Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

A megyei pártbizottság ülésének napirendjén A feladatok végrehajtása az egész társadalom összefogását igényli Mintegy hatvanezer, három-tizennyolc éves korú gyer­mek jövőjét, végső soron az egész társadalmat érintő kérdés­ről tárgyalt legutóbhi ülésén a megyei pártbizottság: Somogy megye közoktatásának helyzetét elemezte, és a Központi Bi­zottság 1972. június 15-i határozata alapján íeiadattervben jelölte meg továbbfejlesztésének irányát és tennivalóit. A vb által összeállított feladatterv, az ülésen elhangzott bevezetés és a hozzászólók megalapozott, gazdag tényanyagon nyugvó véleményei alapján egységes kép bontakozott ki a megye közoktatásának fejlődéséről, eredményeiről, gondjairól, és a színvonalasabb, tartalmasabb oktató-nevelő munka. felada­tairól. Az ülésen joggal állapították meg, hogy az államosítás óta jelentősen fejlődött megyénk iskolahálózata. Arról is szólt azonban az előterjesztés — és ezt erősítették meg ahoz- zászölások is —, hogy a közoktatás csak részben tudja kielé­gíteni a növekvő társadalmi igényeket. Szükség van tehát az állami oktatás fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos me­gyei és helyi feladatok meghatározására. A közoktatást azonban nem lehet vizsgálni a társadalmi mozgások figyelmen kívül hagyásával: így. számolni kell a megye politikai, társadalmi, gazdasági életének dinamikus, és intenzív fejlődésevei, a városiasodás hatásával, a lakosság életkörülményeinek további javulásával, és nem utolsósorban a népesedés várhatóan kedvezőtlen alakulásával. A megye fejlődő gazdasága több felső- és középfokú, illetve szakmun­kásképzettséggel rendelkező szakembert igényel. A mennyi­ségi igény — előreláthatóan — nem elégíthető ki, ezért az egyedül járható út: a képzés minőségének magas szintű, fej­lesztése, az egesz oktatásügy korszerűsítése. Hogyan áll ma megyénk oktatásügye? — E kérdésre adott választ bevezetőjében Biró Gyula, a pártbizottság tit­kára, intézménytípusonként elemezve az oktató-nevelő mun­ka helyzetét Töhbek között elmondta, hogy a múlt tanévben az óvodáskorúak 47 százalékának jutott csak hely az óvodák­ban, de az utóbbi években több helyen megindult építési akció jelentős és gyors javulást eredményez. Az általános is­kolai oktatás egyik legfőbb gondja abból származik, hogy az oktatási reform bevezetésének tárgyi feltételei Somogybán gyengébbek voltak az országosnál. Magas a bukások ará­nya, alacsony az általános iskolát végzett közepes és gyen­gébb eredményű fiatalok alapképzettsége és készségszintje. A tanítási órákon nyújtott pedagógiai segítség' lehetőségei még sok iskolában kihasználatlanok, a művelődési jogegyen­lőséghez nem tudnak azonos lehetőségeket biztosítani. Le­maradás van az általános iskolai diákotthonok hálózatának tervezett fejlesztésében is, ami elsősorban a falusi fizikai dolgozó szülők gyermekeinek hátrányos helyzetét súlyosbít­ja. Bíró elvtárs bírálta az e téren uralkodó állapotokat, utal­va arra, hogy az általános iskola teljessé tételét a diákott­hon-hálózat szűkös volta, valamint a helyenként mostoha közlekedési viszonyok miatt nem tudták megoldani. 39 kis létszámú és részben osztott iskola 1344 felső tagozatos tanu­lója ma még nem részesül szakrendszerű oktatásban, össze­fogás szükséges annak érdekében, hogy az általános iskolai diákotthonok befogadóképessége még ebben az ötéves terv­ben legalább 150—200 hétlyel növekedjék. A fentiekből is következik, hogy számottevő különbség mutatkozik az oktatás-nevelés hatékonyságában is. Az intéz­ményfenntartó jogok, a költségvetési gazdálkodás decentra­lizálása, a központi tartalékok megszüntetése tovább fokozta az iskolák differenciálódását. Városaink, városiasodó nagy­községeink tanteremhiánnyal küszködnek. Az általános iskolák hálózatának teljes kiépítése érde­kében figyéLmünket, anyagi erőinket a közoktatásnak erre a területére kell összpontosítani — hangsúlyozta Bíró elvtára, majd a szakmunkásképzés eredményeiről és gondjairól be­szélt Többek között megállapította, hogy a szakmunkások tanítása lényegesen jobb személyi és tárgyi feltételek között folyik, mint évekkel ezelőtt. Gondot okoz azonban a pálya- választás esetlegessége, továbbá a tanműhelyek kevés szá­ma, a meglévők felszereltségének alacsony szintje. A pártbizottság titkára ezután elmondta, hogy az egész megye igényeit kielégítő, területileg kedvezően elosztott kö­zépiskolai hálózat épült ki. A bennük folyó munka azonban még ma is oktatásközpontú, nem kap kellő figyelmet a ne­velés eredményességének értékelése. A gimnáziumok egyre jobban teljesítik az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való előkészítést. A fizikai dolgozok gyermekeinek, másrészt a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésének fontos intézmé­nyei, a kollégiumok és a diákotthonok zsúfoltak, helyiség­hiány fékezi a kollégiumi élet tartalmasabbá tételét Biró elvtárs arról is szólt, hogy az elmúlt évtizedben lé­tesült két felsőoktatási intézmény jelentős szerepet tölt be a szakemberképzésben. Majd hangsúlyozta: a párthatározat végrehajtásában a pedagógusokra vár a döntő szerep, akik­nek hivatástudatára, áldozatvállalására, munkájára mindig számított a párt és az egész társadalom. E fontos feladat, végrehajtásában is csatasorba hívja őket A pártbizottság titkára végül értékelte az iskolai párt- szervezetek tevékenységét Megállapította, hogy számuk az elmúlt öt évben kedvezően emelkedett, és az iskolai élet demokratizmusának fejlődésében egyre meghatározóbb sze­repet töltenek be. Még nem mindenütt tudnak azonban kel­lő hatást gyakorolni a tantestület eszmei-politikai egységé­nek kialakítására, a fontosabb oktatáspolitikai kérdésekben az egységes szemlélet formálására. A szóbeli előterjesztés és a feladatterv alapján széles körű vita bontakozott ki. A felszólalók nagy felelősséggel és az ügyhöz méltó szenvedéllyel mondták el véleményüket, helyi tapasztalatok alapján kiegészítve, gazdagítva áz anya­got. Többen példákat említettek arról, hogy az üzemek mun­kásközösségeiben, dolgozóiban él a segítőkészség, készek az oktatási intézmények támogatására. Megható esetet említett Horváth László arról, milyen önzetlenül végzett felbecsül­hetetlen értékű társadalmi munkát a Budapesti Finommecha­nikai Vállalat munkásokból, technikusokból és mérnökökből álló kollektívája a Kaposvári Siketnéma Intézet lakói tanu­lásának megkönnyítésére, Juhász István is' arról adott szá­mot, hogy fokozódott a felelősség a gazdasági vezetők köré­ben, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a tantestületek­ben nagyobb megbecsülést kell élvezniük azoknak a néve­lőknek, akik odaadó munkájukkal, a fizikai dolgozók gyerme­keinek segítésével, mozgalmi tevékenységükkel többet vál­lalnak társaiknál Több felszólaló is hangsúlyozta, hogy meg kell találni az anyagi támogatás még kihasználatlan helyi lehetőségeit, de nem kevésbé fontos arra törekedni, ami anya­gi eszközök nélkül is segíti az oktatás korszerűsítését, a ta­nulók túlterhelésének csökkentését, hatékonyabb nevelését: az egy osztályban tanítók munkájának jobb összehangolásá­ra, a gondosabb, érzelmektől fűtött nevelői ráhatásra, a csa­lád és az iskola kapcsolatának erősítésére, a tantestületek politikai, pedagógiai egységének kialakítására. Sok szó esett mindebben a pedagógus partsaervezetak, párteaopertek fo­kozottabb szerepéről. Erről beszélt többek között Honfi Ist­ván, hangsúlyozva, hogy a kommunistáknak bátrabban kell hallatniuk szavukat, és segíteniük kell, hogy a pozitív hang­adás legyen a tantestületi munka meghatározója. Felhívta a figyelmet, hogy a szabadahb légkörű, alkotó jellegű peda­gógiai munka elképzelhetetlen az iskolai élet demokratiz­musának erősítése nélkül. Pintér Kálmán és Fekete Párisilé a munkára nevelés gondjairól és a fizikai dolgozók gyerme­keinek megsegítéséről szólt. Erről beszélt Tarr Jenőné és Németh Lajosné is, utalva a mostoha körülmények között bejáró tanulok nehéz helyzetére. Csizmadia Tibor az iskolai, igazgatási és gazdasági körzetek egyesítését sürgette. Böhm József, a megyei tanács elnöke a tanácsok meg­növekedett felelőssegéről beszélt hozzászólásában. Hangsú­lyozta, hogy fontos feladat az oktatásüggyel foglalkozó taná­csi szervek és tisztségviselők szemléletének megváltoztatása. Többet kell törődni a helyi gazdasági egységek támogatásá­nak megnyerésével, és nagyobb gondot kell fordítani az anya­gi eszközök koncentrálására. Csak így lehet felszámolni a még jelentős számú szükségtantermeket és megszüntetni a városi tanteremhiányt. Böhm elvtárs egyetértését fejezte ki a feladattervehen előirányzott 150—200 új kollégiumi hely létesítésével. A vitában részt vevő dr. Gosztonyi János miniszter- helyettes hangsúlyozta, hogy a KB határozata hosszabb táv­ra, szabja meg: a feladatokat. Felhívta a figyelmet, hogy a de­mográfiát, a települések jelenét, jövőjét, gazdaságának fej­lődését figyelembe vevő, megalapozott távlati fejlesztési ter­veket kell készíteni, mert csak így, a cél pontos ismereté­ben. lehet összefogni a megye szellemi és anyagi erőit, és igényelni a központi segítséget A miniszterhelyettes megje­gyezte, hogy a közeljövőben az egész középfokú oktatás irá­nyítása a megye kezébe kerül, amiben e közigazgatási egy­ség növekvő szerepe fejeződik ki. Végül reményét fejezte ki,, hogy a közoktatás valamennyi részletére kiterjedő, ala­pos, átgondolt feladatterv végrehajtása minden bizonnyal eldreviszi a megye közoktatásának ügyét. A vita' után a pártbizottság feladattervbe foglalt hatá­rozatot hozott a megye közoktatásának fejlesztéséről. Ennek legfontosabb tennivalóit az alábbiakban ismertetjük. Az intézménytípusok fejlesztésének feladatai Az óvodahálózat fejlesztéséhez az ötéves terv feladatait és az intézményekben folyó munka színvonalának emelését együtt kell megvalósítani. A korszerűsítési törekvésekben na­gyobb szerepet kell kapnia a nevelésnek és az iskolára elő­készítésnek Az általános iskolák fejlesztésének feladatait a nyolc­osztályos iskola keretei között kell megoldani. Ennek az intézménytípusnak teljes kiépítése azonban nem képzelhető el a beszámolóban és a vitában megjelölt tárgyi és személyi feltételek jelentős javítása nélkül. A tartalmi munka színvo­nalának emelése ugyanakkor megköveteli, hogy az iskola­érettség vizsgálatának kiterjesztésével, az iskolára előkészí­tők számának növelésével, az oktató-nevelő munka korsze­rűsítésével, a rendszeres iskolába járás biztosításával, az ál­talános iskolai diákotthoni és napközi otthoni foglalkozások hatékonyságának emelésével csökkenjen a bukások aránya. Törekedni kell továbbá arra, hogy 1985-ig valamennyi felső tagozatos tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön, tanul­mányait több iskolaotthon, napközis csoport és körzeti diák­otthon segítse. A szakmunkásképzés fejlődési ütemének biztosítása és a képzés megfelelő arányainak, a népgazdaság munkaerő- szükségletének jobb kielégítése érdekében egységes közép­fokú, de hosszú távú hálózatfejlesztési tervre van szükség. A pályairányítást a tanulók képességeinek és érdeklődési kö­rének megfelelően, a távlati munkaerőmérleg alapján kell végezni. E munkában nem nélkülözhető a vállalatok, az üze­mek segítsége,' pályaválasztási propagandája. A gimnáziumok és a szakközépiskolák korszerűsítésében a minőségi követelményeket és a népgazdaság munkaerő- igényeit kell a legfontosabbnak tekinteni. Ugyanakkor foly­tatni keQ. a gimnáziumi tanulók munkára neveléséhez és a fakultatív tárgyak bevezetéséhez szükséges személyi és tár-, gyi feltételek megteremtését Somogy növekvő szakemberigénye megköveteli a megye­székhely felsőfokú intézményeinek továbbfejlesztését, ezen­kívül hatékonyabb kapcsolattartás szükséges a tanácsok, a gazdasági vezetők és a KISZ -szervezetek részéről a másutt működő, a megye számára szakembereket képző intézmé­nyekkel. Fontos feladataink közé tartozik annak elősegítése, hogy a tanítóképző intézet Dél-Dunántűl tanítóképzésének és az alsófokú oktatásban már működő szakemberek továbbkép­zésének mielőbb korszerű központjává váljék. A mezőgazdasági főiskola fejlesztési terveinek valóra váltásával párhuzamosan szakemberképzéssel, a tudományos kutatómunka fejlesztésével, a gazdaságvezetőik továbbképzé­sével segítse megyénk mezogazdasagi termelésének fokozását. Társadalompolitikai célkitűzéseink és a közoktatás Fontos oktatáspolitikai feladat a fizikai dolgozók tanulás szempontjából hátrányos helyzetben levő, tehetséges gyerme­keinek szociális és pedagógiai megsegítése. Ennek érdekében fokozottabban nyújtsanak támogatást képzésükhöz, nevelé­sükhöz az iskolai szakkörök, a bentlakásos intézmények, a KISZ, az SZMT és a közművelődési intézmények is. A- fizikai dolgozók — szociális helyzetük alapján — rá­szoruló, jó képességű gyermekeinek anyagi támogatása ér­dekében széles körű társadalmi akció kibontakoztatása szük­séges. A megyei tanács által alapított ösztöndíjon túl a gaz­dasági egységek segítségét is meg kell szervezni (üzemi, vál­lalati ösztöndíj, tanszer- es utazási segély stb.). A pártszer­vezetek, a tömegszervezetek segítsék élő a társadalmi ösz- saefogás kibontakozását, Megfelelő erkölcsi és anyagi ösztönzéssel növelni kell o munka melletti tanulás társadalmi megbecsülését A dolgo­zok iskolája és a szakmai képzés tananyagának összekap­csolása új lehetőséget teremt a felnőttoktatásban. Ennek pro­pagálása és szervezése az állami szervek és a tomegszerve- aetak fontos feladata. A cigánytanulók arányának (9,8 százalék) emelkedése fontos társadalmi és oktatáspolitikai feladatunkká teszi ta­nulmányi helyzetük, javítását Mindenekelőtt biztosítani kell rendszeres iskolába járásukat, szüleik körében pedig az ed­diginél hatékonyabb pedagógiai féhílagositó munkát kell ve- geasi. Az oktatás-nevelés tartalmának továbbfejlesztésére, ape- fcgógiai munka hatékonya ohá tételére valamennyi tantes­tületnek és irányító apparátusnak föl kell készülnie. Az isko­lának vállalnia kell á világnézeti nevelés tartalmi megalapo­zását. E feladat megvalósításában a pedagógus személyének meghatározó szerepe van. Ezt figyelembe véve erősíteni kell az ebből eredő pozitív hatásokat. A szavak mögött jobban érződjék meggyőződése, személyének nevelő hatása. Különö­sen nagy az osztályfőnökök felelőssége, akiknek első számú feladata az osztályközösségek alapos, sokoldalú megismerése, igazi szocialista közösséggé formálása. Csak így alakítható eredményesen az osztályközvélemény, a helyes politikai, er­kölcsi értékítélet. A pedagógusok feladata, ■ hogy oktató-nevelő munkájuk­ban fokozottabban biztosítsák az átfogóbb marxista szemlé­let kialakítását, a szocialista erkölcs és ízlés fejlesztését. Ne­veljenek szocialista hazaszeretetre, internacionalista gondol­kodásra, a szocializmus, az emberi élet szépségeinek felis­merésére és elfogadására. Az úttörőmozgalom és a KISZ eredményes működése társadalmi és iskolaérdek, ezért a tantestületek valamennyi tagjának segítenie kell az iskolai mozgalmi munkát. Az ifjúság aktivan vegyen részt a szocializmus teljes fel­építéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, készsé­gek megszerzésében. Munkájával, a tanulással, a közéletben való tevékenységével, az új keresésének igényével készüljön az életre, hiszen számára is épül a szocialista jövő. Az oktató-nevelő munka eredményességének kulcsa a pe­dagógusok kezében van. Ezért föl kell szabadítani őket á kö­töttségek alól, fokozatosan megszüntetve a módszertani sab­lonokban gondolkodást. Helyére az öntevékeny, alkotó peda­gógusmunkának kell kerülnie. Az oktató-nevelő munka ha­tékonyságának, fokozására minden lehetőséget biztosítani kell a pedagógusok számára, hogy eredményesebb, az osztálykö­zösségekhez igazított, módszerekkel, egyéniségük érvényesí­tésével dolgozhassanak. A párthatározat végrehajtásának egyik 1 fontos feltétele az oktatási intézmények vezetési színvonalának emelése. Szervezetten gondoskodni kell a kádernevelésről, a vezetők továbbképzéséről. Megítélésükben, újak kiválasztásában ha­tározottabban érvényesüljön a politikai, a szakmái képzett­ség, a kellő pedagógiai gyakorlat és a vezetői rátermettség elvének dialektikus egysége. Az irányító szervek feladatai a közoktatás korszerűsítésében Pa. MSZMP Központi Bizottsága és Somogy megyei Bi­zottsága közoktatással kapcsolatos határozatainak megismer­tetésében és végrehajtásában meghatározó szerep jut a párt­szerveknek és az alapszervezeteknek. Fontos feladatúk van a társadalom, a pedagógusok szemléletének formálásában, a tennivalók elvégzésében. Rájuk vár a határozat végrehajtá­sában érdekelt tanácsi és társadalmi szervekben dolgozó kom­munisták tevékenységének koordinálása, és feladatuk közé tartozik az Egy üzem — egy iskola akció kezdeményezése, szervezése is. A pedagógus pártszervezetek tevékenykedjenek a hatá­rozat végrehajtásának megszervezésén, az oktató-nevelő mun­ka korszerűsítésén, hatékonyságának növelésén. Fordítsanak megkülönböztetett gondot a nevelőtestületek eszmei-poliükai munkájára. Segítsék a szocialista pedagógia elveinek érvénye­sülését, a pedagógusok ideológiai képzését, az iskolai demok­ratizmus kibontakozását. Nyújtsanak politikai segítséget az iskolavezetésnek, és éljenek bátran az állami vezetés beszá­moltatásának, ellenőrzésének jogával. Hatékonyan irányítsák a KISZ, az úttörőszövetség helyi szerveinek munkáját, biz­tosítva önállóságukat és öntevékenységüket. A közoktatás korszerűsítésének üteme és minősége nagy­mértékben függ az irányító apparátusban dolgozók elvi, po­litikai szilárdságától, szakmai felkészültségétől, aktivizáló ké­pességétől. Ezek az eddigi vezetési felkészültség és szervezett­ség továbbfejlesztését követelik. Minden szinten erősíteni keli a tanács meghatározó szerepét a közoktatás személyi és tár­gyi feltételeinek biztosításában, a fontossági sorrend megál­lapításában, az ellátási szintkülönbségének megszüntetésében. A politikai munka hatékonyságának növelésével a KISZ szervezetei segítsék a szocialista tanár—diák viszony egész­séges fejlődését. Neveljék az ifjúságot felelős politikai és közéleti aktivitásra, támogassák az iskolák kulturáltságának, otthonosságának fokozását. A Pedagógusok Szakszervezete sajátos eszközeivel segít­se a párthatározatok végrehajtását. Foglalkozzon a pálya­kezdő fiatal pedagógusokkal, segítse a nevelőtestületbe való beilleszkedésüket Támogassa az iskola jó légkörének kiala­kulását, hogy a nevelőtestületek élni tudjanak demokrati­kus jogaikkal Formálja a pedagógusok szemléletét, működ­jön közre a továbbképzés szervezésében. Kezdeményezzen szertárfejlesztő mozgalmat, serkentse a pedagógusok újító­mozgalmát. Segítse a nevelők élet- és munkakörülményei­nek folyamatos javítását, a végzett muhka alapján történő differenciálását, erkölcsi, anyagi megbecsülését. Bizottságai a vezetők kinevezésénél jobban éljenek véleményezési jo- gukkaL A Hazafias Népfront bizottságai kezdeményezzék és szer­vezzék a nevelőtestületek és a szülők közötti kapcsolat to- yábbfejle&ztését, készítsék fel a szülői munkaközösségek ve­zetőit a párthatározat végrehajtásának támogatására. Jelöl­jék meg azokat a helyi társadalmi feladatokat, amelyek el­végzésével segíteni lehet a Központi Bizottság határozatának megvalósítását. Szervezzenek társadalmi megmozdulásokat az iskolaépítő akciók támogatására Az MHSZ szervezetei a tantestületekkel együttműködve segítsék elő a tanulóifjúság hazafias és honvédelmi nevelé­séhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtését. A gazdasági vezetők erezzenek nagyobb felelősséget a jövő szakembereinek neveléséért, a növekvő igényeknek meg­felelő képzésükért. Segítsék élő az »Egy üzem, egy iskola- mozgalom kibontakozását. Támogassák a megyei tanács vb, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége és a KISZ megvei bizottsága áttal a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítésére indított közös akció- programot. Biztosítsák a feltételeket a szakmunkástanulók üzemi gyakorlatához. A szakoktatók kiválasztásánál az er­kölcsi-politikai szilárdság, a kommunista embert jellemző tulajdonságok, a kiváló szakmai képzettség és gyakorlat együttes követelménye érvényesüljenek. Gondoskodjanak dolgozóik általános és szakmai műveltségének emeléséről, szorgalmazzák az általános iskolai végzettség megszerzését. A Központi Bizottság határozatának és az ebből követ­kező megyei feladatoknak egységes értelmezését és végre­hajtását, az ehhez szükséges szemlélet kialakítását minden szinten fontos politikai kérdésnek kell tekinteni. Széles körű meggyőző munkával el kell érni. hoav a várt-, az állami és tömegszervezet°k. valamint a te»»'"lő ánarntok anzdardát „e- zetői saAát n""intenek éhezzék áVami oktatásunk tniái-ntej- lesztését. vállaljanak részt annak megnőj árftásátaa-, wj nemcsak a menténkben élő fiatalok sémának ai.nJmiA*á-ől, emténi boldogulásáról van szó. hanem a társadalom iö""to­réi is. A feladatok végrehajtása tehát áz egész tdrsad^tnrn összefogását, a nevelőtestületi közösségek. a párt-, a tanácsi es a társadalmi szervezetek szocialista tartalmú, lelkes és folyamatos a&yüttrnűködését igényli

Next

/
Oldalképek
Tartalom