Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

Munkásmozgalom-történeti lexikon SO éves a Szovjetunió Napjaink könyvsikere A napokban került a könyvpiacra a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában a ma­gyar és a nemzetközi Munkás­mozgalom-történeti Lexikon. Hosszú szerzői és szerkesztői munkásévek oitán, a kiadó végre átadta karácsonyi meg­lepetésként a vaskos, mintegy 640 oldalas lexikont. A lexi­konok sorsa közismert a vi­lágon, hogy a megjelenésük után azonnal foglalkoztatja a szerkesztőket a javított, bőví­tett kiadás. Itt, ennél a ki­adványnál legföljebb csak a bibliográfiával és a kép­anyaggal kell bővíteni az újabb kiadást. Mindjárt elöljáróban el kell mondani, hogy az utóbbi évti­zedekben örvendetesen bővü­lő lexikon-kiadás legjobb ha­gyományait követték a fenti kötetnél. A Munkásmozgalom­történeti Lexikon a nemzet­közi tekintélyt' szerzett ma­gyar lexikonok sorában elő­kelő helyet foglal el, a szo­cialista országok hasonló könyvkiadásában pedig az el­ső ilyen jellegű kiadvány. Tulajdonképpen ehhez ha­sonló lexikon az 1928-ban, a szociáldemokrata párt kiadá­sában megjelent Társadalmi Lexikon óta nem látott napvi­lágot Miivel az legálisan, a fenti jobboldali pártvezetés, pártpolitika és az uralkodó fasiszta politikai viszonyok között jelent meg, így cikkei, szómagyarázatai többségük­ben nem használhatók. Ilyen előzmények és a több mint négyéves munka után vált nyomdaéretté a most megjelent lexikon. A lexikon mintegy 3200 szó­cikket tartalmaz, melynek több mint a fele nemzetközi vonatkozású. A kötet az illető országok párt- és munkás- mozgalmát, sajtóját, a nem­zetközi munkás&zervezeteket és fogalmakat egyaránt lexi­kális rövidséggel mutatja be. Mindezek többségét eddig egyetlen lexikon sem tárgyal­ta, illetve alig voltaik hozzá­férhetők. A kötet több mint egyhar- madát a magyar munkásmoz­galom-történet köre öleli fel. A kezdeti szakmai, egyleti szervezkedésen át napjainkig megtalálhatók azok a kifeje­zések és fogalmaik, melyek a magyar munkásmozgalomban használatosak. Esemény-, saj­tó- és folyóirat-, valamint életrajzi ismertetések gazda­gítják a magyar munkásmoz­galommal kapcsolatos anyago­kat. A fentiek kutatásával fog­ul kozókrfak vagy a párt- és állami oktatóknak és hallga­tóknak ad felbecsülhetetlen segítséget a magyar anyag­rész. Ennyi bizonytalanságot elosizlató, a fogalmakat tudo­mányos, közérthető stílusban való megközelítő szócikket mostanában sehol sem olvas­hattunk. Nagy értéke a lexi­konnak a marxista tudomá­nyos igény szem előtt tartása meLlett a lexikális rövidség. Nem találunk sorai között be- lemagyarázgatást, túlzott po­zitív vagy negatív jelzőket. Az életrajzoknál a kimagasló személyiségek cselekedeteit, munkásságuk főbb vonásait ismerjük meg, és az olvasó ezekből bőven következtethet. A fogalmak közül néhány, amelynek rövid tudományos magyarázata azonnal figyel­met érdemel: az anarcho-szin- dikalizmus, ausztromarxiz- mius, éjjeli ügyész, hazátlan bitangok, lassalleanizmus, re­formizmus, szabadkőműves­ség, vasbértörvény stb. A fenti kiragadott példák a ma­gyar munkásmozgalom törté­netével kapcsolatosak, ugyan­akkor nemzetközi kapcsolatuk is van. A magyar munkásmoz­galom történetének több tu­cat olyan szava, illetve foga­lommagyarázata látott itt nap­világot, 1 amely részletesen eddig nehezein volt fellelhető. Különösen használhatónak tartjuk a pártok tatásban dol­gozóknak, illetve a munkás­mozgalmat, de a köztörténetet tanítóknak is a szakmai szak- szervezeti csoportok, a szo­ciáldemokrata párt, a Vági-fé- Le MSZMP, a választójogi küzdelmek és törvények min­taszerű, tudományos összefog­lalását. Olyan igényes segít­séget kapunk, melyet az Űj Magyar Lexikon korábban a megfelelő címszavaknál nem tudott a fenti részletesség megközelítésével sem megad­ni. Mit nyújt egy megyének, így Somogynak a lexikon? Itt elsősorban a megyéhez kötő­dő, vagy itt tevékenykedő ki­emelkedő harcosokra kell gondolnunk. Az életrajzok kö­zött a huszonegy somogyi vo­natkozásúnak több mint egy- harmada most itt látott nap­világot. A somogyiak a kö­vetkezők: Bárd Imre, Faragó Dezső, Gábor Jenő, Kossá Ist­ván, Krénusz János, Kürsch­ner Jakob, Latinca Sándor, Lázár Vilmos, Lengyel József, Magyar Lajos, Nagy Imre, öry Károly, Szélig Imre és Velenszky László. Akiknek te­vékenysége rövid ideig So­I mogyhoz kötődik: Birkás Im- I re, Holländer Jakab és Simon Mózes. Az életrajzoknál csu­pán azt szeretnénk megje­gyezni. hogy kitűnően haszno­síthatók a megyei vonatkozá­sok. Egyetlen szorul helyre­igazításra, az Latinca Sándor születési és halálozási dátu­ma. Egy korábbi tévedés alap­ján többször előfordult, így az országos napilapokban is min­dig 1886. március 24-ét tart­ják Latinca születésnapjának. Valóban a Latimca-gyüjte- ményben megtalálható görög­keleti születési bizonyítványá­nak fotómásolata ezt tünteti feL Mivel Magyarországon már 1916-ban áttértek hiva­talosan a Gergely-naptárra, így ez jóval későbbre esik. Latinca mindig április 5-ét vallotta születésnapjának. Az 1966-ban megtalált, majd a Somogyi Szemle 1967. I. szá­mában, és itt, a lap hasáb­jain több alkalommal ismer­tetett forrás nem hagyhat kétséget. Hasonlóan a halál napja 1919. szeptember 17- ének hajnala Ugyanis a vá­rosközponttól 5 kilométernyire lévő kivégzőhelyet nem lehe­tett egy óra alatt megközelí­teni, mivel a börtönben el­hurcolás az előző na{>on este, II óra után történt .meg. A fenti észrevételek mellett, amelyek könnyen kiigazítha­tók lesznek, hiányoljuk Tóth Lajos kaposvári nyomdász és Bereczk Károly marcali kő­műves mártír adatait Mind­kettő neve a somogyi mun­kásmozgalom kezdetével és tanácsköztársasági kiteljese­désével függ össze. A fenti javaslatokkal, észrevételekkel a következő kiadáshoz szeret­nénk hozzájárulni, ahol az életrajzoknál, a címszavaknál legfontosabb bibliográfiát is hasznosnak tartanánk feltün­tetni. A néhány napja megje­lent lexikon vezető szerkesz­tője Vass Henrik, a Párttörté- netá Intézet igazgatója, fő- munkatársa pedig Vértes Ró­bert volt. A lexikon címsza­vait készítő hetvenöt szerző és- huszonhárom szaklektor igé­nyes munkáját dicséri a kö­tet. Elismerés illeti a Párttör­téneti Intézet és a- Kossuth Könyvkiadó munkatársait a rangos lexikonért, amely ha­tárainkon kívül is figyelmet érdemel. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a most megjelent lexi­kon napjaink legnagyobb könyvsikere lesz. Andrássy Antal „Barátságunk céljaink azonosságán Ünnepi megemlékezés az Oktatási Igazgatóságon Tegnap délelőtt az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán ünnepi megemlékezést tartottak a Szovjet Szocialista Köztársasá- gov Szövetsége megalakulása 50. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi rendezvény elnök­ségében helyet foglalt Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára is. A meghívott vendégeket dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igaz­gatóság igazgatója köszöntötte. Emlékeztetett az évforduló je­lentőségére, és utalt arra, hogy az ország minden részé­ben hasonló ünnepségeken méltatják a Szovjetunió fél évszázados fejlődését. Ezután Suri Károly, az Ok­tatási Igazgatóság igazgatóhe­lyettese tartott referátumot A Szovjetunió megalakulásának és fejlődésének történelmi je­lentősége címmel. Suri elvtárs részletesen be­szélt arról, milyen nagy sze­repet játszott a szovjet köztár­saságok állami egyesítése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányainak megszilárdításában és gyarapí­tásában, a Szovjetunió roha­mos és sokoldalú haladásában, nemzetközi tekintélyének meg­szilárdításában. Hangsúlyozta: a szovjet népek barátsága mindenkor forrása volt és ma­rad annak a forradalmi átala­kító hatásnak, melyet a Szov­jetunió a világ fejlődésére gya­korol. háborúk ellen, a. népek biz­tonságáért és szabadságáért, a társadalmi haladásért vívott Az előadó ezután arról a kapcsolatról szólt, mely a ma­gyar népet a Szovjetunióhoz köti. — Ez a barátság — mon­dotta — eszményeink, célja­ink azonosságán alapszik és örök időkre szól. Suri elvtárs beszédében részletesen elemezte a szovjet szövetségi államrend kialaku­lásának körülményeit, fejlődé­sének egyes szakaszait, méltat­ta a szocializmusért, a kommu­nizmusért folytatott harc ered­ményeit. Majd a világ békéjé­ért folytatott küzdelemről szól­va hangsúlyozta: — A Szovjet­unió a nemzetközi színtéren olyan erő, amely szilárdan és következtésen folytatja a bé­ke és barátság politikáját, vé­delmezi a népek egyenjogúsá­gának lenini elvét, határozot­tan ellenzi a gyarmatosítást, a neokolonializmust és a fajül­dözést, a nemzeti elnyomás valamennyi formáját. Ez a po­litika továbbra is fontos té­nyező az imperializmus és a reakció agresszív stratégiájá­val szemben, fontos eszköz a aktív harcban. A Szovjetunió következetesen védelmezi a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élésének lenini, elvét, s ez­zel előmozdítja a feszültség enyhülését, a béke és a biz­tonság szavatolását. Suri Károly előadása után korreferátumok hangzottak el. Szabó György, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető ta­nára A lenini nemzetiségi po­litika megvalósulása a Szovjet­unióban, Paál László, a Somo­gyi Néplap főszerkesztő-he­lyettese A szovjet állam erősí­tése, a szocialista demokrácia fejlesztése, dr. Kovács László, a tanítóképző intézet tanára A népjólét emelése az SZKP gazdaságpolitikájának legfőbb célja. Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője pedig A kommunizmus építé­se és a kultúra' fejlődése a Szovjetunióban címmel tartott korreferátumot. Az ünnepi megemlékezés dr. Nagy Lajos zárszavával ért véget. Szülői értekezlet A CÍMBEN megjelölt fel­adatot meg lehet fogalmazni így is: őrjárat a közúton. A tevékenység ellenőrzést jelez. A KPM Közúti Igazgatósága meghatározott ütemterv sze­rint járja végig a megye útjait. Azt ellenőrzi, hogy állapotuk megfelel-e az úttörvény elő­írásainak, kielégítik-e a forga­lombiztonsági és útesztétikai követelményeket. A KPM kezelésében csak­nem 30 ezer, míg a tanácsok kezelésében 70 ezer kilométer hosszú közúthálózat van. Az összforgalom 75 százaléka az előbbieken bonyolídik le. A következő években a forgalom további növekedésére lehet számítani. Jelenleg az ország­utakon 300 ezer személygép­kocsi, 100 ezer busz és 160 ezer tehergépkocsi közlekedik, de 1985-re csak a személygép­kocsik száma eléri a másfél milliót. A forgalom gyors növekedé­se a közutak fokozottabb igényi .‘vételével jár együtt. A karbantartás elmulasztása, az utak minőségének romlása — Kincses Tibornak, a KPM ka­posvári Közúti Igazgatósága főmérnökének becslése szerint — mintegy 4—5 milliárd fo­rint rejtett költséget jelent. Somogy közúthálózatának hossza 1630 kilométer, amely­ből 400 kilométer a főközleke­dési út. Ez utóbbiak kétjegyű számokkal vannak jelezve, az első szám mind:g hatos. En­nek magyarázata az, hogy a 6-os és a 7-es országos főköz lekedési utak által határolt te rületen vannak. Kincses Tibor évente két­szer végigmegy Somogy ösz- szes, a KPM kezelésében levő útján. Hatalmas térképet terít act a térdén, amelyen zöld és Néha nem látni az aszfaltot (Itbejárás piros színnel van bejelölve a már ellenőrzött szakasz. So­mogybán ma minden község be van kötve az országos út­hálózatba. Összesen 15 év kel­lett ahhoz, hogy a csaknem 60 bekötő út elkészüljön. Az újabb előírások szerint nem­csak a községek, hanem min­den olyan lakott hely bekötő útját el kell készíteni, ahol kétszáznál többen laknak. (1972-ben ezért kötötték be László-majort és Gyóta-pusz- tát.) A kaposvári Közúti Igaz­gatóság 1972-ben összesen 180 millió forintot fordított út­fenntartásra, korszerűsítésre, bekötőút-építésre és más, út­építéssel kapcsolatos kiadások­ra. A nagy munka és a magas költségek természetessé teszik, hogy a Közúti Igazgatóságon dolgozók szinte a magukénak érzik a megye útjait. Aggód­nak az állapotukért, szidják azokat, akik nyomán sárten­ger, kidőlt széljelző kövek ma­radnak. Az útburkolatban le­vő bitument ugyanis csak két anyag oldja: a kőolaj könnyű párlatai (például a benzin) és a sár. Ezért is káros a vonta­tók által a közútra vastagon 'elhordott réteg. Várdán pél­dául nem látszik az aszfaltbur­kolat a sártól (a helyi tsz fi­gyelmébe ajánljuk!), s a 68-as út Balatonújlakon átvezető szakasza ugyancsak vastagon sáros. Általános tapasztalat, bogy a községi tanácsok, tsz-ek elhanyagolják az útpadkát, nem veszik figyelembe a for­galombiztonsági követelmé­nyeket. A balesetveszélyt je­lentő sárfelhordás is ennek a jele. A BIZTONSÁGOS közleke­dés feltételeit szolgálják,a bur­kolatjelek, a szélességjelző kö­vekre ragasztott fényvisszave­rők, az ugyancsak fényvissza­verő közlekedési táblák. Az importból beszerzett fólia drá­ga, mégis sokan megpróbálják levakarni, pedig ezt nem lehet. Számtalan ilyen új anyaggal festett táblán, a széljelzők fényvisszaverő fóliáján látha­tók a kísérletezők bicskakapa- rásanak nyomai. Ráadásul nem is tudnák mire használni. Kincses Tibor útközben ál­landóan jegyzetel. Somogysi- monyi előtt egy hatalmas fa­rönk hever az úttesten. Megál­lunk, ledobjuk. Ezt az is meg­tehette volna, aki felelőtlenül otthagyta. A 7-es úton, a 176.6 kilométernél levő híd jobb ol­dali rácsának nekimentek, megrongálódott. Ugyanezt a hibát felfedeztük Tapsony előtt is. Nagy munkák várnak a KPM kaposvári Közúti Igazga- *óságára 1973-ban is. Ebben a? ívben elkészült a Balatonlel- lére vezető 67-es út. Olyan mi­nőségű burkolatot kapott, hogy elvileg a 200 kilométeres órán­kénti sebességet is megengedi. Űj burkolatot kap a Dombóvár —Kaposvár közötti 30 kilomé­ter hosszú szakasz is. 35 millió toriatba kerül. 2—3 éven belül a Kaposvár—Nagykanizsa kö­zötti 61-es és a bares—bala- tonkeresztúri 68-as utat is új burkolat fogja borítani. Kilo­méterenként 1000—1200 tonna aszfaltot terítenek rajta szét. Az összes költség mintegy 300 millió forint. Az 1600 kilométer hosszú so­mogyi utakra mindössze 150 útőr vigyáz., Egy-egy brigád 7—8 emberből áll, a rájuk ju­tó útszakasz hossza körülbelül 100 kilométer. Kevesen van­nak. Évente ß—8-szor kaszál­ják az útpadkát, festik a szél­jelző köveket. A megyében négy útmesterség van, ezek sa­ját hatáskörükben gondoskod­nak többek között a burkolati jelek évenkénti ötszöri festé­séről. Újabban egy francia gyártmányú festéket használ­nak. Alapanyaga műanyag, gyorsan dermed, ezért külön gépet kellett hozzá beszerezni. Tartósabb, mint a korábbiak, fényvisszaverő. EGÉSZ NAPOS utunk során többször érintettük a megye­határt. A kocsi megfordult, az­tán irány a következő szakasz. Kincses Tibor főmérnök note­szében szaporodtak a följegy­zések. Melyik községi tanácsot kell figyelmeztetni az átkelő­szakasz rendbehozásóra, hol dőltek ki az útjelző kövek, hol kopott a festék, az előírásnak megfelelően rakták-e ki a hó­fogó rácsokat. Ennek a sokol­dalú gondoskodásnak köszön­hető, hogy a KPM-nél elége­dettek a somogyiak eredmé­nyeivel, munkájukkal. És az is, hogy megyénk úthálózatá­nak minősége jobb, mint a szomszédoké, mint az országos átlag. MésMitm AttUv Sterpák Sándor, az igazga­tó megköszörülte a torkát, és érces hangon felkiáltott: — Megkérem a kedves szü­lőket, hogy foglaljanak he­lyet. Azért kérettem Önöket, hogy gyermekeik eredmé­nyeiről és hibáiról elbeszél­gessünk. Mint a Timsó- és Petárdagyár vezetője, szüksé­gesnek tartottam, hogy ta­nácskozzam dolgozóink szü­leivel ... Kísérletképpen egy kis üzemrész hozzátartozóit kérettem ide. Hasznosnak tartom, ha tudomást szerez­nek gyermeküknek a munká­hoz való viszonyáról, miként annak idején is érdeklődtek az iskolában a tanulásban való előrehaladásuk iránt... Meggyőződésem, ha összejö­vetelünk után odahaza kézbe veszik gyerekeiket, gyá­runk is jobb eredményt, tud majd felmutatni... Dobosz­lói Dezső édesapja vagy édesanyja itt van? — Tessék, igazgató úr — emelkedett föl egy hetven év körüli nénike. — Kérem szépen, a gyerek egész rendesen dolgozik a présgépnél. Talán egy kicsit szeleburdi, kapkodó. A bal­esetvédelmi előírásokat nem szívesen tartja be. De egyéb­ként nincs ellene panasz. — Köszönöm, majd megmo­som odahaza a fejét — ült vissza a helyére az aggódó édesanya. — Canki Károly családjából van itt valaki? — tette fel a kérdést az igazgató. — A felesége vagyok — állt föl egy fiatalasszony. — A férjem szülei Cinkotán lak­nak, ezért én képviselem őket. — Asszonyom, a férje mint művezető dolgozat nálunk. Tehát jó példával kellene elől járnia ... Főleg a modora ellen van kifogásunk. Minő­síthetetlen hangot használ a női beosztottakkal. Úgy lát­szik, a kedves férjének nem volt gyerekszobája ... — Igen. Kellett a pénz. Ki­adták albérletbe. — Kérem, próbálja Károlyt otthon megnevelni, mert azt a durva hangot a dolgozók jogosan kifogásolják ... Kle- csányi Zsolt hozzátartozója itt van? — Mi van a fiammal? ösz- szetöröm, ha megint rossz fát tett a tűzre! — átkozódott piros képpel egy bácsi. — Itt valóban bajok vannak — ráncolta homlokát az igaz­gató. — Klecsányi Zsplt rosz- szul, figyelmetlenül dolgozik és már kétszer mulasztott igazolatlanul. — Rettenetes! A gazember mindig úgy indul el hazulról, hogy munkába megy. Fogal­mam sincs hol tölti a délelőt- töket... Na. csak menjek ha­za! Majd adok én neki! — A testi fenyítéssel nem sokat érünk. Ajánlanám a kedvezmény elvonást. — Ügy van! Két hétig nem engedem ki a lóversenyre. — A többi hozzátartozó tá­volmaradása miatt most be­fejezzük a szülői értekezle­tet. Reméljük, hogy a mun­kahely vezetőinek és a dol­gozók hozzátartozóinak szo­ros együttműködése hamaro­san szén eredményieket mutat fel a Timsó- és Pefá~dagyár- ban... Köszönöm szíves megjelenésüket. Galambos Szilveszter SoiTlógy i NéplapI 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom