Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

*1LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK1 Ára: 80 fillér SomomNépim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 241. szám 1972. október 12., csütörtök Befejezte munkáját az országgyűlés A korszerű mezőgazdaság elképzelhetetlen az ipar közreműködése nélkül A békét és biztonságot akarjuk még szilárdabb alapokra helyezni Péter János felszólalása az ENSZ általános vitájában Szerdán délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszternek a me­zőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, il­letve az e területeket érintő törvények és kormányhatáro­zatok végrehajtásáról szőlő be­számolója fölötti vitával foly­tatta tanácskozását az ország- gyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi: Pál, a Magyár Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke,. vala­mint Aczél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Németh Ká­roly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Az elnöklő . dr. Bercsztóczy Miklós elsőként ; dr. Szekér Gyula nehézipari miniszternek adta meg a szót. Dr. Szekér Gyula Az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata — A mezőgazdasági terme­lésnek az utóbbi évtizedben lezajlott gyors fejlődése, pa­rasztságunk szorgalmas mun­kájára támaszkodva, a mező- gazdasági termelőerők haté­konyságával, az új techniká­val és technológiával kapcso­latos, amely a termelési viszo­nyok forradalmi változása nyomán bontakozott ki. — mondotta a nehézipari minisz­ter. — A termelőerők fejlődésé­ben és átalakulásában a me­zőgazdasági tényezők mellett a kemizálásnak és a gépesítés­nek is igen nagy a szerepe. A kemizálással egyre jobban, tu­dományosan szabályozható a mezőgazdasági termelés anyag­körfolyamata. juk munkájukat — mondta dr. Szekér Gyula. A következő felszólaló, Tóth Balázs képviselő, rámu­tatott, hogy a mezőgazdaság szakosodása révén kedvezően valósulnák meg a gazdaság- politikai célkitűzések. Dr. Tamás László képviselő, az ÉDGSZ főtitkára arról be­szélt, hogy az élelmiszergaz­daság fejlődéséhez jó alapot és hátteret biztosít az egysé­ges irányítás kialakítása. (A sertésprogram keretében és a termesztésben például már ott tartunk, ahol a tervek sze­rint 1975-re kellett volna el­jutnunk.) Ezután az élelmi­szeripar gondjairól, s az élel­miszeripari dolgozók problé­máiról szólott. Az utána kö­vetkező somogyi képviselő, Szigeti István az élelmiszer- gazdaság és a mezőgazdasági üzemek Somogy megyei ta­pasztalatait elemezte. (Felszó­Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájának befe­jezése napjánj tegnap hangzott el Péter János külügyminisz­ter felszólalása. Ily módon a Magyar Népköztársaság képvi­selőjének lehetősége nyílt ar­ra, hogy a világhelyzet fő vo­násait a közgyűlésen elhang­zott több mint 100 felszólalás tükrében, azok összegező mér­legelésével tekintse át és von­ja le következtetéseit. — A jelenlegi világhelyzet egyik fő jellemzője az, hogy vannak nagyon jó hírek és ezekkel együtt vannak nagyon rosszak is — mondotta Péter János. Ezután utalt a két ter­monukleáris hatalomnak, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozá­sára vonatkozó megállapodása hatálybalépésére. — Ez törté­nelmi jelentőségű esemény — mondotta,, majd rögtön ez­után a vietnami háború prob­lémájáról, a fokozódó bombá­zásokról szólott. Szavainak különös nyomaté- kot adott; hogy — az-európai szocialista országok képviselői­nek sorában utolsóként felszó­lalva — Péter János a nem­zetközi helyzet legpozitívabb fejleményeinek térsége néző­pontjából mutathatott rá, hogy az államközi kapcsolatokat változatlanul mérgezi a két legveszélyesebb válsággóc: az indokínai népek ellen viselt írtóháború és az arab népek ellen elkövetett agresszió kö- i vetkezményei. A magyar ■ külügyminiszter beszédét nagy figyelemmel hallgató küldöttek közül keve­sen vonhatták kétségbe Péter Jánosnak azt a megállapítását, hogy a nemzetközi helyzet ja­vulása irányában ható, alap­vetően pozitív fejlemények ellenére Indokína és az arab világ népei nem érezhetik a nemzetközi enyhülést és az államközi kapcsolatok javulá­sát. Mintegy a világfórum nagy vitájának összegezéseként ál­lapíthatta meg a magyar kül­ügyminiszter: csakis a békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítésével oldható fel korunk két legve­szélyesebb háborús válsággó­ca, s hogy ez lehetséges, arra éppen az az Európa mutat ma példát, amelynek nevéhez a gyarmatosítás ‘embertelen szá­zadai és két világháború tra­gédiái fűződnek. »Most Európa a termonuk­leáris háború szörnyű katak­lizmájának alternatívajavai szemben a békés egymás mel­lett élés politikáját igyekszik érvényesíteni. Ezt a békét és biztonságot akarjuk az eddi­ginél szilárdabb alapokra he- |- lyezni. Ezért akarjuk az euró­pai béke és együttműködés konferenciáját egybehívni. — Ez nemcsak európai ügy. Ha ezt jól oldjuk meg, akkor (Folytatás a 2. oldalon.) VÁRATLANUL FOLYTATJÁK A MEGBESZÉLÉSEKET Kissinger újabb megbeszélése látását külön közöljük a | váratlanul meghosszabbí- 2. oldalon) I tották Kissinger bizalmas Dr. Baskay-Tóth Bertalan I megbeszéléseit, amelyeket az egyetemi tanár a kenyérga- j elnöki főtanácsadó Le Dúc bong-termelés problémáival j Thóval, a VDK Párizsban tár­Mezőgazdaságunk korszerű- vegyipar sokoldalú közremű­ködése nélkül — mondotta ez­után. — A korszerű keverék­takarmányok összeállításához egyes vegyi anyagok, mint vi­taminok, antibiotikumok, amá- nosavak, anyaglébóhtást gátló antioxidánsok, ásványi sók egyes fémek stb. nélkülözhe­tetlenek. ségének egyik mutatója az, hogy ma már a termelés anya­gi jellegű ráfordításainak fele ipari anyag. Népgazdaságunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság kemízálásá- ért; az 1950—1975 közötti 25 évben a vegyipari beruházá­sok egyharmad részét körülbe­lül 25 milliárd forintot fordí­tunk a mezőgazdaság kemizá- lására. A mezőgazdasági termésho- • zamok nagy mértékű emelésé­nek legfontosabb eszköze a műtrágyázás. A szervestrágya mennyisége hazánkban már egy évszázada azonos szinten van, felhasználását javítani lehet, de ez kevés lenne az élelmiszerbázis növeléséhez. Következésképpen csakis mű­trágyázással növelhetjük gyor­san és nagymértékben a talaj termőképességét. Az időjárás viszontagságai­nak kitett növénytermesztés korábbi, igen nagy mértékű termésingadozása csökkent, sőt az utóbbi évek tapasztalatai szerint jórészt m'égszűnt. A terméseredmények a műtrá­gyafelhasználással nagyjából arányosan emelkednek. Ez év­ben kereskedelmi súlyban ki­fejezve 4 millió tonna műtrá­gyát használ fel a magyar me­zőgazdaság, s minden remény megvan arra, hogy a nagy adagú műtrágyázás széles kö­rű elterjesztésével, a techno­lógiai fegyelem javulásával né­hány év múlva országosan is elérjük a ma élenjáró gazda­ságok eredményeit. Vegyipa­runk felkészült erre a feladat­ra. — Népgazdaságünk igen so- - kát áldoz a vegyszeres nö­vényvédelemre — mondotta ezután. — 1972-ben például 25 millió dollárért vásárolunk Megközelítő számítások sze­rint a korszerű keveréktakar- mányellátás következtében mintegy félmillió tonna ab­rakmegtakarítást értek el me­zőgazdasági üzemeink 1970- ben — mondotta dr. Szekér Gyula, majd a továbbiakban számokkal bizonyította s ele­mezte a mezőgazdaság ipari- termék-igényét, illetve ennek távlatait. ' — Ügy vélem, hogy hazánk­ban a népgazdasági tervezők és az ipari vezetők is ideje­korán meglátták a mezőgaz­daság kemizálásában rejlő elő­nyöket — mondotta. — Táv­latilag helyes prognózisokat állítottak fel, aminek alapján sor kerülhetett megfelelő nagyságú kombinátok és üze­mek építésére. Az iparág feládatairól szól­va dr. Szekér Gyula hangoz­tatta; — Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy IV. ötéves ter­vünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogén Művek több mint egy millió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. E gyár üzembehelyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogamm hektáronkénti nitrogén, foszfor, kálium mű- tárgvahatóanyagot adjunk a vélni kell a kooperációs gyár­tást a nyugati országok válla­lataival is. Gyógyszeriparunk bekapcsolódott a növényvédő- szerek gyártásába,, amitől ko­moly eredményeket várunk. Mezőgazdaságunk dolgozói eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat, azo­kat, amelyeket pártunk és kormányunk határozott meg számukra. Mi, az ipar irányí­tói, vezetői és dolgozói ezután is tőlünk telhetőén támogat ­Sok találgatás folyik Párizs­ban a bizalmas megbeszélé­sek színhelyéről is. A legújabb feltevések szerint Pompidou elnök a Szent Lajos szigeten és eredményeivel foglalkozott. I gyaló küldöttségének különle- ! lévő, magánlakását ajánlotta Fáik Miklós Bács-Kiskun me- I ges tanácsadójával és Xuan | fel a bizalmas megbeszélések Thuyval, a delegáció vezetője- színhelyéül, s a tegnapi talál- ve! foíytat Egyesek szerint az j . le Kissin­ujabb bizalmas megbeszeles- . . _ , . , sorozaton esetleg sikerül elér- | Sor es a VDK képviselői kó- ni a régóta várt áttörést. I zött. gye mezőgazdasági eredmé­nyeiről és gondjairól szólott. Fodor Mihály Szolnok me­gyei tanácselnök a koromány- zati intézkedéseknek az élel­miszergazdaságban megmu­tatkozó hatását elemezte. Rameisl Férencné elsősorban a zöldség-gyümölcs ellátás gondjait tette szóvá. Fülöp László tsz-elnök a termelő- szövetkezetek munkájáról és helyzetéről beszélt. Bartha István a szakember-utánpót­lás és szakmunkásképzés helyzetéről. Dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet fő­(Folytatás a 2. oldalon.) Scheel Pekingben Aláírták a diplomáciai kapcsolatfelvételről a megállapodá^ Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter és Csi Peng- fej kínai külügyminiszter szer­dán Pekingben aláírták az NSZK és Kína diplomáciai kapcsolatfelvételéről szóló megállapodást. Előtte a két külügyminiszter kétórás meg­beszélést folytatott. növény védőszereket, a hazai | mezőgazdaságnak, ami azt je­lenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mező­gazdaságunkban a nagy ada­gú műtrágyázást. Az eddiginél erőteljesebben kell foglalkoznunk a növény- I védőszerek hazai előállításá­val. E területen jobban ki kell használni a szocialista i munk&megosztas előnyeit. Hő­termelésen és a szocialista im­porton felül. Ennek köszönhe­tő, hogy az utóbbi években már egy hektár mezőgazdasá­gilag megművelt területre ju­tó növényvédőszer-felhaszmá- lásunk eléri, vagy megközelí­ti p ■—J-r*- ga* — ‘"Sí or adr.,'.al‘. uqg fellett nyű- ág^k hasonló Munkatársunk jelenti a Parlamentből: Kétezer jogszabály helyett négyszáz Akár 50 órán át is lehetne vitatkozni erről A korszerű aíiatiakarma- ayosás is elképselheteflen ^ Tegnap a mezőgazdaság, az élelmiszeripar. és fagazdaság helyzetéről szóló beszámoló vitájával folytatódott az or­szággyűlés tanácskozása. Kedden és szerdán harminc­egy képviselő fejtette ki vé­leményét, s közülük kettő so­mogyi volt. Szigeti Istvánra szerdán délelőtt negyedikként került sor. A hátrányos helyzetű, gyenge termelőszövetkezetek megsegítését sürgette. Beszá­molójában a miniszter is el­ismerte, hogy a gazdálkodás­ban és a jövedelemben he­lyenként jelentős különbsé­gek vannak, a rossz termé­szeti adottságok miatt. Ezek pedig — mint a felszólaló képviselő hangsúlyozta — Somogy mezőgazdaságát kü­lönösen sújtják. — Nem kevésbé érinti me­gyénket a fagazdaság hely­zete. Talánya miniszteri be­számolónak ehhez a részéhez is lett volna mondanivalónk. — Kétségtelenül. Ki is dol­goztam a témát, de épp mert nagyon érint bennünket, nem célszerű még azt is szóba hozni. Egyszerre nem lehet mindent. Majd később, a költségvetés tárgyalásánál vagy a ént $1­mondhatta közülünk vaiakl­Most nagyon hosszú lett vol­na — mondta Szigeti István, — Mekkora a FAO jelen­tősége? — A kérdést Lakatos Andrásnak tettem föl. A mi­niszter ugyanis utalt beszá­molójában arra, hogy szá­munkra kedvező, ha érvénye­síthetjük befolyásunkat en­nél a nemzetközi szervezet­nél. Kiderült, hogy a FAO- hoz — az ENSZ mezőgazda- sági és élelmezésügyi szerve­zetéhez — a Bogiári Állami Gazdaság főkertészének sze­mélyesen is köze van; ő is tagja volt annak a hattagú magyar delegációnak, amely a FAO szőlészeti és borászati kormányközi bizottságának Egerben megtartott ötnapos ülésén részt vett. — Miről tárgyaltak? — A borok minőségének szavatolásáról és a világke­reskedelmi előrejelzésekről. Ez az utóbbi különösen lé­nyeges magyar' szempontból, mert külföldön nehéz piac­hoz jutni. Ennek ellenére jól állunk: bortermésünknek több mint a negyedét sikerült exportálnunk — világosított föl Lakatos András. * * * A miniszteri bessamoiótesn egr öesaehasonfitáS' is fi ipsé­met érdemel. íme: 1967-ig kétezer különböző szintű jog­szabály volt érvényben. He­lyettük most mindössze négy­száz segíti a hatósági igazga­tási tevékenységet a mező- gazdaság és élelmiszeripar területén. — Érezhető-e a túlszabá­lyozottság enyhülése a gya­korlatban is? — Érezhető, érezhető, de ami van, még mindig sok — mondta Kiss László, a lábodi termelőszövetkezet elnöke, aki Varga Jánossal, a berzen- cei tsz elnökével a karzatról hallgatta .végig az ülés első napjának vitáit. — Mi a véleményük róla? — Megnyugtató számunk­ra, hogy a gyenge tsz-ek ügyével továbbra is beható­an foglalkoznak. Lábodon például a homokos föld érté­ke nyolc aranykorona alatt van. Mégsem szeretnénk a megművelt területeket csök­kenteni, mint ahogy azt az egyik baranyai képviselő ja­vasolta. Nekünk az otthoni földből és erdőből kell meg­élnünk; szeretik is az embe­rek, meg aztán foglalkozta­tási gondjaink is lennének. A két tsz-elnökön kívül a nagyatádi járási hivatal sí— nässSt is nsegteMa az-assaág­gyűlés tanácskozásának meg­hallgatására Böhm József. — Ez a napirend mindhár­mukat érdekli, örültek is a meghívásnak, és szívesen jöt­tek. Jó, ha testközelből érzik, milyen felelősséggel foglalko­zik ügyükkel az országgyűlés — mondta a vendéglátó kép­viselő, aki az egyik szünet­ben elkalauzolta a vendégeit a híres Munkácsy-terembe is. * * * Az országgyűlés másfél na­pon át tárgyalta az első na­pirendi pontot. Mohácsi Bar­na szerint: — Erről az egy témáról akár 50 órán át is lehetne vi­tatkozni egyfolytában, hiszen az ország lakosságának te­kintélyes részét érinti, ítt*van például a mezőgazdasági dolgozók myugdijkérdése s a tsz-ek közötti differenciált­ság ennek a megoldását is nehezíti. A kormány szamára most mindenesetre a terme­lőszövetkezeti tagok jövedel­mei közötti nagy különbsé­gek jelentik a fő problémát. Hiszen itt most sokan es vi­lágosán elmondtak; a gazdag tsz-ek gazdagabbak leesnek, a szegények még izegenyéo- bek. A kiegyenlítődést nem­csak szabályozókkal, hanem egyedi elbírálással is segíte­ni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom