Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EG YE S 0 L J ETE K1 £Pa. go fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X XVIII, évfolyam 290. szám 1972. december 9., szombat Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanaesa az alkotmány I 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1372. i december 12. napján (kedden) délelőtt 11 ólára összehívta. Fock Jenő fojaita a francia ipar­és tudfiináiiyiejiesztési minisztert Sírik esküje AM részt vett már bírósági tárgyaláson — s az állampol­gárok tekintélyes hányada kisebb-nagyobb ügyekben ta­núként már megismerte a bí­rósági tanácstermek légkörét —• laikusként is észlelhette, milyen felelősségteljes munka nehezedik azoknak a vállára, akik a bírói emelvényről a Népköztársaság nevében íté­letet hirdetnek. Államunk módosított Alkotmánya ezt a felelősségteljes munkát emel­te rangjának még jobban megfelelő helyre, amikor ki­mondotta, hogy a bírákat a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa választja. A bírói füg­getlenség elvet demonstrálja az 1972-es IV. törvény, amely a bíróságok munkájának ke­reteit tartalmazza. Mindennek jegyében kerül sor — ünnepi eseményként — a bírák ünnepélyes eskütéte­lére. Tegnap, a Parlament volt az első színhelye az ün­nepi aktusnak: a megyei bí­róságok elnökei, a munka­ügyi bíróságok elnökei es a katonai bírósagok elnökei és bírái, összesen ötvenheten bírói esküt tettek. Ezt követi december 11-én a főváros te­rületén és Pest megyében működő 500 bíró eskütétele, majd december -ig vala­mennyi megyénkben a bírák esküje. Idáig: az esemény, ünnepi megújítása voltaképpen an­nak az eskünek, amellyel — sok-sok bírnak már évtizedek óta — a nép, az állam szol­gálatában végzik fáradságos, áldozatos munkájukat. Fel­hangzottak a szavak: -A ha­táskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiis­meretesen, a nép erdekeinek szolgálatában eljárok és min­den igyekezetemmé! azon le­szek, hogy bírói működésem­mel a Magyar Népköztársa­ság fejlődését előmozdítsam.-« Az eskü pedig — s ezt min­denki, aki az igazságszolgál­tatásnak ezen a nehéz, de szép posztján tevékenykedik, tudja, — kötelez. Magyarországon evembe két­millió különböző ügyet tár­gyalnak az igazságszolgálta­tás és a hozzá kapcsolódó te­rületek szakemberei. Ebből a hatalmas tömegből több száz­ezer a bíróságokon folyó pol­gári, illetve büntetőper. S január 1-től tovább gyarapo­dik a munka, még több fá­radságot, energiát követel; dolgozni kezdenek a munka­ügyi bíróságok is. Akik íté­letet hoznak, a bírák: embe­rek, gondokkal, a köznapi elet küszködéseivel, a családi élet terheivel — de szük­ségszerű, belső erkölcsi »-tör­vényük«, hogy a szubjektív érzések ne érződjenek mun­kájukon, magatartásukon. Roppant fegyelmet és le­mondást igényel az ítélkezés, a döntés élet —- és néha ha­lai — felett. Mindehhez járul az a tökéletes feddhetetlen­ség, amely nélkül bírói mun­ka természetesen eLképzelhe- tetlen. Esküé tették a bírák. S akár a parlamenti kristály- csillárok fénye világít a szár­nyaló mondatokhoz, akár a megyei bíróságok tanácster­meinek lámpái — ünnep az eskü tétele. Demonstrálja (jst a függetlenséget, hogy saját lelkiismerete az első, közvet­len szántónkért» a munkáról. Es szimbolizálja azt, hogy — felelős a Magyar Népköz tár­saságnak, tulajdonképpen egész társadalmunknak, mie­den szóért, amelyet kimond a tárgyalóteremben, minden döntésért, amelyhez nevét aláírja. Köszöntjük bírósá­gainkat, kössöntjük az esküt tevő bírókat valamennyi pasaáon, amelyre válasatotiak őket Újabb huzavonára készül a Fehérház? Bizonytalanság Párizsban Pénteken délután tovább folytatódnak a bizalmas meg­beszéléseik a VDK és az Egye­sült Államok képviselői kö­zött, ezúttal NeuiUy-ben. A péntek reggeli hírek szerint Kissinger az éjszaka folyamán újabb utasításokat kapott Ni­xon elnöktől. Vajon ezek az újabb utasítások lehetővé te­szik-e az októberi megállapo­dás gyors aláírását? — ezt a kérdést vetik most fel a fran­cia kommentátorok. Csütörtökön ugyanis kide­rült, hogy a francia sajtó egy részének optimista jóslatai, amelyek szerint már küszöbön all a megállapodás parafálá- sa, egyelőre elhamarkodott­nak bizonyultak. Az Avenue Kleberen tartott ülése után az ott elhangzott felszólalásokból a megfigyelők azt a következ­tetést vonták le, hogy a tár­gyalások még mindig nem mozdultak el a . holtpontról. A Humanibé kommentátora rá­mutat arra, hogy a jelek sze­rint az Egyesült Államok to­vábbra is ragaszkodik az októ­beri megállapodás szövegéinek lényeges módosításához, s egyes hírek szerint Kissinger ismét Washingtonba készül, hogy beszámoljon Nixon el­nöknek, majd pedig vagy 6, vagy Haig tábornok ismét Sai­gonba utaznék. »Ez azonban azt jelentené, hogy újra kez­dik az október végén folyta­tott színjátékot s azj; még új­ra és újra meg akarják ismé­telni-« — hangsúlyozza a Hu- manité. Helsinki A legközelebbi ülés hétfőn lesz Elutazott a szovjet állami atomenergiai bizottság küldöttsége Pénteken elutazott hazánk­ból a szovjet állami atomener­gia bizottság küldöttsége, amely Sz. N. Szinyev. első el­nökhelyettes vezetésével a Központi Fizikai Kutató In­tézet ZR—6-os típusú kísérleti kritikus atomreaktorának ün­nepélyes üzem behelyezésén vett részt. A delegáció a ma­gyar partnerekkel arról tár­gyalt, hogy milyen módon bő­víthető tovább a két ország együttműködése az atomener­gia békés felhasználásában. A pénteki ülés alig 45 per­cen át tartott. Az írásban be­terjesztett javaslatok mellett pénteken több küldöttség to- | vábbi módosításokat terjesz­tett elő a tanácskozás további tennivalóival kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság nagy­követe a többi között javasol­ta, hogy fogadja el a tanács­kozás a további munkamenet­re vonatkozóan azt az előter­jesztést, amelyet csütörtökön a Magyar Népköztársaság nagykövete, Rónai Rudolf nyújtott be. A magyar javas­lat, mint jelentettük, azt in- | ditványozza, hogy elsősorban j a biztonsági konferencia ügy- i rendje és a részvevők körét vi­tassák meg, mielőtt érdemben foglalkoznának a nagykövetek a javasolt napirendi kérdések­kel. A pénteki ülésen Nagy-Bri- ■ tanfiia, illetve az NSZK kül­döttsége is előterjesztett indít- i ványokat, amelyek főként a napirendi kérdéseknek adná­nak elsőbbséget, de nem zár­ják ki más témák megvitatá­sát Az újabb előterjesztéseket most ismét írásban juttatják el a részvevőkhöz tanulmá­nyozás végett, és sorsukról esetleg már a hétfői ülésen döntenek. Ugyanekkor kerül előreláthatólag napirendre a nagyköveti tanácskozás idő­rendjének eldöntése is. Szombaton a nagykövetek nem tartanak megbeszélést. A legközelebbi ülés hétfőn dél­előtt lesz a Dipoli konferencia­csarnokban. Képünkön: Jean Charbonnel (balról) és dr. Tímár Mátyás. A kép közepén a tolmács. (MTI—KS) Fock Jenő, a Mioisztérta- J Az eszmecserén részt vett nács elnöke péntek délelőtt ' hivatalában fogadta Jean dr' Ttmar a Charbonnel francia ipar- és ; terianács elnökhelyettese és tudományfejlesztési minisz- j Gérard Amanrich, Franeíaor- tert, aki a két ország gazda- j sági együttműködéséről tárgyi , magyarom^ nagykove- ha-/ónkbaTi. te ÍS. AZ ELNÖKI TANÁCS MEGBÍZÁSÁBÓL Eskütétel az Ország házban NDK - Finnország A megyei es a munkaügyi bírósagok elnökei, valamint a katonai bíróságok elnökei és bírái pénteken letették a bí­rói esküt Losonezi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt, az Országhaz Munkácsy termé­ben. Losonezi Pál méltatta a vá­lasztott bírák szerepét a szo­cialista törvényesség biztosí­tásában és az igazságszolgál­tatásban, rnajd az eskütétel után dr. fülöp Andor, az egri megyei bíróság elnöke a bírák nmében köszönetét mondott a megválasztásuk során irántuk megnyilvánult bizalomért Az eskütételen jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­' nács titkára, Borbándi János, \ az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának I vezetője, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, Lázár í György munkaügyi miniszter, i dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, Csemi Károly altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyette­se es Nemes laki Tivadar, a, Szakszervezeték Országos Ta­nácsának titkára. Az ez ev tavaszán elfogadott alkotmány a birói tekiulély és a bíróság társ^ett Imi szerepé­nek' növelése erdeiében az El­nöki Tanácsra ruházta a bí­rák megválasztásának jogát. A bírákat az Elnöki Tanács hatarozatlan időre bízza meg funkciójukból eredő jogaik és kötelességeik gyakorlásával, határozata nélkül a bíró nem i menthető fel tisztségéből. A bírósági szei-vezet továbbfej­lesztését szolgaija a bírósagok­ról szóló törvény, amely 1973. ! január 1-én lép hatalyba. En­nek végrehajtásaként, a már müködp, kmevezett bírák, afci- ; kei az Elnöki Tanács válasz­tással megerősített tisztségük­ben, a következő napokban tesznek esküt a fővárosban és a megyei bírósagok szekhe- j lyein az Elnöki Tanács Rép- | viselője előtt és átveszik a | megválasstást tanúsító ok­mányt. Rendezték az államközi kapcsolatokat Képünkön: Otto Winzer, tee NDK külügyminisztere fkairól) % finn kollegája, Ahti Karja kunén a helsinki repülőtéren. (Tetefoto: AP—MTI—KS) Pénteken röviddel déli 12' óra után Helsinkiben, a kor­mánypalotában ünnepélyes ke. retek között írták alá azt a szerződést, amelyet a Nemet Demokratikus Köztársaság és Finnország kötött államközi k ipcsolataik rendezéséről. Ugyancsak aláírták a két or­szág megállapodását a diplo­máciai kapcsolatok nagyköveti i szinten történő felvételéről. A két okmányt Otto Winzer, az > NDK és Ahti Karjalainen, Finnország külügyminisztere1 írta alá. Winzer csütörtökön késő es­te érkezett a finn fővárosba. Az aláírás után Kariaiaánen kúFigyrmnisEier ebedet adott az NDK kulúgymirasztere tisz­teletére. Helsinki Bonnal ts folytat ; tárgyalásokat az államközi i kapcsolatok rendezéséről, de I ezek még nem jártak ered- j mennyel. Finnország után több [ más skandináv allam is beje­lentetté, hogy kész az NDK ei- ismeresere, A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtö­kön nyilatkozatban üdvözölte a szerződés aláírását, az NDK- val való kapcsolatok rendezé­sét. Pénteken egyébként vala­mennyi finn lap terjedelmes jelentésben számolt - be Otto Wuaaet tatagadtaésS. Kiállítás a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a Műcsarnokban »A Szovjet Szocialista Köz- 1 társaságok Szövetsége 1922— 1972.« címmel nagyszabású ! reprezentatív kiállítás nyüt pénteken délután a Mücsar- ; nokban, a Szovjetunió megala­kulásának 5Ö. évfordulója tisz- I teletére, a Magyar—Szovjet | Baráti Társaság, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeu­ma, a Kulturális Kapcsolatok j Intézete, a Magyar Munkás- ' mozgalmi Múzeum és a kiál- | lítási intézmények rendezésé­ben. A kiaitrtas megnyitóján dr. ; Rosta Endre, a Kulturális i Kapcsolatok Irrtezetenek elnö- j ke üdvözölte a megjelenteket, köztük Apró Antalt, a Magyar | —Szovjet Baráti Társaság el­nökét és Nyers Rezsőt, a Köz­ponti Bizottság titkárát, a Po- i lítikai Bizottság tagjait, továb­bá a Központi Bizottság, az i Elnöki Tanács, a kormány kép­viselőit, társadalmi, politikai, gazdasági és művészeti életünk j ismert személyiségeit. Ünnepi megnyitó beszedet | Apró Antal mondott. Beszédé- i ben hangsúlyozta: — A Szovjetunió megalaku­lása 1922-ben uj korszakot nyi­tott a szovjet népek egymáshoz való kapcsolatában. Óriási nemzetközi hatast gyakorolt ez a tény a nemzetközi munkás- | mozgalomra, a haladásért, a ; szabadságért harcoló népek j küzdelmeire is. Mivel a gya- | korlatban bebizonyította a szovjet rendszer magasabbren- dőségét a burzsoá nemzetiségi és faji előítéletekkel szemben, kő. —lmemsetiségű állam esői­nek összefogása, a lehetőségek közös kiaknázása megterem­tette a Szovjetunió gyors üte­mű gazdasági fejlődésének fel­tételét is. Meggyőződésem, hogy egész dolgozó népünk legbensöbb ér­zéseit fejezem ki, amikor a kiállítás megnyitása alkalmá­ból üdvözlöm szovjet vendé­geinket és tolmácsolom jókí­vánságainkat az 50 éves Szov­jetunió, a szovjet népek nagy családjának. A bemutató, amely mintegy két hónapig fogadja majd az érdeklődőket, először a cári Oroszország gazdasági-társa­dalmi helyzetével ismerteti meg a látogatókat. A tárlat következő része Oroszország népeinek harcát tükrözi a bol­sevik part vezetésével a cáriz- mus és a társadalmi, nemzeti elnyomás ellen. A felsorakoz­tatott dokumentumok között látható például Lenin kézira­tának másolata, amelyben a népek önrendelkezési jogait foglalja össze. A kiállítás egy másik része a polgárháború frontján har­coló magyar internacionalistá­kat idézi fel, s képet ad a Magyar Tanácsköztársaság és Szovjet-Oroszország kapcso­latairól. Itt látható többek kö­zött Lenin Kun Bélának kül­dött távirata. Kiállították egyebek közt Zalka Máté kardját, sapkáját, és Az acélt megedzik szerzőjének, Oszt- rovszkijnak saját kezű dediká- cióját Zalka Máté számára. A második terem anyagának ló témaja a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségé­nek megalakulása. A tárlatot a fotókon, plaká­tokon, grafikákon kívül ipar- művészeti, népművészeti tár­gyak is kiegészítik. Vasárnapi »zárnunk tartalmából REZES SaSüaSA: Egy fagmdösmp tanulsága! (3. oldal) PESTEK DEZSŐ. fixalaskislaki (ragadta (4. oldal) t TRÖSZT TIKOK; Üzenet Miklósiból (5. oldal) CSONTOS GÁBOR: Néha rtipdüs ai ember (7. oldal) FARAGD VILMOS A gondolkodás higiéniája (S- oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom