Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
Harcok a Mekong deltájában Franciaorszigba® Tiro macedóniai beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) A felszabadító erők sikeres hadműveleteket folytatnak Dél-Vietnam számos körzetében. Saigoni jelentések szerint az elmúlt huszonnégy órában az északi katonai szektorban folytak a legszívósabb harcok. Ezen a területen csütörtökön a népi felszabadító erők tüzérsége Quang Tritől északra lőtte az ellenség két megerősített állását. Elkeseredett küzdelem folyik e tartomány székhelyétől tíz kilométerre. Ismét fellángolt a harc Hűé körzetében. Da Nangtól délre a 19. műúton a hazafiak tűz alá vették az ellenség szállítóoszlopát és megsemmisítettek több katonai gépkocsit. A népi felszabadító erők alakulatai sikeresen elhárították a saigoni csapatoknak az amerikai légierő támogatásával végrehajtott arra irányuló kísérleteit, hogy elfoglalják a bombatámadásoktól súlyosan megrongált Bato várost, amely október | 31-e óta a hazafiak ellenőrzése | alatt van. j Az elmúlt 24 órában B— 52-es amerikai óriásbombázók 18 estben támadták Dél-Viet- nam különböző körzeteit, ezen belül nyolc alkalommal Quang Tri körzetét és hat alkalommal a dél-vietnami főváros kör- nj'ékét. Mint a »Felszabadulás« hír- ügynökség jelenti, november első harmadában a Mekong deltájánál, Tra Vinh tartományban tevékenykedő felszabadító erők a saigoni hadseregnek körülbelül ötszáz katonáját és tisztjék tették harc- képtelenné, nagy mennyiségű haditechnikát semmisítettek meg, több hadianyagraktárt robbantottak fel. Binh Long tartományban a felszabadító erők az ellenség 1200 katonáját és tisztjét tették ártalmatlanná, leromboltak 11 megerősített harci állást, lelőttek egy repülőgépet és nagy mennyiségű hadfelszerelést zsákmányoltak. EDISZ-határozat az atomkísérletek eltiltásáról Pénteken ért véget a francia vasutasok négynapos sztrájkja, amelynek során naponta az ország más-más vidékein szüntették be a munkát. A sztrájk megmutatta, hogy a vasutasok egységesen szállnak síkra követeléseikért, mert az eddigi munkabeszüntetésben az államvasutak dolgozóinak 90 százaléka vett részt. Az elmúlt három napon egyébként szráj- koltak a közalkalmazottak különböző csoportjai is, így a postások, a vámőrök, a községi alkalmazottak, a közegészségügyi dolgozók, akik — akárcsak a vasutasok — azt követelik, hogy a létfenntartási költségek nagymérvű megdrágulását a bérek és fizetések s a családi pótlékok megfelelő emelésével ellensúlyozzák. Elzászban is folytatódik az állami tulajdonban levő káli- sóbányák dolgozóinak sztrájkja. A bá.nyászok ezer főnyi küldöttsége csütörtökön Párizsban tüntető felvonulást rendezett. A pénteki jugoszláv lapok közük Tito elnöknek múlt heti macedóniai látogatása alkalmával újságírókkal folytatott beszélgetését. A párt elnöke tájékoztatást adott a múlt éyi horvátországi eseményeket követő jugoszláviai belső fejleményekről. Tito ezután elmondotta, hogy Szerbiában a részvételével megtartott politikai aktívát, valamint a pártszervezetekhez intézett levelét követően mind a köztársaság területén, mind a két önálló tartományban (Vajdaság és Koszo- va) »jól haladnak« a dolgok. Szlovéniában is eredményesnek bizonyult »a különféle technokratikus és bürokratikus irányzatokkal szembeni egységes fellépés«. Az államfő ezután így folytatta: »A technokrácia és a bürokrácia ellen a leghatározottabban kell fellépni és ez alól egyetlen köztársaságunk sem kivétel. Itt Macedóniában is előfordultak hibák, amelyeket ki kell javítani. A JKSZ elnöke említést tett a Jugoszlávia ellen irányuló és egyre inkább fokozódó ellenséges propaganda tevékenységről. »Sok külföldi lap tisztogatásról, centralizmusról, afféle kisebb kulturális forradalomról ír, azt állítja, hogy a jugoszláv állam válságban van, csökken a demokratizmus stb E propaganda lényege és célja, hogy ócsárolja a JKSZ irányvonalát és teljesen elferdítve ábrázolja akcióink indí tékáit« — mondotta Tito, majd így folytatta: — »Az ellenség, úgy látszik, arra számított, hogy másképpen alakulnak nálunk a dolgok. Elfeledkeztek azonban arról, hogy önigazgatáson alapuló társadalmunknak, demokráciánknak osztályjellege van. Abban reménykedtek, hogy fokozatosan a Nyugat felé sodródunk és hogy hazánk majd széthullik. Jól tudjuk, kik állnak ezen akciók mögött és hogy kik pénzelik ezeket.« A beszélgetés végén Tito aggodalmát fejezte ki az Ausztriában folyó nacionalista és soviniszta megnyilvánulások miatt, majd hangsúlyozta: Jugoszlávia arra törekszik, hogy »elmélyítse együttműködését a szomszédos országokkal«. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága csütörtökön este határozatban hívta fel az ösz- szes nukleáris hatalmat a nukleáris kísérletek minden közegben való beszüntetésére. A határozatot 106 szavazattal 4 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadták el. A légköri kísérleteket folytató Kínai Népköztársaság és Franciaország ellene szavazott. A határozat másrészt azt kéri a nukleáris hatalmaktól, hogy vegyék tudomásul az 1963 augusztusi atomcsend-egyez- ményben a felek által kifejezésre juttatott azon szándékot, hogy folytatják az összes nukleáris kísérlet végérvényes betiltására irányuló tárgyalásokat. A Novoje Vrenija a szovjet albán kapcsolatokról A Novoje Vremja — a legtekintélyesebb szovjet külpolitikai hetilap — pénteki számában a szovjet—albán kapcsolatok javítását sürgeti és felveti, a diplomáciai kapcsoltok felújításának gondolatát. A moszkvai hetilap emlékeztet rá, hogy a diplomáciai Választási finis n Még a karácsonyi ünnepek előtt megtörténhet Berlinben a két német állam alapszerződésének aláírása — jelentette . : : be Willy Brandt szövetségi kancellár pénte'■ . ■ ken Essenben. — Ha ismét megválása tanának, nem labozom azt , avasolni, hogy magam utazzam Berlinije és ott — lehetőleg még karácsony előtt — aláírjam az alapszerződést — mondotta pártjának utolsó választási nagygyűlésén. A választások kimeneteléről Brandt azt mondotta, hogy véleménye szerint az SPD-nek London egyik legnagyobb bukméker (fogadási) irodájában vétel: a nyugatnémet választások előtt így áll zel »mérkőzésre«. készült a fela fogadás a Brandt—Bar(Telefotó: AP—MTI—KS) jó esélye van a megerősödésre, az FDP pedig mindenképpen bekerül ismét a szövetséi4z angol királyi család fekete napja 11. Erzsébet királynő családjának három nemzedéke került egy időben összeütközésbe a törvénnyel. Nagybátyjának, Lord Mountbatten-nek az ügye 'a hampshire-i Romseyban csütörtökön került rendőrbíró elé. Kimutatták, hogy a Mountbatten-farm által forgalomba hozott tejben egy izben három, egy ízben pedig két százalék vizet találtak. A lordnak most 40 fontot kell fizetnie a csalásért és 20-at bírósági költségek címén. A királynő unokatestvére, Lichfield grófja, aki — akárcsak Lord Snowdon, II. Erzsébet sógora — fénylzé- pész, ugyancsak csütörtökön E Néplap került bíró elé. Beismerte, hogy kissé többet ivott a kelleténél, mielőtt a volán mellé ült volna. Ami messzemenően igaznak bizonyult, hiszen a megengedett 80 milligramm vérakoholnak több mint kétszeresét mutatta ki nála a szonda. A büntetés ezúttal 50 font és a hajtási engedély bevonása. Ami pedig Anna herceg- j nőt, II. Erzsébet lányát ilie- | ti, ő kétszer akadt a közlekedési rendőrség hargára e hónapban. A legnagyobb megengedett sebesség brit földön 112 kilométer (70 mérföld), de Anna — mint a londoni lapok írják — nemigen adja 144 kilométernél (80 mérföld) alább. A hercegnőt egyébként maga a királyi mama és Fülöp herceg vezette be o gi gyűlésbe, nem szabad megtörténnie annak, hogy az ellenzéki pánikkeltők kormányozzák az országot — mondotta, majd megállapította, hogy a jobboldal féktelenül túlhajszolta a választási harcot és a végső szakaszban a CDU-vezetők kezéből kicsúszott az ellenőrzés. A választóknak világosan látniok kell, hogy hiába szeretett volna Barzel CDU-elnök érvelő választási küzdelmet, erre nem kerülhetett sor, mert a CDU- nak nem voltak érvei. A választások vasárnap reggel nyolc órakor kezdődnek és este hat órakor zárják be a szavazóhelyjségeket. A hivatalos végeredmény csak a késő esti órákban válik ismeretessé. viszony megszakadásához a két ország kapcsolatainak 1960-ban kezdődött rosszabbodása vezetett. »A tapasztalatok azonban megmutatták, hogy ez a szocialista országok közötti természetellenes állapot nem felel meg sem Albánia, sem pedig a Szovjetunió érdekeinek, s objektíve kárt okoz a szocializmus ügyének.« Nyilvánvaló, hogy a, közvetlen kétoldalú kontaktusok helyreállítása jelentős mértékben elősegítené, hogy a szovjet—albán viszonyt megszabadítsák a sok lerakodott salaktól és fokozatosan visszatérjenek a két ország együttműködéséhez. A Novoje Vremja rámutat, hogy szovjet részről nem ez az első kezdeményezés a két ország kapcsolatainak javítására. Az SZKP Központi Bizottságának 1964 októberi plénuma óta a Szovjetunió nem egyszer megerősítette készségét a kapcsolatok rendezésére, s erről a törekvéséről biztosította Albániát az SZKP XXIV. kongresz- szusának beszámolója is. Peren Buenos Híresbe érkezett Kanada Trudeaii-nak nem sürgős Trudeau kanadai miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy január 4-e előtt nem hívja össze a parlamentet. Noha az ellenzék az újonnan megválasztott nemzetgyűlés mihamarabbi — még decemberi — összehívását követelte, Trudeau-nak, mint ő maga mondotta, időre van szüksége, hogy »rendkívül fontos programját« összeállítsa. A miniszterelnök, mint ismeretes, kisebbségi kormánnyal kívánja az ország ügyeit intézni. Pártjának 109 mandátuma van a parlamentben, a konzervatívoknak 107; a »mérleg nyelvét« a szocialista újdemokraták képviselik, 31 mandátummal. Indulás előtt a bérelt Alitalia gép lépcsőjén búcsút int Rómának a pénteken Buenos Aircsbe hazatérő Juan Perón. (Telefotó: AP—MTI—KS) Juan Peron, az 1955-ben katonai puccsal elűzött argentin elnök különrepülőgépen pénteken megérkezett hazájának fővárosába. A Buenos Aires melletti repülőteret 35 000 katona és rendőr vette körül tankokkal és páncélautókkal. Aznezaiza repülőtérre csupán 300 vezető peronistát engedtek be a hatóságok. Az oda igyekvő tömegeket a rendőrök könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták szét. Néhány órával Peron hazaérkezése előtt 60 tengerész tiszthelyettes' fellázadt a hadi- tengerészet Buenos Aires-i nérnökiskolájában és elindultak a repülőtér felé, a rendőrség azonban lefegyverezte őket. Egyes hírek szerint a felkelők ellenálltak és egy személy életét vesztette. Mi a perniiimsis? Waldheim válaszlevele a magyar ENSZ-társaságnak Az ENSZ főtitkára, akit a magyar ENSZ társaság az október 24-i ENSZ-világnap alkalmából táviratban köszöntött, válaszlevelében — amely most érkezett meg Budapestre kívánságokért. Egyebek között ezt írta: »hálás vagyok a magyar ENSZ társaságnak ezért a tevékenységéért, amellyel támogatja az ENSZ alapokmánya célkitűzéseinek köszönetét tolmácsolta a jó- megvalósítását«. A peronizmus Juan Domingo Peronról kapta a nevét, aki 1946-tól 1955-ig Argentínában a köztársasági elnöki tisztet töltötte be. Peron hatalmát katonai puccs döntötte meg. Ettől kezdve száműzetésben élt. A peronizmus a hatalomra jutás után egy sajátos militarista reformizmus, amely a néppel való kapcsolatai, demagógiája miatt nem 'nyerhette meg véglegesen és nem formálhatta át megfelelően a hadsereget, ami előre vetítette Peron sorsát. A peronizmus szervezeti bázisa az 1946-ban alapított és a következő évben elkeresztelt Peronista Párt volt, amelyben minden hatalom a vezér kezében futott össze. Az 1949-ben adott új alkotmány az antiimperialista és munksvédő célkitűzések mellett intézményesítette az elnök újraválaszthatóságát. 1951- ben került sor az elnökválasztásra, ezt megelőzően egy Peron elleni katonai puccsot vertek le, és kemény terror uralkodott az országban. így sikerült Peronnak újraválasztatnia magát. Maga a peronista elmélet, a justicialismo, amely a különböző eszmék keveréke, tagadta az állam osztályjellegét. mint ahogy kiiktatta az osztályharc fogalmát is. Peron vállalta annak a varázslónak a szerepét, aki egy esaoásra megteremti a társadalmi »igazságosság«: (justicia) rendszerét. Társadalompolitikájának fő támaszai a Peronista Párttal szoros kapcsolatban álló szakszervezetek voltak. Sikerűit a munkásszakszervezetek több mint 90 százalékát befolyása alá vonni. A peronista rendszer fő célja a munkásmozgalom denolitizálása: »a politika és a külföldi ideológiák, bárhonnan is származzanak, a munkásosztály egészsége számára a legveszélyesebb vírust jelentik«. Hogy a munkás ne gondolkozzék, el kell foglalni és otthon kell tartani: »a házból a munkába, a munkából a házba« — ez volt a peronista JÉunkásvezérek jelszava. Harmadik utas állásponton Peron elítélte mind a kapitalizmust, mind a kommunizmust, külpolitikájában pedig igyekezett a semlegesség illúzióját kelteni. Első elnöksége idején, amikor még tellett a tartalékból, jobban megengedhette magának a jenkiellenes kijelentéseket, de azért a két világrendszer harcában már ekkor is világosan meghatározta Argentína helyét: »Ebben a két áramlatra, a keletire és a nyugatira osztott világban mi nyíltan és határozottan a nyugati mellé állunk. Nincs meg a jogunk, hogy válasszunk.« 1954-ben a rendszer válságát félmillió üzemi munkás sztrájkja bizonyította, az infláció miatt, és az oligarchia ellentámadása. A régi rend hívei, a nagytőkések és lati- fundisták újra mozgolódni kezdtek, és jellemző módon ők is a demagógia eszközeihez folyamodtak, többek között nemzetellenesnek minősítették Peronnak a Standard Oillal kötött egyezményét, amelyben teljes koncessziót adott az amerikai vállalatnak. Szövetségesük lett az egyház, amelynek hatókörét a közoktatásban a peronista állam korlátozta. így aztán Peron színpadias segélyfelhívásokkal távozott Argentína politikai életéből, amikor 1955. szeptember 16-án a cordobai helyőrség és a tengeri haderők egy része fellázadt ellene. Noha a reakciós erők döntötték meg diktatúráját, a nép nem kelt védelmére. Később száműzetésében arra a kérdésre, hogy miért nem adott fegyvert a nnmliÄr-c!;. kezébe, azzal válaszolt, hogy ez vérontáshoz vezetett volna. Bukása szemléletesen mutatta, hogy nincsen harmadik út. ö maga mindig a argentin uralkodó osztálynak közelebbről a a nemzeti burzsoáziának az érdekeit képviselte, de 1955 után a peronizmus n?vében a nép a demokratikus átalakulásért, és az amerikai imperializmus ellen harcolt. A perorr zmos ^eron nélküli szakasza egyértelműbben pozitív, mint az 1945—1955 közúti.
