Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
(J)w'iz.al tíli dió at 1. PACO RAB AKNE: Balra: eportegyüttes steppelt anyag- különlegességből, műszőrmével díszítve. Jobbra: blúzkabát és pantalló — steppelt, vízhatlan pamutszöve tból, szintén műszőrme díszítéssel. Sapka helyett ötletes fülvédőt is terveztek hozzá kiegészítésként. 2. COÜRREGES: Blúzkabét és melles szoknya, zlpzáros zsebbel, ekrü-színű steppelt pamutszövetből. íme, a nadrágos változataié az előző szabásmegoldásnak. 3. PATOU: A réteges öltözködés praktikus képviselője ej a négyrészes együttes. Bézsfehér színösszeállítású, rakott chevron-szoknya, gyapjúvá- szom ingblúz és jerseykabót meg narancsszínű, 3/4-es gyapjú posztókabát. Meleg, kötött sapka a csinos kiegészítője. Kovács Mária Bltízkabát és melles szoknya, nadrágos változattal. GYERMEKEKNEK 'Színes vízből - tej Ha hitetlenkedtek, próbáljátok ki magatok is, hogyan lehet színes vízből tejet »készíteni«. A »bűvészkedéshez« hét kis pohárra van szükség. Mindegyikbe egyenlő meny- nyiségú vizet kell tenni, ebben föl kell oldani egyenlő nagyságú festékdarabokat a következő színekből: sárga, narancssárga, kék, ibolyakék, indigókék, zöld és piros. Ha feloldódott a festék, egy üvegbe töltjük mind a hét kis pohár tartalmát. (Ha a kísérletet több gyeSomogyi Néplap rek végignézi, meg lehet tőlük kérdezni, hogy véleményük szerint milyen színű lesz . az összetöltés után az üvegben levő folyadék. Bizonyára sokféle vélemény elhangzik, de a valóságot nehezen találják el.) Az üvegbe ugyanis az ösz- szetöltés után fehér, tejszerű folyadék keletkézig. A magyarázata is egyszerű ennek a »bűvészkedésnek«. A fehér szín egyesíti magában ezt a hét színt, illetve a fehér ebből a hét színből tevődik össze. Próbáljátok ki! Praktikus együttes. SZERVEZETÜNK MOTOR/A 0 deter,i'iíc kcvc'Jxnrcnyei Receptek GESZTENYÉS SÜTEMÉNY Hét deka lisztből, 7 deka vajból, 9 deka cukorból, 3 tojás sárgájából, a 3 tojás keményre vert habjából tésztát gyúrunk. Kikent, kilisztezett tepsiben ri)egsütjük. Krémje: 35 delta áttört gesztenyét, 20 deka vajjal, 30 deka cukorral, 2 evőkanál rummal jól kikeverjük, s a tésztára kenjük. Kifagyasztjuk, majd szeletekre vágjuk. Egy másik elkészítési mód: Nyolc tojássárgáját kikeverünk 15 dkg porcukorral, 15 dkg liszttel, majd hozzáadjuk a habbá vert fehérjét. Kivajazott tepsiben megsütjük. Egy szalvétát porcukorral meghintünk, arra borítjuk a süteményt, megkenjük rumos gesztenyepürével, és tekercs formára hajtogatjuk. A tetejét csokoládémázzal bevonjuk, tejszínhabbal tálaljuk. MELEG SZENDVICS Zsúrkenyeret felszeleteljük, megvajazzuk, megkenjük a következő kenővel: 10 dkg kolbászt, 10 dkg sonkát, 20 dkg párisit vagy krinolint, 2 db keménytojást, 5 dkg ösz- szevágott füstölt szalonnát kétszer átdaráljuk. Minden kenyérszeletre a kenő tetejére teszünk még egy kemény- tojáskarikát és vékony sajtszeletekkel beborítjuk. Megzsírozott sütőlapra tesszük, és megsütjük. Az élvezeti szerek közüli hazánkban a legelterjedtebb kétségtelenül a dohányzás. Elterjedését nagyban elősegíti, hogy a dohány élvezetét a felnőttek részére társadalmilag sehol sem tiltják. Bár az iskolákban tilos a dohányzás, a rászokás — sajnos — már egyre fiatalabb korban kezdődik. 1970-es adatok szerint Magyarországon a tanulók 40 százaléka 19 éves korában már dohányzott A felnőtt férfiaknak több mint 70 százaléka, a nőknek 30 százaléka dohányos. A dohányzás — szemben az alkoholizmussal — nem befolyásolja cselekedeteinket, bár közvetve — például a vezetés közben rágyújtó gépkocsivezető vagy a gyúlékony anyag mellett eldobott égő cigaretta — több alkalommal okozott már balesetet, komoly anyagi kárt. A dohányzásra való rászo- kásban sok az olyan tényező, mely az emberek közti kapcsolatra vezethető vissza. Erősen dohányzó közösségben nagyobb a veszély, hiszen a kínálás visszautasítása nem mindig sikerül, és az első szippantások élménye eldöntheti, hogy dohányos lesz-e valakiből. Ismerkedés után a társalgás elindítása gyakran azzal kezdődik, hogy valaki körbe kínál a cigarettartárcá- jából. Ideges emberek köny- nyebben rászoknak (a mértéktelenül dohányzók többsége közülük kerül ki), s a nőik egy része is helytelenül, fogyasztószernek gondolva nyúl először a cigarettáihoz. A dohányban a fajtától, a pácolás és a kikészítés módjától függő mennyiségben nikotin van. Ez megy át a cigaretta, szivar és pipa füstjébe, s szüli azokat a kellemes érzéseket, ami miatt a dohányzásra olyan könnyű rászokni és olyan nehéz leszokni róla, o OTTHON CSALÁD de ugyanakkor a leghatás sabb méreg is ez a dohány füstjében. A mérgeket az egyik ember jobban bírja, mint a másik, s ennek az egyéni tényezőnek — különösen a dohányzás szempontjából — feltűnően nady a szerepe. Van, aki' egész nap dohányzik anélkül, hogy megártana, és van, akinek már kér-három cigaretta megárt. A fiatalok rosszul, a gyermekek, öreg emberek, különösen pedig a szívbajosok a legrosszabbul viselik el. A nikotin részben a nyálban oldva, részben a légutakon keresztül felszívódva jut a szervezetbe. A régebben divatos burnótszippantáskor az orr nyálkahártyájáról szívódott fel. Kezdő dohányoson mindig enyhe nikotinmérgezés tünetei jelentkeznek, s ez hányingerben, hányásban, gyomorfájásban, szédülésben, rossz közérzetben nyilvánul meg. Az ismételt rágyújtások során — mivel a szervezet hozzászokik a méreghez — ezek a kellemetlen tünetek elmúlnak, s előtérbe kerül a nikotinéhség. (A már dohányos ember kívánja a cigarettát!) Ebben az állapotban kétségtelenül van a nikotinnak bizonyos serkentő hatása, ugyanis a fáradtság érzését elnyomja, élénkít, elősegíti az ébrenlétet, a szellemi teljesítőképességet így fokozza, az ideges embert nyugtatja. Nem lehet kétséges, hogy a dohányzás folytatásában ezeknek a hatásoknak döntő szerepük van. Egészséges embernél a mértéktelen dohányzás következtében állandósulhatnak a nikotinmérgezés enyhe tünetei. A fogakon lerakódó nikotin elősegíti a fogszúvasodást, fogínysorvadást. A dohányfüst pedig a légutak nyálkahártyáját izgatva állandó köhögést okoz. A nikotin a gyomorban idült hurutot idéz elő, s ez étvágytalanságban nyilvánul meg. Olyan betegség, amelyet közvetlenül a dohányzás okozna, nincs (bár erős dohányosokon ritkán előfordul az úgynevezett dohánylevél-túlérzékenység). Ezzel szemben sokféle betegség van, amelyben a dohányzás kifejezetten rontja a beteg állapotát Az idült hörghurutban, tüdőtágu- lásban szenvedőknél a légutak nyálkahártyájának természetes ellenállását csökkenti, s így gyulladásos betegségek könnyebben alakulnak ki, a fekélybetegek gyomorhurutját, fekélyfájdalmát pedig foM ilyen meleg legyen a szoba? Jó mikroklíma — fc közérzet! Milyennek kell lennie télen a szobalevegő hőmérsékletének és páratartalmának (ezt hívják egyébként mikroklímának), hogy az ott élő gyermek és felnőtt egyaránt jól érezze magát? A közegészségtannal foglalkozó .-szakemberek megfigyelései szerint télen a szobahőmérséklet akkor legelőnyösebb, ha 20—22 C fok között van. A lakásban megszokott könnyű öltözetben ennél a hőmérsékletnél esik legjobban az otthoni pihenés, vagy az otthon végzett szellemi vagy könnyű testi munka, S a civilizált embernek nincs oka, hogy a lakásegészségüggyel foglalkozó szakemberek véleményében kételkedjék. Miképpen lehet azonban ezt az egyenletes hőmérsékletet biztosítani? Az egész lakást egyenletesen fűtő kazán és az egyes szobák, illetve helyiségek légköbméterére méretezett radiátorok tulajdonképpen a legelőnyösebbek. Főképpen akkor, ha automatikus hőszabályozó irányítja a kazán fűtését. Ez a berendezés viszonylag költséges, és éppen ezért kevéssé elterjedt. Elérhető azonban a kívánt egyenletes hőmérséklet fával vagy szénnel fűtött cserépkályhákkal, de olajvagy gáztüzelésű cserép- (avagy nem cserép-) kályhákkal is. Ez utóbbiak esetében egyenletes fűtéssel biztosíthatjuk, hogy a bútorok és a falak hőmérséklete között ne legyen számottevő különbség! Ha az ajtók és az ablakok is tökéletesen zárnak, akkor közvetlenül előttük sem fogunk dideregni és ugyanakkor a kályha mellett izzadni. Éjszakára — leszámítva, ha csecsemő vagy beteg van a háznál — rendszerint nem kell fűteni. A napközben egyenletesen átmelegedett bútorok és falak így is biztosítják, hogy a hőmérséklet reggelre sem süllyed 16—17 C fok alá. Alvásra ez a hőmérséklet sokkal kellemesebb, mint a túlfűtött lakás. És még ilyen körülmények között sincsen szükség a régi, súlyos, nehéz — és nem egyszer verej- tékszagú — dunyhákra. Egy könnyű paplan, szükség esetén pedig még egy vagy két réteg — ugyancsak könnyű — szinte súlytalan takaró egyenletes hőmérsékletet biztosit az ágyban. Faluhelyen, de még Városban sem ment át egészen a köztudatba, hogy az egészséges, jó közérzethez a téli szó- i ba mikroklímájában nemcsak kellő hőmérsékletet, hanem kellő páratartalmat is biztosítani kell. A mi éghajlati viszonyaink -között a meleg évszakokban. amikor nem fűtünk. a külső levegő páratar- talma általában 50 százalékos. Miután az ablakok ilyenkor állandóan nyitva' vannak, a szobalevegő is lényegében 50 i százalékos pára tartalmú. Té- j len azonban gyökeresen változik a helyzet: a külső levegő viszonylagos páratartalma 70—90 százalékra emelkedik ugyan, de a szobalevegőé könnyen esik 30 százalék alá. Ez azért következik be, mert szellőztetéskor a külső levegő a szobában kitágul és páratartalma éppen ezért ugrásszerűen esik. Az ideális, kívánatos 50 százalékos páfatartalmat a locsolt szobanövényekkel vagy a fűtőtestekre, kályhák tetejére helyezett párologtató edényekkel biztosíthatjuk. Ha a szobalevegő száraz, nyálkahártyáink kiszáradnak, és minden legapróbb fertőzéstől megbetegszenek. A kellemesen meleg, kellő páratartalmú, alacsony porsűrűségű lakásban még )nappal, nagy ablakokon át, este megfelelő világítótestekből) kellemes világítás is kell ahhoz, hogy hangulatunk, közérzetünk tökéletes legyen. Az ilyen lakásba öröm bemenni. Az is magától értetődő és természetes azonban, hogy az ilyen szobában piszkos lábbelivel vagy télikabátban tartózkodni nem lehet. A modern, civilizált ember életéhez — lakjon városban vagy falun — hozzá tartozik a téten ls. keltemes lakás mikroklímája, Ehhez a kellemes mikroklímához viszont magának az embernek is alkal- maszkodnia kell. Ur. Sz. A. ózza. Szívünk, érrendszerünk is érzékenyen reagál a nikotinra. A szívműködés szaporább lesz; jellegzetes panasz ilyenkor a rendetlen szívdobogás, a szegycsont mögötti fájdalom, amely már komoly szivkoszorúér-görcs előjele lehet. Magas vérnyomás esetében pedig tovább emeli érgörcsöt okozó hatásával a vérnyomást. Érfalkáro- sító tulajdonsága miatt a nikotin az érelmeszesedésben szenvedők állapotát is súlyosan rontja. Szívbajosoknál a szív munkateljesítményét is rontja a dohányzás. Ez megnyilvánul a gyors kifáradásban, fokozódó nehézlégzésben, gyengeségben. Egészséges, de erősen dohányzó sportolóknál gyakoribb a teljesítményingadozás, a »formahany/tlás«. Erős dohányosok közt lényegesen gyakoribb a heveny szívizomelhalás. Szívbajban, tüdőtágulásban, fekélybetegségben szenvedőknek tehát abba kell hagyniuk a dohányzást, ha azt akarják, hogy betegségük javuljon! Meg kell említeni, hogy a másik ember dohányfüstjének beszivása — -a passzív dohányzás« — ha kisebb mértékben is, de lényegében az aktív dohányzáshoz hasonló hatást vált ki szervezetünkben. Nagy beteganyagon , végzett megfigyelések szerint feltételezhető, hogy a dohányfüst a tüdőrák és gégerák kialakulásában is szerepet játszik. A tengerentúli államokban már régóta, újabban pedig Európában is terjedő kábító- szeres cigaretták okoznak komoly betegséget. (Hazánkban szerencsére ilyen jellegű probléma nincs.) A dohányzás egyébként nem egészséges a terhességben. Angliában hosz- szú éveken át végzett megfigyelések szerint a dohányzó terhes nők újszülöttjei kisebb súlyúak, és körükben magasabb az újszülöttkori halálozás is. Nem kétséges, hogy társadalmunk sokat tehet a mértéktelen dohányzás eilen. Hasznos lenne viszont a cigarettásdobozokon ~a dohányzás káros az egészségre« felírást elhelyezni (ezzel is állandóan felhívni a figyelmet ártalmasságára), és nikotinig cií >zása tehát a »Tike a dohányzás« feliratok értekezleteken, előadásokon. várókban és vasúti kocsikon! A mértékkel űzött dohányzás egészséges középkorú embereknél különösebb problémát nem okoz. De ha meggondoljuk, hogy a nikotin érrendszerünket károsítja, nehéz azt a cigaretta mennyiséget meghatározni, amelyik biztosan nem okoz bajt. A leszokás nehéz: ezért jobb ha el sem kedjük. Dr. Kenderesi Péter szegény cigaretták forgalomba hozása is. Szaporodjanak Tudod-e ■ .. hogy a mai napig ser tudják pontosan, hogy hol é mikor született a sakkjaiéi Egyesek szerint az őshazáj Írország, mások szerin Egyiptom, de vannak, aki dél-amerikai eredetűnek vé lik. A legvalószínűbb feite vés, hogy Északnyugat-Indi a j^ták hazája, és minteg; 1500 évveil ezelőtt kezdték ját szani. Először a figurák harc szekereket, hadi elefántot, lo vasságot, gyalogságot jelképez tek, ezekből lett aztán késöbl a mai bástya, a futó, a ló, : gyalog, a vezér és a király. ... hogy a világ leghosszabl vasútvonala a Transz-szibéria | Vasúti Fővonal. Hossza 930: kilométer. Az expresszvona 166 óra alatt ér egyik végál lomásról a másik végállomásra. ... hogy a világon az első ingaórát Leonardo da Vinci tervezte 1494-ben. ... hogy a Szovjetunióban a reléadókkal együtt összesen 1233 televízióadó működik.
