvos elmondta — mintegy- négyezer kezelést végeztek. Sikerült elérni, hogy egyre kevesebb idő esik ki a termelésből fogászati kezelés miatt. Az országos átlagnál jobb itt a foghúzások és a fogtömések aránya. Dohány Imre elmondta, hogy az üzemegészségügynek és a gazdasági vezetésnek közösen meg kell oldani a távvezeték-építők folyamatos egészségügyi ellenőrzését is. A Kőolajvezeték Vállalat 2,2 milliárd forint értéket ad a társadalomnak, s hogy ezt folyamatosan tudja biztosítani, nem mindegy, hogy a dolgozók mennyi időre esnek ki a termelésből. Az üzemorvos az emberekkel való foglalkozás során sok gazdasági értéket is megmenthet. Dr. Hugyák József, a Kő- olajvezeték Vállalat üzemorvosa is alátámasztotta, hogy az üzemorvos feladata komplex: eredményt csak a vállalat gazdasági, politikai és társadalmi vezetőivel közösen tud elérni. De az üzemtervezésben is fontos feladata van az orvosnak, hogy előre kiküszöbölje az esetleges munkaártalmakat. Dr. Cser Frigyes és dr. Révfalvi Szabolcs kaposvári üzemorvosok a középfokú egészség- ügyi dolgozók helyzetét elemezték előadásukban. Herold Gyuláné, a Kőolaj- vezeték Vállalat vöröskeresztes csúcstitkára a vöröskeresztes aktívák szerepét elemezte, megállapítva, hogy fontos munkát látnak el az üzemi egészségügy területén. A vállalatnál 195-re emelkedett a vöröskeresztesek száma. Látogatás a Magyarok Világszövetségénél Már régebben sok szépet hallottam a Magyarok Világ- szövetségéről. Fokozódó érdeklődésemet követve egyik pesti utam alkalmával fölkerestem központi székhazukat, hogy érdembeli tájékozódást nyerjek munkájukról, működésükről. összbenyomásom, megállapításom az, hogy az 18f3-as szabadságharc utáni kibújdo- sottakhoz írt költői szavakkal szemben — melyek szerint »•Szívet cseréljen az, aki hazát cserél« — a szövetség nem a szívnek a kicserélésére, hanem a régi haza iránti hűséges szeretetre, sorsa iránti őszinte érdeklődésre, segítőkészségre serkenti minden ténykedésével idegenbe szakadt magyarjainkat. Talán nincs a világnak egyetlen országa sem. ahol ne segítették volna megszervezni az ott élő magyarok egyesületét, ne tartanának kapcsolatot azokkal. A végleg hazatérni szándékozók ügyét felkarolják, elősegítik, a hazalátogatókat szeretettel fogadják, a legkülönbözőbb eszközökkel Igyekeznek itt-tar- tózkodásukat kellemessé tenni. Idehaza kiadványokat jelentetnek meg, melyekben a kint élők vagy onnan visszatérők alkotó tevékenységét, gazdasági, tudományos vagy művészi munkáját ismertetik; hazai viszonyainkról pedig kiküldött újságcikkekben tájékoztatják a kint élőket. Lapjuk, a Magyar Hírek, már negyed évszázad óta ad közléseket, beszámoló kát a Mm ri'lt k'izöa dolgok ról. esen ékről. A szövetség minden terüle ten, vonatkozásban megtalálja az eszközöket és módokat, hogy az óhaza iránti érdeklődést és ragaszkodást ébren I tartsa a külföldön élő magya- ! rokban. I Gy. Z. Nagv érdeklődés kísérte dr. | Gyócsi Jánosnak, a Kaposvári Ruhagyár üzemorvosának előadását, melyben az üzemi rehabilitáció fontosságáról beszélt Elmondta, hogy tapasztalata szerint a vállalatok, üzemek nem ismerik megfelelően a miniszteri rendeletet, nincs is egységes állásfoglalás, s nem élnek a rendelet adta lehetőségekkel. Az üzemekben, vállalatoknál rehabilitációs bizottságnak kellene működnie, de erről az üzemek nagy részében nem is tudnak. Nem jobb a helyzet a megyei rehabilitációs bizottság működése terén sem — mondta el felszólalásában dr. Csáki László megyei főorvos. — Ez a bizottság csak papíron működik — mondotta. Dr. Puskás Ödön Baranya megyei üzemi főorvos kifejtette, hogy a fiatal orvosok nem szívesen vállalják az üzemorvosi feladatokat. — Vonzóvá kell tenni előttük is a pályát — mondotta. — Az üzemorvosok szervezeti gondján igyekszik enyhíteni a megyei KÖJÁL — jelentette be dr. Göntér Feren KÖJÁL-igazgató. — 1973. január 1-től beindítják a munkaegészségügyi hálózatot. Az ankét után várakozással ültünk le dr. Csatos Lo- ránddal, megyei üzemi főorvossal, hogy arról beszéljünk, mit terveznek. Hogyan fog alakulni megyénkben az üzemorvosi hálózat? — Az eddigi munkának az volt a lényege, hogy a részfoglalkozású üzemorvosok fő- foglalkozásban lássák el feladatukat. Az üzemorvosi hálózat tovább fejlődött, Kaposvár után Siófokon, Marcaliban jött létre üzemorvosi állás. Ta- bon, Barcson, Csurgón tervezünk újabbakat. Tervezzük azt is, hogy az állami gazdaságokban ugyancsak létrehozzuk az orvosi hálózatot az üzemorvosi hálózat példájára: Darány- ban, Balatonbogláron, Nagyatádon, Lábodon. Az évezredes örmény kultúra — ma Horányi Barna Ruben Parszamjan, az örmény SZSZK kulturális ügyeinek minisztere nyilatkozott Jerevánban járt munkatársunknak. — Miniszter elvtárs, kérem mondja el, mit jelent az örmény kultúrában, művészetben az utóbbi ötven év, mit adott a szovjet állam léte az örmény kulturális életnek? — Örményország egyike az emberi civilizáció kialakulási helyeinek. Kultúrája sok ezer éves. Mégis — a szovjet hatalom éveiben bontakozott ki az örmény tudomány, művészet. Tehetségek, kiemelkedő alkotások, művészi produkciók jelezték korábban is az ör- ménység szellemi teljesítményét, de sokan kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, mert itt nem érvényesülhettek. Örményország területén nem volt a forradalom előtt egy múzeum sem — most húsz különböző gyűjtemény tárja a látogató elé kincseit (köztük olyanok, mint a 15 ezer képet, szobrot, grafikát számláló Nemzeti Galéria, a nemzeti múlt legrégebbi emlékeit őrző Történeti Múzeum). A szovjet hatalom évei előtt nem volt Örményországban egyetlen felsőoktatási intézmény, tudományos intézet. Még az örmény nyelvvel, irodalomma1 és történelemmel is külföldi egyetemek foglalkoztak. Ma tizenkét főiskolán és egyetemen több mint húszezer hallgatót képeznek. Az örmény Tudományos Akadémia intézetei, tudósai napjainkban világhírt szereztek. Az örmény színház hagyománya kétezer éves. Mégse volt az országnak egyetlen állandó színháza sem egészen az utolsó ötven évig. Most, csak a fővárosban, Jerevánban, kilenc színház tűzi műsorára a világ- és az örmény irodalom és zene színe-javát. Minden nagyobb városban zenés és prózai színház, gyermek- és bábszínház tanít, nevel, szórakoztat. Képzőművészetünket az egész világ ismeri, elismeri sajátosságait, értékeit. A szovjet hatalom előtt mégse élt egyetlen hivatásos képzőművész sem Örményországban. Most Jereván főtere — a Lenin tér —, Múzeummal. * % háttérben a a képzőművészek nek több mint van. szövetségé- ötszáz tagja Kollégiumi nevelés áoi vezetők leiadatai ABBÓL A TÉTELBŐL kiindulva, hogy a kollégiumi nevelés hatékonyságát —minden lehetőséget felhasználva — növelnünk kell, számítunk az ifjúsági vezetőkre is. Nekünk, nevelőknek a nagy közösségen belül értékelnünk kell, ami rendkívül nagy felelősséget és munkát jelent. Végső soron a közösségek belső életét kell nagy alapossággal megismernünk, s ebben a munkában fokozott segítséget várunk az Ifjúsági vezetőktől. Ezzel kapcsolatban az állami oktatásról szóló párthatározat két, egymással szervesen összefüggő feladat megoldását állítja a kollégiumi nevelés elé. Egyrészt fölmérni az elmúlt időszak munkáját, másrészt úgy megválasztani a kollégium vezető szerveit, hogy a tanév során számottevő segítséget tudjanak adni feladataink megvalósításában. A kollégiumi nevelés elsőrendű feladata az, hogy politikailag szilárd, világnézetileg materialista szemléletű, jó tanulmányi előmenetelű fiatalokat bocsásson ki. Ebben a munkában jelentős feladatot szánunk az ifjúsági .azé tőknek, ennek megfelelően gondot fordítunk képzésükre, házi továbbképzés formájában. Célunk ezzel az, hogy kialakítsuk a nevelők és a .tanulók együtt munkálkodó közösségét, továbbá azt, hogy a közszellem alakítójává ez az aktív réteg váljon. Hol várunk elsősorban segítséget tőlük? És milyen formában? Először is az eszmeipolitikai nevelés területén, másodsorban a tanulmányi munkában. Az oktatásügyi határozat j megállapítja a következőket: »Marxista világnézeti és polí- ] tikai nevelésünk gyengeségeit i jórészt a túlterhelő, sokszor , megtaníthatatlan, s a valóságtól elszakadt elméletieskedő tananyagokból falcadnak.« Ezek után mit kérünk? Fokozottabban törődjenek velünk együtt azzal, hogy fiataljaink rendszeresen olvassák a napi sajtót, és a négy szinten szervezett marxista körökben minél többen vegyenek részt. Hassanak oda, hogy közösségük tagjai ezekre a foglalkozásokra felkészülve menjenek el, s hozzászólásaikkal segítsék elő az ott folyó munkát. Célunk, hogy az aktuális problémákon keresztül — Aczél György elvtárs szavait idézve — »felvértezzük ifjúságunkat az ellenséges eszmeáramlatok, a tudatos za- varkeltés mai formáival szemben ... és reális, valós képet adjunk ifjúságunknak társadalmunkról .■* Az ifjúsági vezetők másik központi feladata a tanulmányi munka fokozott javítása. E feladat sikeres megvalósításának előfeltétele, tehát legközelebbi feladatunk minden év elején, a tanulmányi fegyelem megszilárdítása. Rendeaeres ellenőrző és felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy csökkenjen a fölösleges hiányzások száma. Ez nagyfokú önkormányzati készséget igényel. Éppen ezért az ön- igazgatási készség fejlesztése folyamatos feladat. A demokratikus légkör megteremtésén és a közösségért végzett feladatok megvalósításán keresztül javul az ifjúsági vezetők .munkája. A vezetés sikerének alapja a jó kollektív szellem, mely realizálódhat a jó vagy kiváló cím elnyerésében. Az ilyen címet elnyert közösségek plusz jogokat élveznek, és ez ösztönzőleg hat a nagy kollektívára. AZ ÍGY KIALAKULT egészséges versengés célja, hogy tanulóink szorgalmas munkával segítsék elő nevelési célkitűzéseink megvalósítását, melyek biztosítják sokoldalú fejlődésüket, s hozzájárulnak a tartalmas és eredményes szervezeti élet, az összeforrott kollektívák kialakításához. Mit jelentenek az elmondottak? Azt, hogy munkájukon keresztül mozgósítsuk tanulóinkat a szocialista építésre, a feladatokra való jobb felkészülésre. Ehhez szükséges az ifjúsági vezetők munkája, mely a vázoltak alapján nem is sok, de nem is kevés. József — Mi jellemzi a népművelés, a közoktatás fejlődését Örményországban ? — Néhány tény talán többért mond a számoknál, adatoknál. Köztársaságunkban ma több a tanár, mint a forradalom előtt az iskolás. Nincs olyan település, ahol ne lenne iskola. A 30-as évek végére teljesen megszűnt az anfabé- tizmus. Örményországban ezerkétszáz klub, ugyanennyi népkönyvtár, számtalan művelődési ház, kulturális intézmény szolgálja a népművelést. Most vezetjük be az általános iskolák helyett a tízosztályos középfokú képzést. Sok helyütt még gond a kétműsza- kos tanítás — ezért új iskolákat építünk, s még több tanárt nevelünk. Pedagógiai főiskoláinkon nyolcadik éve működik az esztétikai kar. Azt akarjuk, hogy minden iskolában legyenek rajz, zene, és esztétika szakos tanárok. Századunk technikacentrikus világában olyannyira fontosnak tartjuk a gyermekek esztétikai nevelését, hogy még a köztársasági tanács is napirendre tűzte a témát. — Hogyan készül örmény- ország a szovjet állam megalakulásának ötvenedik évfordulójára? — Köztársaságunkban, akárcsak szerte az egész Szovjetunióban, az 1972-es évet az ötvenedik évfordulónak szenteltük. Művészeti fesztiválok, kulturális események sokasága hirdeti a Szovjetunió népeinek barátságát és egységét. Örményország minden vidékén a szovjet kultúra kiválóságai vendégszerepeinek, színházainkban szovjet és örmény darabokat játszanak. A napokban rendeztük meg a három transz-kaukázusi köztársaság közös színházi estjét — a nemzeti és általános értékű művészet seregszemléjét. Jerevánban kiállításon mutatkozott be a 15 köztársaság élő képzőművészete. Irodalmi pályázatok, művészeti versenyek, díszelőadások, hangversenyek jelzik ünnepünket. — Hogyan élnek a mai művészetekben az évezredes örmény kultúra nemzeti hagyományai? S hogyan gazdagodott a nemzeti kultúra tartalma és formája századunkban? — Több ezer éves kultúránk harcok, küzdelmek közepette teremtődött Az örménység nehéz sorsa kísérte végig költészetünk, festészetünk, zenénk történetét. Legjobb alkotásai a nemzet fennmaradásának eszmei támaszai. Ezért hagyományai drágák nekünk, é* mély gyökerűek. Éppen a szovjet hatalom hívta életre azt az államot, mely az igazi internacionalizmus jegyében a nemzeti kultúrák virágzásának, kibontakozásának ad teret. Mi, örmények, a szovjet népek családjában építjük a kommunizmust, ezért művészetünk, kultúránk is elválaszthatatlanul egyesíti magában az egyetemes szovjet kultúra eszményeit és nemzeti sajátságainkat. — Említette, hogy sok örmény él távol a hazájától — milyen kapcsolatok fűzik őket szovjet Örményországhoz? — A külföldön élő örmények nem politikai emigránsok. A törökök népirtó hadjárata után szétszóródtak az egész világban, de megőrizték nyelvükért, vallásukat, s Igazi haza is ez maradt számukra, a szovjetumóbeli. A külföldre szakadt örmények nekünk testvéreink, segítjük őket, hogy őrizhessék örménységü- ket. Sokan repatriálnak, de lehetőségeink végesek. Akiknek nem tudjuk lehetővé tenni a hazatérést, azokat is segítjük. Nyaranta Jerevánban szemináriumokat rendezünk a külföldi örmény iskolák tanárainak. Tankönyveket adunk nekik. Sok külföldi örmény tanul főiskoláinkon, egyetemeinken. A szovjet hatalom nélkül minderre nem nyílna lehetőségünk. — Miniszter elvtárs, ön korábban mint a baráti társaságok elnöke tevékenykedett. Kérem, beszéljen a magyar— örmény kapcsolatokról! — Magyarországot és Örményországot népeink történelmi megpróbáltatásai, s mostani közös céljai teszik barátokká. Azt sem felejtjük, hogy a nehéz időkben Magyar- ország sok örmény menekültet befogadott. Baráti társaságaink között Is szoros a kapcsolat. Rendeztünk örmény napokat Magyarországon és nagy sikerű magyar hetet Jerevánban. Irodalmi, művészeti cserék, tudományos delegációk, társadalmi szervek látogatásai mélyítik országaink barátságát. Ismerjük, szeretjük a magyar zenét. Petőfit már néhány évvel halála után lefordították örményre. A húszas években már magam is olvastam örményül Illés Bélát. Néhány éve jelentettük meg a mai magyar írók antológiáját. Magyar múzeumokban örmény etnográfiai adatokat gyűjtenek. Képtárunk büszikeségei Hollósy Simon festményei. Megemlékezünk a magyar nemzeti ünnepekről, érdeklődünk a Duna-parti ország művészete, tudománya iránt. Kádár Márta
