Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Egy példa követőket keres... H armónia A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisterium termelé­si és műszaki fejlesztési fő­osztályának vezetője, dr. Lő­rinc-;: József ezt mondta, ami­kor a somogyi párt- és tanácsi vezetők fölkerestek egy meg­állapodás ügyében (a megálla­podás aláírásáról lapunkban 1 Ha ehhez hozzátesszük dr. Guba Sándornak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő- i igazgatójának ezzel kapcsola­tos véleményét, amely szerint az ilyen beruházások előnye j abban is megnyilvánul, hogy élettartama ugyan nem 50—60 | évre szól, de eltart addig, amíg ! a benne kiépített technológia annak idején tájékoztattuk ol- J anyagi és erkölcsi amortizá- vasóinkat): »Ez az aktus ,péL- | dója teljesen be nem követke­daként állhat más tárcák előtt is, amelyek fahasznosítással foglalkoznak ....« Somogyi »oldalról-« Bogó László, a me­gyei pártbizottság titkára ezt a megállapítást azzal egészí­tette ki, hogy elmondta: sike­rült kezdetről van szó ebben az esetben, amelybe bevonták a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságot és a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskolát is. A somogyi erdőállomány­ban meglehetős elöregedés ta­pasztalható, megyénkben fo­lyamatos kártételnek kitett er­dőterületek találhatók, s ezek­nek a gazdaságos kitermelése, hasznosítása szervesen beleil­leszkedik átkötött megállapo­dás kereteibe. Az ilyetén va­ló hasznosítás lehetőségei a lombos faféleségeiken túl is megvannak. Konkrétan arról van szó, hogy a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság a lombos faféleségek feldolgozott anya­gából olyan építőipari szerke­zeteket állít majd elő, ame­lyek különösen a mezőgazda­ságban, de más építkezési te­rületeken is kitűnően alkal­mazhatók. Ezért is szerepel az aláíró felék között & MÉM mellett az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium is. A gazdaság termékének egy­fajta változatát százaik és szá­zak látták eddig a vé-1 sei termelőszövetkezet ma- j jorjábanc ragasztott akacfá-. bői készült a növendék- | marhák istálSójáaafe a te- ! tőszerkezete, s a gazdaság elé- j gedett a megoldassa!. D e hallgassak meg, mit i mondott Balogh An- j dór tez-étnők erről a j létesítményről, a megvalósítás indokaként egy, a somogyi j műszaki hetek során Vesén rendezett bemutatón: »Nálunk az állattenyésztésből ered az évi összes árbevételnek 80—35 százaléka. Mintegy MOO szarvasmarhát és 8000 sertést adurik e! évente. Ama törek­szünk, hogy olcsó, gyorsan ki- viteleábető épületekkel oldjuk meg a férőhely gondokat, s eb­ben együttműködünk az illeté­kes váBaiatokkal, intézmé­nyekké!. A kötetlen tartású marhahiztafas szép eredmé­nyeket hozott gazdaságunknak eddig is, és ezt a jövőben még fokozni szeretnénk. Saját erő­ből felépítettünk egy 150 férő­helyes istállót, s ehhez a mun­kához mindössze 52 napra volt szükségünk. A tégla és a tető- szerkezet kivételével mindent a saját erőnkből biztosítot­tunk. A tetőszerkezetet a So­mogyi Érdő- és Fafeldolgozó Gazdaság készítette faragott akácból. A létesítményben — amely főként hízóbikáknak készült, de tehenek is elhe­lyezhetők benne kötetlen tar­tásban, fejőállással — egy-egy férőhely megvalósítási költsé­ge nem haladta meg az ötezer forintot.-« zik — mindenképpen érdemes odafigyelni a két minisztérium és a somogyi vezetők megálla­podására. Beszélni keE erről a somo­gyi kezdeményezésre létrejött megállapodásról még egy ok miatt. Ennek a megállapodás­nak a megszövegezésékor, de már az azt megelőző felmérő és megalapozó munka folya­mán figyelembe vették a X pártkongresszust előkészítő megyei pártértékezlet határo­zatait, s a MÉM-ben lezajlott aktus egy fontos párthatáro­zatnak a mérföldkövét is je­lenti. Visszagondolva hosszú é vek távolába, amikor a különböző fórumokon elő-előkerült a té­ma: miképpen lehetne okosan, gazdaságosan, hasznosítani So- j rnogy- ipari célra - is alkalmas fakészletét, úgy tűnik, ezúttal ! jutottak legközelebb az illeté­kesek a megoldáshoz. Persze, sok részletkérdés még kidol­gozásra szorul, ám, mégis biz- | tató és követésre ösztönző az, ! ami e, tekintetben a közel- j múltban történt. angsúlyozzük: köve­H tésre méltó, s nem­csak abban az érte­lemben az, ahogyan a MÉM főosztályvezetője a többi tárca elé állította, hanem odafigye­lésre kell késztesse Somogy más profilú üzemeit, vállala­tait, szerveit is, annál inkább, mert számos, ugyancsak fon­tos határozat vár még megva­lósításra megyénkben... Hernész Ferenc 35 ezer pár cipő évente w JWB és férfi cipőket, szandálokat és papucsokat készít a Ka­posvári Bőripari Ktsz, melyekéit a Dél-dunántúli Cipő-nagy­kereskedelmi Vállalatnak, valamint Budapest néhány na­gyobb áruházának szállít; évente mintegy harmincötezer Mtfycnek az óriások? Ha­talmas termetűek, öblös han­gúnk — a mesékben. Középter- metűek, halk szavúak — az életben. S a hegyek, melyeket a hátukra vesznek? A felada­tok hegyei. Soós Árpádban a hit és az akaraterő a nagy. Az egyik táplálja a másikat. Aki már beszélt vele, az tudja: néhány mondat után lehetetlen nem lelkesedni, lobogni vele együtt. És sokan beszéltek már vele. Munkahelyén — a Balatonbog- lári Állami Gazdaságban — majdnem mindenki. Ezerhét- száz ember dolgozik ott. Nincs rajta semmi különös. Amikor — az MSZMP X. kongresszusa előtt elő­ször — találkoztam vele, akkor is sötétszürke ru­hában volt. A pipája már akkor is sokszor hűlt ki, ha egy-egy témába belefeledke­zett. A haja most is tüskeerdő. Csak mintha dérütöttebb vol­na. A szeme — azt hiszem — barna. Azért van bennem bi- zonytal; nság, mert láttam már ezt a szemet — amikor az előtte álló feladatokról beszélt — mélykéknek is, nekem leg­alábbis így tűnt. Csoda, hogy annyian szere­tik, becsülik? Munkája, ember­sége alapján ítéltetik értékes­nek, langyosnak vagy közöm­bösnek mindenki. Soós Árpád­hoz még senki sem fordult úgy, hogy segítséget ne kapott vclna. Pedig »életeleme« a vi­ta. I-Iarc az eszméért és az em­berért. Nem egyszer azokért az emberekért, akikkel vitázik. A legtisztább szándékkal. »For­gószélben« élt. Szereti a »for­gószelet«. Ahol pezseg, forr va­lami. Azt hiszem, béklyóban erezné magát, ha néhány na­pig pihenésre kárhoztatnák. A tenni akarás, a jobbító szán­dék lángként lobog benne. Fiatalon — huszonnyolc éve­sen — került a gazdaságba gépesítési főmérnöknek. Dolgo­zott a tarai gépállomáson is ebben a beosztásban, aztán az állami gazdaságok vezetőinek továbbképző intézetében. Egy­szer egy hivatalos papír egyik kérdésére ezt írta magáról: »földműves«. Senki sem tartot­ta furcsának. A föld művelői­nek gondjai, munkájuk köny- nyítése serkenti újabb és újabb feladatok megoldására. Politikai munkásnak vallja magát. Fiatalon lett tagja a pártnak. Amikor Balatonbog- lárra került, 1957 elejét írtak. Ma ezt a konszolidáció idősza­kának nevezzük. Pontos, sza­batos megha­tározás. De így kimondva nem érezzük azt a nagy ideológiai munkát, mely mögötte volt. Az ideák gyűr- kőzését, a fel­világosítást, a kommunisták tervszerű tevé­kenységét. Hány átvitázott este van Soós Árpád mögött? Hány munka­helyi beszélge­tés? Hány meg­válaszolt kér­dés? Nem lehet összeszámolni. S ami még ezeknél is több volt: emberi magatartása. A példa. Nehéz elvá­lasztani a po­litikai és a gaz­dasági vezető munkáját. Soós Árpád esetében. Hiszen, ami­kor az első gépekért »verte a vasat«, az nemcsak a mérnök­ember előrelátása volt, hanem a kommunista hite is az új­ban, a jobban, az előbbre vi­vőben. S amíg az »enyém, tiéd«-ben gondolkodó gazdasá­gi dolgozóval megértette, hogy a traktor, a gép — a közös vagyon — ugyanúgy megkí­vánja a műszak utáni »lecsu- takoläst«, mint a ló! Nem volt könnyű. A Somogyi Néplap­ban cikk jelent meg: a gazda­sági eredményeket dicsérő, a pártmunkát elmarasztaló. Fájt Soós Árpádnak, akárcsak a gazdaság többi kommunistájá­nak. De még nagyobb energia­kifejtésre ösztönözte őket. Mezőgazdasági munkában megöregedett emberek emlé­keznek rá a régivé vált idők­ből. Akik akkor vitapartnerei voltak, azok már régen belát­ták az igazát. A szövetkezeti forma, a megváltozott életmód diadalmaskodott. De az indu­láshoz kellettek a Soós Árpád tisztaságú kommunisták, akik szavának hitele volt. A gazdaság pártvezetőségé­nek tagja lett, aztán — 1962- ben — a csúcsvezetőség titká­ra. Akkor már nem mondta senki, mint megérkezésekor: »Eggyel több, aki nem fizikai munkát végez.« Akkor már mindenki tudta: olyan ember, aki közülük való, de aki mesz- szebbre lát náluk. Jó segítőtár­sai voltak. A négy alapszerve­zeti titkár s a gazdasági veze­tők. Szinte egyedülálló példát fi SZÉMÉÉSOk A héten több vállalatnál megkezdődött a szakmunkások újrendszerü »ismeretfelújító« továbbképzése. Az ismeretfelújító-korszerű- sítő tanfolyamok célja a képe­sítésüket régebben szerzett szakmunkások szaktudásának emelése, hogy .munkájukat a gyors technikai—technológiai fejlődés mai követelményei­nek megfelelően végezhessék A tanfolyamok átlagosan 150 órásak, s ezeken a munkaügyi és a szakmai miniszériurnban központilag előírt korszerű szakismereteket, valamint a tananyagot megalapozó termé­szettudományos, ideológiai— politikai tudnivalókat és a vállalatok által meghatározott, szociális, korszerű szakmai is­meretanyagot oktatják. A to­vábbképzőt eredményesen be­fejező dől gőzók erkölcsi és anyagi elismerésének módjá­ról és mértékéről a vállalatok gondoskodixak. HA IDEGEN SBTÜL atád utcám, nyugodtan to­vábbmegy az Újpesti Cérna- gyár nagyatádi telepének be­járata előtti Kívülről nem ás sejti, hogy a kapuk mögött nagy területen húzódik a gyártelep, az iparág egyik nagyon szép eredményeket el­érő egysége. Kolics Ferenc technikus vé­gigvezet a gyártási folyama­ton. Az Újpestről Két és félezer színben A csomagolás itthon is fontos az üzemiben ennek pontosan aj súly az exportkötelezettségek fordítottja. Gyakori, hogy haj- Kanosvár i na^ két-három óra felé elfá ról es más városokban levő i Jg* “e,f 1 ket’ ^ 385 ebb<^ ^ lehet értem es tekintettel kell teljesítésén van. Több mint 30 országba szállítják termékei­üzemekből érkezett nyers­anyagnál kezdjük és a csoma- golóiban fejezzük be sétánkat. Az út jó félóráig tart, pedig sehol sem időzünk hosszabb ideig. Gregor István telepvezető valósággal úgy rabban be az irodába. — Kissé késtem, de megbe­szélésünk voltt izgalmas té­máról tárgyaltunk munkatár­saimmal. Az üzemben dolgozó nők helyzetéről esett szó. Meg­jelent ezzel kapcsolatban egy kormányrendelet, amelynek figyelembevételével elhatá­roztuk, hogy a szavak helyett most jnár tényleg teszünk ts valamit a nők munkakörülmé­nyeinek javítására, — Gyakorlatilag milyen in­tézkedéseket vezetnek be? — Előzményként annyit: országosan végzett fölmérések szerint a nők jobban szeret­nek az éjszakai műszakiban, dolgozni, mint délután. Az én lennünk rá. Ezért elhatároz- ; tűk, hogy a jövőben a dél­előtti műszak létszámát erő- 1 sítjük és az éjszakaiét csők- í kentjük. 1973. januat 1-461 be- ! vezetjük a negyedórás mim- j kaközi pihenőt a harmadik ; műszakban, és frissítőt adunk I a dolgozóknak. Van olyan tér- . vünk is, hogy a perzselőgépek nál3a ma§at' es 3°f°rman nm- mellett csak két műszak dől- j cseB olyan szín, amelyet gozik majd. Ez ugyanis meg- j biztosítana a gyár évben 26 tonnát. Nagy rendelő még Ausztria, nyolo-rszág, Kanada és is. Béltűnő az a gondosság és az a magas íokú esztétikai igény, amellyel a külföldre irá­nyuló szállítmányokat csoma­golják. Az áru valósággal kí­lehetósen egészségtelen mun- ] nek. (Két és fél ezer féle szin­kahely, már most is csökken­tett’ munkaidőben dolgoznak itt.-Reméljük, a tervezett in­tézkedések, jelentősen meg­könnyítik az üzemünkben dol­gozó nők helyzetét, és csökken­teni fogjak a fluktuációt is. amelynek oka jelenleg elsősor­ban a háromműszakos terme­lésben keresendő. A nagyatádi gyár termékeit két alapvető csoportra lehet osztani- Általában 50 százalé­kát exportálják, a másik felé vei a belföldi kereskedelem tapasztalatom azonban ebben ; igecyek elégítik ki, A hang- , : nel, színárnyalattal számolnak, amelyek szerepelnek a szin- í skálán, de 380 olyan is van, i. melyet a megrendelők kíván­ságára biztosítanak.) Ha egy­más mellé teszünk egy belföl­di forgalomba szánt dobozt és egy exportra menőt, nagyon nagy a különbség. Ma már so­kat beszélünk az esztétikus, praktikus csomagolás szüksé­gességéről, így elvárható lenne, hogy a gyár a belföldre szánt termékeinek csomagolására is több gemdot fordítson. Paulin Ferenc termelésirá­nyító elégedett az eddig elért eredményekkel. — Az eltelt háromnegyed év meg- j terveit sikerült túlteljesíteni. Spa- | összesen mintegy 18 tonna Szíria | többlettermelésünk van, és úgy í néz ki, ez a mennyiség bizto­síték arra, hogy a negyedik negyedév eredményével együtt éves tervünket is túlteljesítsük. A bázishoz viszonyítva eddig 104,2 százalék a felfutás. Pe­dig nincsen könnyű dolgunk. Rendkívül sokrétű igényt kell kielégítenünk. Ennek egyik biztosítéka a nagyon jól dol­gozó törzsgárdánk. A gyárban 965-en dolgoznak, ennek mint­egy negyven százaléka a törzs­gárdába tartozik. Ök lassan már a gépeket megközelítő precizitással dolgoznak. A TERMELÉS VEZETŐ egy példával bizonyított. A ke­zembe adott két cérnát: — Mi a különbség közöttük? — Semmi. Ugyanezeket megnézte az egyik asszony is. Azonnal vá­laszolt a kérdésre: az egyik 80-as, a másik 60-as .. ne partnerei­mutatott abban, hogy mennyi­re összefügg és összefér a gaz­dasági vezető tevékenysége az elmélyült politikai munkával. A kongresszus előtti találko­zásunkkor arról faggattam: milyen érzés küldöttnek lenni. Szerényen beszélt öröméről, s a meglepődéséről. Csak az ő számára volt meglepetés. Akik jelölték, azok azért a nagy munkáért javasolták, amelyet végzett, s tudták: alkalmas er­re a nagy feladatra is. A párt megyebizottságának tagjaként — akár gondokkal, akár ered­ményekkel »feltarisznyázva« érkezik meg az ülésre — min­dig azzal a felelősséggel szó­lal fel, mely mögött ott van a gazdaság dolgozóinak bizalma is. Széli András igazgató ezt mondja róla: »1956 óta ismer­jük egymást. ' 1957-től kezdő­dően tettük tisztába a gazdasá­got. Ez a profilra is meg az emberi fejekre is vonatkozik. Soós Árpád mindkét feladat­ban óriásit vállait, s annak helyt is állt. Ezt csak az olyan ember bírja erővel, aki nem feledkezik meg a saját képzé­séről sem. S itt nemcsak a szakmái továbblépésre gondo­lok. Soós Árpád politikai-ideo­lógiai munkáját az időközben elvégzett marxista egyetemen elsajátítottak is segítik. Az új harcosa. Mércéje másokkal szemben is magas,' mert ön­magához viszonyít.« Negyvenhárom éves. Többnek véltem. Három fiú apja. Felesége energetikus a gazdaságban. Milyen szakem­ber Soós Árpád? »Beszélnek« helyette a maga szerkesztette, tervezte gépek. Ültetőgépeit több gazdaság is átvette. Légii Ottóval kidolgozta azt a tech­nológiát, mely a szüretből ki­zárta a puttonyokat. S ami en­nek köszönhető: régen 250 ki­logramm szőlőt szedett átla| ban naponta egy-egy szürete­lő, ma ötszázat. Munkájában mindig a kertészeti szakembe­rekre támaszkodott. Permetlé- keverőt »talált fel«, és ellátó gépet szerkesztett, hogy het­ven emberrel csökkenjen a vegyszerekkel dolgozók száma. Az embert féltette. Mindig, minden tervének célja az, hogy az ember mentesüljön a nehéz és sokszor veszélyes munkától. Nem ismeri a tervek nélküli állapotot. Ari: vallja: »Kétsé­gekkel nekiugrani egy-egy fel­adatnak nem lehet. Ha megvan az emberben a kitartás, az eredmény nem maradhat el. Csak idő és türelem kell hoz­zá.« Egy naponta bizonyító kommunista, egy igaz ember hitvallása ez. Amikor — ebben az évben, a X. kongresszus célkitűzései­nek szellemében — a gazda­ságban megalakult az üzemi pártbizottság, vb-tag és a po­litikai munkabizottság vezetője lett. S hogy ma 193 tagja van a pártnak a két kerületben, a? az ő érdeme is. Az Elnöki Ta­nács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki november 7-e alkalmából. S azóta is rendszeresen hoz­za az üzeneteket a párt me­gyebizottságának üléseire a gazdaság dolgozóinak gondjai­ról, örömeiről. Teszi, amit kell, legjobb lelkiísmerete szerint. Leskó László Mészáros Attila éplap ■jLj 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom