Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
Nevelés az élet megtartására ! 4 császártól kat>ta o nevét *Vannak dolgok a földön és égen, melyekről bölcselmünk álmodni sem képes.« (Shakespeare: Hamlet.) Az egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik legutóbbi jelentése szerint — sajnálatosan — ama hat európai ország közé tartozunk, ahol legtöbb az öngyilkosság. A Statisztikai Évkönyv adatai szerint hazánkban 1969-ben 3411 ember lett öngyilkos. Nagyon komor a téma, de a gyermek és a felnőtt érdekében feltétlenül kell vele foglalkoznunk. Különösen ha tudjuk, hogy az ember kedélyállapotával és érzelmi életével foglalkozó újabb lélektani kutatások szerint a legtöbb egyén a gyermekkorban keletkezett lelki sérülés következtében lesz — akár mint gyermek vagy ifjú, akár mint felnőtt — öngyilkos. Sajnálatos, hogy a pedagógiai irodalom e lélektani vizsgálódások eredményeit annak idején nem tárta fel sem a szülők, sem a pedagógusok társadalma előtt. Ellenkező esetben talán ezrek, tízezrek életben maradhattak volna. Az itt leírtak nem spekulatív elmélkedések, hanem mind szigorúan tudományos megállapítások. Világhírű pszichológusok, orvosok olyan gyermekek, felnőttek tömegeivel történt beszélgetéseinek, vizsgálódásainak tanulságai, eredményei, melyeket ezekkel — végzetes tettük előtt vagy annak sikertelen kísérlete után — folytattak. Hol és hogyan keletkezik tehát ez a lelki sérülés, és hogyan játszódik le a folyamat, mely a tragikus eseményhez vezet? Erre igyekszünk feleletet adni, hogy a célirányos családi neveléssel megóvjuk a gyermeket, az egyént az ilyen lelki mechanizmusok kialakulásától. Ahol a gyerekkorban — különösen annak korai szakaszé ban — nyugtalanító hatások: türelmetlenség, idegeskedés, veszekedések, durvaság, részegeskedés, fenyegetések, zilált családi élet hullámzanak a gyermek körül, az a külső világ iránti érdeklődése helyett saját belső világa felé fordul, és ez úgynevezett »-negatív indulatok« kialakulásának és rögződésének lesz a eredője. Melyek ezek a negatív indulatok? Szomorúság, bánat, félelem, aggodalom, elkeseredés, narag, gyűlölet. Ezek mindegyike legtöbbször valóságos prediszpozíciót, hajlamerőltetést jelent az élettől megválás későbbi gondolatához. Az utolsó kettő: a harag és a gyűlölet a legsúlyosabb, mert agressziót tartalmaz, s mint annak reakciója, rendszerint egyenes vonalban vezet a tragédiához. Itt egy sajátos lélektani alakulásra, pszichológiai jelenségre kell rámutatnunk. Ez az úgynevezett »ambivalencia« — ami annyit jelent, hogy az ember érzelemvilágában sokféle, egymásnak ellentmondó érzés vagy vágy is lehet. Például szeretet és gyűlölet egymás mellett megférhet, vagy váltakozhat. így szerethetünk és gyűlölhetünk is egyszerre, kívánhatunk valamit, de ugyanakkor félünk is annak beteljesedésétől — és így tovább. A gyermek ilyen előbbi agresszív indulata vagy halálkívánása esetén szerencsétlenségre közbelép egy nagyon szomorú szituáció, egy végzetes pszichikai folyamat. A gyermekiéleknek ugyanis az a természete, hogy abban minden agresszív vágy, fantázia mint megtörtént, végrehajtott, beteljesedett dolog szerepel. Nyilvánvaló, hog\ a gyermeki lélekben ilyen körülmények között súlyos bűntudat keletkezik, A bűntudat eredetére, keletkezésére, okára azonban a gyermek, a késői hi felnőtt egyáltalán nem emlékszik vissza, és ha ezt a bűntudatot a további évek során valami olyan megrázó erővel hozza a mélyből a felszínre, hogy az illető elviselhetetlennek érzi az életet, azt eldobja magától; ami egyenlő azzal, hogy kínzó bűntudatérzésében az eredetileg mások elleni ősi agressziót önbüntetésül maga ellen fordítja. A leírtak keletkezését, tartalmát, dinamizmusait és vonalát a vizsgálatok minden esetben igazolták. Anyagi gond, csalódás, szégyenérzet, büntetéstől való félelem, iskolai bajok, mind csak utolsó kiváltó állomásai a már eredetileg meglevő, mélyen munkáló diszpozíciónak, kedélyi alakulásnak. Kivételt képeznek az elmebetegek öngyilkosságai, és azoké, akik kínzó, gyógyíthatatlan betegség miatt választják az önkéntes halált. Végtelenül szomorú dolog, hogy ez az érzelmi alakulás és a nyomában járó lelki mechanizmusok keletkezése a gyermekkornak arra a szakára esik (túlnyomóan 3—7 év között), amikor a gyermeknek sem morális érzéke, sem erkölcsi ítélete még nem fejlődhetett ki. Az élettől való önként megválás gondolata egészséges embereknél is felmerülhet, de az ilyen egyéneknél az ösztön és az erkölcs harmonikusan összeműködik, míg a lelkileg sérülteknél az agresszív ösztönök — a bűntudat és a bűnhődni vágyás feszültsége munkálnak, és a tragédia bekövetkezéséhez vezetnek. Mi lehet a leírt körülmények ismeretében a nevelés elengedhetetlen feladata, és milyennek kell lennie ezek után a helyes családi nevelésnek? El kell kerültetni a gyermekkel az előbbiekben leírt hajlamelőkészítő, nyugtalanító hatásokat, mert csak a jó érzelmi kötődés tarthatja egyensúlyban a gyermek, a felnőtt belső világát. Természetesen korántsem szabad holmi »ma- lomszeretetre« gondolnunk, arra, hogy a gyermek minden szét lyét derűre-borúra teljesítsük, végül is kicsússzék a kezünk alól, és zsarnokoskodjék felettünk. Okosan kell szeretni és célirányosan kell nevelni a gyermeket. Ügy, hogy a kedély- és érzelemvilága kiegyensúlyozottá alakuljon; soha ne érezze azt, hogy a szülők megvonták tőle a szeretetet. Még akkor se, ha történetesen büntetni kell. Szenlfalváből Ferencváros A Petőfi-évfor dúl óról emlékezik meg a Voluntas novemberi száma A kaposvári Táncsics Mihály [ Noszlopy Gáspárról, a ka- GAmnázium önképzőkörének és ! posvári gimnázium növendé- KlSZ-szervezetének lapja, a kéről és a megye későbbi — Voluntas, a IV. évfolyam, 5—6. j 1849 — kormánybiztosának összevont számában méltóan életéről Andrássy Antal tör- emlékezik meg a nagy költő, | ténész közöl értékes ismerete- Petőfi Sándor születésének ! két. Petőfi Bem forradalmi Minden híreszteléssel ellentétében a Ferencváros színe nem zöld-fehér! A kerület belvárosi része piszkosszürke, az újonnan épült József Attila lakótelep pedig olyan tarka, mint az a bizonyos óbudai abrosz. A mai kilencedik kerület városiasodó körvonalai csak a XVIII. században alakultak ki, a történetírás azonban már 1403-ban megemlíti a mai Boráros tér környéki Szentfalvát, ahol vízimalmok dolgozták fel a hajókon szállított búzát. Ezután sokáig mély hallgatásba merülnek a krónikások, majd 1787-ben nagy hangon kiáltják szét a hírt: már három vendégfogadó áll a külvárosban. A »külváros« a mai Kálvin tér és a Soroksári út. I. Ferenc császár nagykegyesen saját nevét adományozza a Kecskeméti kapun kívül és az attól délre eső területeknek, s 1972. december 4-én megjelenik az erről szóló rendelet is. Induljunk most el a Szabad- ság-híd pesti hídfőjétől, a kerület egyik sarkából, s járjuk Végig a híres ferencvárosi utcákat. A Dunát nézi a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hatalmas épülete, míg a háta mögött a Vásárcsarnok, a főváros »gyomra« tornyosodik. A Kálvin térre hamarosan rá sem ismerünk, a negyedik ötéves tervben hatalmas építkezéseket kezdenék itt, s máris haladhatunk tovább az Üllői úton, amelynek fáit Kosztolányi Dezső énekelte meg. 1896. november elsején adta hírül a Vasárnapi Üjság, hogy az az évi rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült határidőre fölépíteni a Pártos Gyula és Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeumot. A Nagyvárad tér is kezdi elveszteni unalomig ismert képét, s ha tovább haladunk, máris egy gúnyos versikét idézhetünk: Most vegye meg tűzifáját ! bontják már a Fradi pályát! Az igazság ezzel szemben az, hogy építik. A villamos vagy az autóbusz '»'orsar elröpít bennünket a Ferihegyre vezető útig, s máris fordulhatunk vissza a Határ útra, amelynek felső része a József Attila lakótelepet karolja át. Az egykori Mária Valéria telepi állapotokat jól jellemzi az az interpelláció, amelyik 1936 február 19-én hangzott él a Tisztelt Házban Farkas István szociál demok rata képvisel ő .szájálból: »A Márta Valéria telep lakói 95 százalékban munka nélkül vannak. A telep va- szoba-konvhás laka Arany János, Dési Huber István, valamint a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjait, Hámán Katót és Stromfeld Aurélt. A régi ferencvárosi utcaképeket, kocsmáinak hangulatát sokan megörökítették. De mit hagy a jelen a déd- és ükunokákra? Erről beszél Készéi Pálné dr. tanácselnök, Ács István tanácselnök-helyettes és Csizmadia Emilné vb-tit- kár. — Az a véleményünk, hogy a nagyon távoli jövőbe néznünk egyelőre nem érdemes, amikor ma és holnap még rengeteg feladat vér ránk. Azért a kérdését nem utasítjuk el, de elégedjen meg any- nyival, amennyit jelenleg adni tudunk. A Kálvin tér átépítése, a Metró észak—déli pályatestének munkálatai ismertek, és ugyanúgy, mint az idén elkészült a Ferenc körúti aluljáró, ez is kerületünket gazdagítja. Idei beruházásaink élére a Gubacsi úti üzletház kívánkozik. Ebben művelődési klubot, könyvtárat, korszerű orvosi rendelőt és önkiszolgáló élelmiszerboltot találnak a környék lakói, ötezer ember lakik itt, már-már a szemük elé se mertünk kerülni, annyi jogos panasszal kerestek föl minket. Ez a csaknem tizenegy milliós beruházás jótékony ír a régóta sajgó sebre. — Sok gondjuk van a »külterületek« ellátásával? — Rengeteg. De sajnos, a mi pénztárcánk sem feneketlen, és hiába kotorászunk az alján, nem találunk benne százezreket. — Hogyan segítik a kerület üzemei és gyárai a tanácsi tér vek megvalósítását? — Példamutató akarattal. A IV. ötéves tervben például több mint húszmillió forintot kapunk tőlük gyermekintézmények építésére, illetve bővítésére és felújítására. Az a tér . vünk, hogy háromszázzal növeljük az óvodai helyek számát, s ez egyben azt is jelenti, hogy utolérjük magunkat. Bár a bölcsődékről mondhatnánk el ugyanezt... — Befejeződött a József Attila lakótelep építése? — Nem. Rövidesen elkezdjük építeni az ottani négy általános iskolánk fedett tanmedencéjét, s amire nagyon büszkék vagyunk: a Határ úti kiserdőben az ország legkorszerűbb kocogó- és erdei tornapályájával dicsekedhetünk. Ami viszont még ma is gond, az a lakótelep felemás arca: egyik oldalon a korszerű magas házak, míg az út másik oldalán a földszintes, rossz állapotú régi épületek keserítik meg a szánk ízét. — A Ferencvárost munkáskerületnek nevezik. Igaz ez? — Feltétlenül, ugyanis a kerület középső és külső részein munkások laknak, hatalmas üzemek működnek. Nekik köszönhetjük, hogy az Egy üzem, egy iskola mozgalom nálunk nagyszerű talajra talált. Áz együttműködés egyik legemberibb példája, hogy ha egy iskolában elromlik a központi fűtés — sajnos, gyakori jelenség —, akkor nem a szerelőknek telefonálnak, hanem a pat. ronáló üz.em Józsi vagy Pista bácsijának, aki azonnal jön és kijavítja a hibát. Kerületünk ipari üzemei órási segítséget adnak az iskolák pályaválasztási, felvilágosítási munkájához is. A gyerekekkel megismertetik és megszerettetik a fizikai és a termelőmunkát, ami önmagában és pénzben ki- fejezhetetlen értéket jelent. — Önök is itt laknak a Ferencvárosban? — Nem, de nagyon szeretjük kerületünket és jóval többet vagyunk itt, mint otthon. A beszélgetés végén a tanács vezetői díszes meghívót adtak át arra a helytörténeti kiállításra, amely a kerület névadásának 180. évfordulója, a főváros centenáriuma alkalmából nyílik meg december 4-én délután a Ráday utca 55. szám alatt. Ahol a gyermek szerető, nyugodt környezetben, mindig türelmes irányítást kap, derű és mosoly veszi körül, nyugalmat és biztonságot érez a szülői házban, ott kedély- és érzelemvilága jó irányba alakul, agresszív fantáziák nem keletkeznek benne, ilyen indu- I tanaikor latok nem foglalkoztatják, I s^ból állt, ma már viszont ___ , , .. , . egy szobába betesznek egy-két n em lesznek ongydkossagi (rsaléd<yt. A lakásbizt óságnak gondolatai, és felnőtt korában | az a véleménye, hogy Rt nem százötvenedik évfordulójáról. Feltűnő, hogy a ma élő legjelentősebb költők írása mellett ilyen sok tanulmányt tudtak közölni helyi forrásból, a tanulók munkáiból. \ lap az első oldalon hozza Illyés Gyula Petőfi Sándor életrajzának részletét, Fodor András egykori iskolanövendék Petőfi című költeményét. Eluard, Nacolae Tautu, Juhász Gyula versei következnek a második óldalon, majd Tüskés Tibor Petőfi emlékére című írása, melyben jugoszláviai útjáról többek között eképp számol be: »A tavasszal Jugoszláviában jártam. A gyerekek Petőfi verseit olvasták ...« A lap felelős szerkesztője, dr. Szíjártó István tanár a tanulók Petőfi útján tett kirándulásáról irt rövid útijegyzetet — Nem új kerestünk — írja, hanem az élő Petőfit. — A hosszú utazás emlékét örökítette meg Hóvári János IV. osztályos tanuló is. A lapban közölt fényképek egyikén Tamási Áron farkaslaki síremlékét fedeztük fel. Itt is jártak a gimnázium tanulói. Ugyancsak Hóvári János méltatja a romániai magyar irodalmat. Az iskolában Pető- fi-emlékkiállítást rendeztek az első emeleten — számol be a végzett munkáról a lap. Malinovszkij frontruhája a budapesti Történeti Múzeum kiállításán seregében, Petőfi a képzőművészetben — ugyancsak a jubileumra készült írások, színesek, tartalmasak. Nem feledkezett meg a Voluntas Illyés Gyula születésének 70. évfordulójáról sem, ebből az alkalomból közük a lap szerkesztőségéhez írt rövid levelének fotómásolatát. Hírt kapunk a Voluntas novemberi számában az iskolában folyó KlSZ-munkáról, a szervezeti életről. Szép hagyománya a lapnak, hogy rendszeresen fölkeresik az iskola nyugdíjas tanárait is. Dr. Borka Géza mai hétköznapjaiba pillantanak be most. Zsámbéki Gáborral, Molnár Piroskával és Szabó Kálmánnal is beszélgettek a fiatal riporterek. A város színházi éle- j Petőfi-relíkviákat | léből kapunk ízelítőt ezekben az írásokban Tóth Katalin és Csendes Györgyi, Veress Denke tollából A város centenáriumára is nagy lelkesedéssel készülnek a tanulóik, amolyan »kívánságlistát« is megfogalmaztak. Itt különösen azt emelnénk ki, hogy a gimnázium tanulói mennyire óhajtják az ifjúsági ház több igényt kielégítő szolgáltatását. A Voluntas 14. oldalán az iskola tanulóinak i sportsikereiről olvastunk. is jól viszonyul majd a közösséghez, a számára kijelölt feladatokhoz. Az ilyen gyermekből lett személy egészséges lelkivilágú, életérzése jó, a bajokat, nehézségeket könnyebben legyőzi, és az élet kikerülhetetlen megpróbáltatásait vagy sorscsapásait is könnyebben viseli. lakásról van szó, hanem férőhelyekről.« A Soroksári út egyik oldalát a Duna, másik oldalát pedig néhány ipari nagyüzem határolja. A Budapesti Vegyiművek, a Lámpagyár, a Vágóhíd és a Gizella-malom a legismertebb közülük. A kerület olyan művészi nagyságokat mondhat magáénak, mint József Attila, Mó- Gyemes Zoltán I ricz, Kosztolányi, Krúdy, Január 9-én nyílik a budapesti Történeti Múzeum centenáriumi kiállítása, Pest, Buda és Öbuda egyesítésének tiszteletére. A centenáriumi ünnepségek tulajdonképpen ezzel e kiállítással kezdődnek. A bemutató anyaga az elmúlt évszázad társadalmi, politikai, gazdasági és életmód- történetét követi nyomon. A belépőket mindjárt egy 1918- ban készült légi felvétel fogadja, amelyet még a K. u. K. hadsereg készített. A mennyezet tetején foglal helyet az a több mint 100 négyzetmétere? légi fotó is, amely a mai Budapestet ábrázolja. így a vendégeknek azonnal módjuk nyílik az összehasonlításra. Az első rész 1873-tól 1918-ig, a második rész 1918—19, majd a harmadik 1919-től 1945-ig szemlélteti fővárosunk históriáját. A felszabadulást követően két nagy korszakot szemléltetünk: külön 1945-től 1959-ig, majd az ötvenes évektől napjainkig. A kiállítás számos érdekességgel szolgál. A moszkvai hadtörténeti múzeum bocsátotta rendelkezésünkre például Malinovszkij és Tolbuchin marsall frontruháit, és egy eredeti hadműveleti térképet Budapest ostromáról. Sztálinnak azt a napiparancsát, amelyben a budai önkéntes ezredet megdicsérte helytállásáért. Különleges színt jelent, a Budapesten harcolt szovjet alakulatok zászlóinak gyűjteménye is. Érdeklődésre tarthat számot annak az ötpengősnek a közzététele, amely 1944, március 19-én felfogta a Bajcsy-Zsilinszky Endrének szánt német golyót. A gyakorlati pszichológia úgynevezett teszteket alkalmaz, amelyekből a megvizsgálandó személy ösztönére, jellemvonásaira mehetnek előtte, közben szagtud következtetni. A Wartagg gatottan lélegzik: indulatos, tyolán-teszt teszt rajzokból következtet az egyén személyiségére, a Szondi-teszt fényképek válogatása alapján; ábrák értelmezéséből a Rorschach-teszt. Mint új módszert kidolgoztam a volán-tesztet, s most röviden ismertetem. Eljárásomban a vizsgálatra kerülő egyént gépkocsivezetői ülésbe ültetem, s föl jegyzem, hogyan viselkedik a forgalomban. Néhány példa a Volán-test útján kapott válaszok érték léséhez. A zebra előtt megáll, kéz vei integet a gyalogosokn hogy menjenek: barátke természetű, szívesen ísmerk dik, társaságszerető. A zebra előtt óriási csikorgással fékez, s int, hogy átde fegyelmezett ember, kényszeresen alkalmazkodik a társadalomhoz. Katonai, diplomáciai pályára alkalmas egyéniség. A zebra láttára hideg veríték önti el, már messziről lefékez, és csak a mögötte álló kocsik kürtölésére merészkedik ál a gyalogosátkelőn: szorongó típus, gátolt, kisebbrendűségi érzésekkel küzd. Ügyfélnek vagy vásárlónak Ikalmas. Tilos jelzésre engedelmesen egáll, és megjegyzi, hogy ő inden esetben piros lámpát •kott kifogni: depresszióra j lamos, borúlátó, gyenge. unkaerő. Mindenfajta hiva- ili ügyintézésre alkalmas típus. Tilos jelzésre öklét rázza, és szitkokkal árasztja el az önműködő lámpasort: irracionális gondolkodású, magát a valóság korlátain átvető, rosszul alkalmazkodó személyiség. Előadói pályára alkalmas. A zebra előtt gázt ad, miközben torkából rekedt kiáltást hallat: kíméletlen, erősen önző, törtető típus. Hazánkban csupán virágkereskedőnek alkalmazzák. A gépkocsi nyitott ablakán át jelbeszédekkel mutogat a gyalogosan közlekedők felé: ilattoníos, rosszindulatú, ön- illó munkakörben nehezen •llja meg a helyét. A gépkocsiból szüntelenül rdítozik a gyalogosokkal é a mellette haladó járművel vezetőivel. Meggyőződés: hogy senki sem tud megfc lelően közlekedni; pedagógusnak alkalmas. A volán mögött mértéktelen nyugalom szállja meg. Nem vesz tudomást a jelzőtáblákról és a körülötte menő forgalomról. Előtte és utána fékek csikorognak, befordul a főútvonalra, nem áll meg a megállj-jelzés előtt. Az egész forgalomnak őrá kell vigyázni, hogy baja ne történjék: elkényeztetett, gyermeki lélek. Jószívű, könnyen befolyásolható. Szellemi fogyatékossága nyilvánvaló. Lírikusnak alkalmas. A volán mögött indokolatlan harag fogja el. Szája széle reszket, tekintete elhomályosul. Mindenkit ellenségnek vél. Menekülési vágy hajtja, nagyzásos, téves eszmék ielevtkeznek. az úton. Hatalmasnak, halhatatlan uralkodónak, hadvezérnek képzeli magát: gépkocsiveze- 5i pályára hivatott. Somogyi Pál
