Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
KPVDSZ kulturális napok Múltunk jegyében Dózsa-emlekmttsor Indiai ritmusok Ezek az Őszi napok szokatlan bőségű 'pezsgést hoztak kulturális életünkbe; szibériai napok, szakszervezeti napok, tart még a műszaki hetek rendezvénysorozata, egymást követik a múzeumi és műemlék- védelmá hónap eseményei. Színes program — gazdag tartalommal. Az ilyen bőség esetleg »►gyanússá* válhat, hogy túl sokat markolunk, ' és netán egymás ellenére vannak a rendezvények. Valójában azon- | ban nem így van. Kapcsolódva a tegnapi KPVDSZ kulturális napok ünnepi szónokához azt szeretnénk, hogy túlnőjék a rendezvények a kampányszerűséget, másrészt pedig célkitűzéseiket tekintve nemes küldetéssel illeszkedjenek egymáshoz a munkáskultúra emeléséért. A sikeres és nagyon tartalmas KPVDSZ nyitóünnepségtől éppen azt várjuk, hogy minta legyen egyszersmind, példája tovább gyűrűzzön, és ne csak a megyeszékhelyen eredményezzen tevékeny pezsgést. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóiipari Dolgozók Szakszervezetének központi nyitóünnepségét tegnap tartották az ÉDOSZ Művelődési Otthonban. Pap p Sándorné, a KPVDSZ megyebizottságának titkára mondott megnyitót, az ünnepség szónoka Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára volt. Az aktivisták soraiban megyei és városi párt- és állami, szakszervezeti vezetők, intézmények és vállalatok igazgatói ültek. Ligeti László többek között azt hangsúlyozta beszédében, hogy jóllehet ez a tizenkettedik ilyen jellegű rendezvény- ; sorozat, a szakszervezeti ág | sokkal gazdagabb múltra tekint vissza. Munkásmozgalmunk olyan kiemelkedő alakjai tevékenykedtek benne, mint Korvin Ottó, Sallai Imre és Fürst Sándor. Ezek a hagyományok kötelezőek. Nemcsak a termelésben, hanem a kulturálódásban is sokkal többet kell tenni. Hangsúlyozta a főtitkár, hogy mindez közvetlenül visszahat a napi gyakorlatra. S valóban, ha ebből a gondolatból indulunk ki, egy pillanatig sem lehet kétséges, milyen nagy fontosságú az, hogy a pult másik oldalán — legyen az vendéglátó, kereskedelmi egység vagy pénzintézet — milyen kulturáltsá- gú dolgozók fogadják a vásárlót, a fogyasztót, az ügyfelet. Természetesen nem lehet csak a célt megjelölni anélkül, hogy végig ne gondolnánk azt, le- hetséges-e megvalósítása. Meglehetősen nagy a fluktuáció, gyakran nem megfelelő a szaik- képpzettség szintje, és kevés a dolgozók szabad ideje. Nem könnyű tehát. De éppen a szakszervezetek tehetnek sokat azért, hogy a lehetőségekhez képest a kulturálódás területén is előrelépjünk. Hangsúlyozta Ligeti László, hogy a szakszervezeti vezetőknek ez módjukban áll, és nem elfogadható érv a kiállás helyett valamiféle retorzió lehetőségére való hivatkozás. Rátekintve a KPVDSZ kulturális napok megyei programjára úgy véljük, hogy színvonalában meghaladja a tavalyit, főleg azáltal, hogy nagyon sok helyütt a Dózsa- és Petőfi-év- forduló jegyében gyűlnek össze a dolgozók. De nem hallgathatunk arról sem, hogy ez a kulturális program még túlságosan végletes és heterogén. Van, ahol megelégszenek egy- egy élménybeszámolóval, van, ahol a sportrendezvény ígérkezik izgalmasabbnak (kulturális napok keretében!). Ügy vélem, hogy egy-egy igénytelen összejövetel többet árt, mint használ. Mert van nagyon jó példa, ötletes kezdeményezés is, amelyről beszámolunk a későbbiekben. A legjobb példa az igényes és tartalmas programra éppen a központi rendezvény volt. A Kaposvári Csiky Gergely Színház mutatta be Dó- zsa-emlékmüsorát, egy terjengősnek egyáltalán nem mondható, tömör, logikus szerkesztésű sok vonását tekintve ora- tórikus jellegű emlékműsort. A bevezető gondolat, amely Dózsa katonai karrierjét csupán Bakócz Tamás vezérkijelőlésé- vel magyarázza, az újabb kutatások fényében túlságosan egyoldalú. Ettől függetlenül a műsor összeállítója és rendezője, Laczkó Mihály gondosan szerkesztett. Felhasznált dokumentumokat, históriai részleteket és természetesen a Dózsa parasztháború ihlette költeményeket korunk és a múlt irodalmából. Imre Gabriella betegsége miatt ének és zene nélkül hallgattuk a műsort, mégis nagyszerű élmény részesei voltunk, s ez Molnár Piroska, Holtai Róbert és Szabó Kálmán szuggesztív, érzelemre és értelemre egyaránt ható versmúndásának köszönhető. Ügy gondoljuk, ez a műsor még több bemutatást érdemel. Tröszt Tibor Táncol a láb, a kar, a derék; a szem, a tekintet ezerféle alakot vált. Mimika és mozdulat szoros összeforrottságban a dallammal és ritmussaL A színpad széléről édeské» füst száll felénk; az indiai vallási szertartások fontos kelléke. Sajátosan teljes, mondhatni totális színházi élményt kapuink, hiszen a tánc vallási jelenteket mesél az arcjáték, a mudrák — kifejező kézmozdulatok — által kultikus áhítattal, finomsággal. Igen, valahol a színház bölcsőjénél állunk, s egyben a klasszikus balett nagyszerű magaslatainál. Ízelítő volt mindez egy számunkra egzotikus — nehezen érthető —, de lenyűgöző testkultúrájú, mitológiájú világból. Pedig az indiai művészek a sokrétű kultikus és világi tánckultúrából csupán ízelítőt adtak a barathnatjan és az odi&zá tánc bemutatásával. Meg kell emlékeznünk a szi- tár (húros hangszer) és a tabla (dob), valamint a tambura együtteséről. Ügy véljük, az indiai muzsika mai útját láttuk, az ősi zene hangvilágába illesztve más kontinensről származó dallamokat és ritmusokat. Kedden este mutatkozott be a kaposvári Csiky Gergejy Színházban az indiai művész- együttes, mely a budapesti művészeti hetek vendégeként j tartózkodik hazánkban. Tröszt—Gyertyás A kéz, a tekintet, a mozdulat — barathnatjan tánc. Az odlszl táne részlete. Számos Petőfi-mii jelenik meg a költő születésének 150. évfordulója tiszteletére Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére a szépirodalmi kiadó elindítja a költő összes műveinek kiadását. A sorozat első köte- ta -Petőfi Sándor összes költeni'ínyei« címmel a nagy poéta minden versét tartalmazza, s Borsos Miklós illusztrációival jelenik meg. Többek között -Petőfi Sándor összes művei*-nek az Akadémiai Kiadónál az idén megfenő első kötete egy új, kritikai kiadás első darabjaként lát napvilágot. A tudományos igényű és ismeretterjesztő kiadványok is sokoldalúan mutatják be a forradalom költőjét. Különlegességnek számít e művek között Illyés Gyula — V. Nyilassy' Vilma -Petőfi Világa* című képes albuma. A határainkon túl élőkkel hat idegennyelvű Corvina kötet ismerteti meg Petőfi költészetét. A hegyulladós betonkeverő Családi fészkünk bővítéséhez az építő vállalattól kértünk kölcsön egy betonkeverőt a hét végére. A nyolcvan- literes kis masina nagyszerűen mutatkozott be, kerek szája nyelte a cementet, kavicsot, majd nyelveivel jól megforgatta, fogaival megropogtatta, egy billentéssel talicskába pottyantotta a masszát. Ügy tíz óra tájt azonban furcsa illatokat . kezdett árasztani gépünk, oldalán kékes füst szivárgott. — Kapcsoljuk ki gyorsan futott a rendelkezés, és a biztonság kedvéért kirántottuk még a konnektor dug ót meg a földelésre használt vasdarabot is. Az első rémület elmúltával lecsavaroztuk a doboz oldalát, majd -culáger* brigádunk korelnöke, Zsiga bá’ egyértelműen megállapította a bajok és bűzök eredendő okát. — Ezt a gépet még a gyárban zsírozták meg, ámbátor lehet, hogy ott se — azzal máris szedte a kenőcsöket, olajokat, és szakszerűen leápolta a betonkeverőt. Üjból megindítottuk. Járt a szerkezet gyönyörűen, halk duruzsolása talán még csendesebb lett, nyelte az adalékokat rendületlenül, megállás nélkül, egészen sötétig. Este kimostuk, regjei visz- szavitiük az építőknek. Ismét eljött a hét vége, másodszor is megjelentünk, és kértük a betonkeverőt. A művezető előbb hümmö- gött egyet, aztán kimondta: — Nem adjuk. Elrontották. Látva elképedésünket, nem késett a magyarázattal. Ahogy mondtam, elrontották. Az a gép a brigád specialitása volt. Délelőtt tíz és fél tizenegy, délután négy óra és fél öt között kellett begyulladnia. No nem lánggal, csak füst, meg bűz, félóra múlva lehűlt, és ment tovább ... — Nálunk is ... — Engedelmet, még nem fejeztem be. Hárman a brigádból a vállalat kispályás focicsapatának gerincét adjuk. Ez a napi fél-fél óra a kötelező edzésidő. Mi nem mehetünk edzőtáborba meg rejtekhelyre. — De hát... — Szóval hétfőn tíz óra körül lessük a tragacsot, felállítjuk a kiskapukat, de semmi izzás. Délig sem, ebédidő alatt is jár, csak jár, füst nuhu. Szétszedjük, hát csupa zsír meg olaj. Edzés nem volt, pénteken 5:0-ra kikaptunk. Hát ez a fizetség a kölcsönért ... — Ha mégis lehetne — re- begjük. — Ne csüggedjenek, hétfőn már másik keverőt hoznak. Ha pénteken nyerünk, a hét végén jöhetnek. Csak semmi kenőcsözés ... Kovák Ferenc NEVELÉSRŐL A szülői munkaközösség a szülők és a pedagógusok együttműködésén munkálkodik a gyermek eredményes nevelése érdekében. Ebben az -együttesben«a pedagógusok és a szülők nevelőtársakká válnak. Itt győződnek meg arról, hogy egymás nélkül vagy éppen egymás ellenére nem dolgozhatnak. Emberformáló munkájuk csak akkor hatékony, ha azonos nevelési célokat tartanak szem előtt. A szülők az iskolában nemcsak saját gyermekük érdekeit, hanem a társadalmat is képviselik. Nemcsak a családi tapasztalatokat közlik, hanem a társadalomnak a nevelésre vonatkozó elképzeléseit, igényeit is kifejezik; viszont a nevelők támogatásával alaposabban megismerik közoktatásunkat. A, szülői munkaközösségek mozgalma a felszabadulás óta egyre fejlődik. Kezdetben az iskolák rendbe hozása, a tanítás tárgyi feltételeinek fejlesztése volt a legfőbb feladat. A munkaközösségek, a szülők tudatos bevonása az iskolai nevelő munkába ma is nagy feladat a megyében. Az iskolákból mindenekelőtt száműzni kellett a család nevelő munkájának lebecsülését, a partneri kapcsolat kialakítása csak azután kezdődhetett meg. Egyre több az olyan .iskola, ahol a szülőknek az iskolát közvetlenül segítő foglalkoztatása kiemelkedő (Kaposfőn, Marcaliban, Csokonyavison- tán, Pamukon. Kaposváron a Táncsics Gimnáziumban). Ezekben az iskolákban mindent elkövetnek, hogy a szülők bizalmát megnyerjék. Nyílttá tették az iskola célkitűzéseit, módszereit, s ezt a szülők megértették, elfogadták. Számoltak a szülők körülményeivel — lehető6égeltvkel, I szabad idejükkel, műveltségükkel, politikai felkészültségükkel, társadalmi aktivitásukkal. Az iskolavezetésnek gondolnia kell a szülők közvetlen tevékenységének szervezésére, pedagógiai kulturáltságuk emelésére. A gyermekek hatékonyabb nevelése érdekében szükség van olyan meghitt, őszinte légkörű fórumra, ahol a szülők őszintén nyilatkoznak, ahol a »visszavágástól* való félelem nélkül elmondhatják véleményüket gyermekükről, gyermekük osztályközösségéről, iskolájukról, ifjúsági szervezetükről. Mindezek mellett ma még egyetlen iskola sem nélkülözheti a szülők olyan jellegű munkáját, mely az iskola anyagi, tárgyi feltételeinek javítását szolgálja. Szakítani kell azonban azzal a ma még előforduló gyakorlattal, hogy háttérbe szorul a munkatervekben meglévő együttes nevelő munka, s az iskola a szülői munkaközösséget, a családot szinte kizárólag az anyagiak megteremtése végett szervezi. A szülői munkaközösségek munkájának kedvező feltétele, hogy a család és az iskola együttműködésének irányítására hivatott tanácsi szervek és a népfrontbizottságok az 1970 nyarán kialakított közös állásfoglalás alapján végzik e feladatot. A Hazafias Népfront megyei és járási bizottságai mellett működő pedagógiai bizottságok szakemberei programjavaslatokkal, útmutatókkal, előadások, ankétok szervezésével és tartásával is segítik e munkát. Az eredményes tevékenységet azonban döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskolák választmánya mennyiben partnere a nevelésben az iskolavezetésnek és az osztályfőnököknek. Az a gyakorlat, mely a jelölésnél »ráérés* cóaén # li szülőket vonta be a szülői munkaközösségek munkájába — ma már a múlté. Az elnökök és a választmányok megválasztásánál döntő a pedagógiai hozzáértés, a sokszínű feladat ellátására való alkalmasság. Igen fontos a tenni akarás, a társadalmi aktivitás. Egyre általánosabbá kezd válni megyénkben is az a követelmény, hogy a választmány a hozzáértés mellett fejezze ki a szülők foglalkozásbell összetételét is. Kiemelt feladat az édesapák bevonása a szülői munkaközösségek munkájába. A szülői munkaközösségek feladatait, jogait az iskolai »Kendtartás*-ok részletezik. A szülők nevelési kultúrájának fejlesztését célozzák a szülői értekezletek, a választmányi ülések, a szülők iskolája, a szülők fóruma, a szülők parlamentje, és egyéb pedagógiai témájú előadások, ankétok, szervezett beszélgetések. A választmányi tagok folyamatos pedagógiai tájékoztatását biztosítják az Igazgatók időközönként tartott beszámolói az iskola életéről, munkájá- róL A z osztályokban rendezett pedagógiai előadások, beszélgetések, viták tartalma elsősorban az osztály nevelési programjától, illetve az osztályban jelentkező nevelési problémáktól függ. Segítheti a választmány a napközi otthonban folyó nevelőmunkát. Tekintse át iskolai méretekben a napközi csoportok helyzetét, problémáit. Törődjék a tárgyi feltételek javításával, az otthonosság előmozdításával, támogassa rendezvényeiket. Igen fontos, hogy az osztály szülői munka- jabBCeeégéhaa io©*n wapköú felelős szülő. Járjanak el a szülők — meghívás esetén — a napközi nevelő óráira, meséljenek a gyermekeknek munkájukról. Ismertessenek különféle foglalkozási ágakat a feLső tagozatos gyermekeknek, hogy ezzel is segítsék a tanulók pályaválasztásának és továbbtanulásának előkészítését. Legyen ez állandó téma a szülők körében. Segítsen a választmány abban is, hogy a szülők minél több pályát, foglalkozási ágat megismerjenek. S egíthetnek a szülők az üzemlátogatások megszervezésében, de a gyermekek szabad idejének jó megszervezésében is. A vá- 'asztmány feladata lehet a bejáró gyermekek felügyeletében segíteni, vagy a kollégiumokat meglátogatni. A szülői munkaközösségek szép feladata az úttörőmozgalom tartalmának, módszereinek megismertetése, a szülők mozgósítása az úttörőmunka támogatására. Vegyen részt a választmány a gyermeknapi ünnepségek szervezésében, a nyolcadik osztályos tanulók búcsúztatásában és a különféle nevelő hatású rendezvényeken. Törekedjen arra, hogy a szülői munkaközösségek ne csak szervező, mozgósító és anyagi természetű feladatokra vállalkozzanak, hanem járuljanak hozzá a rendezvények nevelő hatásának emeléséhez is. Az iskola és a család közötti szervezeti forma, a szülői munkaközösségek adottak. Olyan légkört, olyan alkalmakat kell teremtenünk, hogy minden iskolában létrejöjjön és megvalósuljon a szülők és pedagógusok között az őszinte munkatársi, nevelőtársi kapcsolat. Sallai Lajosné, A Hazafias Népfront megyei pedagógiai bizottságának elnöke Somogyi Néplap
