Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

Védjük meg elveinket! szocializmus és a ka- i rovására írják. Pedig.az más, mint az ellenőrzés, oitalizmus eszméjének küzdel­me nemcsak világméretekben folyik. A marxista és antimar- xista nézetek nap mint nap összecsapnak nálunk is, a kü­lönböző munkahelyeken, a társadalmi és termelési gya­korlat minden területén. Ép­pen ezért a kommunistáknak mindenütt kötelességük a mar­xizmus—leninizmus tisztasá­gának óvása, a párt politiká­jának védelme. Természetesen ahhoz, hogy a párttagok és a tőmegszerve­nem a fe­lelősségre vonás hiányának a következménye. Az alapszer­vezetben dolgozó kommunis­ták, tömegszervezeti aktivisták feladata ilyenkor nem az, hogy megvédjék, kicsinyíteni vagy leplezni próbálják a hibákat, hanem az, hogy megkeressék a i hanyagság, a felelőtlenség i okait, és mielőbb megszüntes- ; sék azokat. i Az ellenséges nézetekkel ] szemben a leghatásosabb érv ; a helyes gyakorlat. A szópár­bajban egyik ember mégcáfol­zefci aktivisták szembeszállhas- j hatja a mások nézeteit, de' ez- sanak az ellenséges vagy téves zéí az ellenséges ideológia nem nézetekkel, tudru kell. ki ho- toVgbb terjesztik. Csakis a gyan támad, milyen eszközök- j marxizmus helyes gyakorlata, kel tor a párt politikája ellen, és milyen módon lehet a ká­ros törekvéseket, a tőlünk ide­gen eszmék hatását leküzdeni. Az első, amivel tisztában kell lennünk, hogy a minden­napok gyakorlatában általá­ban nem tudatos ellenséggel állunk szemben. A téves néze­tek hirdetőd rendszerint jóhi­szemű, félrevezetett, vagy fer­dén látó emberek, akiket meg­tévesztenek a gyakorlati be­nyomások, vagy hatással van rájuk a burzsoá propaganda. Ezért a harc nem ellenük, ha­nem téves nézeteik ellen fo­lyik, Napjainkban különösen két területen támadnak bennün­helyes alkalmazása az, amely véglegesen rácáfol minden té­ves nézetre, amely megsemmi­sítheti a vele szemben álló ideológiai hatásokat. Elveink védelmének másik frontján — a kapitalizmussal való összehasonlitgatásban — sem lehetünk megalkuvók. An­nál kevésbé, mert ha reálisan, igazságosam vetjük össze hely­zetünket, akkor minden terü­leten kibírjuk az összehasonlí­tást. Csodálattal állunk meg a nyugati gépkocsik előtt. Az | angol, francia, német gépkocsi- gyártásnak százéves múltja van. A mi autóbusz- és mo- torvagpngyártásunk alig né- | hány évtizedre tekint vissza, két: 1, A szocializmus építése j mégsem kell miatta, szégyen­során jelentkező hibákat, el- > keznünk az összehasonlításnál. lentmondásokat a rendszer lé­nyegéből fakadónak tüntetik feL 2. Eredményeinket a leg­fejlettebb kapitalista országok gazdasági, technikai eredmé­nyeivel hasonlítják össze, s eb­ből vonnak le elmarasztaló kö­vetkeztetéseket Hogyan jelentkezik ez a tá­madás az első problémakörrel kapcsolatban? Ha valahol a szocialista elveknek ellentmon­dó esetet, tényt látnak, nyom­csaknem a háromszorosát ke­resi, mint a magyar munkás í Budapesten egy modem há- römszohás, összkomfortos lakás bére, rezsije maximum 1000 fo- | rint. ‘Párizsban 1200 frank (az­az mintegy 6500 forint). Egy | átlagkeresetetű francia mun-1 kás legföljebb álmodhat mo- j dem háromszobás,, összkom­fortos lakásról, de nem lakhat j benne.. Egy kiló marhahús ná- ! lünk 30—35 forint, Francjaor- ; szágban 30—22 frank (110— 120 forint). A többit nem so- j roljuk. A ruha olcsóbb, a cipő nem. Tessék beosztani a kere- j setét. Párizs csillog. Párizs csodá­latos. A mi turistáink elámul- nak a gyönyörtől, ha meglát­ják. Csali éppen azt nem ve­szik észre, hogy a fény, a pompa, a csillogás nem a mun­kásoké. Budapesten kisebb a fény és a pompa, mint Londonban, Pá­rizsban vagy Rómában. De a külvárosban ugyanúgy öltöz­nék és ugyanúgy étkeznek az emberek, mint a belvárosban. Ami szép és jó, az nem egye­seké, nem a kiváltságosaké, hanem mindinkább minden­kié! Nem is szólva a társadalmi életről: a mi közösségünkről, és a kapitalista társadalomról. Nálunk a munkásnak — bár­milyen kicsi is — elhallik a I Veteránok a kaposvári pártbizottságon Ürömmel, szívesen ff dolgozunk a városért ff Idős, a immkásmoagalombaJn hosszú idő óta tevékenykedő, többségükben már nyugdíjas kommunistákat láttak vendé­hangja az igazgatóig. Ha kell, gül tegnap délelőtt a Kapós­ban föl teszik a kérdést: »-Ez a szocializmus?-“ És a mi agitá- j behoznunk húsz év alatt, toraink ilyenkor nem egy esetben tehetetlenül hallgat­nak, ahelyett, hogy őszintén megmondanák: »-Nem, ez nem a szocializmus, ez néhány em­bernek, esetleg egy rossz veze­tőnek a hibás cselekedetéből fakad, | Mennyivel kisebb az érde- | műnk? Az amerikai mezőgazdaság gépesítése a múlt század végén kezdődött. A mienk 1950-ben. Az angolok a televíziózást az 1920-as évek végén, mi az 1950-es évek végén kezdtük. A fejlett kapitalista államokban a háztartások gépesítése a századforduló idején kezdődött, nálunk 1950-ben. Milyen versenyfutás ez? Száz évet és ötvenet kellett Le j vagyunk maradva? Le! De j mennyivel? Néhány évvel? Ki futott jobban? Van nekünk szégyenkeznivalónk? Életszínvonal? Lássuk. Egy francia munkás 1200 frank. A magyar munká­sé 2300 forint A frank értéke megmondhatja, a magáét bár­kinek. Elmehet igazával a já­ráshoz, a megyéhez, bármelyik központi állami vagy párt­szervhez. Nyugaton a gyártu­lajdonos -döntése ellen nincs fellebbezés! A.tőke érdeke a döntő. Lehet ellene tiltakozni, tüntetni,, sztrájkolni, de a ha­talom az övé. Minderre rá lehet mutat­ni, ki lehet fejteni, meg lehet világítani. A kommunisták ne féljenek ‘az ilyen vitáktól. Áll­janak ki bárhol, bármikor, bárkivel szemben, nem ma­radnak alul. Ézabö Sándor vári Városi Pártbizottságom. Ott voltak Somogyi Pál, Tát­rai András, Orosi Gyula, Ros­tás Károly és mások. Somogyi József első titkár köszöntötte a vendégeket, is­mertette, milyen céllal hívta Ezután Csffipó Sándor, a- pártbizottság titkára részlete­sen ismertette, miként kíván­ják elérni, hogy Kaposvár és a megye minden lakója ré­szese legyen ennek az ünnep­ségsorozatnak. — Olyan közhangulatot aka­runk kialakítani, amelyben minden kaposvári kötelességé­nek kell érezze a város szé­pítésén, gázdagításán való meg elvtársi, baráti találkozó- j munkálkodást — mondta tőb- ra a tapasztalt kommunistá- : bek között. Bemutatta az új kát, a városi pártbizottság. El- j városcímert, majd közvetlen ; beszélgetésre került sor. Sok érdekes tanács és ja­vaslat hangzott el. Mindezek bizonyítják: a veteránok — sósorban a Kaposvár várossá nyilvánításának százéves év­fordulójára való készülődés­ről, majd pedig a Szovjetunió megalakulása 50. nak alkalmából évfordulója- [ azok is, alkik már nyugdíjban rendezendő j vannak — ismerik Kaposvár ünnepségekről adott tájékozta- j helyzetét, figyelemmel kísérik tást !a fejlődést jelző változásokat. Mautner József, Róna Im- réné, Kelemen József, Kiss Dénes, Bodor Ferenc, Boór István, Galina, János, Szabó András, Dezső József és a többiek is nagy szeretettel szóltak városunkról. — Örömmel, szívesen mun­kálkodunk mi is a. fejlőóés, az előrehaladás érdekében ■— ígérte meg társai nevében Szabó Gábor és Gellért Imre. Elvtársi, baráti hangulatban zajlott le a találkozó, ahol nem feledkeztek meg Boór István, Galina János, Somogyi János névnapjáról sem; meleg szívvel köszöntötték őket a város vezetői és a veterántár- sak is. A találkozó — amelynek több éves hagyománya van már Kaposváron — Somogyi Jó­zsef zárszavával ért véget Á Ész-tagak kötelező kölcsönös nyugdíj biztosításának módosításáról Egyesek, ha hanyagságot, fe- j öt és felszerese a forint erté- lelőtienséget látnak, azt is ’ kének. Ha a kereseteket össze- nyomban a szocialista rendszer 1 hasonlítjuk, a francia munkás Növényvédelmi tájékoztató Az üvegházi növények fonáíféreg-fertőzMtsége MINT ISMERETES, a mun­kaviszony alapján nyugdíja­zott dolgozók abban az eset­ben, ha a nyugdíjazást köve­tően ismét munkaviszonyba átlagkeresete j lépnek és így tovább ún. szol­gálati időt szereznek, kérhe­tik nyugdíjuk kiegészítését, il­letőleg átcserélését. A terme­lőszövetkezeti tagokra ezeket a rendelkezéseket ez ideig nem lehetett alkalmazni. A most megjelent rendelkezések értelmében a termelőszövet­kezeti tag is kérheti nyugdíjé­korlátozottan folyósítják. A | díj megállapításánál figyelem­bejelentést a hónap 8. napjáig kell megtenni, mert az ezt kö­vetően történt bejelentést már csak a következő hónaptól ve­szik figyelembe. Ha így a nyugdíjas termé­be vett nyugdíjévek szerinti j 780 forint lesz. százalékos mértékben állapít­ják meg. Ha a nyugdíjas a 36 hónap alatt a nyugdíj folyósítását szüneteltette, akkor a nyugdíj 33 százalékának megfelelői 660 forint összegben állapítják meg. Akkor pedig, ha a nyug­díj folyósítása szünetelt a 36 hónap alatt, a nyugdíj száza­lékos mértéke az előbbi 33 százalék helyett 39 százalékra ! emelkedik, és így ■ a nyugdíj lőszövetkezeti tag legalább * újabb megállapításánál a ko­egy nyugdíjévét szerez, akkor a munka abbahagyása után j kérelmére a nyugdíját módo­sítani kell. Ennék során a | nyugdíjat az alapul vett át- j lag jövedelem figyelembevé­I rabban már figyelembe vett nyugdíjévekhez a 3 újabb nyugdíjévét (36 hónapot) is hozzá kell számítani, és a nyugdíj összegét az újabb 36 havi jövedelem, valamint az nak fölemelését, illetőleg át- j vetően’szerzett újabb nyugdíj | telével, de a nyugdíjazást kö- j ,-gy megállapított teljes nyug­i cserélését abban az esetben, ha nyugdíjazását követően is­mét munkába lép. A mikroszkopikus rejtett életmódú bacs-fonálférgek elsősorban j a hajtatott zöldség-, valamint j az üvegházi dísznövényeken okozhatnak tetemes kárt. Az ellenük való védekezést nehe­zíti a különféle növényvédő szerekkel, valamint a kedve­zőtlen környezeti tényezőkkel szembeni nagyfokú ellenálló­ságuk. Leggyakrabban a haj­tatott paradicsomon, uborkán és paprikán, ezeken kívül a ciklámenen és a begón ián ká­rosítanak. A növények gyöke­rein különböző méretű és for­májú megvastagodásokat, gu­ba csókát okoznak, ezáltal a tápanyagszállítást akadályoz­zák, késleltetik a virágzást és a termésérést. A termés meny- nyisége csökken. Súlyos ese­tekben a növények elpusztul­nak. A fertőzés a talajból indul ki. A kikéit lárváit a gyökérbe hatolnak, ahol óriás sejtek képződését okozzák, ezekből áll a gubacs. A kártevő ellen vetésforgóval nem lehet vé­dekezni. Az üvegház talaját gőzölésnél kell fertőtleníteni: a fertőzött talajt 20 percig 90 fok fölötti hőfokon tartjuk, így a benne található tojások és lárvák riptiSáriilcak. A méretű, I szerszámokat, növényaszta- eyökérgu- lókat, ágyáskeretakeí 2—f szá- zalékos formalin oldatos le­mosással, a szaporítöládákat és cserepeket forrázással vagy kiégetéssel fertőtlenítjük. A gyümölcsfarák, melynek kórokozó gombái alma-, kör­te- és diófákat fertőznek (el­sősorban sebzéseken keresz­tül), különösen a házikertek­ben jelentős. A változó nagy­ságú sejtburjánzások, rákos daganatok a gyümölcsfát le­gyengítik, és az idő előtt el­pusztul. A tél folyamán, ami­kor a nedvkerfngés és a nö­vekedés szünetel, a fa nem tud lépést tartani a gomba növekedésével; a kórokozó fe­lülkerekedik, és egészen a fás részig hatol. Az így keletkező nyűt rákos sebek hatására a sebek fölötti rész elszárad vagy letöredezik. Fagymentes na­pokon a rákos sebeket éles Fölemelés és átcserélés Az új jogszabályok a mun­! évek beszámításával, a nyug- I díj skála szerint járó maga- ! sabb százalékos mértékben I állapítják meg. Például az a díjbiztosítási idő figyelembe- j vételével kell megállapítani. Ha a nyugdíjat például 1600 j forintos átlagjövedelem es 10 | nyugdíjév alapján havi 528 isz-tag, aki 2000 forintos át- | forintban állapították meg, és ; lagjövedelem alapján 14 nyug- , . i dijév betudásával a skála sze­kaba lepő nyugdíjas termelő- I rinti 41 százaléknak megfele­szövetkezeti tagok részére biz­tosítják a nyugdíj növelését (a. nyugdíj mértékének újbóli megállapítását) és a nyugdíj átcserélését. Ki kérheti nyugdíjának a növelését? Ezzel a lehetőséggel az a nyugdíjas tsz-tag élhet, aki a nyugdíjazást követően a ter­melőszövetkezetben végzett munkájával újabb nyugdíjévét vagy nyugdíjéveket szerez; ha újabb munkába lépésének ide­jére a nyugdíj folyósítását szünetelteti, a rokkantsági nyugdíjas pedig annak korlá­tozott összegben történő folyó­sítását kéri. A nyugdíj növelésének te­hát egyik lényeges előfeltéte­le a nyugdíjazást követően megszerzett legalább egy nyugdíjév. Az utóbbit nyug- díjhőnapokkal is meg lehet szerezni. Nyugdíjhónapnak számít a férfi tsz-tagok eseté­ben a havi 13, a női tsz-tagok késsel síma metszlappal ki \ esetében pedig a 8 tízórás kell vágni. A gyümölcsfa» ta­lálható valamennyi rákos se­bet távolítsuk éL A megtisztí­tott részeket fabalzsaimmal /agy oltóviasszal gondosan be kell kenni, hogy a nyitott se­beken át újabb fertőzés ne érhesse a fát A kivágott be­teg aeagekef. e>L munkanap teljesítése. A nyugdíj növelésének má­sik feltétele pedig, mint már említettük, a munkába lépés idejére történő nyugdíj folyó­sításának a szüneteltetése. A nyugdíj szüneteltetését a. fo­lyósító szervtől kell kérni. ,A bejelentés alapján a nyugdíj folyósítását ssúneteltÉtik. a nyugdíjat pedig lő ■ 820 forint nyugdíjhan ré­szesült, és a nyugdíjazását kö­vetően további két nyugdíj­évét szerzett, a ikorábbi — te­hát a 2000 forintos — átlagjö­vedelem 45 százalékának meg­felelő 900 forint nyugdíjban részesülhet Az a tsz-tag is kérheti a nyugdíj százalékos mértek | szerinti növelését, akinek í nyugdíját a dolgozók társada- | lombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések (ipari | nyugdíj), vagy a kisiparosok I kötelező kölcsönös nyugdíj­biztosítási rendszerében álla­pították meg. E vonatkozásban a százalékos növelés mértéke minden megszerzett nyugdíjév után 1,5 százalék. Ki kérheti a nyugdíj átcserélését ? Az átcserélés! lehetőség csak az öregség: nyugdíjban része­sülő termelőszövetkezeti ta­gakat illeti meg akkor, ha nyugdíjuk megállapítását kö­vetően legalább újabb 36 nyugdíjhónapot szereznek. Ebben az esetben a nyugdíj szüneteltetése az átcserélésnek nem. feltétele. Ilyenkor az át­cserélés során az új nyugdíj -összegét az utolsó 36 nyugdíj- hónap alatt elért átlagjövede­lem al^jáiy a ÜBOBtete m/tig­a nyugdíjas az újabb 36 nyug­díjhónap alatt havi 2000 fo­rintos átlagjövedelmet ért el, az új nyugdíját a 2000 forint A NYUGDÍJNAK a fentiek szerinti átcserélését az. is kér­heti, akinek a nyugdíját a tsz nyugdíjtörvény alapján álla­pították kneg, de ezt követően nem termelőszövetkezeti tag­ként, hanem egyéb munkavi­szony keretében végez leg­alább 36 havi munkát. Kérhe­ti az öregségi nyugdíja átcse­rélését az is, akinek öregségi .nyugdíját a dolgozók társada­lombiztosításáról szóló ren­delkezések, vagy kisipari nyugdíj-biztosítás alapján álla­pították meg, de ennék is elő­feltétele a 36 nyugdíj hónap megszerzése. Ebben az eset­ben a nyugdíj újbóli megálla­pítását csak a 65. (nőknél 60.) életév betöltésekor lehet kér­ni Dr. Sz. L Biztató jelek a szarvasmarha-tenyésztésien >-A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- programnak, az eddigi intéz­kedéseknek már jelentkeznek az első eredményei« — olvas­tuk tegnap Szilágyi Sándor­nak, a MÉM Közgazdasági fő­osztályvezetőjének nyilatko­zatában. Az országos értéke­léshez odakívánkozik a kér­dés: mennyiben és hogyan vo­natkoznak Somogyra az álta­lános megállapítások. Az év végi, számszerű adat még nem áll rendelkezésre, de a június végi fölmérés tá­nyérból bízvást lehet követ­keztetni. A szarvasmarha- program megvalósítása hosz- scabb időt vesz igénybe, ám az első döntő lépes, az idei év fontos feladata volt megál­lítani az állomány csökkené­sét, mely■ a korábbi időket jel­lemezte. Az országos általános megállapítás, hogy előrelátha­tóan sikerűi azt a feladatot teljesíteni, vonatkozik a mi megyénkre is. Termelóssövet­.-e-A-A n kö*» ez év éiSŐ StuÁ- [ ben mintegy ezerhatszázzal nőtt a szarvasmarha-állomány, ezen belül — mérsékelten —■ mintegy száznegyvennel emel­kedett a tehénállomány is. Mindenképpen biztató jel ez, kivált, ha hozzátesszük, hogy szaporodott a vemhesüszó- és az üszőállomány is. Ez a kö­rülmény a további fejlődésre, az állomány növekedésére wtaL A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére irányuló törek­véssel, az erre vonatkozó ter­vek kidolgozásával , számos nagyüzemünkben találkozha­tunk. Érthető, hiszen ahogy a főosztályvezető is hangsúlyoz­ta, az elmúlt időszakban ab­szolút mértékben és viszony­lagosan is javult az ágazat jö­vedelmezősége, a hozott in­tézkedések jó hatást váltották ki a s/z/t —va <.m a tti q fj* rió gaz­daságokban. Somogyi Néplap] 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom