Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

A pártértekezlet határozatai nyomán |f„ ...erősen rontaná a közhitelességét. Eredmények és lemaradások az üzemi közművelődésben Az üzemekben folyó kulturális munka volt a kapos­vári városi párt-vb tegnapi ülésének egyik napirendi pqntja. A vita — melyen több vállalatvezető is részt vett — zárszavában Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára arra utalt, hogy az üzemi közművelődést tovább- , ra is napirenden tartják különböző fórumokon. Két évvel ezelőtt a városi pártértekezlet foglalkozott az üzemi közművelődés gondjai­val, s egyebek között feladat­ként meghatározta, hogy nö­velni kell az üzemi kultúr- munka hatékonyságát. zetének munkáját miért csak mennyiségi mutatók illuszt­rálják még mindig? Jelentős az előrelépés a fel­nőttoktatásban is. Am az egyik igazgató utalt arra, nem mind­egy, hogy egyszerre hányán és A beszámoló és a vita alap- ^ol tanulnak tovább. Olyan ján nagyon is tisztán látsza­nak az eltelt időszak eredmé­nyei és további tennivalói. Lelkes és szenvedélyes hozzá­szólások ismeretének birtoká­ban összegezhetjük úgy a két esztendőt, hogy az üzemi köz- művelődési tervek készítésé­ben jelentős lépést tettek elő­re a vállalatok. Ez a terv nem lehet elszigetelt — hangsúlyoz­ta az első titkár —, hanem a termelési terv szerves része, hozzá tartozik a vállalat min­dennapjaihoz. Tervezni tehát tudunk, de mit mutat mindez a megvaló­sulás tükrében? arányban és mértékben kell beiskolázni, hogy ez vissza­esést ne eredményezzen a ter­melésben. . Vannak területek — és ez főleg a műkedvelő művészeti mozgalom —, ahol stagnálás, visszaesés a jellemző. Sok szó esett a színházlátogátásról, a klubokról, de úgy vélem, ér­demes inkább arról szólni, ho­gyan lehet előrelépni! Mert éppen ez volt a vb-ülés nagy erénye, hogy a tüzetes és át­gondolt felmérésen túl már megjelölte azokat az irányor kát, amelyek alapján a követ­kezőkben határozat születik, s A hozzászólók nagyon kriti- j nyornan tovább lehet k/usan tárták fel a hiányossá gokat és azok eredőit is. Mert igaz, hogy előbbre jutott az üzemi közművelődés például az ismeretterjesztés terén, de kevéssé tapasztalható az elő­adások hatékonysága. Ez pe­dig nem független az előadá­sok szánvonalától sem. Felte­hető tehát — ismételten — a kérdés: a TIT megyei szerve­be kell szögeznünk, hogy amikor üzemi közművelődés­ről beszélünk, nem állhatunk meg a gyárkapunál, hiszen természetes dolog: ahol a munkás napi nyolc órát dol­gozik, nem feltétlenül ugyan­ott akar szórakozni is. Bizo­nyos közművelődési formák — ismeretterjesztés, szakkörök — otthont lelhetnek a gyáron belül is, de azt szeretnénk, ha a művelődni vágyó dolgozó út­ja a közművelődési intézmé­nyekbe : központi könyvtá­rakba, filmszínházba, moziba, művelődési központba is ve­zetne. A segítségadás kétirányú — s ezt két nagy helybeli 'válla­lat igazgatója fogalmazta meg. Az egyik: e központi létesít­mények népművelési szakem­berei fokozottabban segítsék az üzemi közművelődés gyá­ron belüli foglalkozásait. A másik: a kulturális célokra létrehozott anyagi alapok bi­zonyos hányada fedezze e köz­ponti közművelődési intéz­mények költségeit. Ügy gon­dolom, ez utóbbi a közös fenntartás nagyon rugalmas, sajátos és célravezető formája, amelynek alapján jobban biz­tosíthatók a műkedvélő mű­vészeti csoportok tevékenysé­gének feltételei. Mindez azonban akkor való­sulhat meg — a jó tervből te­hát akkor lesz valóságos üze­mi közművelődés —, ha vala­mennyi gazdasági vezető mint politikai vezető is szívügyének tekinti ezt. Természetesen nem úgy, hogy színházjegyet árul, hanem kiépíti azt az appará­tust, mely a dolgozók szabad idejét, tartalmas szórakozását felelősen szervezi. Ez vissza­tekintve a párt közművelődési irányelveire, a pártértekezlet határozatira, nemcsak szem­lélet dolga, hanem kötelesség is. Tröszt Tibor A szülő helye, szerepe az oktató-nevelő munkában Pedagógia — a középpontban Beszélgetés Faragó Lászlóval A menetrend vagy az igény? Panaszos levél érkezett szerkesztőségünkbe. Knézics István buzsáki tanácselnök a Táskán és Buzsákon lakók ne­vében írta. Idézünk belőle: »Minden évben rendszeresen és megfontoltan, csak a reali­tást és a szükségletet figyelem­be véve adtuk meg javaslata­inkat az autóbuszjáratok beál­lítását illetően.-«. A táhacselnök' menetrend­módosítást kért a 13. sz. Vo­lántól, hogy a helyközi busz­járatok menetideje megfelel­jen az iskolába járó gyere­keknek és a lengyeltóti kötő­ipari szövetkezetben dolgozó táskái lakosoknak. A'menet­rendmódosítás útja az, hogv a községi tanács közli az igé­nyeket a megyei tanács ÉKV osztályával, ahol a Volán ille­tékeseinek bevonásával dönte nek arról: megalapozott-e a kérelem. — Egyénektől érkezett ilyen javaslatokat természetesen nincs módunkban figyelembe venni — mondta dr. Bors Ist­ván, a 13. sz. Volán kereslte lel mi és forgalmi igazgatóhe '.yettese. — A lehetőségeink*'4 '■eil összeegveztetnünk az igé evekkel. Minden menetrend- változtatás kétoldalú. Szolgál­hat a kérelmezők javára, ugyanakkor , másoknak nem előnyös. A kérdés az. hogv me’vilt oldalon áll a töRb'ég. -is van-e az igény kielégítésé re eszközünk? Knézics István levelében hi- v" tkozott a Volántól kapott válaszra, amely szerint: » .. megváltoztatása erősen ronta­ná a menetrend közfritalessé gát«. — ön szerint ez az érvelés elfogadható? — Ha menetrendváltoztatá van, a vállalat meghirdeti. Er ről azonban az utasok csak nagyon ritkán szereznek tudo­mást. A megyében 954 hely­közi járat van. Ha ebből pél­dául 100-at változtatnánk, ez a menetrend használhatóságá­nak nagymérvű csökkenését okozná. — Hány járat menetidejé nek módosítását igényelték ebben az évben? — Május 28-a, vagyis az új menetrend életbe lépése óta mintegy 8—9 igénynek tet­tünk eleget. A kérelmek szr ma azonban nagyobb volt. Nem könnyű változtat­nunk Vasúti és autó­busz-csatlakozásokhoz is iga­zodnunk kell. Arra is gon­dolnunk kell, hogy a vállalat a nyereségérdekeltség rend­szerében dolgozik. Ez szorosan összefügg a fejlesztéssel, vagy­is az autóbuszpark bővítésé­vel. Ebből következik, hogy veszteséges járatokat nem in­díthatunk. — A levél szerint a meghir ’etett menetrendi idők betartá­sával is baj van. Ez pedig ér zákányén érinti az iskolába járókat, akik az első órán nem tudnak részt venni, mert a busz csak 30—40 perces késés­sel érkezik a buzsáki körzete- sített iskolába. — Ki fogjuk küldeni az el- '•■■nőröket, mert a rendszeres késésre nem találok magyará­zatot. Azt meg tudom ígérni, hogv a menetrendben feltün­tetett 8 óra 7 percre megérke­zik Bu zsákra az iskolásokat szállító busz. A szokásos nyolcórás isko- ’akezdéssel szemben 7 perces késéssel Buzsákra érkező busz már feltűnő. Annak ellenére, hogy a megyei tanács műve­I Első osztályban tanító peda- * 1 — Közismert dolog, hogy az gógusok hallgatták meg a mi- j első osztályban kell egy olyan nap Kaposváron, a Latinca : alapot teremtenünk, lerak. Sándor Megyei Művelődési lünk, hogy arr,a később nyu- Központban Faragó László mi- godt lelkiismerettel építhes nisztériumi osztályvezető elő- i sünk. Az elmúlt évek folyamáé adását. Aktuális közoktatáspo- az első osztályokban ország- litiUai kérdésekről tájékoztat- ! szerte — így Somogybán is — ta hallgatóságát, s nagyon sok- elég sok gond jelentkezett, szór utalt arra a fontos elvi J Ezek rendezését nem lehetett útmutatásra, melyet az j már halogatni. Közismert. MSZMP Központi Bizottságá- ] hogy országosan az első osz­nak állásfoglalásában, határo­zatában olvasháttunk. Mond­hatnánk: lényegében az alsó tagozati oktató-nevelő munka hatékonyságáról volt szó, ar­ról. hogy milyen a korszerű ta­nítási óra, hogyan kell erre felkészülni, miért van szükség a differenciált oktatásra, mit jelent a könyv a tanuló kezé­ben, hogyan szükséges megre­formálni a korrepetálást. Más elmondani ezeket a pedagógu­soknak, megint más — a szü­i őknek. Megkértük Faragó Lászlót, fogalmazza meg azokat a tud­nivalókat, amelyeket haszon­nal alkalmazhatnak a gyakor­latban a szülők is. Ügy érezzük, a szülők is szí­vesen vesznek részt az iskola mellett a gyerekek oktatásá­ban, nevelésében, ha tudják, mi a feladatuk. — Mi a szülök szerepe tehát az oktató-nevelő munkában? — A szülőnek a szerepe na­gyon fontos a pedagógiai fel­adatok megoldásában. Az ok- tatójnevelö-képző munka ered­ményessége csakis az iskola és a szülői ház együttműködésé­től várható. Ebből következik az, hogy minden lényeges pe­dagógiai feladat megvalósítá­sához szüksége van az iskolá­nak a szülő segítségére. A szü­lőket időben kell táj íkozíatni, hogy mire törekszik az iskola, s ebben a munkában mi a szü­lő feladata. — Nyilván szükség van a szülők pedagógiai képzésére is. — Ma, amikor az MSZMP KB határozata alapján fordu­latot akarunk elírni az okta­tás területein, különösen az ál­talános iskolában, akkor na­gyon fontos, hogy a szülők pe­dagógiai tás áltoztstásd me<>tör­ténjen, hiszen csak feladatai’ tu^at-i'-an lehetnek az iskola szövetségesei. — .'."ilyen fpladatok várnai; az első osztályba járó gyere­kek szüleire? A kérdés rész­ben általános is kíván lenni. tályba járók 11,4 százaléka tanévet vesztett. Miképp töre­kedjünk a tanévvesztés csök­kentésére? Ennek a megtár­gyalása a szülőkre is tartozik Már az iskolába lépés előír meg kell szüntetni bizonyos hátrányokat. Arra kell töre­kedni, hogy a gyerekek fölké­szülése közötti különbségeket az iskolába lépés idejére pró­báljuk kiegyenlíteni. Hasonló »starthelyzetből“ induljon minden tanuló. — Mire vonatkozhat az azo­nos starthelyzet? — Azt jelenti, hogy minden gyereknek rendelkeznie keli bizonyos közösségi, magatartá­si, egészségügyi elemi jártas­ságokkal. Egyszerű ismeretek­kel, melyeket már az első na- j pon vinnie kell a gyereknek J az iskolába. Ezeket az óvodá- | ban már megismerheti. A gon- ; dunk abból ered, hogy egyes * helyeken nincs óvoda, másutt 1 van óvoda, de nem minden i gyereket tudnak elhelyezni. Ez j a helyzet Somogybán is. Biz- f tosítsunk olyan lehetőséget * hogy megtanulhassák, — ez aj feladatunk — pi. hogyan kell ♦ a ceruzát megfogni, egy egy-1 szerű kis ábrázolást elvégezni, t Az óvodát pótolják az általá- ♦ cos iskolára előkészítő foglal- - hozások. Ezeket Somogybán példamutatóan megszervezték. Ebben a feladatban is rend­kívül nagy szerepe van a sze­mélyiség sokoldalú formálá­sának, különböző hatások ér­vényesítésének. Az iskolára előkészítő foglalkozások haté­konysága az első osztályba lé­pő gyerekeknél már mérhető is. Kedvezőek a tapasztala­taink. — A szülő szerepe tehát nem az általános iskolába lé­vő gyermek gondjaived kezdő­nk. hanem már koránban. Az óvódás gyermek is »iskolás­nak« számít. — A szülőnek ismernie kell ezeknek a foglalkozásoknak a szerepét. Távolabbi tervünk, hogy a jelenlegi negyedéves szakaszt egész évesre bővítjük, így a lényegében mar ötéves korban bekapcsolódik a közó. sági életbe a gyerek. — Milyen feladatokat lát i szülök múnlcűj? ;n a d'.ff értír,-’ etilt pedagógiai tevékenység erősítésére? — A differenciált foglalko­zás során bátrabban nyúljunk ahhoz a lehetőséghez, melyet a könyv jelent. Már az első osz­tályos gyereknek adjunk köny­vet a kezébe. Az ABC olvas- könyv mellett versesköteteket meséket, irodalmi alkotásokat \ gyermek képességeinek megfelelően. Ebben sokat te­het a szülő. — A szülői munka rendkívül fontos területe a nevelés is. Milyen feladatok elvégzését hangsúlyozzuk? — Ne csupán jó tanácsok hangozzanak el a nevelésben, hanem egyre inkább olyan helyzeteket kell teremteni, me­lyekben a gyermek értékes hétköznapi tetteket egymást követően valósít meg. Nem az a fontos, hogy a gyerek meg tudja fogalmazni, mit kell ten­nie, hanem a cselekvésen van a hangsúly. H. B. Hobbyja a vasát modell-építés .-,•*edf<• «“«?<*->- ■ . ... ...i ti ;■■■*: Hennel Béía nyugalmazott agrármérnök, két éve fe- ínT vasútmodell-cpitéssel. tál maga és három unokája szórakozik. kaposvári lakos A felépült vasút­lődésügyi osztálya beleegye­zett — a menetrendhez iga­zodva — a későbbi iskolakez- lésbe. Csakhogy inkább a me­netrendnek kellene igazodni az oktatási időpont kezdetéhez, nem fordítva. Lengyeltótiban dolgozik a budapesti kötőipari szövetke- ■et kihelyezett üzeme. Itt nem- :sak helybeliek vállaltak mun­kát, hanem buzsákiak és tás- kaiak is. Csakhogy... — A Buzsák és Táska kö­ötti távolság 6 kilométer — mondta Vörös József, a Volán forgalmi csoportvezetője. — A levéllel ellentétben a busz nem húsz, hanem csak tíz percig -’árakozik a buzsáki tsz-ma- mrnál, így nincs idő arra, hogy ""áskára is bemenjen, mert in­dul vissza. Másrészt igazod­nunk keHe*t a kötőüzem mű­szakváltásához, az fél kettő­kor van. Az ebben az időben közlekedő járat viszont Tás­kát is érinti, a déli járatot ezé’-t nem irányítjuk a köz- cégbe. —1 így másfél árát kell a táskaiaknak várakozniuk ... — Nem lenne gazdaságos, ha egymás után két járat is érintené a községet. — A második műszak vége 21 óra 30 perckor van. Az éj­szakai járat viszont nem megy be Táskára, így az ott lakók­nak hat kilométert kell gyalo­golniuk vagy kerékpározniuk késő éjszaka. — Szerintünk az is megol­dás lenne, ha a kötőüzemben a táskaiakat csak a délelőtti műszakban foglalkoztatnák. Az iskola után tehát a kötöüzem is allcalmazkodjon a Volán helyközi járatához? A kötőüzem vezetője szerint ezt a javaslatot nem lehet elfo­gadni. Az emberek felváltva dolgoznak a két műszakban, így kívánja az ő érdekük is. A lengyeltóti kötőüzemben 50 buzsáki és 10 táskái dolgo­zik. A szám elég nagy ahhoz, hogy a Volán mielőbb gon­doskodjon megfelelő buszjá­ratról. A menetrend közhite­lességét a járatok késése (ami ha nem is rendszeres, de gyak­ran előfordul) legalább any- nyira »rontja“, mint egy-egy, a munkába, iskolába igyekvők, vagy onnan jövök érdekében tett menetrendi változtatás. S ha erős is a panaszos levél­nek az a kitétele, amely sze­rint: »ez ám az igazi mono­polhelyzet“, az kétségtelen, hogy egyedül a Volán képes megoldani a buzsákiakat, tás­kaiakat érintő régi problémát. Még a gazdaságosság keretén belül. Ide kívánkozik az is, hogy a közlekedés — különö­sen a személyszállítás — szol­gáltatás. Az utasok érdekeit a menetrend összeállításánál alaposabban figyelembe kelle­ne venni, vagy jogos igényeik­hez hajlékonyabban kellene alkalmazkodni. Mészáros Attila [1 Fekete Sándor PETŐFI ÉLETE 8. Petőfi tehát egyik napról a másikra ismeretlen kis ván­dorszínészből fölkapott költő lett, s már csak a szerelem ilányzott ahhoz, hogy élete teljessé legyen. Amikor a sző­ke hajú, kék szemű Csapó Etelkával (a költőtárs Vachott Sándor tizenötéves sógornőjé­vel) megismerkedett, nagyon hamar meggyőzte önmagát ar­ról, hogy szerelmet érez a ked­ves leány iránt. A lényéből fa­kadó lobbanékonyság néhány hét alatt odáig ragadta, hogy már a nősülésre gondolt. Bú­csú 1844-től című versében : alighanem hamarabb közölte a : világgal, mint a kiszemelt ked- E vessel, hogy milyen tervet for­gat a fejében, s hogy »a (mennyországnak áll küszö- (bén«, Nem a mennyország küszö- í bére került, hanem egy sír Szé­lese: az új esztendő első nap­jainak egyikén Etelke váratla­nul meghalt. Ha eddig nem is szerette volna igazán, most olyan fáj­dalmas szerelem lett úrrá raj­ta, amit csak egy egész kötet­re való vers csitíthatott. így született meg a Cipruslombok Etelke sírjáról című könyv, amely 1845 márciusában önál­lóan is megjelent. »ENGEDD MEG, HOGY SZERETHESSELEK.. Háromnegyed év telt el az­óta, hogy Petőfi a Pesti Divat­laphoz állt. E rövid idő alatt tüneményes gyorsasággal or­szágos irodalmi nevezetesség lett. Az övéhez hasonló hirte­len és meredek fölemelkedésre nincs példa irodalmunkban. 1845 tavaszán azután — mint­ha csak ellenőrizni akarná népszerűségének mértékét — elhatározta, hogy felvidéki körútra megy. Felmondott Va- hot Imrének, és 1845. április lalja a harcot is. 1-én a gyorsszekéren Eperjes felé indult. Üti jegyzeteit erről az 1845- ös felvidéki utazásról írta. Sok irigy írótársát bosszantó, s egy kicsit csakugyan kamaszosan őszinte, de teljesen jogos büsz­keséggel számolt be arról, hogy hány helyen köszöntöt­ték fáklyás zenével, ünnepi la­komákkal, s hogy mennyire szereti a diákifjúság. Minden ember örül a siker­nek, különösen a művészem­ber. Petőfi számára azonban a felvidéki diadalát nem egysze­rűen arra szolgált, hogy termé­szetes költői hiúságát kielégít­se. Az ifjúság iránta tanúsított vonzalma segítette őt abban is, hogy a maga hivatását megért­se, rádöbbenjen történelmi fel­adatára, amely a puszta költői szerepnél többet követel tőle: tevékeny részvételt az ország felszabadításában, a magyar szabadság kivívásában, az el­odázhatatlan társadalmi refor­mok kiharcolásában. Amikor a költő kezdte meg­érteni, hogy mit vár tőle az ország, azt is felfogta, hogy egyedül nem teremthet olyan irodalmat, amely a időszerű politikai eszmék jegyiében vál­Baráti csoportosulások, kö­rök, asztaltársaságok máskor is kialakultak a magyar iroda­lomban. Petőfi nagy újítása az, hogy mozgalommá fejlesztette baráti körét. Mindezt azért kellett épp felvidéki útja kapcsán elmon­danunk, mert az Üti jegyzetek egyik nagy'meglepetése és újí­tása az a mód volt, ahogyan Petőfi tartózkodás nélkül »rek­lámozta« barátait és csepülte ellenségeit. Még jobban megrázta, való­sággal elképesztette az irodal­mi életet az a mód, ahogyan a régi, elavult költészet elleni tá­madásait minden teketória nélkül egybekapcsolta a saját népszerűsítésével. A nemesi úri íróvilágban azt követelte az illemszabály, hogy a költő sze­rény ábrázattal ajánlgassa »szerény munkácskáját« vala­melyik nagy úrnak vagy a »nagyérdemű közönségnek«. Petőfi ezzel szemben azt tar­totta, hogy az igazi költőnek joga van szerénykedő pózok nélkül, önértéke tudatában megnyilatkoznia — saját ma­gáról is. fF~'brfatjuk.) Somogyi Néplap a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom