Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

Városszéli ásatások Kőkorszaki földművesek Vonaldíszes kerámiák — Állatokat is tartottal AZ HSZMP SOMOGY MEGYEI QI ZOTTS ÄGÄM AK LAPJA Rossz vicc? A közönségcsa­logatás tisztátalan módja? Ne­héz eldönteni. Aki a Kossuth téri könyvespavilon melletti mozireklámot el szokta olvas­ni, az nem tudja mire vélni a dolgot. A Sacco és Vanzetti című, Vörös Csillag moziban ját­szott filmet ugyanis így rek­lámozzák az említett helyen: »Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték.« (Kiemelés tő­lem.) Lehet-e vígjátékot készíteni a. munkásmozgalom két meg­gyilkolt mártírjáról? Fö'tifsle-* ges a kérdés, Giuliano Montal- dónck sem állt szándékában ez. Sokkal jobban tiszteli a két ártatlanul kivégzett, hala­dó szellemű m.unkás emlékét, minthogy vígjátékkal gyaláz- ná azt meg. Egy, a korabeli Népszava állal »rémdrámá­nak" nevezett »szabályos« ité- \ lettel végződő gyilkosságról nem készülhetett bohózat. Még akkor sem, ha a rek­lám festője tudatlanságát bi­zonyítva, vagy közönség csaló- \ gatónak így írta arra a plakát- \ Mutatós iskolatáskákról kérték a szakemberek véleményét tegnap Kaposváron, a PIERT Vállalat szakmai bemutatóján. A gyártó, cégek már a jövő évi kollekcióikat vonultatták íeL Fazonban és színben erjaráüt sok újdonsággal szolgáltak, § bog?' mi a véleményuk errő! a kiskereskedelmi bolíík vezetőinek? Több mint § ezer táskára adtak nyomban a bemutat» atán megrendelés!. JAVOKI BÉLA Szerkesztőség: Kaposi'ár., Latinca Sándor u. ‘í. Telelőn; 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon; 11-516. Felelős kiadó; Dómján Sándor. | Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti; a Magyar Posta. Elő- j fizethető a helyi postahivataloknaJ és postáskézbesíiöknélí Előfizetési dij; egy hónapra 2o EL Index: 25 967 1 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető; í Farkas Béla igazgató. 1 fűm kaposvári reklámja XXVIII. évfolyam, 337. szám. Szombat, 1973. október 7. T, fcfc# wm. Csontmaradványok, kerá­mia-törmelék kerülnek elő az ásó nyomán Kaposvár nyuga­ti szélénél a földből, a Mátyás király utcában, a virágkerté­szet bőszomszédságában. Adelmann Gusztáv — aki a városi múzeumbaráti kör tagja is — jelentette a lelete­ket, és dr. Ecsedy István ré­gész vezetésével próbaásatás kezdődött Mit hozott a »próba"? A szakemberek szerint már időszámításunk előtt négyezer évvel kőkorszaki település jött itt létre — erről vallanak a vonaldíszes kerámiák, az állattartásról pedig a marha­csontok. A telep azóta folyto­nos — kimutatható, hogy tu­lajdonképpen ebből. a folya­matosan lakott településből »nőtt ki« a város. Készben, ős­lakók, másrészt anatóliai-bal­kán töredékek érkeztek ide hosszú vándorlás után. A ter­mőtalaj lehetővé tette a lete­lepedést, az állattenyésztést. A próbaásatások eredmé­nyei ígéretesek; megtudtuk, jövőre megkezdik a teljes fel­tárást. A címben szereplő kérdé­sünket kaposvári vezetőkhöz intéztük. Minden beszélgeté­sünk elején csendesen megje­gyeztük: mi csak kérdezünk, a kívánságok teljesítése másokra vár... Tihanyi Zoltánnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatójának első óhaját hosz- szas töprengés után sem tud­tuk hová címezni. — Kedvező időjárást sze­retnék az őszi hónapokra, el­sősorban a mezőgazdásági munkák miatt. Az eső még azt sem engedi betakarítani, ami elég nagy nehézségek árán megtermett. Senkinek nem mindegy, hogy hány közös gaz­daság kényszerül mérleghiány- nyál zárni az évet. Másodszor­ra azt kívánom, hogy a bérek meg az árak is az eredeti el­gondolás szerint alakuljanak. Jó lenne, ha a íogyaszói árak csak a tervezett mértékben emelkednének. Nyolcötven egy kiló paprika, viszont az is igaz, Tiogy egy ötvenessel kevesebb a varrógép. De hát az ember többször vesz paprikát, mint varrógépet... Dr. Csitári László, a rende­lőintézet igazgató főorvosa olyan kívánságot említ, amely­ről — megfogalmazása szerint — beszélni is csak a következő ötéves tervben érdemes. — Túlzsúfolt a rendelőinté­zet, délelőttönként, amikor a legtöbb a vidéki, járni is alig lehet a folyosón. Tágasabb in­tézetre lenne szükség, ahol megfelelő számú orvost foglal­koztathatunk. Jelenleg fül-orr- gége szakorvosból és szemész­ből van a legkevesebb. Itt a lehetőség, hogy ne csak a hi­vatásommal összefüggő gon­dokról beszéljek: az lenne a .kívánságom, hogy a jövő épü­let- és lakótelep-tervezői ne mindenben a Kálinyin város­részről vegyenek példát. Le­gyen több a zöld, a park, a fa, a játszótér — s egyáltalán hely, ahol a házak között mo­zogni lehet. Dr. Ignácz Pál, a Kaposvári Megyei Bíróság elnöke nem sokat töpreng a kívánságain: — Szeretnék végre betölteni minden bírói állást a megyé­ben, s az is jó lenne, ha na­gyobb eredményeket érnénk el a megelőző munkában. A pe­rek számának csökkenése csak a hatásosabb bűnmegelőzéstől remélhető. Kívánságom ebből a pár szóból áll. Ha a teljesítésé­vel is foglalkozni akárnak, könyvtári tanulmányt bocsát­hatók rendelkezésére.... Holí Lajosnak, a Dél-dunán­túli Vízügyi és Közműépítő Vállalat igazgatójának kíván­ságát a tanácsi állami szervek­nek, vállalatoknak címezzük. — Vállalatunk Kaposváron és Dél-Somogyban több mun­kát is tudna végezni, mint amennyire megrendelésünk van. Nem azt mondom, hogy itt nincs dolgunk, hariem azt, hogy nincsen elég. Hogy csak egyetlen példát említsek, a megye lakosságának tizenkét- tizenhárom százaléka él csa­tornázott területen. Tennivaló tehát lenne elég — s nemcsak a csatornázással... Dr. Guba Sándor, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola igazgatója a bankigazgatóhoz hasonlóan szép őszt kíván, s még valamit, ami — őszintén reméljük — nemcsak a »ter- mészetfelelős«-től függ: — Főiskolánkon előrelátható- I an jövőre hatvanmilliós beru- j házásba kezdenek, szarvas­marha-kutató intézet épül, s korszerű laboratóriumokat is akarunk. A tervek a MEZÖ- BER-nél készülnek, a kivitele­zés a megyei építőipari válla­latra vár. Egy építkezéssel kapcsolatban csak az lehet az ember kívánsága, hogy minél előbb szorgalmas munkásokat lásson. P. D. FILMJEGYZET Csak, ha mentő kell? Sacco és Vanzetti A film, Giuliano Montaldo rendező sorrendben hatodik alkotása, nagyon is időszerű. Erőteljes humanizmus és fe­szültség sugárzik a filmből, melyet jól szolgálnak a rende­zői elképzelések. Láthatóvá válik a tőkés hatalom erősza­kos jellege a maga dialektikus és történelmi keretében, és ezt híven tudja ábrázolni, mes­terien helyezi bele az Egye­sült Államok már a gazdasági válság vészjeleit hordozó, avult társadalmának világába. Sacco és Vanzetti emberölés és rablás vádjával került a bí­róság elé. Hamis szemtanúk vallomásai alapján ítélkezett felettük a bíróság — ez így történt az USA-ban 1927-ben, s ezt ábrázolja a film. Az iga­zi gyilkosok közül az egyik börtönben van, már a per alatt letartóztatták. Sorra el­tűnne^ az őket terhelő bizo­nyítékok, akták, s egvre nyil­vánvalóbbá lesz az ügy igazi háttere. A kormányzó eluta­sítja a kegyelmi kérvényt, az esküdtszék tagjai is egyönte­tűen nyilatkoznak. Az ítélet:* halál, vagyis a villamosszék. A film dokumentumokra épült, tehát megcáfolhatatlan adatokból építi föl a maga esz­közeivel az igazságot, de úgy. hogy etikai és politikai fény­ben láttathassa őket, s egyben úgy is, hogy nem elégszik meg a tények egyszerű, felszínes leírásával, bemutatásával, még akkor sem, ha azok önmagu­kért beszélnek. S ez az alkotás egyik legfőbb erénye. A koholt vád csak eszköz, a változatos formák közül az egyik, mely arra hivatott, hogy a bíróságokon keresztül a törvények kiszolgálják az állami szervek elnyomó és munkásellenes intézkedéseit, hogy vérbe fojtsák a jobb sorsért küzdő munkásszerve­zetek tevékenységét. Pedig ép­pen az lenne a feladatuk, hogy az általános érdekeket védjék, úgy, ahogy azt a kor­mány látszatra diktálja. Erre épül a film alapkonfliktusa, ebből az alapból bontakozik ki az egész, a maga lírai, szug- gesztív erejével. A cselek­mény minden pontja hiteles dokumentumokon alapszik. A két olasz munkás sorsát áb­rázolja, de több is ennél. Túl­mutat ezen, szimbólumaival, eszmeiségével, felkiáltójelé­vel a mának is üzen. A törté* nelem megismétlődni, és nap­jainkig többször is megismé­telte saját magát. A film feldolgozta az összes fellelhető dokumentumot, ezek világos és szenvedélyes összefoglalását láthatjuk, ter­mészetesen kiemelve az ügy aktualitását. A réndező és Fabrizio Onofri forgatókönyv- író által készített filmben új­ra és újra átéljük a két vád­lott ártatlansága tudatában lévő méltóságát, forradalmi tartását. A filmnek kettős ha­tása van: a pert, a valóságot újra értékeljük a múltban, de egyben előre is mutat, mint­egy érzelmileg tesz érdekeltté bennünket a jelen eseményei­ben. R. G. A napokban éppen nem volt szolgálatban autobuszkalauz ismerősöm. A kaposvári utcán találko­zott egy ott veszteglő helyi já­ratú busz vezetőjével. A kol­léga elmondta, hogy elromlott a busz, gyorsan kocsit kell kérnie a központtól, mert több száz ember elkésik a munká­ból. A sofőr nem akarta ott­hagyni a buszt, a kalauz sie­tett telefont keresni. A Három Huszár vendéglő esett legkö­zelebb, oda szaladt be. A ven­déglő vezetője azonban közöl­te vele, hogy a telefont csak a dolgozók, használhatják. Ide­genek csali akkor, ha a men­tőknek vagy a tűzoltóknak kell telefonálni. (Az igazság­hoz tartozik, hogy először azt is letagadta, hogy van készü­lékük.) Végül is egy közeli boltból tudtak telefonálni, így kaptak mentesítő kocsit. Ez viszont időveszteség volt, hiszen reg­gel a csúcsforgalomban min­őén perc számít. A »veszély" ugyan nem volt olyan nagy, mint amikor emberéletről van szó, de hogy az imént említett okok megérnek egy telefont, az bizonyos. Nem először történik ilyes­mi — lapunkban éppen a kö­zelmúltban tettünk szóvá ha­sonló esetet. Ügy látszik, nem volt foganatja. Pedig jó lenne, ha a telefontulajdonosok nem gördítenének akadályt a se­gélyt kérők elé. S. M. Felelősségérzet Hondában egy tolvaj behatolt egy idős ember 'lakásába, és agyonrémilet- te az öreget. Mielőtt kirá­molta volna a lakásban található ékszereket és pénzt, szíverősítő gyógy­szert és egy pohár vizet tett az öreg éjjeliszekré­nyére. Hitetlenek Az essexi rendőrség köz­úti baleseti szimulátor se­gítségével igyekszik, meg­győzni a gépkocsivezető­ket a biztonsági öv fontos­ságáról. Az ismert angol fotómodell, Christina Don­na hallani sem akart a biztonsági övről, mert vé­leménye szerint »bepisz­kítja a ruhát". Sürgősen megváltoztat­ta a véleményét, amikor a szimulátoron kipróbálta, milyen hatása van egy óránként 40 km-es sebes­séggel haladó gépkocsi összeütközésének. Állatkedvelő tolvaj A rendőrök ugyancsak meglepődtek, amikor azt a bejelentést kapták, hogy Coney Island (New York) állatkertjéből elloptak egy lámát, egy gazellát, 11 kecskét, 11 birkát, egy tör­pe bikát és egy óriás tek­nőst. A teknős kivételével valamennyi állatot megta­lálták. A tolvaj: egy 19 éves olasz—amerikai fia­talember. A bestia Mozart Don Jüanját ját­szották a párizsi operában. Egy fiatal férfit valóság­gal elragadott a muzsika, s a híres Rubinivei ejívütt énekelte az egyes áriákat. A körülötte ülők egy da­rabig tűrték a különös duettet, míg , végül szó n- szédja megbotránkozva rászólt az ízléstelen fiatal­emberre : — Bestia! — Énrám érti ? — figyelt föl erre a dudorászo ser­tett hangon. — Nem, uram — felelt a zenebarát szomszéd —, Kubinire, akitől nem hal­lom magát énekelni. Szellemes Az az ember, aki szelle­mességeivel óhajtja fölkel­teni a hallgatóság figyel­mét — mondta egyszer Oscar Wilde —, ahhoz a koldushoz hasonlít, aki ap­rópénzeit csörgeti. Ingatag mű *A természet beláthatat­lan időn át faragott em­bert a majomból —.mon­dotta Anna Magnani —. azonban elég, ha végig­megy az utcán egy csinos nő, és az évszázados mű máris eresztékeiben re­cseg !« SomggiNéptep Az MSZMP Somogi' megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: Ügyeletes riporterünk megkérdezte: Es Önnek mi a kívánsága?

Next

/
Oldalképek
Tartalom