Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

Harminc százalékkai oks óbban Sorházak fiataloknak Fél kézz... Sok fiatal szeretne la­káshoz jutni, éppen ezért úgy beszelnek azokról, akik a KISZ lakásépítő akciója révén ju­tottak szép otthonhoz, mintha a főnyereményt ütötték volna meg a lottón vagy a totón. Az utóbbi időben megtorpanást okozott az átállás, a jövőben ugyanis elsősorban a.MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságá­nak feladata ezeknek az ak­cióknak a szervezése, termé­szetesen az ifjúsági szövetség támogatásával. De mikoriesz­nek ebből beköltözhető laká­sok? Erre a kérdésre most már lehet válaszolni, ugyanis «-sín­re került« a KISZ-lakásépftő szövetkezetek megalakításá­nak ügye. Persze sokkal bo­nyolultabb a szervezés, na­gyobb körültekintést igényel a telkek, a tervek, az építési módok kiválasztása, mert a gyárakban, vállalatoknál, in­tézményeknél dolgozó fiata­loknak nincs annyi pénzük, barátaik. Az a vállalat, amely­nél dolgoznak, szakipari bri­gádok kölcsön basával, szállí­tóeszközökkel segítheti a fia­talok fészekrakását. Egy lakás mintegy kétszáz­hatvanegyezer forintba kerül, s még így olcsóbb a már épü­lő lakásszövetkezeti otthonok­nál. Az ár lejjebb szorítása el­sősorban attól függ, mennyi munkával járul hozzá egy-egy közösség a ház fölépítéséhez. A dunaújvárosi gyár a házak elemeit a helyszínre szállítja, két hét alatt a fogadószintre állítja, összehegeszti és szige­teli. A befejezés a szövetkezet dolga. A gyár egy lakásért száznegyvenkilencezer forin­tot számit az elemek szállítá­sával együtt, s ez a Somogy megyei Tervező Vállalat szá­mításai szerint mintegy ötven­ezer forinttal olcsóbb, mint a városban épülő hasonló épü­letek költsége. Mi az tehát, ami az indulás­hoz már rendelkezésre áll? A hogy elbírja a zsebük az: KISZ megértő támogatása, az egyéb lakásszövetkezeti épit­SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztályán. Jövőre ötven, a következő két évié pedig száz­száz lakás élemét rendelte meg,1 hozzátéve, hogy csak ak­kor van ezekre szükség So­mogybán, ha a két nagy épí­tőipari vállalat nem tesz ugyanilyen kedvező ajánlatot. Szó van arról is, hogy a KISZ építőtábort szervez jövő nyáron a Buzsáki utcában, el­készül a házak fogadószintje, s akkor az első ötven család télen már be is költözhet a szép és olcsó otthonba. Termé­szetesen nemcsak Kaposvá­F éS gőzzel, fiS Kívve!, fél kézzel — rokonfo- galmak. S valahogy az a két szó is hozzájuk asszo- ciálódik: »nem lehet«. Fél gőz­zel, fél szívvel, fél kézzel nem lehet. Mit? Igazi eredménye­ket elérni. Csak féleredmé­nyeket, látszatsikereket Az igazi eredmények mögött ke­gyötrődött könyvei fölött. Mégis: nem telt bele két-há- ram nap, s már azok is ezt fújtak, akiket sokszor a jóin­dulat segített át a vizsgákon. Mert sikk játszani az ügyele- tes zsenit, aki fél erővel is át­jut az akadályokon. Csak ép­pen nincs mindig fedezet a szavak mögött. Fehér holló mén.y küzdelem van — anyag- ... , „ . ’ , ...... _ g al, egymással, önmagunkká I atelek “átélnem Sikk a »félkézzel-magatar­tás«. De ezt az apró iszerényte- lenséget hajlamosak vagyunk tűrni, elnézni, talán még némi | rokonszenwel is figyelni, j Hogy hiszünk-e. neki, az más kérdés. Mégis: ragadós ez a »f élkézzel-szemlélet«. A iái kezeseknél eddig kialakult in dulásí összeget. Persze itt ér­demes megjegyezni, hogy a Központi Bizottság mostani határozata sokat könnyít a fiatalok helyzetén is, Íriszen húszezer forinttal csökken a befizetendő összeg minden la­kásépítő szövetkezeti formá­ban épített lakás birtokbavé­telekor., A többségükben fiatal házas igénylők azonban még kedvezőbb lehetőségeket sze­retnének. S erre most már kész tervék állnak rendelke­zésre Kaposváron.1 A SZÖVOSZ a közelmúlt­ban tapasztalatcserére hívta meg a lakásszövetkezeti tit­kárságok vezetőit Székesfe­hérvárra. Egy országosan ajánlott akciót tanulmányoz­hattak a szákemberek. So­mogyitól a megyei pártbizott­ság, a megyei, a városi KISZ- bizothság képviselője is részt vett a megbeszélésen, ahol a helyszínen tekintették meg, mint épít nyolclakásos, eroe- ’etes sorházakat a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaúj­városi gyárában előregyártott elemekből a Berkes Ferenc akásépítő Szövetkezet. A ter- •ek szerint mintegy száz la- -ás készül a dunaújvárosiak jegítségével. A sorház terveit Vékony László készítette. Egy lakás latvanhét négyzetméter nagy­ságú, a földszinten 'van a konyha, a kamra, a vécé, egy szoba, az emeleten pedig egy nagyobb és egy kisebb szoba, valamit a fürdőszoba. Az alap kiásásában, a fogadószint el­készítés ében, a szakipari mun- ákban, a tető szigetelésében, z épület környékének rend- etételében és parkosításában ■ászt vehetnek az otthonhoz ító fiatalok, sőt a rokonaik, ron, hanem Nagyatádon, Sió- az nekem?<< _ .kivagyisága, fokon, Barcson es máshol is 1 lehetőség nyílik KISZ-lakás­építő szövetkezetek megalakí­tására, s ugyanilyen sorházak építésére. Az idő telik, minél ha­marabb el kell dönteni, tud-e konkurálni a megye két, épí­tővállalata a dunaújvárosi gyárral. Ha nem — azonnal kezdődjön meg az építkezés a telkek birtokba adása után a Buzsáki utcában. Lajos Géza Gyakran önmagunk képessé­geinek, erejének túlbecsülése okozza, bennünk ezt a han­gulatot Először abban az intézetben kezdtem fölfigyelni erre a je­lenségre, ahol tanultam. Kol­lokviumok előtt kavicsként gurult elénk ez a mondat: »Gyerekek, nem készültem semmit.« A kavicsot egy »ma­golás.« csoporttársunk indítot­ta el, s lavina lett belőle. Mindenki tudta, hogy a mon­dat első kimondója éjszakákat Kelten a somogyi küldöttek közül Mit visz az országosra? Tíz középiskolás képviseli a a somogyiakat az országos hát, ha valaki az élelmiszer­ipari szakközépiskolából felső­üzemi fiatalolt bejelentett igé­nye, a ház terv- és panelaján- lát, azután a telek a Buzsáki utcában. Mintegy kétszáz-há­romszáz lakás épülhet azokon a telkeken, melyeket a városi tanács nagyon kedvezményes áron bocsát a majd megalaku­ló lakásszövetkezetek rendel­kezésére. A Szövetkezeti Ter­vező és Lebonyolító Vállalat a tervek adaptálását, a fiatalok építkezéseinek műszaki fel­ügyeletét és irányítását vállal­ja. Egy ponton azonban még­is kétséges, olcsón juthat-e la­káshoz csaknem háromszáz fiatal család. Amikor a ME­kársága elmondta a terveit Kaposvár város lakáspolitikai bizottságának ülésén, az Álla­mi Építőipari Vállalat, a Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő- ipari Vállalat képviselői kifo- , gásolták, hogy miért más me- ! lük< h°gy megkérdezzük, mit ; zépiskola tanulóival, nekik is gyéből akarnak előre gyártott I visznek az országosra: ha ti- j ez a véleményük. A másik elemeket hozni, amikor hely- zük közül éPPen ők ketten ' dolog az elmélet és 3 gyakol> ben is képesek ennek gyártá- I ka?n3nak ““ mondaná­nak el? sara. A KISZ és a lakásszö- . .. .... , . I Kovács György az elelmi­vetkezeti titkárság a kozeljo- ipari szakközépiskola ne_ vőben tárgyal a két vállalattal. I gygdikes tanulója, az iskola Véleményünk szerint minél I KISZ-titkára: diákparlamenten, amelyet Bu- fokú élelmiszeripariba megy, dapesten rendeznek meg. Ti- ] akkor sem a szaktárgyakból] zen több ezer gimnazista, szak- hanem a gimnáziumi anyagból középiskolás, szakmunkástanu- j fölvételizik. Iskolatársaimmal ló ötleteit, javaslatát, kérését j együtt azt kérjük, hogy ezen viszik tovább, és aki szót kap i változtassanak. Ugyanez a I majd az országos fórumon, tol- j helyzet más szakközépisko- i mácsolja ezeket j Iáknál is. Beszéltem a gépipa­Kettőt kerestünk meg közü- ] ri és a mezőgazdasági szakkö­előbb pontot keU tenni az ügy ! végére. Csak abban az esetben álljon el a megrendeléstől a j MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága, ha a somogyi vál~ lalatok ugyanilyen kedvező ajánlatot tesznek. A beköltö­ző fiataloknak teljesen mind­egy, hogy a ház dunaújvárosi vagy kaposvári elemekből áll-e össze, őket az érinti zsebbe- vágóan, ha valamilyen okból nem az olcsóbb tervek való­sulnak meg. A lakásszövetke­zeti titkárság nagyon előrelá­tóan már bejelentette igényét a dunaújvárosi panelokra a — Én az egyetemi felvételi vizsgákról szólnék. Az a véle­lat egységével, illetve különbö­zőségével kapcsolatos. Ezt a megyei diákparlamenten el­mondták mások is — nálunk különösen érződik. Az elmélet és a gyakorlat egyáltalán nem épül egymásra. Mi például a cukorgyárba járunk gyakorlat­ményem, hogy a felvételin na- j ra, és amit ott csinálunk, azt gyón kis százalékot jelent a rá­termettség. Egyáltalán nem de­rül ki, hogy valaki alkalmas-e valamilyen pályára vagy sem. Minket, szakközépiskolásokat még más hátrány is sújt: a felvételi anyaga minden eset­ben a gimnáziumok tanmene­téhez igazodik. Mi viszont fi­zikát, kémiát, biológiát keve­sebb óraszámban tanulunk, mint a gimnazisták. Aki közü­lünk fölvételizik, annak át kell vennie a gimnazista anyagot is. Ezt mi különösen akkor érezzük sérelmesnek, amikor a szakjellegű főiskolákban is ilyen a felvételi rendszer. Te­! el előtt Növelik a pb-töltőüzemek kapacitását ROHAMOSAN NŐTT az el­tolt években a propán-bután uzt használó háztartások szé­na. Jelenleg 1400 000 fogyasz­tót tartanak nyilván omzágo- vn. (össkehason ütésként: 965-ben mindössze 284 300 ■olt.) Elterjedt-.e érthető, hi­szen a palackokban minden településre el lehet juttatni ezt íz olcsó, könnyen kezelhető \s rendkívül praktikus fűtő­anyagot. A tél elején indokolt a kér­dés: hogyan tudják kielégíte­ni a fogyasztók egyre növek­vő igényeit? A pb-gáz egy ré­szét földgázból állítják elő, a másik része a kőolajfinomítás terméke, tehát előállítása ösz- zefüggesóen van a feldolgo­zott kőolaj mennyiségével, 1968-ig az igényeket a hazai termelésből elégítették ki. Ak­kor azonban éppen a rohamo­san növekvő kereslet miatt a hazai termelés mellett import­ra is szükség volt. Az igények azóta is nagyobbak a lehető­ségeknél, s emiatt nemegyszer sokat kell várni egy-egy új palackra. Az idén már 148 000 tonna pb-gázt termelnek ha­zánkban, ehhez még — első­sorban a Szovjetunióból — 44 ezer tonnát importálunk. E nagy mennyiségű gáz 87 százaiéira palackba zárva jut el a háztartásokba. Kisebb ré­szét — mintegy 5 százalékát — pedig a városi gáz minősé­gének javítására használják fel. A közintézmények — böl­csődék, napközik és a vendég­látóipar — 8 százalékkal ré­szesednek a pb-gáz fogyasztá­sából. Ennek a fűtőanyagnak első­sorban nem a beszerzése, ha­nem a tárolása és a töltése okoz gondot. A töltőüzemek gépeit importálják, s ez nem megy gyorsan. Éppen ezért már évekkel ezelőtt áttértek a két-, majd — időszakosan — a háromműszakos termelésre. Az ország hetedik töltőüzemét Pincehelyen építette fel a Sió­foki Kőolajvezeték Vállalat. Ez elsősorban Dél-Dunántúl ellátását szolgálja. A hét töltőüzem naponta most mintegy 65 ezer darab, egyenként tizenegy kilogram­mos palackot képes megtölte­ni. A csúcsfogyasztásra való felkészülés időszakában még tízezer palackkal növelték is a kapacitást. Előre dolgoztak ugyanis: mintegy 350—400 ezer- palackot töltenek meg és tá­rolnak, hogy amikor hirtelen emelkedik az igény, akkor se legyen gond a kielégíté­se. A folyamatos ellátás bizto­sítása érdekében nagy tároló­tartályokat építenek a gyártó­üzemeknél, és a cseretelep [ készletét is növelik. MINDENNEK ALAPJÁN i mondják azt, hogy — hacsak i az időjárás lehetetlenné nem ! teszi — nem lesz fennakadás j a palackok szállításában, az ! ellátásban. majd csak év végén tanuljuk elméletből. Ugyanerre hívták föl a figyelmet a megyei par­lamenten a kereskedelmi tanu­lók. Németh Edit, a Munkácsy Gimnázium tanulója: — Én a parlamenttől azt vá­rom, hogy az oktatás reformját segítse. Jó lenne, ha minél többen mondanák el erről a véleményüket. Ha szót kapok, én is erről beszélek. Szerin­tem az a legnagyobb baj, hogy elavultak, bőbeszédűek a tan­könyveink. Olyanokra lenne szükség, amelyek röviden a lényeget tartalmaznák, sok is­métlő kérdéssel, összefoglaló­val — mert az ember úgy tud ' jól tanulni, ha a régebbi j anyagra is emlékeztetik. Én j mindenképpen alkalmaznék bibliográfiát a középiskolás tankönyveknél, azért, hogy aki többet akar tudni egy témáról, tudja, hogy hol nézhet utána, milyen könyveket érdemes el­olvasni. Föltétien beszélnék még a hátrányos helyzetű gye­rekek helyzetéről. Nálunk az | iskolai parlamenten elég sok j szó esett erről. — Vannak-e olyan kérdések, amelyekre a diákparlamenttől várnak választ? — Én a diákönállóság mi­kéntjére szeretnék választ kapni. Nagyon sokat beszélge­tünk erről, de hogy pontosan mit jelent a mi önállóságunk, azt nem tudom. Nálunk az is­kolában sok mindent a diákok csinálnak, a döntésekbe bevon­ják őket — de úgy tudom, ez nincs mindenütt így — mond­ta Németh Edit. S. M. 'hazugság az ilyesmi. A sikk és a valóság szorításában pe­dig olykor — igaz:, ez már szélsőséges eset — összeroppa- nik a kettős magatartásai sze­mély. A »mi az nekem?« jellegű kérdéshez — ha a józanság fölött győz a gőg — sok eset­ben patópálos restség is tár­sul. Az elodázók, a mindent az utolsó percre hagyok képtele­nek a feladatok megoldására. Képtelenek a dolgok erdejé­ben eligazodni. Ez kapkodást eredményez. A kapkodás pe­dig kudarcot. Legtöbb esetben már késő a »szánom-bánom«. És kínos is. Az igazi eredmé­nyeket ugyanis többnyire csendben hozzák a világra. Az igazi eredmények elérői — ta­lán nem is paradoxon ez — szerény, magukat nem reklá­mozó emberek. Nem játsszák az ügyeletes zsenit. De ne menjünk ilyen mesz- szire. Ne beszéljünk feltalá­lókról, újítókról, tudósokról. Beszéljünk csak magunkról, mindennapjainkról. A legtöbb példa innen kínálkozik. Kö­rülöttünk is élnek vasszorgal­mú emberek, akik nem kér­kednek sikereikkel, s azt sem hangoztatják, hogy ■ »fel kéa- zel« érték el azokat. És él­nek Pató Pálok is. Akik el­odázott, rövid, de »nagyobb« enengiabefektetessel akarnak látványos eredményeket elér­ni. A határidők eltolódása az »eredmény« általában. Ez egyenlő az anyagi veszteség­gel. S késedelmeskedésük, an­nak a vállalatnak, üzemnek kára is, amelynek dolgoznak. Ahol munkát vállaltak határ­időre. A mezőgazdaságban is lesz néhány olyan szövetkezet, melynek vezetői a kisebb eső­zések idején azt mondták: »Majd ha süt a nap, akkor is ráérünk a kukoricát leszed­ni«: De itt is áll tételünk: néhány nap alatt nem lehet csodát tenni. Ha a téli hava­zás töretlen tengerit talál, ők is belátják, hogy »fél kézzel« nem megy. Nem sok örömük lesz majd a soron következő közgyűlésekben még akkor sem, ha éppen a tagság egy részének »köszönhető« sok te­kintetben az őszi munkák végzésében bekövetkezett le­maradás. A vezető egyik feladata a munka megszervezé­se. S akik bízriak a ru­tinban, azok elóbb-utóbb csa­latkoznak magukban. Tökéle­tesen megszervezett felada­tokkal a hátunk mögött sem ül­hetünk »páholyban«. A követ­kező feladatok újabb gyűrkő- zést kívánnak, s nem »fél kéz­zel, fél szívvel« végzett mun­kát L. U Kilencfajta mézes sütemény Már a karácsonyi forgalomra készülnek a ta-bí áfész édesipari üzemében. Havonta ötszáz mázsa, kálemcfajia mé­zes süteményt csomagolnak és küldenek a dunántúli nagy­kereskedelmi vállalatoknak. Mérik és műanyag (alakokba csomagoljak a süteményt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom