Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

Idegenvezető nélkül Egy-egy idényben diákok százai, ezrei indulnak útra, hogy megismerjék hazánk ter­mészeti. értékeit, műemlékeit, történelmi hagyományait, a szocialista építőmunka ered­ményeit. A kirándulások prog­ramját a pedagógusok az okta­tó-nevelő munka részeként szerepeltetik tanmeneteikben. A tervszerűen előkészített, jól átgondolt útiprogram fizi­kai felüdülést és szellemi gaz­dagodást jelent a tanulók szá­mára. De maximálisan ki- használjuk-e a kirándulások adta lehetőségeket a közösségi nevelés szempontjából? Erről beszélgetünk a kirándulási al­bum lapozgatása közben Nagy Károllyal, a Kaposvári Keres­kedelmi Szakközépiskola taná­rával. — A múlt tanév elején, ami­kor elvállaltam az elsősök osz­tályfőnökségét, bennem is fel­vetődött ez a kérdés. Beval­lom, nem egy kirándulást szer­veztem már ezelőtt is, és nem is sikertelenül, de a felkészü­léssel sosem voltam elégedett. Tavaly már egészen máskép­pen fogtam munkához. Miért ne lehetne a kirándulást olyan tevékenységi formává fejlesz­teni — gondoltam —, mely az egész tanévben igényli a tanu­lók együttműködését, és erő­síti az osztályközösséget A közösségi élet alapja a közös tevékenység. Sajnos, az osztályon belül egyelőre na­gyon kevés az igazi kollektív tevékenység, ritkán nyílik al­kalom az alkotó együttműkö­désre. Az érdeklődés fölkeltése már az első osztályfőnöki órán olyan jól sikerült, hogy az »Ismerd meg hazádat« moz­galomnak szinte minden tanu­ló lelkes híve lett. Ettől kezd­ve mindent közösen csinál­tunk. Miután elkészítettük a négyéves távlati tervet, az el­ső év programjának részletes kidolgozására került sor. Ma­gam se hittem volna, hogy mennyi jó elképzelés, ötlet reihk a tanulók agyában. Újra kinyitom az albumot. Első lapján a Dunántúl ará­nyosan kicsinyített térképváz­lata. Időigényes, szép munka, kitűnő gyakorlat a honvédelmi ismeretek megszerzéséhez is. Az ismeretlen községek, váro­sok sokaságában piros vonal jelzi a kirándulás útvonalát. Menettávolság: 525 km. Idő­tartam: 3 nap. — Aránylag rövid idő, de si­került maximálisan kihasznál­ni. A kirándulások megterve­zésénél elengedhetetlen köve­telmény az eltöltött idő hasz­nosságának figyelembevétele. Az albumban levelek, képes­lapok, prospektusok és falu­krónika. — Ezek azok a dokumentu­mok, amelyek segítségével megismertük a dunántúli vá­rosok, falvak múltját és jele­nét De a tanulók többet tud­nának mondani a levelekről. „Elfoglalják” a bank épületét A múzeum fejlesztés jegyében — Képtár és skanzen Az utolsó közművelődési in­tézmény, a marcali múzeum avatóbeszédében Németh Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára a megyei múzeum­fejlesztési programról és an­nak fontosságáról szólt. Első­sorban a városi képtár létre­hozásának szükségességét emelte ki, és beszélt a tájegy­ség népéletét jól bemutató, il­lusztráló skanzenek szerepéről is. A megvalósítás folyamatáról számolt be Csíkvár József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. Képek — trezorban A kaposvári városkép jel­legzetes épülete a Nemzeti Bank volt fiókja a Május 1. utcán. Már régen felvetődött a A leendő képtárban restau­rátorműhelyt is berendeznek. Élő múzeum A szennai skanzen ugyan­csak a megvalósítás stádiumá­ban van. A tervek szerint végleges befejezése jövőre várható. A falumúzeum cent­ruma a templomépület lesz, amely méltán híres festett, fa­táblás mennyezetéről. A szen­nai »régi falu« legyezőszerűen öleli körül majd a templom- épületet, de természetesen nemcsak egy község, hanem egy tájegység: Belső-Somogy falvainak arculatát tükrözi. Ide kerülnek a népi élet, népi épí­tészet emlékei