Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
Eredményes egyiittműküdés a települések fejlesztésében Tapasztalatok a marcali és a kaposvári járásban A z új tanácstörvény több. területen erősítette a tanácsok önkormányzati jellegét. Mindenekelőtt szabályozta, bővítette a helyi tanácsok tervezési és döntési hatáskörét, kezdeményező szerepét a község- és várospolitikában. A fejlesztés tanácsi lehetősége azonban önmagában nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. Mind nagyobb mértékben szükség van tehát a helyi tanácsok területén működő gazdaságok, vállalatok, üzemek anyagi részvételére, arra, hogy a kölcsönös érdekek alapján jobban együttműködjenek a helyi tanácsokkal. a települések fejlesztése, a lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében. Egyre nagyobb jelentőséget kap a helyi gazdasági források feltárása, a különféle szervek gazdasági, kulturális, szociális vagy más célra előirányzott eszközeinek jól összpontosított, ésszerű felhasználása. Milyen eredmények születtek az elmúlt két év alatt az együttműködés területeinek megválasztásában, formáinak kialakításában? Erről tájékozódtunk a kaposvári és a marcali járásban, amelynek községeiben — már itt összefoglalóan megállapíthatjuk — az eddig megvalósult és megvalósulóban levő együttműködési formák sok szép példájával találkoztunk. Mindkét járás — az erőteljes iparosítás ellenére — mezőgazdasági jellegű. így a községi tanácsok együttműködési partnerei elsősorban az ott gazdálkodó tsz-ek, ha ez a rangsorolás nem is elsősorban a pénzeszközök nagyságát jelzi. Hiszen — a korábbi évek példái is ezt bizonyítják — a mezőgazdasági lakosság élet- és munkakörülményeinek további jelentős javítása nem képzelhető el a termelőszövetkezet és a tanács eredményes együttműködése nélkül. Örvendetes, hogy a tsz-vezctősé- gek egyre fokozódó mértékben j éreznek felelősséget falvaik | kulturális, egészségügyi és \ kommunális helyzetéért. Nincs ] olyan népgazdasági ágazat, j ahol ne találkoznánk a közös erőfeszítés szép példáival. így : a marcali járás egyik községé- 1 ben, Kéthélyen az öregek napközi otthonába a tanács és a tsz közösen adta a berende- { zést, továbbá a szövetkezet vezetősége évenként 50 ezer forint értékű élelmiszerrel segíti az intézmény fenntartását. Somogyszentpálon a szövetkezet 360 ezer forint értékű épületanyaggal és teljes fuvar- szolgáltatással járult hozzá a művelődési otthon felépítéséhez. Vesén az óvoda építéséhez biztosít anyagi támogatást a< tsz. A kaposvári járásban elsősorban a művelődési intézmények közös fenntartásában jutottak előbbre: 18 művelődési otthont gondoz együttes költségvetéssel a tanács és a tsz. De hozzájárultak a tsz-ek a járás kilenc öregek napközi otthonának létrehozásához is. Kiemelkedő a nagyberki MHSZ-foázisokhoz — mintegy 300 ezer forint értékű — épület átadásával hiztosított tsz-hoz- zájárulás jelentősége. A Ka- pospula és Kaposszekcső között épülő híd két megye szomszédos községeinek és tsz-einek összefogását példázza. Göllében az új orvosi rendelő teljes berendezését a tsz vásárolta. Mindkét járásban szinte természetessé vált, hogy a vezetékes vízellátás kiépítése együtt történik a majorok közművesítésével. Az együttműködés lehetősége szinte korlátlan, annak csupán az anyagi eszközök szabnak határt. Természetesen a jobb előkészítésben és megszervezésben is jelentős tartalékok rejlenek. így például a tanácsoknak ügyelniük kell arra, hogy ne csak a mezőgazda- sági csúcsidőben igényeljék a szállítógépeket, vagy hogy ügyesen használják ki a vissz- fuvarok lehetőségeit. A kereskedelemmel szemben támasztott igényeket is csak összefogással lehet kielégíteni. Különösen a nem mindig nyereségesen üzemeltethető külterületi boltok okoznak gondot. A be- j ruházási előfeltételeket csak a | tsz, a tanács és az áfész együt- | tesen teremtheti meg. Jó pél- | da erre a marcali járásban a ! pusztakovácsi kisvendéglő építése. A tanács ingyenes telket biztosított, a tsz adta — felrakva — a tetőzet faanyagát, az áfész pedig saját építőbrigádjával elvégezte az építést. Ugyanez a tanács Kürtös-pusztán vásárolt egy elhanyagolt lakóházat, amelyből az áfész szép boltot alakított 'ki. A nagy kereskedelmi egységek beruházásai sem nélkülözhetik az együttműködést. A | marcali járásban működő három áfész egyszerű kereskedel- | mi társulást hozott létre, hogy j közösen építhessen egy ezer j négyzetméteres alapterületű j lakberendezési áruházat a vá- rosiasodó járási székhelyen. A beruházási összeg azonban | csak úgy lesz elegendő, hogy a nagyközségi tanács jelentős anyagi áldozattal vállalta nyolc lakás szanálását, és in- i gyenes területet ad az építkezéshez. — A kaposvári járásban a nagybajomi vas- és edénybolt készült közös beruházással, és ugyanitt készen van az áruház és hat lakás építésének a programterve is. Göllében kisvendéglő, Igáiban bisztró épült közösen biztosított fedezetből. Az ipari szolgáltatás színvonalának fejlesztése még nagyobb erőfeszítést igényel. Marcaliban a tanácsi együttműködéssel bővített Gelka- szerviz és a hamarosan átadásra kerülő Patyolat-szalon az egész járás lakosságának ellátását javítja. Akárcsak az évi százezer óra kapacitásra tervezett AFIT-szerviz, amely csak úgy valósulhat meg, hogy a tanács vállalta az üzem teljes közművesítését. Az ipar gyors fejlődése magával hozta a lakásalap bővítésének igényét, különösen a városiasodó Marcaliban. Itt két évvel ezelőtt a jogilag lehetséges lakásépítés minden formája megindult. Azóta a tanács szervező munkájának eredményeként 48 KISZ-, 92 OTP-, 46 állami lakást és 82 kis családi házat adtak át. Az együttműködés valamennyi formáját nem lehet felsorolni egy cikk keretében. Mégis hadd említsem még meg a kaposvári járásban a mező- csokonyai posta építését, melyet a tanács és a postaigazgatóság hozott tető alá, az Igáiban több szerv összefogásával épülő szolgáltatóházat és azt a mindkét járás községeiben több-kevesebb támogatást, melyet a közutak felújításában nyújtanak a termelőszövetkezetek. A foglalkoztatási lehetőségek növekedése, másfelől a közoktatás fejlesztésének kötelezettsége sürgető feladatokat ró a tanácsokra, az óvodák, a napközi otthonok és az általános iskolai diákotthonok bővítésében. Megoldásuk ugyancsak nem képzelhető el az érdekelt gazdaságok, üzemek közreműtydése nélkül. Ezt felismerve^ kadarkúti ruhaüzem 120 ezer forinttal járult hozzá a helyi óvoda építéséhez. Ka- posmérőn az általános iskola építését támogatta anyagilag és fuvarral a tsz. E területen azonban még elenyészően kevés példa található mindkét járásban. Pedig ha a következő időszak feladatait áttekintjük, világossá válik: az egészségügyi, a szociális alapellátás és az alsó fokú oktatás kedvezőbb feltételeinek kialakítását jobban előtérbe kell helyeznie az együttműködésben minden, területileg érdekelt gazdálkodó szervnek, és mint kezdeményezőnek, az első számú felelősnek: a helyi tanácsnak. Paál László Emléklap az alapító tagoknak Ünnepség a bankok államosításának negyedszázados évfordulóján A bankok államosításának negyedszázados évfordulójáról tegnap délután — a megyei pártbizottság nagytermében — ünnepélyesen emlékeztek meg. Rjészt vett az ünnepségen Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyettese és Fábri István, a megyei tanács általános eklökbelyettese. Klenovics Imre, a Szakszervezeteik Somogy megyei Tanácsának vezető titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatója mondott ünnepi beszédet. Részletesen beszélt azokról a történelmi körülményekről, amelyek indokolttá tették a magánkézben lévő ’bankok állami tulajdonba vételét. »A nagybankok nemcsak azzal folytak bele a gazdasági élet irányításába, hogy hiteleikkel, köiiesöneikkél befolyásolták annak alakulását — mondta az előadó —, hanem azzal is, hogy mindinkább magúikhoz láncolták az egész gazdasági életeit, az ipar, a kereskedelem nagy részét, és érdekkörükbe vonták a ki&sebb pénzintézeteket is ... A bankok államosítása egyszerre le- ! hetőséget adott a kisebb pénzintézetek, a vállalatok állami I kezelésbe vételére is." A szocialista bankrendszer 1 negyedszázados fennállása A szakszervezetek szintén megünmepläk Pest, Buda, Óbuda egyesítésének, valamint Kaposvár rendezett tanácsú várossá nyilvánításának századik évfordulóját. Elsősorban arra törekszenek, hogy föléle- /enítsék a munkáshagyoimá- nyokat és -kapcsolatokat. Az sZMT elnökségének programja azt a célt tűzte ki, hogy minél több szervezett dolgozót mozgósítanak a politikai és kulturális rendezvényekre. A szakszervezetek szeretnék több mint nyolcvanezres tagságukul megismertetni Budapest, K aposvár munkásmozgalmá- ,sk történetét, a felszabadunk óta megtett utat. S termé- »/jetasen közben ráirányítani a igyelmet a mai feladatokra is A centenáriumot arra is felhasználják, hogy tovább erősödjön a kapcsolat a főváros és a megye, a budapesti anyavállalatok és a somogyi gyáregységek között. Szép terv, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói foglalkoznak a munkásmozgalmi hagyományokkal. Elsős" . J#ri a nagy múltú kaposvári irtanék aknázhatják ki a gyár történetében, a fejlődés meggyőző bemutatásában rejlő lehetőségeket. A Fölelevenítik a munkáshagyományokat Vetélkedők, kiállítások, üzemi találkozók Elkészült a szakszervezetek centenáriumi programja gyorsabb iparosodás eredménye, hogy sok fővárosi nagy- vállalatnak van gyáregysége Kaposváron, aztán Nagyatádon, Marcaliban és máshol. A régi és a fiatal munkásaknak is hasznára válik, sokkal jobban kötődnek az egész vállalathoz, ha megismerik, milyen szerepet tölt be Budapest életében. S a közös akciók, művelődési és sportprogramok még közelebb hozhatják egymáshoz a somogyi és budapesti munkásokat. A program szerint a budapesti vállalatok megyei gyáregységei szintén bekapcsolódnak a főváros centenáriumának tiszteletére indult munkaversenybe. Az SZMT a megyei tanács művelődésügyi osztályával, a megyei KISZ-bizcttsággaJ együtt részt vesz a Milyennek latom Budapestet, milyennek látom Kaposvárt? pályázat 1 meghirdetésében, értékelésében, díjazásában, a Ki tud többet a fővárosról és Kaposvárról? vetélkedő rendezésében. Azt is elhatározták, hogy kiállítást rendeznek a fővárost és a megyeszékhelyünket ábrázoló levelezőlapokból, valamint képzőművészeti alkotások reprodukcióiból. A Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ tablókiállítást készít Budapest és Kaposvár munkásmozgalmának történetéről, a felszabadulás utáni fejlődésükről. Az ÉDOSZ kaposvári művelődési otthona vándorkiállítást szervez az élelmezési üzemek fejlődéséről. Az SZMT sportbizottsága a centenáriumok jegyében és szellemében rendezi meg a munkahelyi spartakiád kaposvári versenyeit. Centenáriumi kupaversenyt írnak ki labdajátékokból. A jubileum jegyében szervezik meg azoknak a klubcsapatokiniak a nemzetközi versenyeit, amelyek Kali- nyinból, valamint a SZOT sportosztályának meghívására más orszá,gokból érkeznek Somogyba. Fontos része a szakszervezetek programjának, hogy a szocialista brigádokat a centenáriumi akciókban való részvételre serkentik. A Hazafias Népfronttal együttműködve mozgalmat indítanak az üzemekben, intézményekben, hogy minden közösség, brigád, műhely, iroda, üzemrész stb. rendezze, csinosítsa környezetét. A szakszervezetek elsősorban a szocialista brigádok példamutatására, kezdeményezésére várnak és számítanak. L. G. alatt eredményesein szolgálta a gazdasági célok megvalósulását. A múlt évben bekövetkezett átszervezések pedig lehetőséget adtak arra, hogy mégmkiább áttekintsék a gaz- j daisági életet: bővülitek az to- j formációs lehetőségeik, jobban j érzékelik a beruházások. idő- í szerűségét, a vállalat piaci | problémáit, a termékeik keresettségét, a hatékonyságot, az esetleg szükséges szerkezeti változásokat. Ezek ismeretében pedig rugalmasabban tudják alkalmazni a hitelpolitika előírásait. Befejezésül így értékelte a pénzintézetek munkáját: — Érvényesült az állami akarat, a célkitűzések nagy része megvalósult. Emellett a megye fejlesztéséhez, az idegenforgalom növeléséhez is hozzájárultak. Bogó László, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában a megye fejlesztését segítő tevékenység erősítését kérte, amikor a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a pénzintézetek dolgozóit. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében Fábri István a Tegyünk többet Somogyért! kitüntető jelvényt adta át Dé- kány Ferencnek és Szabó Ferencnek. A bankok államosításának 25. évfordulója alkalmából — eddig végzett munkája elismeréseként — Tihanyi Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatóját a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesítette az Elnöki Tanács. Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést kapott Pék György, az OTP fiókiigaz- gató-helyettese, Hirdi Ilona főpénztáros, Rigó László, az Állami Biztosító kárszakértője, Lövétei Lajos, a bank igazgatóhelyettese és Kántor Etelka fiiókigaagató. Dr. Szalontai Elekné pénztáros Kiváló dolgozó kitüntetésbe részesült. A pénzintézeteknél eltöltött húsz-, illetve huszonöt éves munkájáért elismerő oklevelet és kétheti fizetést kapott az Állami Biztosító 12, a Magyar Nemzeti Bank 47 és az Országos Takarékpénztár 19 dolgozója. A község felszabadulásának évfordulóján Emlékoszlopot avattak Somogysárdon HUSZONNYOLC évvel ezelőtt, 1944. december 3-án szabadult fel Somogysárd.- Ennek emlékére szinte az egész község megmozdult. A kezdeményezés szép és méltó emlékművet eredményezett. Kertész Sándor rajztanár tervei alapján Nagy Márton faragta ki a felszabadító szovjet katonák harcát és emlékét kifejező emlékoszlopot. A Kutasi Állami Gazdaság, a termelőszövetkezet, a lakosság összefogása nyomán valósult meg a szép elképzelés. Ragyogó napsütésben, vasárnap avatták fel az emlékoszlopot. Ennyi ember — több minit ötszázan — nem vett részt semmilyen eseményen az utóbbi időben. A Himnusz elhangzása után Vörös Vince mondott megnyitót. — Községünk párt, állami, szöveifkeizeti és tömegszervezeti vezetőivel együtt határoztunk úgy, hogy ezt az évfordulót a jelen és az utókor számára emlékezetessé kívánjuk tenni. Az obeliszk emlékeztessen bennünket a forradalmi évfordulókra, Az 1848-as szabadságharcra, az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaságra, és felszabadulásunk nagy ünnepére. Soha nem feledkezünk meg arról, hogy csak községünk területén százki - lencvennvolc szoviet hős nvus ‘STÍlk. P'V.űV'TP'V $*trr* Teóriát lettel őrizzük, sírjaikat szeretettel gondozzuk. Dombóvári László, a megyei | párt-vb tagja, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára I ünnepi beszédében arról szólt, hogy 1944. december elseje és ötödiké között a megye, a járás nagy része félszabadult. A 3. Ukrán Front 57. hadseregének 6. gárdalövész hadteste december 1-én felszabadította az első somogyi községeket, december 2-án felszabadította Kaposvárt és harminchárom községet. December 3-án negyven somogyi község szabadult fel, közte Somogysárd. Sarohin altábornagy visszaemlékezése szerint a község felszabadítása azért volt jelentős, mert ezzel öt kilométerre megközelítették a nagybajomi védebrr' vonal egyik megerősített körzetét. Dombóvári László beszéde végén hangsúlyozta, ne felejtsük el soha, hogy országunk, megyénk — ezen belül So mogysárd — felszabadításáért sok ezer szovjet katona áldó? ta életét, akinek emlékét or szágszerte emlékművek őrzj k A járási pártbizottság első titkára elismeréssel szólt arról hogy a somoigysárdiak a pártszervezetek kezdeményezésére és tevékeny részvételével, a társadalmi szervek összefogásával, helyi erőforrásokból megépítették e nagyszerű emlékművet. AZ ÜTTÖRÖK szavalata, az iskola énekkarának szereplése, majd az Internacionálé elhangzása után fejeződött be az ünnepség Somogysárdon.
