Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

Párizsi nyilatkozat Ha a béke létrejött volna A Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgya­ló küldöttsége szerdán nem kommentálta közvetlenül Ni­xon elnökké történt újravá­lasztását, de egy nyilatkozat­ban felelőssé tette az amerikai elnököt a VDK—amerikai megállapodástervezet aláírá­sának elodázásáért. »Ha Nixon október 31-én aláírta volna a háború felfüg­gesztéséről és a béke helyre- állításáról létrejött megállapo­dást, már egy hete béke ural­kodna Vietnamban, nem ömle- ne a vietnami és az amerikai nép vére, s mindkét fél kato­nai és polgári foglyai — köztük az amerikaiak is — visszatér­hettek volna otthonukba« — hangsúlyozza a VDK-küldött- ség nyilatkozata. Az észak-vietnami delegáció állásfoglalásában leszögezi, hogy a vietnami nép az ame­rikai elnök hitszegése ellenére sem tett le törvényes célkitű­zéseinek eléréséről Befejeződtek Kohl és Bahr tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) vi kérdésekben áthidalhatatlan nézetek választanak el ben­nünket és fognak is elválasz­tani. Nem teszünk úgy, mint­ha az egyik fél rákényszerít- hetné a másikat meggyőződé­se feladására. Vonatkozik ez magára a nemzeti kérdésre is.« — A szerződés nem azért jött létre, mert a két állam kormánya ezt így akarta — folytatta —, hanem azért, mert szükségük van rá a két állam­ban élő embereknek. Bahr is megemlítette, hogy az NSZK-nak az NDK-val kö­tött megállapodásai a négyha­talmi egyezmény alapján ki­terjeszthetők Nyugat-Berlinre is, Nyugat-Berlin képviseletét az NDK-ban majd az NSZK látja el, ugyanakkor az alap- szerződés nem érinti a nyugat­berlini szenátus és az NDK megállapodásait Conrad Ahlers, a bonni kor­mány szóvivője a keddi mi­nisztertanács ülése után arról tájékoztatta a sajtót, hogy a Befejeződtek az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok ren­dezését szolgáló alapegyezmény tárgyalásai. Képünkön: Egon Bahr, az NSZK államtitkára (balról) és Michael Kohl, az NDK államtitkára közösen jelentik be újságíróknak a sike­res befejezést. (Telefotó: AP—MTI _KS) N ovember 7-ét ünnepelte a világ (Folytatás az 1. oldalról.) ünnepségen jelen volt dr. Gustav Husák, a CSKP KB fő­titkára, Bulgáriában, a szófiai felvonuláson részt vevő töme­geket Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára üdvözölte. A Kínai Népköztársaság vezető testületéi meleg hangú üdvöz­letét küldtek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek és minisztertanácsának. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában Kim írnek, a Koreai Munkapárt KB PB-tagjának, a KB titká­rának s a párt és a kormány más vezetőinek részvételével ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az októberi forradalom 55. évfordulójáról. Lengyelországban több mint száz városban rendeztek nagy­gyűléseket, és Edward Gierek, az LEMP KB első titkára le­vélben köszöntötte a munkás- mozgalom veteránjait. A Mon­gol Népköztársaságban mon­gol—szovjet barátsági hónap­pal tisztelegtek a forradalom 55. évfordulója és a Szovjet­unió megalakulása 50. évfor­dulója előtt. Az NDK-ban, a berlini ün­nepségen jelen volt Erich Ho- necker, az NSZEP első titkára, Willy Stoph miniszterelnök, az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport parancsnok­ságán rendezett emlékünnep­ségen pedig Erich Honecker mondott beszédet. Romániá­ban a bukaresti nagygyűlé­Heves harcok, amerikai terrorbomházás A saigoni amerikai parancs- r s.'.g jelentése szerint az el­állt 24 órában a dél-vietnami azafiak összesen 81 támadást hajtottak végre a saigoni csa­patok ellen. Harcok folytak a központi fennsíkon, a Saigon­tól északra levő főútvonalak mentén és a fővárostól 24 kúo- méterre északnyugatra fekvő bong Binh amerikai katonai ímaszpont környékén. A ha­zafiak először rakétatámadást indítottak a támaszpont ellen; 10 rakétát lőttek ki, majd egy előőrsük betört a támaszpont területére. A B—52-es légierődök szer­dán a vietnami háború kezdete óta a legnagyobb szabású tá­madást intézték a demilitari- zált övezet mindkét oldala el­len és bombázták a hazafiak feltételezett állásait. sen Emil Dragonescu, az RKP VB tagja mondott ünnepi be­szédet. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a hanoi ün­nepségen Ton Duc Thang, a VDK elnöke, Le Duan, a párt KB első titkára és más állami vezetők üdvözölték a jubiláló Szovjetuniót, és külön köszö­netét mondtak azért a jelen­tős támogatásért, melyet az SZKP, a szovjet kormány és a szovjet nép nyújt Vietnam né­pének az agresszorok ellen ví­vott harchoz. A tőkésországokban tartott megemlékezések közül ki­emelkedett a nagy tömegek részvételével New Yorkban megrendezett szovjet—ameri­kai barátsági nagygyűlés, ahol megemlékeztek a forradalom 55., a Szovjetunió megalakulá­sának 50. és á szovjet—ameri­kai diplomáciai kapcsolatok .megteremtésének 39. évfordu­lójáról. Richard Morford, az Vmerikai—Szovjet Barát* Társaság országos tanácsán ab igazgatója meleg hangon üd­vözölte a Szovjetunió és a” Egyesült Államok kapcsolatai­nak javulását. két német állam kapcsolatait rendező alapszerződés egyebek között előszóból és tíz cikkely­ből áll. A szerződés o fennálló helyzetből, vagyis a két német állam létezéséből indul ki, »de nem ismeri el Németország megosztottságát«, hanem arra hivatott, hogy »megteremtse az együttműködés alapjait«. Ahlers végül hangsúlyozta, hogy a Kohl és Bahr államtit­kár által tető alá hozott szer­ződéstervezethez nem tartoz­nak titkos jegyzőkönyvek, * * * A kormány ülésén Bahr ál­lamtitkár számolt be a két né­met állam tárgyalásainak szer­dai befejezéséről. Brandt kan­cellár ezután köszönetét mon­dott a nyugatnémet küldött­ségnek eredményes munká­jáért, s kifejezte reményét, hogy az ellenzék nem kezde­ményez értelmetlen vitát. A kancellár »történelmi pil­lanatnak« nevezte a megálla­podást, majd a kormány ülé­sén nyilatkozatot tett. Ebben megállapította, hogy a szerző­dés parafálása »kezdetét jelzi i két német állam kapcsolatai normalizálásinak«. A szerző­déssel hosszú évek után »meg­törik a jég az NDK és az NSZK viszonyában« — s mint mondotta: — »megkezdhetjük az átfogó együttműködést az egyenjogúság alapján«. ISLAMABAD! BEJELENTÉS Pakisztán kilép a SEATO-ból A pakisztáni kormány szer­űin bejelentette, hogy hivata­lsán is kilép a Délkelet-ázsiai '.erződés Szervezetéből (SEA- O). A döntésről szóló nyHat­jaiban a pakisztáni kor­mány leszögezi, hogy »a hala­dó elvekhez való hűség nevé­ben és az ázsiai realitásokkal számot vetve« határozott a ki­lépés mellett. (MTI) A Hvath-kormány drasztikus iutpzkpd,'se: Befagyasztották a béreket Nyilatkozat a kö el-keleti rendezésről Kész helyzet elé akarja állítani Egyiptomét az Egyesült államok Hatem miniszterelnök-he­lyettes, kulturális és-tájékoz­tatási miniszter újólag meg­erősítette, hogy Kairó elveti a közvetlen egyiptomi—iz- i aeli tárgyalások gondolatát us a közel-keleti válság rész­leges rendezését. Az egyiptomi miniszterel- »: ök-helyettes Rogers amerikai .iügyminiszer legutóbbi nyi- tkozatára válaszolva fejtette ; kormánya elvi álláspontját, igers — mint ismeretes — ’jelentette, hogy az Egyesült Tárnok rövidesen diplomáciai ' zdeményezést tesz a közvet- n egyiptomi—izraeli tárgya­itok megkezdésére és olyan részleges rendezés megvalósí­tására, amely lehetővé tenné gz 1967-es agresszió óta lezárt Szuezi-csatorna újramegnyitá- sát. — Egyiptom már több ízben is elvetette a közvetlen tár­gyalások Javaslatát, mint ahogy elvetette a közel-keleti válság részleges megoldását is — hangsúlyozta Hatem. Ez­után Szadat elnök szavait idéz­ve rámutatott, hogy az Egye­sült Államok megakadályozta az igazságos béke megterem­tésére irányuló kísérleteket, kész helyzet elé akarja állíta­ni Egyiptomot. Az Egyesült Államok jobban tenné — húz­ta alá az egyiptomi miniszter­elnök-helyettes —, ha a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ- közgyűiés határozatainak vég­rehajtását szorgalmazná. Ezzel kapcsolatban figyelem­re méltó, hogy a következő hetekben több izraeli vezető politikus utazik Washingtonba, köztük Állón miniszterelnök­helyettes, Dajan hadügy- és Eban külügyminiszter. Az amerikai »kezdeményezés« ne­gatív egyiptomi megítélését mintegy igazolja az a lelkes fogadtatás, amelyben Izraelben részesítették a közvetlen tár­gyalások és a részleges rende- .zés feimelegitett javaslatát | Edward Heath miniszterel­nök hétfőn szigorú ár- és jö­vedelemkorlátozó intézkedé­seiket jelentett be az angol alsóházban. A korlátozások célja — mint a kormányfő közölte — az infláció megfé­kezése. Azonnali hatállyal befagyasztották a béreket, az árakat, a házbéreket és a tőkejövedelmeket. A bejelentésre azt követően került sor, miután a szakszer­vezetekkel és a gyáriparosok­kal július óta folytatott alku­dozások kudarcot vallottak. Ezt megelőzően a brit mi­niszterelnök vasárnap átalakí­totta kormányát, összesen 19 tárca cserélt gazdát. A tör­vény néhány hét múlva emel­kedik törvényerőre, amikor Erzsébet királynő is szentesíti, de már bejelentése napjától hatályban van. Eszerint bünte­tendő cselekmény az áremelés és a bársztrájk. A Fehér Könyvből, amelyet Heath bejelentése után nyom­ban kiadtak, kiderül, hogy míg a bérstop alól nincs kivétel, addig egy sor fontos cikk — köztük a friss élelmiszerek — árának fluktuációját megen­gedik. A szakszervezetek azt is haladéktalanul szóvá tették, hogy az a 400 fontos pénzbír­ság, amellyel az áremelést végrehajtó vállalatot, sújthat­ják, elenyésző ahhoz képest, amit az illegális áremelés jö­vedelmezhet. A kormány a részvényoszta­lékok növelésének »befagyasz­tásával« olyan látszatot pró­bált kelteni, mintha a mirelit­korszak az egész társadalmat egyformán lehűtené. Ehhez azonban a szakszervezetek megjegyzik, hogy amíg a kifi­zetetlen tőkejövedelem termé­szetesen felhalmozódik (s ezt a részvénytulajdonos utólag megkapja), addig az elmaradt béremelés örökre elvész. Ráadásul egészen mást je­lent a befagyasztás a kis ke­resetű dolgozók számára, mint a mammutjövedelmet húzó tő­késeknek, vagy a magasabb keresetű kategóriáknak. Az átszervezett konzervatív kormány azért kényszerült er­re a lépésre, mert az infláció egyre inkább hatalmába kerí­tette a Közös Piac részévé vá­ló angol gazdaságot és szaka­datlanul fokozta a lakosság terheit. A brit alsóház kedden este harmincnégy szavazattöbbség­gel jóváhagyta II. Erzsébet ki­rálynő beszámolóját a Heath- kormány politikai programjá­ról. A képviselőház 308 szava­zattal 274 ellenében elvetette a munkáspárt indítványát, mely elítélte a kormány gazdasági intézkedéseit. A szavazás a konzervatív kormány gazdaságpolitikájáról hat napja tartó vita végére lett pontot. (MTI) Kohl és Bahr tárgyalásainak eredménye Alapöiiuáüy a kapcsolatok reniezéséliez Törlénelm méríö dkő jelzi a szerdai napot: Kohl és Bahr államtitkárok a két német ál­lam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság — képvi­selői kézjegyükkel látták el az okmányokat, az NDK és az NSZK viszonyát szabályo­zó alapszerződést. Ezzel új fe­jezet kezdődhet Európában, ahol évtizedeken át gátolta a politikai légkör enyhülését a két német állam kapcsolatai­nak rendezetlensége. S bár e dokumentum — mint Scheel mondotta — »mit sem vál­toztat a németországi jogi helyzeten«, a szerződés cikke­lyeiben sikerült egyezségre jutni a két állam békés egy­más mellett élésének alapjait illetően. E kemény, öthóna­pos tárgyalási szakasz komp­romisszumkeresésének ered­ményeit tartalmazó szerződés történelmi jelentősége abban van — mint Kohl államtitkár is rámutatott —, hogy sikerült tartós alapot teremteni e két, egymástól független, ellenté­tes társadalmi rendszerű ál­lam kapcsolataihoz, az ENSZ alapokmány céljainak és el­veinek megfelelően, s főként, hogy azok valamennyi szuve­rén állam egyenlőségének el­ve szerint alakuljanak. Noha a szerződés szöveg- elemzése az egyes cikkelyek­ről még hátra van, az bizo­nyos, hogy a békés egymás mellett élés alapjaiban a két tárgyaló félnek sikerült egyezségre jutnia. S hogy ez mennyire fontos, azt legjob­ban bizonyítja az ötvenes évek ésszerűtlen és káros konfrontációja, amely éveken át táptalajt adott a Nyugat- Németországban még ma is oly sokszor viruló szélsősége­sen reakciós nézeteknek. Az Adenauer által megfogalma­zott »egyedüli képviseleti el­ven«, amely arra a tarthatat­lan álláspontra épült, hogy Bonn hivatott képviselni a németeket, s a Hallstein-dokt- rinán, amely előírta minden olyan országgal a szakítást, amely diplomáciai viszonyt létesített az NDK-val maga az élet lépett túl. Az évek folya­mán semmi nem tudta meg­akadályozni a Német Demok­ratikus Köztársaság politikai és gazdasági kapcsolatainak szélesedését. Ez a szerződés tehát sírfel­irata a korábban hangoztatott hidegháborús szellemnek. S így a nyugatnémet politika kijózanodásának okmánya is, mivel a realitások elfogadá­sának folyamatát tükrözi. — A ma parafáit, illetve aláírt okmány is kifejezi az NDK- nak azt az óhaját — mondot­ta Kohl államtitkár —, hogy szilárd alanot teremtsen, me­lyen az NDK és az NSZK végre jó szomszédként, béké­ben élhet egymással. A szer­ződés és a kiegészítő jegyző­könyv sokoldalú lehetősége­ket nyit a két német állam gyakorlati együttműködésé­re... Szándékunkban áll, hogy az ehhez szükséges szer­ződéseket és megállapodáso­kat is megkössük. Nem kevés következetleiV ség és megtorpanás után, az erfurti, majd a kasseli talál­kozó, a közlekedési és forgal­mi szerződés s az általános európai enyhülésen belül az alapszerződés megtárgyalása után tehát a parafálásig ju­tottunk. S noha ezzel nem tűntek el a két német állam közti ellentétek, illetve kü­lönbségek, amelyeket az alap- szerződés is megfogalmazott, kétségkívül csökkentek azok a feszültségkeltő elemek, me­lyek — nem az NDK hibájá­ból — nehezítették Kelet és Nyugat államközi kapcsola­taiban a közeledést. Európai jelentősége e meg­állapodásnak arra is kiterjed, hogy a Helsinkiben november 22-re összehívott konferencia (amely az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tár­gyalja meg) ne oly sok, ne oly súlyos teherrel kezdje el munkáját. Mert olyan köl­csönhatások sorozata kerülhet így most előtérbe, amelyek kedvezően befolyásolhatják a párbeszédsorozat menetét, az európai politikai kibonta­kozást. Mert hallatszanak már furcsa — de nagyon is­merős — és rossz emlékű hangok is. Rainer C. Barzel, a nyugatnémet jobboldal kan­cellárjelöltje, a CDU elnöke, már első megnyilatkozásában is vádolta a kormányt, hogy »túlságosan sietett a követ­kezményekkel terhes szerző­dés szentesítésével« — 11 nappal a választások előtt. S noha a jobboldal semmit nem tud szembeállítani az alapszerződés realitásokat fi­gyelembe vevő cikkelyeivel, máris fenyegetőzik, hogy győ­zelme esetén felülvizsgálja azokat. Ez a fellépés nyilván­valóan befolyásolja a válasz­tási harc finisét, bár az NSZK megváltozott nemzetközi ál­lásfoglalásában nem csupán az egyes vezetők céljai hat­nak, hanem az objektív szük­ségszerűségek kényszere, is. Jelenlős esemény küszöbén, a kapcsolatok rendezésének kezdetén vagyunk — mondot­ta Brandt a kormány ülésén az okmány megvitatásakor. Bahr rámutatott: immár le­hetővé vált, hogy a két né­met állam az európai béke alapvető kérdéseiről is tár­gyalhasson egymással. — S ez megfelelő alapok nélkül el­képzelhetetlen. Erre figyel­meztet e fontos szerződésnek már a neve is. Tito-beszéd Macedóniában Jugoszlávia egységéről és a társadalmi egyenlőikiiségek megszüntetéséről Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, rövid láto­gatásra az ország déli köztár­saságába, Macedóniába uta­zott. Ott mondott beszédében hangsúlyozta: »Függetlenül at­tól, hogy egyesek külföldön mit mondanak, Jugoszlávia egységes ország, amelyben a munkásosztály határozza me;; a fejlődés irányát és a mun­kásosztálynak továbbra is dön­tő tényezőnek kell maradnia.« CANADA Mégis csak Trudeau A kanadai Saskatchewan tartomány egyik választókerü­letében újraszámolták az álta­lános választások során leadott szavazatokat, és kiderült, hogy a választókerület nem a legna­gyobb kanadai ellenzéki párt, a haladó konzervatívok képvi­selőjét juttatta a parlamentbe, hanem az úgynevezett új-de­mokrata pártét. így a Trudeau miniszterelnök vezette kor­mánypárt, a Liberális Párt lett a legnagyobb párt a parla­mentben, minthogy a haladó konzervatívok mandátumainak száma 109-ről 108-ra csökkent, a Trudeau párté pedig 109 ma­radt. Az új-demokraták man­dátumainak száma 31. A jugoszláv államfő beszé­dében sürgette a társadalom­ban keletkezett egyenlőtlensé­gek megszüntetését, s erre — mint mondotta — intézkedé­seket hagynak jóvá. Ugyanak­kor óvott a túlzásoktól is. Hangsúlyozta, hogy csak azok­kal szemben kell fellépni, akik mások munkájából, harácso- iásból vagy spekulációból ju­tottak illetéktelenül vagyon­hoz. Bukarestben fagyai a bemjaii küiiíuvniiiiiszier George Mocovíijsu román külügyminiszter meghívására kedden este hivatalos látoga­tásra Romániába érkezett Ab- dusz Szamad Azad, a Bengáli Népi Köztársaság külügymi­nisztere. A külügyminiszter kí­séretében van többek között Rahman Szabhan, az állami tervbizottság tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom