Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
Tanácskozás a polgári védelem időszerű feladatairól Parkettagyár épül Barcson Középpontban az ember (Folytatás az 1. oldalról.) nőnek ki a földből, lakások .tízezrei épülnek falun és vár roson egyaránt. A párt és * kormány a 15 éves lakásépítési tervben egymillió lakás felépítését irányozta elő. Ebből 700 ezer már készen van. Azt jelenti ez, hogy az országban minden ötödik család korszerű, új otthonba költözött. — Az építőipar, ez az ősi iparág — folytatta ezután — alkotásaival minden történelmi korban letette a maga »kézjegyét«. Ma az a feladat vár rá, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy minden család, emberi körülmények közé kerüljön. A harmadik ötéves tervben túlteljesítette feladatait ez az iparág, mégsem tudta az igényeket kielégíteni. Az idén — várhatóan — 30 milliárd értékű munkát végez. A harmadik ötéves tervben egy év alatt 15 milliárd forint volt a termelési érték. S ezt a még egyszer olyan nagy feladatot tulajdonképpen azonos létszámmal oldja meg az építőipar. Ha összehasonlítjuk a két számot, akkor már látható, hogy jelentősen nőtt ennek az iparágnak a termelékenysége. Mögötte pedig nagyarányú technológiai változás rejlik. A korszerűsítés ezután is folyamatosan halad. Az alapanyagipar ma már 2 milliárd 200 millió téglát gyárt évente. A Beremendi Cement- és Mész- mű termel már. Hejőcsabán új síküveggyár épül. A technológiai változást mi sem szemlélteti jobban, minthogy az alapanyag 60 százalékát jelenleg már nem a klasz- szikus értelemben vett építőanyag biztosítja. Jó példa erre a barcsi parkettagyár is. Az üzem — elkészülte után — 600 ezer négyzetméter parkettával járul majd hozzá az építőipari igények kielégítéséhez. Jelentőségét növeli az, hogy jelenleg hiány van ebből a termékből az országban, s ez is közrejátszik abban, hogy drágábban építünk. Ezért fontos, hogy a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat időben készítse el ezt az üzemet. Az ünnepség végén alumíniumhengerbe helyezték azt az emléklapot, amely a barcsi parkettagyár építésének megkezdéséről szól, s a tervrajzokkal együtt a gyártócsarnok alapjába helyezte Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az épülő új gyár által készítendő parkettát az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiállításon mutatta be Barcson a régi faipari üzem irodaházának előcsarnokában. K. I Összehangolt szociálpolitikát a megyében A szakszervezetek szociálpolitikai tevékenységét tárgyalta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap délelőtti ülésén, amelyen részt vett Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője, Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az életszínvonal alakulásában fontos szerepe van a szociálpolitikának. A szakszervezetek tevékenysége a társadalmi juttatásokban, az üzemi szociális gondoskodásban valósul meg. Érdemes idézni azokból az adatokból, amelyek hűen tükrözik a fejlődést, azt, hogy milyen eredmények születtek a párt-, szakszervezeti határozatok, az állami rendelkezések hatására. A biztosítottak száma az 1966. évi 176 ezerről 201 ezerre emelkedett 1971-ben. A társadalombiztosítás kiadásai pedig 317 millió forintról 518 millióra növekedtek. A nyugdíjakra folyósított összeg 171 millió forinttal emelkedett, s tavaly már 397 millióra rúgott. A megye 14 483 családja kapott családi pótlékot tavaly 32 487 gyermek után. A gyermekgondozási segélyt 4500 dolgozó nő vette igénybe, s közülük 3000 fizikai munkás. Egyre többen vesznek részt a kedvezményes szakszervezeti, illetve vállalati üdültetésben. Tavaly 5142 felnőttet, 1289 gyermeket üdültetett a szakszervezet, 4871 dolgozót pedig a somogyi vállalatok. Ä munkásellátás javulását tükrözi, hogy csaknem 240 milliót fordítottak a vállalatok a munkahelyek korszerűsítésére, új szociális létesítményekre, illetve bővítésre 1966 és 1971 között, s ezzel mintegy 15 ezer dolgozó munkakörülményein javítottak. Guth József, az SZMT társadalombiztosítási és egészségügyi bizottságának vezetője elmondta a szóbeli kiegészítőben — s ezt a hozzászólók is megerősítették —, hogy a gyermektelen családok túlnyomó többsége összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között él, mint a sokgyermekes családok. éppen ezért szükséges a családi pótlék dinamikusabb növelése, a progresszivitás biztosítása. A gyermekgondozási segélyt jó lenne a kereset bizonyos százalékában megállapítani a jövedelemkiesés enyhítésére. Évről évre emelkedik a nyugdíjasok és a járadékosok száma. Erkölcsi és anyagi támogatásuk nagyon fontos feladat. A szakszervezeti bizottságok, a szocialista brigádok az eddiginél többet vállaljanak az idős emberek életének szebbé tételében, gondjaik, problémáik megoldásában. A nyugdíjasok életkörülményeit nagymértékben meghatározza a nyugdíjak összege. A megye mezőgazdasági jellege befolyásolja, hogy a megállapított nyugdíjak jelentős része úgynevezett résznyugdíj. A fel- szabadulás előtti munkaviszonyok döntő része mezőgazdasági jellegű, s ezt csak 1939-től lehet elismerni. Az ötéves megszakítás feloldása jelentős kedvezményeket biztosított, főleg a volt mezőgazdasági cselédeit munkaviszonyának elfogadásában. Változatlanul gondot és problémát okoz a megkülönböztetés, ami az ipari és a mezőgazdasági munkaviszonyok között jelenleg van. Az SZMT szerint szükséges a mezőgazda- sági munkaviszonyok 1929-től való elismerése. Mintegy tizenöt ezer dolgozó egészségügyi ellátása biztosított közvetlenül a munkahelyeken. A vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetői igénylik az üzemorvosok tevékenységét, s ahol lehetőség van rá, anyagi támogatást nyútanak a rendelők berendezéséhez. Az üzemorvosi hálózat továbbfejlesztésének szükségességéről orvosok, szakszervezeti tisztégvise- lők, tanácsi vezetők beszéltek az ülésen. A megyei egészség- ügyi osztályvezető elmondta, hogy hamarosan 12 fő- és 14 részfoglalkozású üzemorvos száztizenhárom órában rendel a vállalatoknál. Kocsis László megyei tanácselnökhelyettes kijelentette, hogy a tanács még ennél is több üzemorvosi órára előteremti a pénzt, hiszen megfontolandó például a ME- DOSZ megyei titkárának javaslata, aki a mezőgazdasági üzemeknek kért orvost. Ugyanis egyre több a munkaköri megbetegedés a gépesítés, a vegyszerezés stb. miatt. Csak főállású üzemorvos képes a veszélyeztetett munkakörök ellenőrzésére, az ott dolgozók fokozottabb védelmére. Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője hangsúlyozta, hogy a szociálpolitikai tevékenységet nemcsak országos, hanem megyei szinten is össze kell hangolni, mert így a rendelkezésre álló összegeket célszerűbben, gazdaságosabban, elsősorban a fő célokra használhatják fel. A megyei tanács már megkezdte egy akcióprogram kidolgozását a szociálpolitikai feladatok megoldására. Az SZMT társadalombiztosítási bizottsága a vita alapján részletes feladattervet dolgoz ki. Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára bejelentette, hogy az elnökség összesíti az elhangzott javaslatokat, s továbbítja az országos vagy megyei illetékes szervekhez. Az SZMT köszönetét fejezte ki annak a több mint ezer társadalmi aktívának, aki a társadalombiztosítás, a munkavédelem, a munkásellátás és az üdültetés területén tevékenykedik. U G. Októberben továbbképzésen vettek részt a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat polgári védelmi szakalegységeinek parancsnokai. A vállalat polgári védelmi tevékenységét, a következő kiképzési év előkészítését értékelték tegnapelőtt a Siófokon rendezett tanácskozáÉvi 24 milliós termelési érték A Lábodi Állami Gazdaság ipari kerületének munkájáról (Tudósítónktól.) A 24 ezer holdon gazdálkodó Lábodi Állami Gazdaságnak jelentős centruma a Lá- bodon működő ipari kerület. A növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez is szorosan kapcsolódó üzemrésze ez a gazdaságnak, nélküle egyik ágazat sem tudna meglenni. Az év elején új vezető került az ipari kerület élére: Pálffy Miklós, a gazdaság addigi üzemmérnöke. Az elmúlt időszakban jelentős változáson mentek át a hozzá tartozó részlegek, sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk különböző partnereikkel is. A kerület központjában mindenütt tisztasággal, renddel találkoztunk. A gépműhelyhez tartozó — két és fél millió forintos árukészlettel rendelkező — alkatrészraktár szinte egy patikához hasonlít. Tóth Sándor raktárvezető — aki húsz éve van ebben a munkakörben — készséggel magyarázta el, hogy mit lehet találni a polcokon. A sok erőgéphez, teher- és személygépkocsihoz szükségük van meg telelő készletre, s bizony még így is előfordul néha, hogy a hiányz alkatrészekért több megyét is be kell járniük, A raktar szomszédságában JgBé- szerelőcsarnokban húszán dolgoznak. Fülöp István műhelyvezető alig győzi felsorolni tevékenységi körüket. Itt van a megyében a Dutna gépek s.zervize is. Ezenkívül a velük kapcsolatban álló mező- gazdasági üzemeket — elsősorban a termelőszövetkezeteket — alkatrészekkel és szakmai tanácsokkal segítik. Az üzemben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár részére különböző alkatrészek is készülnek. Tokai Józsefnek, az autószerviz részlegvezetőjének és munkatársainak is állandóan van mit tenniük. A gazdaság gépkocsijain kívül más gazdaságok és vállalatok igényeit is igyekeznek kielégíteni. Itt végzik az ÁFOR Somogy megyei tankkocsijainak szervizét, javítását. Ugyancsak meglepődtünk a gatterüzem rendjének, tisztaságának a láttán. Pedig a több holdnyi területen naponta sok gépkocsi megfordul: érkeznek a rönkök és távoznak a fűrészárut szállító kocsik. Horváth Károly, a gatterüzem vezetője arról tájékoztatott, hogy évi termelési értékük több mint Í0 millió forint. Farönk még a csehszlovákiai Zólyomról is érkezik hozzájuk, de szállítanak nekik nyersanyagot a környező tsz-ekből is: Segesdről, Háromíáról, Nagyatádról, Ba- bócsáfóí ea-GigejbäL.A- #aepien elkészített parkettfriz pedig a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül eljut az NSZK-ba, Görögországba, Olaszországba és Svédországba. Az asztalosüzemben Varga István irányításával tízen dolgoznak. Jelenleg a gazdaság gyöngyöspusztai üzemegységének az építkezéséhez készítik a panelelemeket. Építőipari részlegük végzi saját építkezéseiket, a szükséges felújításokat, tatarozásokat. A húsüzem évente 1200 mázsa élő állatot — sertést és szarvasmarhát — dolgoz fel, s ellátja a gazdaság különböző kerületeiben működő nyolc üzemi konyhát nyersanyaggal. A mintegy tízhold- nyi konyhakertben pedig Kucs- kó László irányítása mellett megterem mindaz, amire a konyhákban a főzéshez még szükség van. A kerületvezetőtől tudtuk meg, hogy összesen 224-en dolgoznak a nyolc részlegben, és j cvi termelési értékük 24 millió forint körül van. További terveikben a rakodás gépesítésének tökéletesítése szerepel az első helyen, mert a külföldi partnerek a kirakodás miatt ezt igénylik. Továbbra is vállalnak — saját feladataik végzése mellett — bérmunkákat Somogy más mezőgazdasagi üzemei teasSs*. Csala József, a Kőolajvezeték Vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte a vendegeket, köztük dr. Sajnovics János vezérőrnagyot, a polgári védelem országos törzsparancsnokát, dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-titkárát, dr. Gáti Istvánt, a Siófoki Városi Tanács elnökét. — Alegységparancsnokaink fegyelmezetten és igen, nagy akarással vettek részt a továbbképzésen — számolt be a tanácskozáson Báznai Mihály, a vállalat polgári védelmi előadója, ismertetve, miként segítették elő szakemberek felkérésével, szemléltető eszközökkel, filmekkel a továbbképzést. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy a tanfolyamról szóló jelentést, a Kőolajvezeték Vállalat polgári védelmi tevékenységét jónak értékelte. Különösen a továbbképzésen való fegyelmezett részvételről szólt elismeréssel, ami a vállalat dolgozóinak nagy felelősségérzetét bizonyítja. — Lakosságunk megértette a polgári védelem jelentőségét, fontosságát. A jövőben mégis szükség van változtatásra, a kiképzés új alapokra való helyezésére. Arra, hogy mindenki megértse: az emberek védelme mellett nagyon fontos a nemzeti vagyon, az anyagi lávák védelme is. Ezután arról szólt, hogyan kívánják a polgári védelmi kiképzést a jövőben korszerűsíteni. Az ebben való részvételt a lakosság ne Dr. Sajnovics János vezérőrnagy a polgári védelem tairól beszél. feladalően föl kell készíteni a megelőzésre és az esetleges mentésre is. Hangoztatta az oktatók alapos felkészítésének fontosságát. Különösen nagy gondot kell fordítani az alegységparancsnokok tudásának gyarapítására. Ezt a munkát a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalatnál igen körültekintően végzik. S ez a feladat nem csupán a polgári védelem ottani, illetve városi és megyei vezetőire hárul, hanem részt vesznek ebben a vállalat gazdasági, párt- és tör megszervezeti vezetői is. Á vailalat pártbizottsága nemrégen tanácskozott erről a munkáról; rendszeresen segítik a polgári védelmi kiképzést. Ezért is mondotta felszólalásában dr. Túri Imre: — A honvédelmi felkészítés, illetve a hazafias-honvédelmi ri védelem. Az ebben való közreműködést nem lehet csak utasítással, paranccsal megoldani, nagyon fontos a politikai munka, az emberek meggyőzése. Helyes és követendő a vállalat pártbizottságának kezdeményezése, amikor rendszeresen foglalkoznak ezzel, jr politikai előkészítéssel segítik a polgári védelmi munkát. Csala József, a pártbizottság titkára, majd Fecser Péter főmérnök elmondta, hogy a pártós gazdasági vezetők a jövőben is együttműködnek. így akarják elérni, hogy a vállalat po' gari védelmi szakalegységei, polgári védelem tagjai, a jövőben is kifogástalanul elláthassák feladatukat. Sz. L. Somogyi Néplap