Berzencéről, Vízvárról, Heresznyéről, Babó- csáról, Potonyból, Lakócsáról, Tapsonyból, Nagybajomból, Zsúpos ház — a skanzen jellegzetes épülete lesz. gondolat, hogy a központi banképület bővítése után eb­ben az épületben képtárat ren­deznek be a közművelődés szakemberei. Belső kiképzése, az oszlopos nagyterem belső tere különösen alkalmassá te­szi erre. Csíkvár József elmondta, hogy a pénzintézet kiköltözött, a kulcsot hamarosan átadják az új tulajdonosnak, a Rippl- Rőnai Múzeumnak. Az ottmaradt banktrezor -külön nyereség«, mivel jól megoldható a képek biztonsá­gos őrzése. A tervek szerint időszakos kiállításokat rendeznek itt; először Martyn Ferenc műveit mutatják be. Nagyberkiből, Kisbajomból, Csökölyből, Rinyakovácsiból, Gigéről, Szilvásszentmárton- ból és Zselickisfaludról. Lakó­épületek, istállóval, pajtával, ólakkal, présházak, faragott galambdúcok — a népi építé­szet, a népi építömesterség, dí­szítőművészet remekei. A kopjafukiállítás lesz a fa­lu -temetője«. Csíkvár József elmondta, hogy szabadtéri színpad is he­lyet kap itt a folklórműsorok bemutatására, és a járási nép­művelési módszertani központ ugyancsak itt lesz. Az egyik központi épületet már megvá­sárolták. T. T. Az osztályfőnök a tanterem- , be invitál, ahol éppen most fe­jeződött be a fizikaóra. A be­mutatkozás után tovább foly­tatjuk a beszélgetést. A fiúk, lányok szívesen tájékoztatnak az öntevékenyen végzett szer­vező munkáról. Banelli Árpád, a kirándulási bizottság vezető­je kezdi .a beszámolót. — Az osztály tanulói feldol­gozták egy-egy város vagy köz­ség történetét és tájékoztatták a többieket. Az anyagot a me­gyei könyvtárban szereztük be, elsősorban Eperjessy Kál­mán Városaink múltja és je­lene című munkájából tudtunk sokat meríteni. — Ezenkívül leveleket küld­tünk az úttörőknek, KISZ-fia- taloknak — veszi át a szót Ammer Zsuzsa KISZ-titkár —, és kértük őket, hogy írjanak községük, városuk nevezetes­ségeiről, az ifjúság életéről. Kérésünket teljesítették, és jöttek a levelek. — Persze a levelezés nem­csak egyoldalúan folyt — szól közbe valaki. — Ismeretlen barátaink Kaposvárra is kí­váncsiak voltak. Viszonoztuk kedvességüket. — És a falukrónika hogyan került az osztály birtokába? — Azt én kaptam — jelent­kezik egy nyurga kislány a hátsó sorban. — Érdekes, iz­galmas olvasmány volt. Elha­tároztam, hogy én is hozzáfo­gok szülőfalum történetének megör ökí téséhez. A gazdag albumban a kis vasi község, Nemesmedves krónikája szerepel. Az osztály minden tanulója tudja ma már, hogy ez a kis falucska miért írta be nevét a II. vi­lágháború történetébe. Képek, illusztrációk. A harangláb előtt Tomasits Rudolf bácsi, aki 1945. április 4-én haranszóval köszöntötte a község és az or­szág felszabadulását. »Az a ha­rangszó az életet, a szabadsá­got köszöntötte akkor « — ma­gyarázta az idős bácsi a gye­rekeknek, és a temetőbe is el­kísérte őket, hogy megmutas­sa azoknak a hősöknek a sír­ját, akiket néhány órával a felszabadulás előtt gyilkolt le az SS. A túloldalon az épülő faluközpont a modern művelő­dési otthonnal. De ezek már kirándulási élmények. A ki­rándulás gazdag programját maga az osztályfőnök ismer­teti. — A levelek, képeslapok, krónikák sok mindent elárul­tak a városok, falvak életéből, de az igazi nagy élményt a ki­rándulás jelentette. Minden érdekelt bennünket: a múlt és a jelen. Nemcsak a természeti szépségekben gyönyörködtünk, nemcsak a középkori városo­kat, szép műemlék templomo­kat, múzeumokat néztük meg, hanem jártunk a gyárakban, termelőszövetkezetekben, ifjú­sági klubokban is. Sz. J. Repi— Olvasom az újságban, hogy hazánkban magas a repre­zentációra fordított összeg. Állítólag ebben már sikerült megelőznünk néhány fejlett kapitalista államot is. Az e tárgyban szólók persze meg­állapítják, hogy a reprezen­tációra szükség van, ám csak mértékkel. Nos, ezek általánosságok. Gondolom, sokan tanácstala­nok: mikor szükséges a rep­rezentáció és mikor mond­hatják, hogy nem túlzott. Az alábbiakban néhány iránymutató tanácsot adnék. REPI, HA EGY TÁRS­VÁLLALAT DOLGOZÓI A LÁTOGATOK: Meleg kézszorítás; a csi­nos titkárnő maxi szoknyá­ban kétszer elsétál a vendé­gek előtt. Amennyiben veze­tő beosztású dolgozók is van­nak közöttük, a titkárnő mi­ni szoknyát visel, és két szám­mal kisebb pulóvert... A reprezentáció ezen mód­ja alkalmas arra, hogy a lá­togatókat jó kedvre derítse, ami kedvezően befolyásolja a tárgyalás légkörét. Hogyan él id. Kapoli emlékezete Kadarkúton FffiB*ag:᧫ÍDak száma ezrekre tehető Művelődési házat neveztek el róla Kadarkúton. A környék ma is gazdag Kapoli művésze­tének tárgyi emlékeiben. A népművészet tisztelete, szere- tete él a községben. Túl a falú határain, sőt a megyén túl, például a pécsi Janus Panno­nius Múzeum néprajzi osztá­lyán is becses kincsek a Ka- poli-faragványok. Mi köti ma is Kadarkúthoz id. Kapoli emlékét? Erre fele­letet kaphattunk azon az em­lékkiállításon, melyet Simon Miklós, a művelődési ház igaz­gatója rendezett a neves nép­művész születése százötödik évfordulójának tiszteletére. Lapiscser, a mai Laposcser- puszta — Kadarkúthoz tartozó terület — a faragó id. Kapoli Antal útjának egyik állomása volt. Kopasz-hegyen is élt — alkotott —, ez a hely pedig Kadarkáitól két kilométerre fekszik. Ezek a helységek nem szá­raz »tények« id. Kapoli életé­ben, hanem tartalommal, alko­tásokkal eltöltött évek kötőd­nek hozzájuk, mint annyi más vidékhez. Ezt bizonyítja, hogy komoly gyűjtőmunkával ma is szép eredmény születik bármely múzeum, intézmény javára a szebbnél szebb Kapóli-faragá- sokból, melyek hol mostoha sorsra vannak ítélve valamely házpadláson, máshol már félt­ve őrzött díszei a lakásnak. Ez utóbbiakból könnyen össze- gyűjthette Simon Miklós a Kapoli-emlékhiállítás anyagát, melyet nagy szeretettel adtak át a közönségnek a magán­gyűjtők. Répái Lajos három szép faragott botot, kobaktö­köt, két tükröst adott a kiállí­tásra. Hedrehelyről dr. de Sor- gó Tiborné gyűjeménye szere­pelt, Kovács Kálmánná Né- metladról bo­csátotta rendel­kezésre a szép Kapoli-gyűjte- ményt. Hogyan él te­hát id. Kapoli emlékezete Ka­darkúton és a környéken? Feltétlenül számon tartják emberi maga­tartását, mely példa lehet az utódok szemé­ben. Munkái az emberi kör­nyezet varázsát keltik, szépíte­nek, díszítenek, ízlést formál­nak, tehát em­bergazdagító hatásuk ma is él, és élni fog. De máskép­pen is él itt id. Dr. de Sorgó Tiborné gyűjteményéből az Kapóig emléke, egyik legszebben faragott Kapoli-botot Farkas Ernő a mutatja. tanítványa volt. Az ő munkáit is bemu­tatták a művelődési házban, Varga János faragásait, Fehér Lajosét, Máder Gézáét úgy­szintén. Ezek a faragók id. Kapoli népművészetét kiapad­hatatlan forrásnak tekintik, ebből is ered a maguk érzé­keny, gazdag világa. így is él ma id. Kapoli Antal emléke itt. Az a cél, hogy a legfiatalab­bak is megismerhessék az elődök életét, művészetét, ugyancsak a kiállítás gondola­ta volt. Az új Simon Miklós művelődésiház- igazgató. Az emberek ízlésnevelése, érzelmi és tudati gazdagítása ma a legfontosabb feladatok között szerepel. Éppen ezért tudunk örülni annak, hogy a Bárdibükki Állami Gazdaság dolgozói csoportosan nézték meg az id. Kapoli emlékkiállí­tást Kadarkúton. »Köszönet múltunk hagyományainak ápo­lásáért« — jegyezték be az em­lékkönyvbe. Így él id. Kapoli Antal em­léke itt. Korányi Barna generáció is­merje meg né- népének folk­lórját, talál­kozzon közvet­lenül is az al­kotásokkal. Az emlékkiállítás az ő világukat is gazdagította. De sajnos nem annyira, amennyire a le­hetőség szerint azt várni lehet­ne. Nem ün­neprontás, azt hiszem, ha ar­ról is tudósí­tunk, hogy a pedagógusok­nak csak egy kis hányada osztálylátoga­tásokkal pedig még adósak. — Hiába vár­tam őket — tárja szét kezét Gyorsmérleg a múzeumi hónapról Minden eddiginél mozgalma­sabbnak, eredményesebbnek bizonyult az idei — immár hagyományos — múzeumi hó­nap. Mint a Központi Múzeu­mi Igazgatóság most elkészült statisztikája tanúsítja, októ­berben összesen 385 kiállítás nyílt, vidéken 51, Budapesten kiállítást avat­tak. Nagy az időszaki kiállítá­sok száma ' is, ebből vidéken 118, Budapesten 45 nyílt. Ugyanakkor 49 vándorkiállí­tást is megtekinthettek az ér­deklődők. A Kapoli-tanítvár.y Farkas Ernő gazdagon díszített, faragott széktámlája az emlékki­állítás anyagából. RE Pl, HA EGY TARSV ÁL­LAL AT VEZETŐI A LÁTO­GATOK: Nagyon meleg kézszorítás, esetleg barátságos lapockave- regetés. Két új vicc — az egyik lehet enyhén reakciós, A titkárnő szuperminiben sé­tál, és riszál is. Az eljárás szintén megte­remti a kellemes légkört, az enyhén reakciós vicc pedig kifejezi a vendégek iránti bi­zalmat. REPI, HA A FELETTES SZERV MEGBÍZOTTAI A LÁTOGATOK: Tiszteletteljes főhajtás, ke­mény, férfias kézszorítás. A tárgyalás félidejében szellőz­tetés. Ezekből a gesztusokból a felettesek kiolvashatják a tiszteletet, de az öntudatot is, valamint azt a dicséretre mél­tó törekvést, hogy vigyáznak becses egészségükre, amely mindennél drágább, még a Napóleon konyaknál is. REPI, HA A LÁTOGATÓ EGY KONKURRENS VÁL­LALAT IGAZGATÓJA: ' Fáradt, kellemetlen kézfo­gás. A titkárnő többször be­jön, és jelenti, hogy X. mi­niszterhelyettes, X. főosztály- vezető szeretne kihallgatást kérni, amit az igazgató — el­foglaltságára való hivatko­zással — csak tíz nappal ké­sőbbre tud előjegyezni... Ebből a konkurrens igaz­gató megláthatja, hogy egy jelentős férfiúhoz jött láto­gatóba, és mindjárt elveszti a magabiztosságát. REPI, HA A LÁTOGATÓ BARÁTI ORSZÁG POLGÁ­RA: Szűnni nem akaró kézszo­rongatás, erőteljes lapocka- veregetés, esetleg férfias öle­lés. A titkárnő mezőkövesdi öltözékben, egy szem savanyú cukorral és két puszivad kí­nálja meg a vendéget... A fogadás szimbolizálja a testvéri rokonszenvet, a ma­gyaros vendégszeretetet, vala­mint azt is, hogy tudjuk: a látogatóink nem éhesek, nem szomjasak, mert van nekik otthon is mit enni és inni... REPI, HA A LÁTOGATÓ NYUGATI ÜZLETEMBER: Ilyenkor hadd lássa a part­nerünk: van mit a tejbe ap­rítanunk. Ezéi'P egy pohár tejjel vendégeljük meg, ami­be egy fél kiflit apríthat. A fél kifliből az is kitűnik, hogy nem szórjuk a pénzt, te­hát nem számíthat nagy üz­letre ... A hangulat emelését ezúttal is a titkárnőre bíz­zuk, aki szuperminiben egy­folytában az asztal körül cir­kál, és minden harmadik kör­ben leejt valamit, amiért azonnal le is hajol, hogy a vendégek a saját szemükkel is láthassák: mi nem ha­gyunk semmit kárba veszni. Ha sikeres üzletet kötöttek, megengedhető egy búcsúfoga­dás, ahol fógadnak egy frics­kába, hogy ki nyeri az olasz bajnokságot. Ilyenkor illik emléktárgyat is adni: egy ke­zelt autóbuszjegyet és két tihanyi kecskekörmöt. Említést érdemel még az újévi reprezentáció, amikor is nem küldünk naptárt, to­ronyórát és üdvözlő lapot. Elegendő, ha Szilveszter este a vállalatvezető egyperces néma felállással emlékezik meg minden kedves üzletfe­léről, abban a reményben, hogy e pillanatban ők is ezt teszik. Ha még tudnak állni a lábukon... ősz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom