Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
Újjáalakult a gazdaságpolitikai munkaközösség Legfőbb gond a szakemberhiány BAJ ÜLSZ a nemzedékváltással — talán ez az aggodalom csendült ki leghangsúlyo- sabban tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő gazdaság- politikai munkaközösség újjá- ' alakuló ülésén. Czeglédi Lajos, a Mestersé- I ges Megtermékenyítő Főállp- j más igazgatója rövid vitaindí- j tójában összegezte a gazdaság- | politikai bizottság négyéves működésének ■ eredményeit, a jövő feladatainak kijelölését azonban az újjáalakuló munkaközösségre bízta. Somogy mezőgazdasági jel- ] legű megye, így érthető; ha az j összegyűlt szakemberek túlnyomó része a mezőgazdaság gondjainak enyhítésével — köztük a munkaerő-utánpótlás lehetőségeivel — foglalkozott. Jő példaként említették az igali termelőszövetkezet kezdeményezését. Igáiban szakkört szerveztek az általános iskolások részére, ahol hetenként egyszer mezőgazdasági 1 gépekkel ismerkedhettek, traktort vezettek és részt vettek a gépek javításában. Ösztöndíjat is alapított a tsz, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképző felé terelje a gyerekeket. Mindez persze korántsem jelent teljes megoldást, mert az ipari üzemek csak akkor nem jelentenek legyőzhetetlen versenytársat, ha a termelőszövetkezetek is képesek hasonló munkafeltételeket teremteni. A szakosított állattenyésztő telepek, a gépesített növény- termesztés, tehát az iparosodó mezőgazdaság a jövő útja. Ezekhez viszont szakképzettség szükséges. Persze nemcsak a mezőgazdaság küzd ilyen gondokkal, A megye fejlődő ipara sem rendelkezik megfelelő létszámú technikus- és mérnökgárdával. A tartalék munkaerő kihasználását közlekedési nehézségek gátolják. Szóba került a szarvasmarha-tenyésztés és a cukorrépa-termesztés ügye. Pék György, az OTP megyei igazgatóságának helyettes vezetője pedig a háztáji állatállomány fejlesztéséhez és a növénytermesztéshez nyújtott hitelekről beszélt. A legkülönbözőbb témakörök és a legkülönbözőbb javaslatok követték egymást az egyre lendületesebb vitában. A részvevők végül abban állapodtak meg, hogy két munka- csoportot hoznak létre. A mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai csoport elnökévé Czeg- lédi Lajost, titkárrá Nádorfalvi József agrármérnököt választották. A másik szorosabban közgazdasági jellegű témakörrel foglalkozó munkacsoport vezetésévei Pék Györgyöt, a titkári teendők ellátásával Csullag József közgazdászt bízták meg. AMI A TENNIVALÓKAT illeti, körvonalazódott: a gazdaságpolitikai munkaközösség a népfrontmozgalom csatornáin keresztül szakmai továbbképzések, bemutatók, előadások, kiállítások szervezésével, az illetékes szervekkel karöltve igyekszik felhívni a figyelmet a szakmunkásképzés fontosságára, a munka- és üzem- szervezés hiányosságaira, a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldségtermesztés jó, követendő tapasztalataira. R. Zs. Szándékok és tettek Tanácskozást tartottak tegnap a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat szocialista brigádvezetői. A tanácskozáson a fő figyelmet a holnap feladatainak jobb elvégzésére fordították. A MEZŐGÉP Vállalat szocialista brigádvezetőmek tegnapi itanáicskoaásán is felddé- ződöitt a Központi Bizottság alig két hete napvilágot látott állásfoglalása. Nem hivatkoztak rá, nem idézlek szó sze- . ránt bélöle, mégis ami és ahogy elhangzott, az láncszemként szorosan kapcsolódik az abban foglaltakhoz. Feladatokról, gondokról, munkáról esett szó ezen a fórumon, méghozzá úgy, hogy e szocialista brigádok miként tudnának az eddiginél még jobban megfelelni annak a követelménynek, mely a mozgalom célja, rendeltetése. A vita, a követésre méltóan őszinte hangú tanácskozás alapját részben Boros József megbízott igazgató, részben pedig Nagy János szakszervezeti titkár beszámolója szolgáltatta, j Ezek az előterjesztések tömör, áttekinthető képet adtak a j mozgalom fejlődéséről, össze- j gezték a vállalat ez évi tevékenységét, és különös figyelmet szenteltek a jövő feladatainak. Nemcsak a dicsőséget hozó sikereket tárták a hét gyáregység negyvennégy szocialista brigádvezetője elé, és sem a beszámolókban, sem a felszólalásokban nem azt boncolgatták elsősorban, hogy ezekben az eredményekben milyen vitathatatlan érdemeik vannak a szocialista munka- kollektíváknak. Az elismerésre méltó tényeket ugyan nyugtázták, ám a fő figyelmet a gondokra, a nehézségekre fordították, arra, hogy ezek megszüntetéséért mit lehet és mit kell tenni. Nem véletlen az, hogy a területileg, szervezetileg meglehetősen szétszórt vállalat szocialista brigádvezetői így együttesen, vitatták meg helyzetüket, feladataikat. Hiszen — nemegyszer elhangzott ez tegnap —, ha a gyáregységek kilométerben számolva távol vannak is egymástól, együvé tartoznak, együtt, egy célért dolgoznak, nem nélkülözhető, hogy egyformán ismerjék a gondokat, érezzék • a problémákat, függetlenül attól, hogy az melyik egységnél jelentkezik. Nem egy szocialista brigádvezető foglalkozott felszólalásában többek között a kollektívák közötti kapcsolat jobbá tételének fontosságával, hangsúlyozva, hogy rendeltetésüket csak akkor tölthetik be igazán, ha egyik brigád tévéTél előtti beszélgetés egy méhésszel Napi munkája közben egy kis pihenőt tartva kedves időtöltése Pataki Béla iskolaigazgatónak a méhészkedés. Nagy szeretettel beszél a méhekről, miközben hol az egyik, hol a másik kaptárt vizsgálgatja így tél előtt. — Az esőzés beálltakor különösen fontos á kaptárakat átvizsgálni, mert íme, itt is bebújt a kaptárba egy egér, és megrágta a lépet. Szerencse, hogy csak ebben az egy kaptárban — mondta bosszankodva a méhész. — Milyen munkája van a méhésznek a tél beállta előtt? — Elvégeztem az őszi etetést Fumagilin gyógyszeres lepénnyel. Ez hatásos a méheket veszélyeztető hasmenés ellen, és megelőzi a költésrothadást. A szakcsoport, amelynek tagja vagyok, minden leadott mázsa mész után 40 kiló cukrot juttat a méhek etetésére ked- vezményes áron. Nagy segítség : ez a méhészeknek. — Ez a cukormennyíség elegendő? — Most igen. A tavasszal újra kapunk kedvezményes cukrot, ho?v a méhek megerősödve kezdhessék meg a hordást. — Télen a méhek pihennek. Mit csinál ilyenkor a méhész? — Kaptárakat, keretedet készítek, viaszt olvasztok. A közös alapjából gőz viaszolvasztót vásároltunk. Ezzel az olvasztás nagyon gazdaságos, mert szép viaszt ad. Ezt cseréljük be műlépre, mert évente a lépek egyharmadát kicseréljük. Ez egyúttal óvintézkedés is az esetleges fertőzés ellen. Azután ilyenkor kerül sor szakkönyvek, szaklapok olvasására. Tervezzük, hogy neves méhészt hívunk meg szakelőadás tartására a tél folyamán. — Milyen volt az évi méztermés? — A rossz időjárás ellenére is a közepesnél jobban hordtak a méhek. — Milyen kívánsága van a méhésznek? — Tudvalevő, hogy a magyar hársfavirágméz világhírű. Azonban maholnap tisztán nem tudnak hordani a méhek, mert a hársfavirágot szedők tönkreteszik a' fákat. Virágzás után siralmasan néznek ki, ágaik letördelve, mintha vihar tépdeste volna meg őket. Ha csak egy mód van rá, az illetékesek igyekezzenek megóvni ezeket a hasznos, nagy értékű fákat. Hogy ez így van, sokan tapasztalhattuk az elmúlt tavaszi virágzás után is. Közös ösz- szefogással bizonyosan meggátolható a fák oktalan pusztítása. Sú X kenysége nem megy a másik rovására, ha a mozgalom elvei nemcsak a brigádon belül, hanem kifelé is érvényesülnek. A hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlan muníka — újra és újra visszatérő szavak, gondolatok voltak ezen a tanácskozáson. Nem általánosságban, hanem konkrétan, szinte munkadarabra, munkahelyre vonatkoztatva. Amit általánosságban úgy ' szoktunk mondani, hogy a szocialista brigádmozgalom a termelési színvonal emelésének, a szocialista ember formálásának fő tartaléka — az ezen a tanácskozáson értékes javaslatokban és jogos segítségkérésben jutott kifejezésre. Csak címszó szerint említjük: a szocialista brigádok alakítsanak ki jobb együttműködést a KISZ-szervezetékkel, vállaljanak védnökséget a főbb gyártmányok felett, fordítsanak nagyobb figyelmet az egyszerű, de ésszerű újításokra, ezek erkölcsi elismerésére. A többet ’tenni akarás szándéka — hány felszólalás igazolta ezt tegnap — többnyire megvan a munkapadok mellett dolgozókban. De az alkotó kezdeményezés ilyen vagy olyan ok miatt olykor kudarcba fullad. Megesik, hogy egv nehezebb vagy nagyobb gond megoldásánál maguk a gazdasági vezetők »-feledkeznek meg« a szocialista mozgalomról. Azokról, akik pedig a legfőbb segítők lehelnek. önkritikusan és kritikusan magunkról, egymásról, szemtől szembe. Ha tömör ösz- szeíoglalút, jellemzőt kívánnánk adná erről a tanácskozásról, akkor mindenképpen ezt kellene leírnunk. Es azt, hogy sok nemes szándék, alkotó kezdeményezőkészség rejtőzik a vállalat szocialista kollektíváiban, s ha ez a szándék megfelelő támogatásra talál, minden bizonnyal elismerésre méltó tettekre változik. V. M. „Gyarapodtunk anyagiakban, tapasztalatokban.. Előleltárfele a hetesi Egyesült Erő Tsz-ben Ottjártunkkor még nem értek véget a mezőgazdasági munkák a hetesi Egyesült Erő TermaLőszövet'lsezetben. Ahol az őszi vetés mintegy 1800, a közös kukorica több mint 1740, a cukorrépa pedig csaknem 200 holdon várta a gépet meg az embert az ősz elején, bizony van mivel birkózni. Igaz, maholnap pontot tesznek mindennek a végére, de talán éppen most a legnehezebb: hideg van, fáznak az emberek. Ám — a beszélgetésből kitűnik — bízhatnák bennük, mert nagyon akarják, hogy jól sikerüljön ez az esztendő. Milyen, is volt ez az év? így látja az elnök... Varga Sándor: — Ev közben rendszeresen fizettük a tagoknak a nyolcvanszázalékos előléget, s a hátralevő húsz százaLek kifizetése is biztosítottnak látszik, ha a tagság a torosok is »bevetésre« készek, s a középszintű vezetők is csak utasításra várnak, hogy hol s milyen munkát kell elindítani. Nyolc traktort vettünk az idén, s ha az Időjárás jobban a pártfogásába vesz bennünket, minden munkával idejében végezhettünk volna. a főagronómus... Kisbóli Tibor: — Mintegy 14 millió forintos fejlesztést valósított meg az idén az Egyesült Erő Tsz. Ami üzemfejlesztést tervezett erre az évre a szövetkezet, minden megvalósult. Tavaly elkészült a korszerű sertéstelep, az idén befejeződik a 440 férőhelyes tehenészeti telepünk. Sok egyéb beruházást is megvalósítottunk. így például a gépi, technológiai ' fejlesztés, illetőkínt levő terményeket idejében betakarítja ... Régi vezető vagyok, de nem emlékszem arra, bogy egyetlen esztendő is annyira próbára tett volna fizikailag és idegileg, mint az idei. Állíthatom, hogy ez az év az egység próbatétele volt tavasztól mostanáig. Én úgy ítélem meg, hogy a vezetők között, és a vezetők meg a tagság között jó a légkör, megvan a bizalom. Gyarapodtunk egy év alatt anyagiakban, tapasztalatokban. Sokkal kevesebb volt az idei viszontagságos időjárású évben a tagok egyéni problé-, mája, mint korábban: inkább a közösség gondjai foglalkoztatták az embereket A cukorrépahordásnál például az asz- szonyok a mély sárból szedték föl a répát, zokszó és minden külön prémium nélkül. Az idén nem volt olyan gondunk, hogy nehéz lett volna munkába állítani az embereket. Szóval: mindemképpen roppant nagyra becsülendő ez'a tel jesítmény ... Hogy a még hátralevő munkák miképpen fejeződnek be? Ehhez megvan a szükséges emberi és technikai feltétel a szövetkezetben. Említettem a megnövekedett szorgalmat, mintegy százötven-százhatvan asszony kész bármikor indulná a közös munkába. A trakieg pótlás költsége mintegy 2 millió forint volt, a többit az épületberuházásók teszik ki. Ami a gépet illeti, az említett nyolc traktoron kívül egy cu- korrépa-betakarító gépsort, két tehergépkocsit és számos ’munkagépet — ékét, pótkocsit és más eszközt — vettünk. Üj épületeink száma ebben az évben is tovább gyarapodott. Elkészült a gépműhely, a belső úthálózat betonból; négy szakembernek korszerű szolgálati lakást alaikítottunk ki felújítás, bővítés révén. Szépen nőtt a sertésállományunk. A tavalyi 220 koca helyett most 480 kerülhet az év végi leltárba, s ez a szaktelep teljes feltöltésével vált elérhetővé. A tavalyi 2400-zal szemben az idén 2800 hízósertést értékesíthetünk, de van 2000 süldő, így jövőre még 4000 hízót adhatunk eL A szarvasmarha-állománynál tartjuk a tavalyi szintet, itt jövőre kezdődik a most befejeződő telep teljes féltöltése. Ehhez már rendelkezésre áll mintegy félszáz saját nevelésű és 30 vásárolt üsző. Megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányunk van az újig, abrakot például mintegy 180 va~ gomnyit vehetünk leltárba az év végéin. Az elmúlt fél évtizedben egyébként sem abrakból, sem pedig szálasból nem volt hiányunk. Felső és középszintű szakvezetőkből az állat- tenyésztésben most értük el, hogy teljes a »telített-lég«. Csupán példaként említem hogy kiét állatorvost is alkalmaz a ftsz, egyet a szarvas- marha-, egyet pedig, a sertéstenyésztésnél; a háztájiban adódó feladatokat megosztják egymás között. A telepek technológiáját jól képzett műszakiak . irányítják, illetőleg kezelik. ... és a párttitkár Simon Gyula: — Ahogyan az elnökünk is mondta, az idei munkákban különösen érzékletesen kijött az, hogy a tagság, mint tulajdonos, nagy felelősséget érzett a közös javak n-ánt. Az új technológiák alkalmazása mellett a tagságnak is új követelményeknek kell megfelelnie. Képezzük, oktatjuk az embereket. A magas műszaki színvonal megfelelő szakmai képességet követel, nana szólva arról, hogy százezres, milliós értékek kerülnék a kezelők felügyelete alá. Ebben a tekintetben többletterhelésnek vannak kitéve az emberek, de nagyfokú fogékonyság, megértés tapasztalható náluk, és ez a jó. Igaz, előfordul még, hogy az ember fél a nagy berendezéstől, ,az ismeretlentől. Egyebek között ezért is használjuk fel a telet tanfolyamok, továbbképzések szervezésére:, segítünk abban, hogy az emberek megbarátkozzanak az újjal, a korszerűvel, amitől nincs miért felni,. inkább megkedvelni kell, mert alkalmazása a közösség javát és a továbbfejlődést szolgálja. Speciális képzéssel, az üzemi igényeknek megfelelő szakoktatással próbálunk a munkájukhoz értő embereket állítani az egyes feladatok megoldására Ha leltárt készítünk, ezeket a beindult, helyi képzési formákat is meg kell említenünk. És azt, hogy a több milliós anyagi érték mellett a gondolkodás is gyarapodott, az anyagi mérleg mellett a tudati mérleg serpenyőjébe is sok került az idén. És ezt az eredmények összegezésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen számottevő része van a hetesi Egyesült Erő Tsz 1972. évi fejlődésében. Hcrnesz Ferenc Hová tegyem a millióimat? A kérdést a Somogy megyei Élelmiszer, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat tette föl magának. Es valószínűleg nemcsak ez az egy cég, hanem több kereskedelmi vállalat is hasonló gondokkal küzd szombatonként. A boltok kétféleképpen fi-! zethefcik be napi bevételüket. | A nagyobb egységek leplombált zsákokban, a kisebbek pe-: dig csekken. A posta azonban* november 25-től megváltoztatta a pénztárak szombati nyitvatartási idejét. A zsákos befizetéseket 20 óráig, a készpénzt délután 14 óráig fogadja eL És itt a probléma, A városban több olyan bolt van. ame- j lyik este iá. krásnsag »wráa i van. így nem tudja időben eljuttatni bevétáét a postára. A kisebb élelmiszerboltok is tovább vannak nyitva délután 2 óránál. Ök sem tudják befizetni a bevételüket. Egy-egy szombaton Kaposváron összesen két és fél millió forintról van szó. Az pedig közismert, hogy zárás után a boltok pénztáraiban nem maradhat jelentősebb összeg. Mi legyen hat a milliókkal? Jovánczai József, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat főkönyvelője elmondta, hogy a pénztárak nyitvatartási idejének megváltoztatásáról nem értesítette őket előzetesen a posta. Szombaton, 25-én már nem 'tudták a boltok bevételüket a postán 1-aarfc*. — Kénytelenek vagyunk átmeneti megoldáson törni a fejünket. Szombaton a vállalat központjában szedtük össze a pénzt, de ha ezt a megoldást akarnánk véglegesíteni, fegyveres őrre lenne szükség, páncélszekrényre, munkaerőre. Arra is gondoltunk, hogy nemcsak a nagy boltokban, hanem a kisebb egységeinkben is bevezetjük a zsákos befizetési módszert. Ez mintegy 24 ezer forint kiadást jelentene a vállalatnak. Arra gondolva azonban, hogy előbb-utóbb a postán is bevezetik a szabad szombatot, ezt sem tartom végleges megoldásnak. Akkor ugyanis már semmilyen formában sem tudják a boltok a sacmbaS beoéteJé leadni. Bb-4 széltünk a posta illetékeseivel, s azt a megoldást javasoltuk, hogy ők biztosítsanak munkaerőt az egyik pénztárba, akinek mi fizetjük a bérét. Korb Józsefet, a megyei posta helyettes vezetőjét kérdeztük erről. — A pénztárak nyitvatartási idejét központi rendelet írja elő. Ezen helyileg változtatni nem áll módunkban — válaszolta. A végeredmény tehát az, hogy a több millió forint sorsa nincs megoldva — egy kellőképpen át nem gondolt rendelet következtében. Kérdés ugyanis, hogy a posta vezetői az intézkedés megfogalmazásakor gondoltak-e a kereskedelemnek ebből fakadó nehézségeire? Ügy tűnik, hogy nem. Mészáros Attila
