Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
Beszélgetés er Igazságügyi Minisztériumban A módosított Btk. megállja a helyét 1,8 milliárd forint — ötletekből Tíz hónap telt el azóta, hogy módosították, illetve kiegészítették a büntető törvénykönyvet. Ilyen rövid idő után a változtatások eredményességéről egészen pontos következtetéseket nehéz lenne levonni, viszont a tapasztalatokról már érdemes beszélni. Ezekről dr. Schönwald Pált, az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályának munkatársát kérdeztük meg. — Az ön véleménye szerint mi a módosítás legnagyobb erénye? — Bíróságainknak lehetőségük nyílt a büntetőjogi felelősségre vonás további differenciálására. Köztudomású, hogy a bűncselekménveket társadalmi veszélyességük súlya alapján bűntettekre és vétségekre osztjuk. — Miként győződik meg a minisztérium arról, hogy bíróságaink élnek-e a differenciálással? — Részben felügyeleti úton: instruktoraink állandóan járják a bíróságokat, másrészt pedig ítéleti példányokat kérünk. Ügy véljük, hogy máris érvényesül a rendelkezés, miszerint a szándékos bűncselekmények elkövetőit és a visszaesőket az eddigieknél határozottabban meg kell büntetni. — A módosítás egyik nagy érdeklődést kiváltó rendelkezése az volt, hogy ismét bevezették az életfogytig tartó szabadságvesztést. — A módosítás előtt sokat vitatkoztak róla, hogy a büntetés céljának, a szocialista büntetőjogi szemléletnek a határozatlan vagy a határozott időtartamú szabadságvesztés felel-e meg. A módosított Btk. alkotói abban a reményben tértek el a régi elvtől, hogy az életfogytig tartó büntetésnek nagyobb lesz az általános visz- szatartó hatása. Eddig még nem adódtak olyan bűnügyek, amelyek tetteseinél alkalmazták volna az életfogytig tartó szabadságvesztést. Hozzáfűzöm, hogy 1972-ben négy halálbüntetést szabtak ki bíróságaink, minden esetben emberölés miatt. . — A miniszteri tájékoztatókon is hallani, mekkora gondot okoznak a visszaesők. — Ez alkalommal arról a nyolcszáz, ezer sokszoros visszaesőről szólnék, akinek az átnevelése rendkívüli akadályokba ütközik. Hadd fogalmazzak világosabban: arról van szó, hogy ezekkel az emberekkel nem lehet mit kezdeni, a szigorú büntetésekkel sem tudjuk megakadályozni, hogy újra és újra ne kövessenek el bűncselekményeket. A megelőzés egyik módja az lehetne, ha szabadulásuk után munkát adnánk ezeknek a többszörös visszaesőknek, s valamiféle felügyelet mellett szabadon dolgozhatnának. Hangsúlyozom: mindezt még tervnek sem lehet nevezni, az esetleges megvalósítás még sokoldalú előkészítést igényel. A minisztérium számos tervezetet tanulmányoz, mindahány a többszörösen visszaesők megfékezésével, illetve a társadalomba való visszavezetésével foglalkozik. — Növekszik-e a gazdasági bűncselekmények száma? — Különösebb emelkedésről nem beszélhetünk. Ha a társadalmi tulajdon megkárosítói a bíróságok elé kertinek, megkapják méltó büntetésüket. Figyelemreméltó, hogy a Btk.-módosítás a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények sorát kiegészítette az úgynevezett felelőtlen eladósodással. Ez akkor állapítható meg, ha az illetékes gazdasági vezető a rendelkezésre álló pénzeszközöket jelentősen meghaladó kötelezettséget vállal, és ezáltal gazdasági hátrányt okoz. Növényvédelmi tájékoztató A téli tanfolyamokról Decemberben járásonként I megkezdődnek a 300 órás, növényvédelmi betanítottmun- kás-képző tanfolyamok, s elkezdődik a már végzett szakmunkások és betanított munkások két évenként esedékes továbbképzése. A továbbképző tanfolyam a múlt évhez hasonlóan várhatóan bentlakásos lesz, és egy helyen tartják a megyében. A termelőüzemek úgy szervezzék meg a beiskolázást, ; hogy növényvédő gépenként { legalább két szakképzett dől- f gozó álljon rendelkezésre. A jelentkezéseket a járási hivatalok élelmiszer-gazdasági és } kereskedelmi osztályához kell | beküldeni. Nők és 18 éven j aluliak nem jelentkezhetnek. | Azok a termelőüzemek, ahol | szántóföldi, továbbá zöldség- | szőlő- és gyümölcstermesztő $ növényvédő gépész végzettsé- gű dolgozó van, küldjék el jelentkezésüket, és kellő számú jelentkező esetén a növényvédő állomás 501 órás tanfolyam keretében növényvédő szakmunkássá képezi át őket. A beiskolázásokról részletes tájékoztatást a járási növény- védelmi főfelügyelők adnak. A házi kerti gyümölcsfák és a kis és nagy farontó lepkék hernyói, különösen ott, ahol a cserjék veszedelmes kártevői növényvédelmi munkákat rendszertelenül végzik. A hernyók a vesszők, ágak, fiatal csemeték törzsében rágnak hosszanti járatokat. Az idősebb fák törzsében is gyakran gyümölcsfán megtalálják a kártétel jelét, akkor a szellőzőnyílás megnagyobbítása után a járatba 1 százalékos Nogos vagy Vapona oldatot fecskendezzenek be, majd a nyílást oltóviasszal vagy más képlékeny anyaggal zárják le. A rovarölő szer gőze a járatokban egyenletesen szétterjed, és elpusztítja a hernyókat — A módosított büntető törvénykönyv lehetőséget kínál rá, hogy bíróságaink indokolt esetekben az eddigieknél gyakrabban éljenek a gépjárművezetéstől való eltiltással. — Ügy érzem, a kezdeti bizonytalankodás után bíróságaink közel járnak a szükséges arányokhoz. Természetesen itt is fontos az egyéniesí- tés. Más a helyzet, ha egy úrvezető kezéből kell kivenni a jogosítványt, s megint más, amikor a hivatásos gépjármű- vezetőt kell eltiltani egy bizonyos ideig a foglalkozásától. A közlekedési balesetek megdöbbentő növekedése azonban fokozott szigorra inti a bíróságokat is. Magam is kocsit vezetek, s meggyőződésem, hogy a fegyelmezetlenségek első számú okozója a viszonylag alacsony fokú közlekedési morál. Túlságosan sok az »ideges« gépjárművezető, aki aztán senkit és semmit sem kímél. — Mintha kevesebb lenne a gépkocsilopás, amióta nem jogtalan használatnak, hanem lopásnak minősül ez a sokat vitatott cselekmény. — Könnyen meglehet, hogy a más minősítéssel járó súlyosabb büntetés tartja vissza a bűnözőket. — Az elmúlt hónapokban Somogybán sok szó esett az önkiszolgáló egységekben elkövetett áruházi lopásokról. Különösen a Siófoki és a Kaposvári Járásbíróság statisztikája mutat elszomorító eredményt. — Az elkövetők száma bennünket is meglepett. Az is elgondolkodtató, hogy nagyon sokszor luxuscikkeket lopnak, ráadásul azok, akik egyáltalán nincsenek rászorulva. Reméljük, hogy a szigorú pénz főbüntetések — esetenként felfüggesztett szabadságvesztések is — éreztetik majd visszatartó hatásukat. — Űj büntető törvénykönyv készül. Véleménye szerint az év elején bevezetett Btk.-mó- dosítás paragrafusai az új tervezetbe is belekerülnek? — Mivel a módosítást és a kiegészítést' alaposan előkészítették, s eddigi tapasztalataik szerint új törvényeink megállják a helyüket, túlnyomó többségükkel feltehetően találkozunk majd a készülő büntető törvénykönyvben is. P. D. Fekete Sándor ]■ PETŐFI ÉLETE 13. A rövid sorok komoran csattognak, mint a farkasokra irányított fegyverek. A kép éles, felfokozott, szinte túlzott, de lényegében fájdalmasan talá- jló: ez volt az igaz költő sorsa ta Habsburgok birodalmában. Petőfinek is tudnia kellett, milyen veszélyeket vállal forradalmi költészetével. A pesten hemzsegő rendőrspiclik egyikének jelentésében olvashatjuk a bizonyítékot: »A társaságban többnyire néma és nem ott nyilvánítja forradalmi szellemét, hanem költői munkáiban. Petőfi a minisztérium és a monarchia ellen szidalmakat szedett verskárosítanak. A kéreg alatti já-íbe és egy fölhívást is készí_ ra az elvek embereként inak tüzében, »ábrándos goly- hónak« vagy éppen »félbolondnak« gúnyoltatva Petőfi ment a maga útján. Ha azt mondjuk — mert ezt kell mondanunk —, hogy az elvek és tettek eszményi egységét tekintve irodalmunkban senki sem állítható melléje, akkor nemcsak arra gondolunk, hogy elveiért végül is életét áldozta. Háborúkban, forradalmakban mások is haltak már meg hősökként. Talán még az eszméit megpecsételő halálnál is csodálatra méltóbb, hogy békés mindennapjaiban követni tudta a Ha férfi vagy önmaga fogalmazta erkölcsi parancsát. Amilyen könyörtelen volt saját magával szemben, annyiállt ra tokból több kivezető nyílást tleU Mag^rorS7.ághoz a lengye- helyt nemcsak a hatalommal, készítenek. A szellozonyilás { ■frilo'yaKorlíi'Qcár'a tr»vahhá ^ ki\dltScdSOSOKkcll SZGÍTllDdl. ____fölszabadítására, továbbá k örüli vagyis fa alatti jelleg- $egy forradalmi költeményt zetes — fúrészporszerű, sár- J Magyarország részére, amely a gásvörös — ürülékcsomók í szabadság minden határán túl- messziről jelziik a hernyók ká- | megy. Ezt a három költeményt rositását. A kártevő kétéves j petőfi csak bizalmas körben fejlődésű, mindkét telet hernyó alakban vészeli át a károsított növényrészben. A megtámadott fák tönkremennek, lassan elpusztulnak, a fertőzött részek a szél hatására könnyen letörnek. Ha a Somogyi' Néplap olvassa föl vagy szavalja el. Ha észreveszi, hogy jegyeznek, akkor megszakítja előadását. hanem barátai között is. Az alakoskodást, a cél szentesíti az eszközt okoskodást, a sima mo- solyú taktikázást megvetette. Elvei kimondására mindenkivel szemben kényszert érzett. Ha ezek az elvek parancsolták, összeveszett Tompa MiPetőfi nagyon titkolózik ezek- hállyal, barátjával és költőkéi a versekkel, s ez az oka, hogy a referens eddig nem kaphatta meg ...« Besúgók gyűrűjében, szegényen, a fizetett ügyönkök és az elmaradt ízlésű, szánalmas irodalmárok ellenséges kritikátársával, megszakította Jókaihoz fűződő meleg barátságát, megtámadta (1848-ban) Vorös- martyt, atyai jótevőjét, összeütközött Széchenyivel, Kossuthtal, a szabadságharc több kiváló tábornokával. A szelíd A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1972. szeptember 25-én az újítómozgalom helyzetéről és a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt. Az újítómozgalom — a gondok ellenére is — hasznosan segíti a hatékony gazdálkodást, a műszaki fejlesztést. Ezt alátámasztja, hogy népgazdasági szinten növekszik az újítások haszna és eredménye, mely az 1968. évi 1,5 milliárd forinttal szemben 1971-ben már 1,8 milliárd forintra növekedett. Az újításokat átlagosan három-négy évig alkalmazzák, így az újítómozgalom tényleges évi gazdasági haszna többszöröse a jelzett ösz- szegnek. Évente mintegy 2 százalékkal járulnak hozzá a nemzeti jövedelemhez, és átlagosan 7—8 százalékkal növelik a vállalatok nyereségét. Kétségtelenül leszűrhető volt azonban az is, hogy az újítómozgalomban lényegesen több műszaki-gazdasági lehetőség rejlik, mint amennyit a jelenlegi viszonyok között hasznosítanak. A fölmérések azt is kimutatták, hogy az utóbbi években visszaesett az újítói kedv és aktivitás. Ez a csökkenő tendencia több okra is visz- szavezethető. A közgazdasági szabályozó rendszer — a várakozással ellentétben — nem ösztönzi eléggé a vállalatokat arra, hogy fokozottabban vegyék igénybe dolgozóik szellemi kapacitását, alkotó aktivitását. Feltűnően visszás helyzet, hogy a legértékesebb alkotó réteg, a műszakiak viszonylag kevés javaslatot nyújtanak be. Ennek oka, hogy a műszaki értelmiségiek egy része inkább a másodállást, a szakértői megbízásokat vállalja. Ez kedvezőtlenül hat a fizikai dolgozók részvételére, újítási kedvére is. A műszaki értelmiségieknek nagyobb felelősséggel kellene az újítói mozgalomban feladatokat vállalniuk, és növekvő aktivitással keresniük a lehetőségeket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának újítási albizottsága 1972 júniusában vizsgálta az újítómozgalom helyzetét Somogy megyében. A nagyobb üzemekben, gyárakban — többek között a cukorgyárban, a ruhagyárban, az Állami Építőipari Vállalatnál, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában — végeztek vizsgálatot. Megállapították: az újítók és a vállalat képviselői között több esetben anyagi vita miatt húzódik a javaslat bevezetése, és elmarad az a haszon, mely a vállalat nyereségét növelte volna. Sok esetben nem volt felelősségre vonás az újítások elfektetése miatt, az ügyeket elhúzó intézÉvi hatmillió palack Palackozzák a görög narancsból készült limonádét a Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat kaposvári telepén. Ebben az évben hatmillió palackot tölt meg a vállalat, melyeket Somogyon kívül más megyékbe is szállít. kedésért. Ez természetesen sok újítónak kedvét szegte. Ugyanakkor sok fiókban most is ott lapulnak a javaslatok, mert a kifizetett újítási díjat a műszaki értelmiségiek a maguk részére előnytelennek tartják. A kollektív szerződés mellékletét képező újítási szabályzatban olyan célokat is tűztek ki, amelyek elérésében a fizikai dolgozók nem tudnak részt vállalni. Ez ismét az újítók számát csökkentette. A specializálódás következtében technikailag új, magasabb szintű ötletekre volt szükség ahhoz, hogy a kor követelményeinek megfelelő újítási munkáról lehessen beszélni. Statisztikai összesítések kimutatják, hogy ez eltolódott a technológiai jellegű és a magasabb szintű műszaki megoldások felé. A benyújtott újítások száma azonban csökkent a megyében is: 1967-ben 1948 volt, ebből elfogadtak 1097-et, bevezettek 942-t. 1971-ben a benyújtott javaslatok száma csaknem ezerrel volt kevesebb. 535-öt fogadtak el, és 471-et vezettek be. A mennyiségi csökkenéssel párhuzamosan emelkedett az újítások átlagos átfutási ideje is, a benyújtástól a bevezetésig. Mindez azt jelzi, hogy a dolgozók újítási aktivitása az elmúlt években nem bontakozott ki a kívánt mértékben. Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év decemberében a szocialista munkaver- seny továbbfejlesztésére, valamint a vállalati üzem- és munkaszervezés megjavítására hozott határozata célul tűzte ki a dolgozók aktivitásának fejlesztését. Ez értelemszerűen érvényes az újítómozgalomra is. Ennek érdekében azSZMT közgazdasági bizottsága figyelemmel kíséri a SZOT elnöksége — az újítómozgalom fellendítése érdekében — 1972. szeptember 25-én hozott határozatának megvalósítását. Az ezzel párhuzamosan tett sokoldalú intézkedésekkel az a cél, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődésünk fontos tartalékát képező újítómozgalom ismét fellendüljön: A- Szak- szervezetek Megyei Tanácsá- n'ak illetékes bizottsága ennek érdekében már megtette az első lépéseket. így többek között azzal is fokozni kívánják az újítók társadalmi megbecsülését, hogy 1973-tól a többszörös újítóknak plakettet adnak át és eredményes munkájukat újítói tanúsítvánnyal ismerik eL Mészáros Attila Arany Jánoson és a rajongásig szeretett Bem tábornokon kívül aligha tudnánk olyan nevet említeni, a reformkor és a forradalom nagyjai közül, akivel ne lettek volna kisebb-na- gyobb összecsapásai. Ha a Hazánk című győri lapnak különben igen derék szerkesztője, Kovács Pál, a költő Üti leveleiből kihagyott néhány megcsipkedett nevet, Petőfi így kezdte dorgáló levelét: »Édes Palim ... Kaptam leveled, s többek között azt a tanulságot merítettem belőle, hogy kisebb-nagyobb mértékben minden szerkesztő gyáva. Ebadta...« Ne gondoljuk azonban, hogy az elvi könyörtelenség valamiféle rideg emberré tette volna a költőt. Éppen nem! Ismerős a történelemből az a fajta megszállott, aki körül megdermed még a levegő is, aki gyengeségnek érzi a mosolyt és bűnnek a szeretetet, aki szemrebbenés nélkül áldozza fel emberi mivoltát elveiért (rosz- szul felfogott elveiért). Petőfi távolról sem emlékeztet rájuk. Jó emberei között maga volt a szeretetreméltóság, a derű és önzetlenség, a hűség és az odaadás. Erre is hozhatunk példát, épp abból az esztendőből, amelyből egy kissé kitekintettünk a költő jellemrajza kedvéért. 1847 januárjában tűnt fel Arany János, pályadíjat nyert Toldijával. Petőfi »egy ülőhelyében« olvasta el a nagyszerű költeményt, és azonnal versben üdvözölte pályatársát. De hogy Petőfi mennyire nem volt az elvek és eszmék érzelem nélküli fanatikusa, azt persze legközelebbről mégis csak szerelmi regénye mutatja. S ezzel a jellemrajzról vissza is térhetünk az életrajzra. »DICSŐ, DICSŐ LEÁNY ...« Két újabb nagy utazás következik egymás után. 1847 májusában Petőfi elindult leánykérő útjára Debrecenen át, Erdődre. Egyenesen Szend- reyékhez. Az apa megismételte elutasító szavát. Az anya zokogott. De Júlia módot talált arra, hogy minden áldozatra kész szerelméről biztosítsa a költőt. Ekkor Petőfi már arra gondolt, hogy megszökteti Júliát. Elvittelek volna, mint nap a harmatot, Mint az esti szellő a rózsalevelet, De most, mint a nyílvesszővel a zaklatott, Megsebzett oroszlán, úgy megyek el veled! Júlia érthetően, nem szökve szeretett volna távozni a szülői házból. Az ostromolt apa időt akart nyerni, egy hét haladékot kért, de alighogy a költő kitette a lábát, levélben ismét visszautasította a kellemetlen kérőt. Május 25-én Petőfi ünneplőbe vágta magát, s ismét megjelent Szendreyéknél, komor engesztelhetetlenséggel követelve a leányt Az apa ekkor válaszút elé állította lányát: ha kitart a költő mellett, ám legyen, de amennyiben akarata ellenére megy férjhez, nem kap hozományt. Válasszon: vagy apja, vagy a kérő. Mindenki tudja, hogyan döntött Júlia. Már annak idején is, hamarosan megtudta az egész ország, mert Petőfi már másnapi Üti levelében közhírré tette: »Dicső, dicső leány! — Kettő között kellett választania: szülei és köztem. Enge- met választott...« Megesett már persze a világ- történelemben, hogy egy szerelmes leány ilyen döntésre kényszerült. De Júlia helyzete azért mégsem mindennapi volt: nem egyszerűen szülei és szerelme között kellett választania. Az egyik oldalon, a szülők mellett a vidéki élet unalma várta, a másikon dicsőség és regényes élet. Innen nézve nem is lehet vitás, merre hajlik a mérleg nyelve. De a dolgot máshonnan is kell nézni, s ha Júlia erre nem gondolt volna, aggódó szülei bőven felvilágosíthatták arról, hogy Petőfi nemcsak híres és sokak által becsült költő, hanem bohém is, csapodár is ... Sőt, forradalmár is. Mi lesz az ilyen emberből? Hisz az ilyen mellett a nyomor, a börtön a legkevesebb, amire el kell készülni. Ha Júlia mindezt meggondolta — és meg kellett gondolnia —, akkor megérthetjük, miért áradozik a költő a »dicső, dicső leány«-róL (Folytatjukj
