Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

Megsértett kábelek, sötét

Jz én vezérem bensőmből vezérel“

Áramszünet.

Az oka?

Az ok sokféle lehet. A hibaforrások között azonban sű- rűn szerepel ea^ szó: gondatlanság. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat kaposvári üzletigazgatóságának kimutatása szerint ebben az évben nyolcszor volt a megyeszékhelyen vagy a város egy részén áramszünet, mert megsértették vagy elszakították a föld alatt húzódó elektromos kábeleket.

A legutolsó másfél hete történt A húskombináttal szemben a Közúti Építő Vállalat utat épített. A markoló megsértette a közvilágítási kábelt Az áramszolgáltatónak ezt senki sem jelentette; az építők lebetonozták a hibás vezetéket. Megjavítani már csak úgy lehetett, hogy a friss betont feltörték.

A közvilágítási kábelekben nap közben nincs áram. A föld alatti magasfeszültségű vezetékek azonban állandó életveszélyt jelentenek. A kimutatás szerint, melyet az áramszolgáltatónál tesznek elém, a Volvo markolója ebben az évben a Virág utca és a Május 1. utca sarkán rongálta meg a 20 ezer voltos kábel burkolatát.

— Hihetetlenül nagy szerencse — mondja Tóth Sándor kaposvári kirendeltségvezető —, hogy nem történt végzetes baleset.

Kell utat építeni, ám a föld alatt húzódó közművekre,

elektromos és telefonvezetékekre ez esetben is lehet vigyázni. Éppen ezért érthetetlen, hogy ilyen sok a gondatlanságból eredő hiba.

— Ezeknek a kábelsértéseknek a helyreállítása 8—12 ezer forintba kerül. Ennél azonban sokkal nagyobb kár, hogy a város, vagy egy része rövi- debb-hosszabb ideig áram nélkül marad — mondták az áramszolgáltatónál. És hozzátették: — Amikor elkezdenek egy munkát, szívesen kimennénk mi is, hogy megmutassuk, hol húzódik az elektromos kábel, hol kell vigyázni. Legtöbbször azonban csak akkor tudjuk meg, hogy egy-egy területen dolgoznak az útépítők, amikor már megtörtént a baj.

Tanács István, a Közúti Építő Vállalat főmérnöke:

— Egy-egy út tervezésekor közműfeltárási tervet is kell készíteni. Ha az áramszolgáltató akkor bejelöli, hol fekszenek a kábelek, akkor mi vigyázunk rá. A tervezés ideje alatt általában meg is kérjük erre őket. Azonban előfordult már, hogy nem ott húzódott az elektromos vagy a postai kábel, ahol azt bejelölték, s akkor vettük csak észre, amikor már elszakadt.

— Ez azonban nem magyarázza, miért kell a sérült kábelt lebetonozni?

— Erről az esetről én most hallottam először. Nekünk senki sem szólt errőL

— Tudomásom szerint az építésvezetőnek igen.

— Ö viszont nem jelentette a vállalat vezetőinek.

— Mit lehetne tenni a hasonló esetek elkerülésére?

— Mindenképpen szorosabb kooperációra van szükség a vállalat és az áramszolgáltató között. Szerintem túl azon, hogy a tervekbe bejelölik, hol húzódnak ezek a kábelek, jó lenne, ha a munka megkezdésekor ott lenne valaki tőlük is, és a helyszínen mutatná meg, hol kell jobban vigyázni, hol nem dolgozhatnak a markológépek Ez mindkettőnk érdeke.

— Igen ám, csak az áram- szolgáltatónál nem mindig tudják, hol kezdődik új munka.

— Tudomásom szerint mindig küldünk hivatalos értesítést. Csak nem mindig jelennek meg.

Az áramszolgáltatónál erre azt felelik: legtöbbször csak akkor kapnak értesítést, amikor már megvan a baj.

Egyszóval lehet változtatni a mostani gyakorlaton. És a kábelsértések elkerülése végett kell is. Egy módja van ennek: Tanács István főmérnök megfogalmazása szerint az eddiginél jobb együttműködés.

K. I.

Képek a göllei iskolából

A múlt hét időjárása valóban kedvezett a mezőgazdasági munkának. A göllei határban is szorgalmas munkáskezek takarítják be a gazdag termést: hordják a cukorrépát, a kukoricát, s folyamatosan földbe kerül a jövő évi kenyérnek való.

De nemcsak a mezőn folyik szorgalmas munka. Eredményes volt a múlt hét a göllei iskola nevelői és tanulói számára egyaránt Mezey Béla iskolaigazgató alig győzi elsorolni az eseményeket: a szülői értekezletet, a csapatotthon építésének kezdését, a járási úttörő parlamentben való részvételt, az ünnepi készülődést, a sport- versenyeket, a 17 mázsás eredménnyel járó papírgyűjtést A szülői értekezleten Mezey Béla a következőket mondta: — Annak ellenére, hogy nyolc községből járnak be a gyerekek, a szülők 75—80 százaléka megjelent. Ezen az értekezleten a múlt tanév oktató-nevelő munkáját értékeltük, a szülőkkel teljes egészében egyetértve. Megvitattuk a párt ifjúságpolitikai határozatait is. Üjra választottuk a szülői munkaközösség vezetőségét. Iskolánk és a szülői ház kapcsolata igen jó, de ugyanez mondható el a társadalmi, tanácsi szervekről is.

30 000 forintot és teljes berendezést adnak. Ugyancsak harmincezer forintot fordít erre a célra az iskola vezetősége a tanácsi szervek támogatásával. Feltétlen számítunk a helyi termelőszövetkezetek segítségére, a szállítások lebonyolításában. örvendetes, hogy a szülők szinte valamennyien vállaltak két-három nap társadalmi munkát.

Négy pajtás lázas izgalommal várta a csütörtököt. Ekkor ült össze ugyanis a kaposvári járási úttörőparlament. Sárái Zoltán, Puska Mária, Sipos József és Balogh János képviselte csapatunkat. Az ifivezetők közül pedig Demeter Kati és Zsíros János. Mezey Béla, a járási igazgatói munkaközösség vezetője képviselte az iskolák igazgatóit.

Sárdi Zoltán mondja:

— Engem az a megtiszteltetés ért, hogy az úttörőparlament elnöke lehettem. Nekem kellett levezetnem a tanácskozást. Izgultam, de munkámmal a felnőttek is elégedettek voltak.

Puska Máriától kérdeztük:

— Te is hozzászóltál?

— Igen.

— És miről beszéltél?

— Arról, hogy itt Göllében hogyan dolgozik úttörőcsapatunk. A szekció ülésein hallottam, hogy más úttörőcsapatkiNagyon régen ismerjük egymást, éppen ezért azt hittem, hogy mindent tudok Honfi Istvánról. Kiderült, hogy semmit. Babócsa az a varázsszó, melynek mondására úgy kinyílik a lelke, mint a mesebeli kincsesbarlang.

Az ott eltöltött huszonöt év, a szülőfaluhoz való szoros kötődés megismerése nélkül nem lehet megérteni az emberi tartását, megrajzolni portré iát.

a

ban még nem tartanak ott, ahol mi. Például az úttörő- demokratizmus területén. Nálunk a pajtások választják a raj és az őrs tisztségviselőit. Azt javasoltam, hogy másutt is így legyen.

— És mit hoztál magaddal?

— Sok mindent. Tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagodtunk, ezeket a rajokkal ismertetni fogjuk.

A többi pajtás társadalmi munkát végzett a helyi Béke Tsz-ben. Hagyomány az iskolánkban, hogy ősszel néhány napot fizikai munkával töltünk. Az érte járó pénzt a pajtások valamennyien felajánlották a már említett csapatotthon felépítésének támogatására.

A gyerekek örömmel végzik az úgynevezett górézást. Ez abból áll, hogy a kombájn által szedett kukoricát a góréba rakják, közben a néhány csövön rajta maradt csumát lefosszák. Rajokban végeztük ezt a munkát. Különösen a Kossuth, a Fekete István és a Lenin raj tagjait lehet megdicsérni, de a többiek is szorgalmasan dolgoztak.

Nem szenzációs történetek ezek. A mindennapi munka eredményei, hivalkodás nélkül. Közösen végeztük, közös az örömünk is.

Zsovár József

Büszkén vallja, hogy indulása, telítődése éá töltődése Babócsához kapcsolódik. Szülei ma is ott élnek, s őt meleg fiúi szeretet köti hozzájuk. Még ma is megdobban a szíve, amikor Babócsa határába ér. Az otthont jelentő zsúpos házból sok meghatározó élményt, az egész életére kiható és meghatározó eszményt hozott magával. S nemcsak ő, hanem két fiútestvére is.

Édesapja és édesanyja magatartása kicsi korától formálta. Édesapja úgy próbált kiemelkedni,- hogy a zselléreske- dést felváltotta a vasúti pályamunkássággal. S noha a havi negyven pengő nem volt elegendő a héttagú családnak, s mindenkinek ki kellett vennie részét a mindennapi kenyérért való munkából, valami olyat mégis kapott a szülői házban, amit nem minden pajtása. Nagy hatással volt rá az édesapjára jellemző munkásgondolkodás. Ez elsősorban a munkásemberekre jellemző szervezettebb, előrelátóbb, fegyelmezettebb, szolidárisabb gondolkodásban, a közösségi szellemben nyilvánult meg. Esténként a három gyermek szinte áhítattal hallgatta, amikor a kommünről beszéltek a szüleik. Különösen megragadták őt, mint a legidősebb fiút az édesanya szavai: »Akkor a szegénynek jót akartak, ha az megvalósulna, visszatérne, jó dolga lenne a magunkfajtának.« Kipirult arccal mondta el társainak iskolába menet, a nagygazdák gyermekei azonban rápirítottak: »Neked a kommün jó volt, mi.'?«

Az olvasást a négyelemis 'édesanyja szerettette meg vele. Esténként petróleumlámpa mellett felolvasott a családnak. A vasúti pályamunkás édesapa pedig a maga három elemijével a továbbtanulást szorgalmazta, mert úgy érezte, csak így törhetnek ki a fiai Ha nem lettek volna a köl- csönkönyvek, a vasúti ingyenjegyek, s a jeles és kitűnő ren- dűségért járó tandíjmentesség, nem tudta volna elvégezni a polgári iskolát. A továbbtanulás álma azonban minden szép elképzelés ellenére szertefoszlott. A nagykanizsai kereskedelmi iskolában tandíjmentességet élvezhetett volna, a háború azonban közbeszólt. Megszűnt az a vonat, amellyel reg

gelente beutazhatott volna a nyolcvan kilométerre levő városba, a bentlakás díját pedig nem bírták megfizetni.

A felszabadulás hozta meg a fordulatot az életében. Az évekre elfojtott tanulási vágy, mint a palackba zárt szellem, olyan elemi erővel tört ki belőle. Magánúton elvégezte a gimnáziumot Pécsen. Közben dolgozott, bekapcsolódott a közéletbe. Egyre nagyobb tekintélyre tett szert, s először az ifjúsági szervezetekben, majd a község kulturális életében tevékenykedett. Egy életre barátságot kötött a népműveléssel. Fokról fokra haladt előre, fiatal fejjel előadásokat tartott, ünnepségeket szervezett, színdarabokat rendezett, agitált. Ez a tevékenysége indította el további élet- útjára a községházáról. Fölfigyeltek rá, tanfolyamokra küldték, majd bevitték a megyei tanács oktatási és népművelési osztályára. A Népművelési Minisztérium első egyéves tanfolyamának elvégzése után Békéscsabára helyezték népművelési osztályvezetőnek. Nem tért vissza üres kézzel. A sok tapasztalaton kívül asz- szonyt is onnan hozott. Azóta egyformán megismerték mindkettőjüket szerte a megyében. Éva asszony ugyanis tizennyolcadik éve a Vöröskereszt megyei titkára.

Gyermekkora óta tanár szeretett volna lenni. Ez az álma akkor valósult meg, amikor levelező hallgatóként elvégezte az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem magyar nyelv és irodalom, majd pedig történelem szakát.

Nyolcadik éve dolgozik a megyei pártbizottságon. Ez a csaknem egy évtized sokoldalú pártmunkássá érlelte az egykori népművelőt. A maga erejéhez mérten sokat tett azért, hogy pártmunkásként és a népművelés eszközével is a marxizmus—leninizmus eszméjét terjessze, minél szélesebb körben elfogadtassa a párt politikáját.

Amikor felszólalt a taggyűléseken, előadásokat tartott, vitát vezetett, népművelők, alkotók körében véleményt formált, mindig az vezérelte, hogy megval' süljön a párt művelődéspolitikája. S ez csupán egyik oldala munkájának, a másikat ugyanis inkább csak a munkatársai ismerik és látják. Sok energiát fektetett különféle anyagok összeállításába, elemzések elkészítésébe. S ahogy nőttek a feladatok, elhatározta, hogy tovább növeli politikai tudását. Elvégezte a Politikai Főiskola propagandista tanári szakát. Sokat búvárkodott a korabeli iratokban, újságokban, mire elkészült a magyar munkásmozgalmi tanszék egyik témája alapján írt tanulmányával. Az MSZMP munkás—paraszt bázisának alakulása az ellenforradalom utáni konszolidáció és a mező- gazdaság szocialista átszervezése időszakában.

Honfi István, aki a babócsai zsúpos házból indult el, nagy akarattal, sok áldozat és le- lemondás árán két diplomát szerzett, nyolcévi kemény munkával pedig vezető pártmunkássá érett. Augusztus elseje óta a propaganda- és művelődési osztály vezetője. Emellett a pártbizottság párt- szervezetének titkára is. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki november 7-e alkalmából, eddigi pártmunkási tevékenységének elismeréséül.

Egész élete Somogyhoz köti. Szülőmegyéjét annyira szereti, hogy mindenhol máshol — erre bizonyíték a Békéscsabán töltött egy év — honvágy fogta el. Azt vallja, hogy szerény képességei szerint / mindent megtesz szülőmegyéje további szellemi fölemelkedéséért, ösz- szefogva erre mindazokat, akik képesek és hajlandók.

Embersége, megfontoltsága, humora és jókedve közismert. S egyik szenvedélye a nyelv- művelés is. Az otthonról hozott ízes népi beszédével példát mutat. Szerinte egy pártfunkcionáriustól különösen elvárható, hogy világosan, szabatosan, közérthetően és pártosan fejezze ki magát. Meggyőződésből, meggyőző erővel beszéljen, mások számára is hihetően, úgy, ahogy József Attila mondja: »Az én vezérem bensőmből vezérel.«

Eddigi életútja, tevékenysége erről a belső »vezérről« tanúskodik.

Lajos Géza

Szovjet hanglemez hetek

Remekművek világhírű előadókkal

. / •

Ugyanezen a napon rendezték Taszáron az úttörő-olimpia körzeti bajnoki kézilabdamérkőzéseit. Iskolánk, illetve úttörőcsapatunk jól szerepelt e versenyen: a lányok az első, a fiúk a második helyet szegezték meg.

Szerdán a nevelők tovább- kéozése folyt. A tanulóknak ■' ’.sí szünet volt, ám a /olcadik B osztály vállalta, hogy az iskola alatt húzódó, több helyiségből álló pincerészt átalakítja csapatotthonná. Derekasan dolgoztak a tanulók, bár munkájuk gyümölcsét a kisebb pajtások élvezik csak igazán. A terv az, hogy március ?!-4n, a Tanácsközvíord in é$ csa- dója ' -et

idornak a tcszie'etére avat ik új pince csapatotfh nun.... t csapatotthv a járási,

illetve a megyei úttörőelnökség anyagiakkal is támogatja,

Az »ötvenéves a Szovjet- | _mió« hazai eseménysorozatának érdekes színfoltja a szovjet hanglemezhetek. Melódia hanglemezeken mutatkozik be a Szovjetunió zeneművészete (A Melódia foglalkozik a Szovjetunióban a hangfelvételek és hanglemezek készítésével.)

A szovjet hanglemezek Ma gyarországon is nagyon nép szerűek. 1970-ben 37 ezer

hanglemezt importáltunk. 1971-ben már 47 ezret, s az idén az év végéig a behozatal előreláthatólag eléri az 58 ezret. Nem kevésbé népszerűek a magyar hanglemezek a Szovjetunióban. 1969-ben a kivitel 22 ezer volt, az idén az első tíz hónapban 51 500. Főleg a komoly zenének, mindenekelőtt Lisztnek van nagy sikere

A szovjet hanglemezhete!: választékában sok remekmű vet találhatunk vi 'rű el adók. L’má’S-'V.sk *. Ez- tosz'ar Rihter

veket zongorázik, Emil Gilel Csajkovszkijt. David Ojsztra és Lev Oborin Beethoven hegedű-zongora szonátákat játszik. A Leningrádi Kamarazenekar Gozmann vezényletével Bach Brandenburgi versenyét játssza, a Moszkvai Kamarazenekar pedig Barsaj vezényletével Vivaldi-versenvműveket. A szovjet zeneszerzők alkotásai közül 'emezen tz’áljuk Sosztakevi's bass . a->gra. férfikarra és e rra írt XIII. sím' nlá tt. •» va:

’ilharm mik s k tálásában, Ko'drasin elével; Scsedrin II. zo r . rse- nyét és I. szimfóniáját, valamint részleteket Hacsaturján Gajane balettjéből.

A folklór kedvelőinek örömére szolgálnak a Volgái Népi Kórus által előadott orosz népdalok, valamint egy összeállítás a szovjet népek táncaiból.

És befelez \s < i zeel szén.. •• i ' n a

'-Af nA-, 1

•V