Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

A Központi Bizottság állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról (Folytatás a 3. oldalról) az építőipari munka minősége jelentősen javuljon. Előbbre kell lépni a könnyűszerkeze­tes építési mód alkalmazásá­ban. o A mezőgazdaság fej- lesztésében a szarvas­marha-tenyésztés fellendíté­sét, a tehénállomány növelését és a hozamok emelését, a zöld­ségtermesztés növelését és a hozzá szükséges modern tech­nika szélesebb körű elterjesz­tését központi feladatnak kell tekinteni. . 1973-ban folytatni kell az 1972. évi beruházás­politikát. Továbbra is elsőren­dű feladat a beruházási tevé­kenység hatékonyságának nö­velése minden területen: a központi szerveknél, a taná­csoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások volumene összes­ségében lényegesen nem nö­velhető, ezért a pénzeszközök gondos és megfontolt felhasz­nálására van szükség. A vál­lalatok és szövetkezetek csak a pénzügyi lehetőségeikkel összhangban álló, reálisan megvalósítható fejlesztési cé­lokat tűzzenek ki. Az ötéves tervben számítás­ba vett nagyberuházások kö­zül többek között megkezdjük a székesfehérvári alumínium­hengermű bővítését, a Magyar- országot a Szovjetunióval ösz- szekötő gázvezetékrendszer létrehozását, a Dunaújvárosi Papírgyár továbbfejlesztését, a kiskörei vízlépcső építésének második szakaszát, valamint Leninvárosban a nagy kapa­citású kőolajíinomító megépí­tését. 5 A Központi Bizottság a • párt életszínvonal-poli­tikájának megfelelően fontos­nak tartja, hogy az életszín­vonal növelése mindig szoros összhangban legyen reális Le­li etőségeinkkéL Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a lakosság áruellátása az ez évihez ha- sanlóan 1973-ban is kiegyen­súlyozott legyen. 1973-ban a lakosság fogyasztásának 5,4 százalékos növekedésével le­het számolni. A központi ár- intézkedéseken felül a piaci hatásokra végbemenő fogyasz­tói árszintemelkedés nem ha­ladhatja meg az 1—2 százalé­kot, a hatósági áremelkedé­sekkel együtt pedig a 3,6 szá­zalékot. A kórházak, gyermek- intézmények és más hasonló intézmények élelmezési költ­ségnormáit átlagosan 15 szá­zalékkal föl kell emelni. Emiatt a térítési díjak nem változnak. 1973-ban 81—82 ezer, ezen belül 33—34 ezer állami lakás épüljön fel. Az ötéves tervben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged — magasabb részese­dési aránya a tanácsi lakás­építésben érvényesüljön. A ta­nácsok a költségvetési eszkö­zök hatékony felhasználásával és saját erőforrásaik koncent­rálásával, az olcsó és ésszerű megoldások alkalmazásával segítsék a lakásépítés meg­gyorsítását. A lakosság építési kölcsönök iránti igényeit az 1972. évinél magasabb szinten kell kielégítem. Javítani kell a lakosság építőanyag-ellátását. 6 1973-ban tovább kell • szélesítem nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. Együttműködésünk a KGST tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval fokozódjék. Az irányító szervek és a vállala­tok fordítsanak nagy gondot az exportkötelezettségék üte­mes teljesítésére. rm Az állami költségvetés *• bevételeinek közel 90 százalékát továbbra is a szo­cialista gazdálkodó szervek be­fizetéseiből kell biztosítani. Az egészségügyi és szociális ki­adások 9 százalékkal, az okta­tásra és kulturális tevékeny­ségre fordított kiadások 9—10 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget nyújt az állami ok­tatás továbbfejlesztésére ho­zott határozat végrehajtásá­nak megkezdésére, a gyermek - és diákjóléti, egészségügyi és szociális intézmények hálóza­tának bővítésére. A költségvetési egyensúly ja­vítása minden szinten szüksé­gessé teszi a pénzgazdálkodás­ban az ésszerű takarékosság elvének érvényesítését. * * * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a párt X. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről hozott határoza­tával társadalmunk legfonto­sabb politikai, gazdasági és ideológiai feladataira hívja fel a párt és az egész ország köz­véleményének figyelmét. Az ország belpolitikai hely­zete megfelelő; társadalmunk a kongresszus által kijelölt irányba fejlődik. A X. kong­resszus határozatainak követ­kezetes végrehajtásával, az 1973. évi népgazdasági terv teljesítésével tovább erősítjük szocialista társadalmunkat. Folytatjuk a dolgozó osztá­lyokat, a kommunistákat és pártonkívülieket átfogó szövet­ségi politikánkat, fejlesztjük a szocialista demokráciát, biz­tosítjuk a népgazdaság terv­szerű, arányos fejlődését, és ezzel együtt a nép életszínvo­nalának rendszeres emelését. Mindennek érdekében to­vább erősítjük pártunk eszmei, politikai, cselekvési egységét, és emeljük munkájának szín­vonalát. A marxizmus—leni- nizmus hegemóniájának erősí­tésével, az ideológiai harc fo­kozásával tovább visszük a szocialista kulturális forradal­mat, és biztosítjuk kongresszu­si határozataink és elveink ér­vényesülését. A Központi Bizottság utasít­ja a párt minden szervezetét és tagját, hogy példamutató helytállással, cselekvéssel, a tömegek mozgósításával dol­gozzon e határozatok végrehaj­tásáért. A Központi Bizottság felhív­ja a kormányban, az állami, gazdasági és kulturális szer­vekben, intézményekben és szervezetekben dolgozó kom­munistákat, tisztségviselőket, hogy minden szinten nagy po­litikai felelősséggel, határozot­tan és következetesen képvi­seljék és hajtsák végre pár­tunk és államunk politikáját. A párt politikájának és álla­munk törvényeinek szellemé­ben cselekvő vezetők minden­kor számíthatnak a pártszer­vezetek teljes támogatására és népünk egyetértésére, bizalmá­ra. Felhívjuk a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek, a nő­mozgalom, a Kommunista If­júsági Szövetség, minden tö­megszervezet és tömegmozga­lom vezetőit és aktív tagjait, a kommunistákat és pártonkívüli szövetségeseinket, a szocializ­mus minden hívét, hogy állás- foglalásukkal és munkájukkal segítsék e határozatok végre­hajtását, dolgozzanak velünk együtt a közös célokért, a nép, a haza javára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt következetesen halad tovább a X. kongresszus által kijelölt úton. Nagy történelmi céljaink szolgálatában, mint mindenkor, most és a jövőben is bizalommal épít munkásosz­tályunk, 1 parasztságunk, értel­miségünk, egész népünk politi­kai öntudatára, hazaszereteté­re. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásával újabb nagy eredmények szü­letnek, újabb lépést teszünk előre a szocialista társadalom építésének útján. Új szerzemények Múzeumban Űj értékekkel, történelmi emlékekkel gyarapodott aiz el­múlt időszakban a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Nógrádi Sándor hagyatékából több mint 90 magyar és kül­földi kitüntetés, jelvény ke­rült az illetékesek birtokába. Közöttük található a Garibal­di emlékérem, a szlovák par­tizán emlékérem, a szovjet Munka Vörös Zászló érdem­rend, a szovjet Vörös Csillag érdemrend, a Lenin emlék­érem. Gyűjtőktől és veterá­noktól került a múzeum bir­tokába az 1900-as és 1931-es május 1-i jelvény, a tanács­köztársasági Vörös Hadihajó­raj-jelvény, a Károlyi Mihály emlékérmék és a munlkás- gyermekbarát jelvény. A kül­földi anyagok közül különösen értékesek a Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. év­fordulójára megjelentetett ki­tüntetések. 1975-lg 38 ezer autóbusz Megkezdődön a közúti jármíprogran második szakasza 4,6 milliárd forint korszerűsítésre — A motorok, futóművek, szervokormányok és egyéb részegységek gyártásának megszervezésével befejező­dött a közúti járműprogram első szakasza, s megkezdődött a második szakasz, amelynek célja most már az autóbuszok szerelésének korszerűsítése — mondotta csütörtöki sajtótájé­koztatóján az újságíró szövet­ségben dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Mint mondotta, a közúti jár­műprogram egészében helyes­nek bizonyult, bár a piaci vi­szonyok változásai nyomán a gyártási koncepciókat korri­gálni kellett. A világpiacon az eredetileg számítottnál kisebb az érdeklődés a dömperek, traktorok, teherautók iránt, ugyanakkor szívesen vásárol­nak autóbuszokat, hátsó futó­műveket. Ezért az új koncep­ció az autóbuszok gyártásának erőteljes növelését helyezi előtérbe. Ehhez nagy segítsé­get nyújtanak az Ikarus gyár székesfehérvári gyárában lét­rehozott beruházások, s az autóbuszgyártás fokozását szolgálja az a döntés is, hogy a Csepel autógyár rátér az autóbusz alvázak gyártására. A miniszterhelyettes kitért Nemzetközi összefogás az ember környezetének védelmére Folytatta munkáját a környezetvédelmi konferencia A Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi termében csütörtökön 12 előadás meg­vitatásával folytatta munká ját a környezetvédelmi kon ferencia. Az előadások csak­nem mindegyikében rámutat­tak a szakemberek, hogy az ember környezetét érő ár­talmak, szennyeződések el­len csak összehangolt nemzetközi együttműködés­sel lehet a siker re­ményében felvenni a küzdel­met. Dr. Láng Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkár-helyettesének vé­leménye szerint a környezet­védelem már világüggyé vált. Az ENSZ és, szakosított intéz­ményei, a nagy nemzetközi tu­dományos egyesületek és — Somogyi Néplap társadalmi rendszerüktől füg­getlenül — a kormányok is felfigyeltek a problémára és oglalikoznak a környezetvé- ielemmel. Így lényegében be­fejezettnek lehet tekinteni a Környezetvédelem első szaka­szát, a felismerés, a leírás és az ismertetés munkáját, és most bontakozik ki a második, az aktív szakasz: a védekezé­si eljárások megtervezése, vég­rehajtása, a fenyegető veszé­lyek megelőzése. Az UNESCO két évvel ez­előtti konferenciáján elfoga­dott »Ember és bioszféra-- program munkájában Magyar- ország is részt vesz, és bekap­csolódott a nemzetközi bioló­giai program kutatásaiba is. A szocialista országok múlt év áprilisában Moszkvában írták «Iá a komplex tennászetaédel­mi intézkedések kidolgozását célzó tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. Hazánkban nemrég feje­ződött be a 15 éves távlati tu­dományos terv kidolgozása. 16 országosan kiemelt feladata között szerepel az emberi makro- és mikro-környezet legkedvezőbb kialakítását cél­zó kutatási program, ez össze­foglalja azokat a műszaki, ter­mészettudományos, közegész­ségügyi és urbanisztikai kuta­tásokat, 'amelyeket az egyes tárcák folytatnak majd a kö­vetkező években. A konferencia ma fejezi be munkáját, amelynek eredmé­nyeként ajánlásokat tesz a hazai környezetvédelmi mun­ka fejlesztésére. arra is, hogy a közúti jármű­ipar két nagy vállalata, az Ikarus és a Csepel autógyár egy ideig pénzügyi nehézségek­kel küzdött, s emiatt a terve­zett termelési kapacitás is csak késve jött, illetve jön létre. A Gazdasági Bizottság a közel­múltban segített a pénzügyi problémákon, ennek ellenére a negyedik ötéves tervidőszak­ban a tervezett 41 800 helyett csak 38 000 autóbusz készül, s az 1975-re célul kitűzött szin­tet — évi csaknem 11 000 autó­busz gyártását — csak 1976- ban érhetik el. A pénzügyi problémák megoldása nyomán az Ikarus és a Csepel autógyár most már megköthette beru­házási hitelszerződéseit, s fo­lyamatban van a beruházási programok jóváhagyása, illet­ve a kivitelezői kapacitások le­kötése is. A módosított prog­ram is körültekintő szerve­zést, az eddiginél jobb gazdál­kodást kíván a vállalatok ve­zetőitől. Az idén egyébként várha­tóan 6800 autóbusz, 3100 teher­gépkocsi, 18 400 Csepel és Rá- ba-man típusú diesel-motor, 37 600 hátsó futómű, 10 400 szervokormány és 8500 sebes­ségváltó készül. 1975-ben 9500 autóbuszt bocsát ki az Ikarus, ebből 7980-at a szocialista or­szágokba, 720-at dollár-elszá­molású államokba szállítanak. Ugyancsak 1975-ben a rendkí­vül keresett hátsó futóműből 46 000-et, a szervokormányból 11 300-at gyárt a magyar ipar. A szerelés és a gyártástechno­lógia korszerűsítésére a közúti járműfejlesztés programjának második szakaszában — amelynek befejezése átnyúlik az ötödik ötéves terv idősza­kára — 4,6 milliárd forintot költenek. A közélet fontos tényezője A lakosság nagy érdeklődés­ről és aktivitásról adott szá­mot azokon a falugyűléseken, amelyeken fél esztendővel ez­előtt újjáválasztották a nép­front helyi testületéit. Ezeken a tömeggyűléseken, amelyeket a népfrontbizottságok a taná­csokkal együttműködve készí­tettek elő, számos hozzászólás, észrevétel és javaslat hangzott el. A szocialista építés vala­mennyi feladata, kérdése szó­ba került itt. S ez érthető is, mert a népfront olyan politi­kai tömörülés, mely a párt részvételével és vezetésével összekapcsolja a tömegszerve­zeteket, mozgalmakat, a szocia­lizmust igénylő tömegeket. Ez a sajátos szerep teszi lehetővé, hogy megyei, járási, városi, községi bizottságai és elnöksé­gei rugalmasan, a mozgalmi jelleg valamennyi lehetőségét kihasználva, sokoldalúan vál­tozatos formában bontakoztas- ság ki, táplálják a tömegek kezdeményezéseit és segítsék azok realizálását. A reá háruló sokrétű felada­tokat a népfront csak a párt közvetlen vezetésével és vala­mennyi tömegszervezet együtt­működésével valósíthatja meg. Jellegénél fogva ugyanakkor olyan sajátosságokkal rendel­kezik a tömegekkel való köz­vetlen kapcsolat révén, ame­lyeket más szervek nem mond­hatnak sajátjuknak. Ereje ép­pen abban van, hogy azokon a területeken és olyan rétegek között fejti ki tevékenységét, ahol nem működik más tömeg­szervezet, vagy a párt közvet­len befolyása sem kielégítő. Folyamatos tevékenységet! A népfrontbizottságok fel­adatukat akkor tudják ered­ményesen betölteni, ha közvet­len és jó kapcsolatot építenek ki a községi pártszervezetek­kel, amelyeknek feladata a község egész politikai életének irányítása és koordinálása. A pártszervezetek feladata, hogy bátrabban adjanak tennivaló­kat a Hazafias Népfront elnök­ségeinek és bizottságainak a gazdaságpolitika, a községfej­lesztés, a közművelődés helyi feladatainak megvalósításában. Ilyen lehet — például — az összefogás szervezése általá­nos iskolai tantermek építésé­re, az óvodák befogadó képes­ségének és felszereltségének növelésére. Törekedni kell te­hát, hogy a népfrontbizottsá­gok ne csak a választások ide­jén, hanem az azok között időszakban is betöltsék hivatá sukat és ne csupán mozgósító hanem szervező és kezdemé­nyező szerepet is kapjanak. Más szóval: állandó és folya­matos tevékenységre adjunk lehetőséget a népfront válasz­tott vezetőinek és testületéinek a közéletben. Megkülönböztetett szerep jut a népfrontbizottságoknak a közös tanácsú községekben, ahol nagy figyelmet kell for­dítani a közös és a társközségi érdekek összhangjának megte­remtésére. Ezért a közös taná­csú községek egészét érintő kérdések eldöntése előtt a pártszervezetek minden eset­ben igényeljék a községenként működő' népfrontbizottságok véleményét. Mivel a pártszervezetek fel­építése nem egyezik a nép­frontmozgaloméval, ezért he­lyenként és esetenként keli meghatározni, hogy a községi népfrontbizottságok irányítá­sát mely pártszerv vagy szer­vezet végezze. Ahol egy köz­ségről van szó, ott a legcélszerűbb, ha az ott működő legmagasabb párt­szerv, a községi párt- bizottság vagy csúcsvezetőség irányítja a munkát. Amennyi­ben csak alapszervezet van, úgy annak a feladata a párt­irányítás ellátása. A közös ta­nácsú községekben célszerű, ha a társközségekben működő pártalapszervezetek irányítása alá rendelik a helyi népfront­bizottságokat. A székhely köz­ség legmagasabb pártszerv« csak koordinációs szerepet lás­son el. A kommunisták teendői Bevált gyakorlat, hogy ■ pártszervezetek pártmegbiza- tással irányítanak kommunis­tákat a népfront választott szerveibe. Ezeken keresztül ér­hetik el a legjobban, hogy a párt legfontosabb határozatai eljussanak a legszélesebb tö­megekhez, azon rétegekhez is, amelyek más tömegszerveze­tekben nem, de a népfrontban aktív tevékenységet folytatnak. Esetenként tapasztalható ri­valizálás a különböző társadal­mi szervezetek között, hogy a jól megszervezett ünnepség, társadalmi munka végzéséért kit illet elismerés. A pártszer­vek megbízásából a tömegszer­vezetekben dolgozó kommunis­táknak ezt ellensúlyozniuk kell, megmagyarázva, hogy ne hiúsági kérdést lássanak eb­ben, hanem a szocialista építés eredményességéből induljanak ki. Nem nélkülözhető a kezde­ményező szerepe a Hazafias Népfrontban dolgozó kogunu- nistáknak abban sem, hogy az üzemekben dolgozó, de falun lakó műszaki értelmiségiek, szakmunkások részt vállalja­nak lakóhelyük fejlesztésének aktuális feladataibóL A kommunisták feladata an­nak ellenőrzése és segítése is, hogy a Hazafias Népfrontnak a tanácsokba megválasztott je­löltjei a választók bizalmából betöltsék hivatásukat. Az 1971, évi országgyűlési és tanácsvá­lasztások során jelentős szám­ban kerültek a községi taná­csokba olyanok, akik korábbam ilyen közéleti tevékenységeit nem folytattak. A népfrontbi­zottságok előmozdíthatják an­nak megértését, hogy a köz­életi aktivitás, az emberek gondjaival való törődés, a tes­tületi üléseken tanúsított ak­tivitás nem egyszerűen egyéni, hanem népképviseleti feladat A választott tanácstagok rend­szeres összehívását, a község­politika legfontosabb kérdé­seinek megvitatása, a helyi és a megyei, illetve népgazdasá­gi érdekek összehangolása nem utolsósorban a népfront fóru­mainak feladata. Ennek rend­szerességét és tartalmát bizto­síthatják a jól működő községi pártszervezetek. A munka összehangolása Mindezek a törekvések csak akkor válnak valóra, ha a pártszervek és szervezetek megfelelő figyelmet fordítanak a különböző társadalmi szer­vezetek munkájának összehan­golására. Ezért célszerű, ha a pártbizottságok, illetve pártve­zetőségek rendszeresen össze­hívják a községekben működő tömegszervezetek vezetőinek koordinációs értekezletét, ame­lyen beszámoltatnak egy-egy vezetőt a végzett munkáról, és megbeszélik valamennyi tö­megszervezet közös, aktuális tennivalóit. Jó, ha külön-kü- tön is összehívják a tömegszer­vezetek és mozgalmak terüle­tén dolgozó kommunistákat, tájékoztatják őket a legfonto­sabb politikai, társadalmi, tö­megnevelési és mozgósítási fel­adatokról és értékelik munká­jukat. Olyan átfogó, az egész tár­sadalom érdekében hozott ha­tározatok, mint például az if­júságról és a nőkről, vagy az állami oktatás fejlesztéséről szóló központi bizottsági állás- foglalás, vagy az egészségügyi törvény, csak abban az eset­ben valósulhatnak meg, ha a pártszervezetek koordinálják a népfront és a többi társadalmi szervezet munkáját és együtt­működését. Az együttes mun­ka tovább növelheti a falu la­kosságának aktivitását, és elő­mozdíthatja, hogy a népfront fórumai még inkább a közéleti tevékenység kibontakoztatásá­nak színterévé váljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom