Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

NÉHÁNY GONDOLAT: A politikai oktatásról Iparszert sertéshústermelés A z idén is több tízezer kommunista és párton kívüli vesz részt a szer­vezett pártoktatásban azért, hogy gyarapítsa politikai is­mereteit, fejlessze tudását. Hasznos, szükséges dolog, hi­szen csali azok a kommunis­sadalmunk egészét érintő ha­tározatát. S ha vizsgáljuk a különböző pártoktatási formák, illetve a foglalkozások tapasztalatait, találhatunk olyan példákat, amelyek jelzik: nem minden kommunista értette meg, s ták képesek erősíteni és vé- I tartja magára nézve kötelező­delmezni a párt eszmei, poll tikai, szervezeti és cselekvési egységét, küzdeni a különbö­ző ellenséges nézetek ellen, akik kellő elméleti tudással rendelkeznek. Kommunistáink számára az, hogy részt vesz-e valamilyen pártoktatási formában, nem elhatározás dolga, erre kötele­zi őket pártunk szervezeti sza­bályzata, amely kimondja: »A párttag kötelessége, hogy sa­játítsa el a marxizmus—leni- nizmust, rendszeresen fejlesz- sze politikai tudását, gyarapít­sa műveltségét.« Erre legjobb módszer a szervezett pártoktatás, ahol a jól felkészült oktatók segítsé­gével, viták során tisztázzák azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják az embereket, s amelyeket esetleg néhányan helytelenül értelmeznek. Napjainkban ennek különö­sen óriási jelentősége van. El­sősorban is kommunistáink kötelessége alaposan megis­merni, helyesen értelmezni és magyarázni, másokkal, a pár­ton kívüliekkel is megértetni, elfogadtatni a Központi Bi­zottság nemrég megjelent, tár­nék a szervezeti szabályzat már idézett pontját. Előfordult olyan eset is, hogy a foglalkozást a hiányzók követendő, elfogadható út az, ha erről időben tájékoztatja a pártszervezet vezetőit, s nem akkor, amikor már a többszöri hiányzásért felelősségre von­ják. Az viszont elfogadhatatlan, hogy valaki azért mellőzi a politikai tanulást, mért fonto­sabbnak tartja a gépjárműve­zetés elsajátítását. A kocsivá­sárlás, a gépjárművezetői tan­folyamra történő jelentkezés nagy száma miatt el kellett j sem megy egyik napról a má- halasztani. Volt olyan is, hogy a hallgatóknak csak alig a fele jelent meg a foglalkozáson. — Feleségem szakmai tan­folyamra jár, s pont azon a napon megy iskolába, amikor részemre politikai foglalkozás van. Sajnos a gyerekek ilyen­kor rám maradnak, ezért kénytelen vagyok a politikai képzést elmulasztani. — Gépkocsit vettem, tanfo­lyamra járok, képtelen vagyok emellett még a politikai tanu­lással, képzéssel járó terheket is vállalni, ezt ugye megértik? Két vélemény, s lehetne még hasonló magyarázkodásokat soi—’-v Mit bizonyítanak ezek? E 'öljáróban él kell azt mondani, hogy bárki­nek jöhetnek közbe olyan családi, munkahelyi problémák, amelyek nem tűr­nek halasztást. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy hozzátarto­zója milyen szakmai oktatásra jelentkezett, s ilyen esetben a síkra, lett volna tehát idő meg­felelően eljárni. Kommunistáink egy része — s ezzel rossz példát mutatnak a szervezett pártoktatásban részt vevő pártonkívülieknek — azt gondolja, hogy csupán tőle függ a politikai oktatásra való jelentkezés, és az is, hogy rendszeresen eljár-e a foglal­kozásokra, vagy pedig, ha akarja, távol marad. feledkeznek arról. iogy a szervezeti sza­bályzat tőlük, minden­kitől megköveteli a pártfe- gvelem következetes betartá­sát, ebben az esetben pedig azt, hogy politikai tudását fej­lessze, tehát a foglalkozásokon rendszeresen és fegyelmezet­ten vegyen részt. Az a kommunista, aki nem így cselekszik, vállalja a kö­vetkezményeket, melyeket a pártfegyelem megsértése maga után von. Szalai László M Négyen a leendőgépészek közül Automatizált, 25 ezer sertés hizlalására alkalmas sertéstelep a Szovjetunióban. Évi 4,5 ezer tonna húst biztosit a népgazdaságnak. I® Négy mai fiatal. Nyurga, iz­mos gyerekek. Növényter­mesztési gépészek lesznek. A Csurgói Mezőgazdasági Szak- mnkásképző Intézetben tanul­nak. Kőfaragó László a har­madik á-bóL Széles arcú — a mosoly nem ritka madár rajta —, bar- jiásszőke "ka­zal“ a fejen. — Rinyaúj- lakról kerül­tem az iskolá­ba. Tizennyol­, can vagyunk a harmadik á-ban. A-t mond­tam, igen. Szerettem a gépe­ket — ez vonzott ide is, mint a mágnes. A szülőfalum szö­vetkezete később szerződést kötött velem. Így aztán ott kezdem majd a szakmát. Itt az iskolában azokat a tantár­gyakat szerettem jobban, me­lyek a gépekkel vannak ösz- szefüggésben. A legnehezebb viszont a növénytermesztés tantárgya. A nyáron már kom­bájnon dolgoztam, !.mint se­gédvezető. Jó volt, állni kellett a sarat. Általában «sűrű gye­rekek« vagyunk. Ez a sok sportolásnak köszönhető. Tratnyek Im­re, az osztály­társa sem "tu- dós bagoly- tí­pus, bár leg­szívesebben egy sarokban olvas a szabad idejében. — Háromfai vagyok. így én is kollégi­umban la­kom. Hatkor van az ébresztő, hét óra negy­ventől az iskolában vagyunk. Akinek a tanulmányi átlaga négyen felül van, az szabadon rendelkezhet a délutánjával mindaddig, amíg nem romlik 'z az átlag. Ha van adás, ak- <or televíziót nézek ebben az dobén, máskor meg olvasok. rernét főképpen. Moziba, könyvtárba is lehet menni. Elég sok lehetőség van a mű­velődésre Csurgón. Böhm János második b-s. Hosszú arcú, kellemes be­szédű gyerek. Munkaruhá­ban van. Gya­ko"*v' !röz.‘ "leptük meg«. —' A csoko- njávisontai szövetkezettől mert odavalósi vagyok. Az is­kolai ösztöndíjam 374 forint. Így valóságos kis "fizetésem« van. Persze van mire költeni. A szünetben egy farmerért készülök Pestre, a régi Life kopott már. Egyébként, aki rendesen tanul, az szép pén­zeket kap itt. Tratnyek Imi például négyszáznyolcvan fo­rintot. Igyekszünk minél ott­honosabbá tenni az életünket. Sokat beszéltünk a lehetősé­gekről a diáktanácsban — melynek tagja vagyok — ezekről a dolgokról. Az első eredmény: egy pinceklub. Sze­nespince volt valamikor. Ki­tisztítottuk, padlóztuk, festet­tük. Varga Pál tartar úr a vil­lanyszerelésnél segített Sze­gedi István tanárunk is sok­szor itt volt. A faüzemben is dolgoztunk, s ezért anyagot kaptunk. Az áfésztől pedig — ottani munkánk fejében — presszógépet Egész kis "házi holte működik nálunk. Szep­temberben tizenhatezer forint árbevétel volt. A terveket a klubhoz Sztipanics István ké­szítette, a községi tanácstól, örültünk a nagyközségi KISZ és a pártbizottság segítségé­nek is. A MEDOSZ-tól pénzt kaptunk a felszerelésre. Van ott lemezjátszó, magnó és rá­dió is. Olykor-olykor klubdél­utánokat tartunk a gimnazista lányokkal közösen. Pünkösdi Zsolt "újonc«, elsőéves. Ho­gyan lett a ka­posvári gáz­szerelő tanuló­ból csurgói gépész jelölt? — Városi — nagyatádi lé­temre — job­ban szeretem ezeket a gépe­ket. Úgy ér­három hónap után, hogy jól döntöttem. Ha majd végzek, szeretnék szere­lő lenni. Az alapszakmán kí­vül itt ugyanis ezt is elsajá­títhatom. Akinek van fantá kát. Még filmet is csináltak itt, nem beszélve a töméntelen diaképről. Van egy új műhe­lyünk. Én úgy érzem, nem csoda, hogy ilyen alaposan felkészítenek itt bennünket. Ennek a szakmának jövője van. A végzett fiatalok is ezt vallják, erről győződtek meg. ] Egyszer-egyszer — Dicenty igazgató élvtárstól tudjuk — levél is jön. Az itt végzettek szüleitől. Köszönik, hogy szak­embert neveltek a gyerekeik­ből. A riport anyaggyűjtése át­alakul — közhellyel — "kö­tetlen beszélgetéssé«. Hallga­tom őkeit, s valahol megszólal bennem a sláger a "kócos kis ördögökről«. Igaz, hogy ők nem kócosak, s amint kiderült: nem is “ördögök«. De vidámak, ezernyi élményük van erről az iskoláról. Most éppen a Miku­lás-est csasztuskáit elevenítik fel. "Könyvvel alszik, könyv­vel kel. Akkor is olvas, ha enni kell.« Na ki ez? Persze, hogy Tratnyek Imre. Nyolcán új, életvidám, a szakma iránt érdeklődő fiatal beiskolázására lesz lehetőség a következő tanévre. Leskó László Ha belelapozunk a század- forduló táján megjelent sza­kácskönyvek valamelyikébe, a marhahúsból készítendő ételek túlsúlyát fedezhetjük föl benne a sertéshúsból valókkal szem­ben. Időközben az arány visz- szájára fordult: napjainkban csaknem kétszer annyi sertés­hús fogy, mint marhahús. De összességében is jelentősen emelkedett az egy főre jutó húsfogyasztás: a második vi­lágháború előtti 30 kilo­grammal szemben most csak­nem 70 kilogramm az évi fej­adag! Ennek kb. 50 százaléka sertéshús, a másik 50 százalé­ka marha-, baromfi-, birka-, hal és vadhús. A következő években a húsigény további növekedésével kell számol­nunk. A húst azonban nem köny- nyű megtermelni, hiszen az állattenyésztés bonyolult, sok­éves előrelátást megkívánó, komplex feladat. A hazánkban meghirdetett húsprogram ke­retein belül először a baromfi - tenyésztés ügyét "tettük sín­re«, majd a sertéshústermelés megjavításához fogtunk hozzá, s ezzel párhuzamosan a sok­kal munkaigényesebb és na­gyobb kitartást igénylő szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésére tettük meg a kez­deti lépéseket. Kiszámították, hogy a ser­téstenyésztésben 1980-ban kb. 6,4 milliós átlagos állatállo­mánnyal lehet majd biztosíta­ni az évi 900 ezer tonna vágó­sertés-termelést. Figyelembe véve a sertésállomány cikli­kus változásait — ilyen okok­ból süllyedt a sertéshústerme­lés 1970-ben az 1965 évi szint alá —, nagy "előretartással« kell számolni, hogy ki tudjuk elégíteni a belföldi és az ex­portigényeket. Fajta és takarmány A fentiek érdekében kuta­tóintézeteink telepein tovább nemesítik azokat hibrid serté­seket, melyek a jelenlegi faj­táknál kedvezőbben termelnek majd jobb minőségű húst. Ré­gen kedveltük ugyan az igény­telen mangalicasertést, de ma már nincs helye a nagyüzemi hizlaldákban. Az intenzív sertéshizlalás napjainkban elképzelhetetlen állati fehérjékkel — hal-, hús-, vérliszttel — dúsított keverék­takarmány nélkül. Csak így ér­hető el, hogy az állat 190—210 napos korára kb. 100 kilós súlyban, kiváló húsminőség­ben kerüljön ki a hizlaldából­Tapasztalati tény, hogy minden élőlény fiatal korában jobban fejlődik. Ezt kihasznál­va az élelmet szolgáló élőlé­nyek életterjedelmét ma már azok fiatal, növekvő életsza­kaszára korlátozzák, s ekkor egy adott tápanyagegységgel több élelmet lehet előállítani. Ennek alapján a hizlalt mala­cot (bacon) 90—100 kilós súly­ban ideális levágni. Minél nagyobb, annál gazdaságosabb A korszerű sertéstelepekre az egyre nagyobb befogadó- képesség és az egyre tökélete­sebb gépesítés jellemző. Néz­zük például az Agárdi Állami Gazdaság “Clay« rendszerű sertéstelepét, amely 61 dolgo­zó közreműködésével évi 11 ezer hízott sertés előállítására alkalmas. A süldők 70 napos korukban kerülnek a hizlaló­zeni az éltéit Ifjú kommunistákhoz méltóan őrizzék a zászló becsületét (Tudósitónktöl.) Kimagasló KlSZ-tevekeny- ségük elismeréseképpep a KISZ kfo vörös vámdorzászla- ját nyerte él néphadseregünk egyik egysége. A bensőséges ünnepségen megjelent Évin Sándor ezredes, és ott voltak a helyi párt-, állami és társadal­mi szervezetek vezetői, az üze­mek, intézmények KlSZ-alap- szervezeteinek képviselői is. _______________ ___ . A Himnusz elhangzása után z iája, az sokat markolhat eb- ! Cserjést János tiszt, az alakú­ben az iskolában. Elsőben a lakatosmunkával ismerkedünk. Karbantartást, kezelést tanu­lunk. Jogosítványt kapunk vontatóvezetésre. Ügy hírlik, motorkerékpáros szakkör is lesz, ha az MHSZ segítséget ad. Akkor majd erre a jármű­re szintén szerezhetünk "jog­sit«. Sokoldalúan képeznek 200 forintot i bennünket. Rengeteg szemle!- kapok, oda szerződtem. Haza, tetőeszköz színesíti a tanörá­lat KISZ-bizottságának tagja megnyitójában elmondta, hogy a KISZ-isták a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kong­resszusán hozott határozatá­nak szellemében dolgoztak. — Fiataljaink megértették, hogy nekünk, katonáknak a legfon­tosabb, hazánk iránti erkölcsi kötelességünk a harckészült­ségi és a kiképzési feladatok magas szintű elsajátítása. Ezt követően Szűcs György főtiszt, a KISZ kb intéző bi­zottságának tagja emelkedett szólásra. A KISZ kb üdvözle­tét tolmácsolva elmondta, hogy az egység KISZ-fiataljai ifjú kommunistákhoz méltóan te­vékenykedtek akcióprogram­juk megvalósításán, a zászlóért folyó verseny eredményes ve­télkedést hozott. A fokozott követelmények teljesítése bi­zonyítja, hogy a néphadsereg fiataljai képesek magas szin­ten eleget tenni kötelezettsé­güknek. Különösen példamu­tató volt tevékenységük a Szocialista. hazánkért«mozga­lom keretén belüL — Meggyőződésem — mond­ta —, hogy a vándorzászló el­nyerése újabb eredmények el­érésére serkenti fiataljainkat. ! s Őrizzek ifjú kommunistához j méltóan a zászló becsületét — ismertette a KISZ kb határo­zatát, és átadta a vörös ván­dorzászlót meg az oklevelet Kovács László tisztnek, az egység KISZ-bizottsága titká­rának, aki őszinte szavakkal mondott köszönetét Pintér József a terület KlSZ-alapszervezeteinek üd­vözletét tolmácsolta, gratulált a kitüntetéshez, majd megszó­laltak a harsonák, és fehér in- ges, piros nyákkendős úttörők vonultak a terembe, köszöntöt­ték a katonákat. Ezután valamennyi szerve­zet, intézmény és fegyveres testület képviselője szalagot kötött a zászlóra. Az ünnepség végén Básti Gyula főtiszt, az egység pa­rancsnoka jutalmakat adott át, előléptetett több példásan dolgozó K IS Z-is tál Az ünnepség a DIVSZ-m­ba, a hizlalási idő 140 nap, így összesen 210 nap alatt "ké­szül el« egy kb 100 kg-os vá­gósertés. Az épületekben sö­tét tartás van, a hizlalókban a világítást csupán az etetési idő alatt kapcsolják be. A ta­karmányozást "Clay« rendsze­rű automatizált gépsor végzi, amelyről érdemes részleteseb­ben is szólni. A hizlaldái gépsor program szerint adagolva végzi a .ta­karmánykiosztást. Az előtáro­ló tartályból csigák szállítják az eleséget az ejtődobozokba. Az automatika vezérlőegysé­gén beállított időben történik a takarmány padlóra ejtése. A trágya a rácspadozat alatti trágyacsatomában gyűlik össze, ahonnan az öblitőtartá- lyok vizével hígítva, gravitá­ciós úton jut el a telep 'trágya­kezelő rendszerébe. A telep minden épületében mestersé­ges szellőztetés van­Az agárdi sertéstelepen — a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet egy tanulmánya sze­rint — 1971-ben 21,14 Ft volt az 1 kg élősúly előállítására eső bruttó önköltség (1970-ben 19,64 Ft.) Egy kg élősúly elő­állításához összesen 3,7—3.8 kg takarmányt használ fel a ser­téstelep. összehasonlításul nem lesz érdektelen két másik sertéste­lep néhány jellemzőjét is számba venni. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Lohmann—Bábolna rendszerű sertéstelepe évi 13 ezer darab hízott sertés és te- nyészanyag kibocsátására al­kalmas. A telep teljes személy­zete 45 fő. A malacok 84 na­pos korukban kerülnek a fiaz- tatóból a hizlalóba, súlyuk ekkor 28—30 kg. A hízók 121 nap elteltével, összesen tehát 205 nap alatt érik el a 95— 105 kg-os súlyt. E telepen 4,6 kg az egy kg élősúly előállí­tásához felhasznált összes ta­karmány, az 1 kg élősúlyra vo­natkoztatott előállítási költség pedig 18,62 Ft volt 1971-ben (1970-ben 21,91 Ft). A Hosszúhegyi Állami Gaz­daság AGRQTERV rendszerű pavilonos sertéstelepe 221 nap alatt termel meg egy 101 kg-os átlagsúlyú sertést. A telepen 40 fő dolgozik. A legmagasabb költségtényező, a takarmány­felhasználás kedvezőbb — 4,0 kg, — mint az előbbi esetben, de valamivel rosszabb az agár­di eredménynél. A szakemberek megállapítá­sa szerint a sertéshústermelés programja jó úton halad. Am a jövőben is számolni kell az­zal, hogy a korszerű sertéshiz­laláshoz szükséges fehérjeta­karmányok egy részét impor­tálnunk kell • majd- Ez azon­ban az exportcikkek — sonka, szalámi, húskonzervek stb. — növekvő forgalma rév bősé­gesen kifizetődik, megtérül. fejezte be köszöntőjét. Ezután j dole hangjaival ért végei., Somogyi Népláp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom