Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Négyszázéves halászbárka Barcson Csak állóvízben! Egy évvel ezelőtt a Barcs­Belcsa-puszta mellett folyó kis pataktól 350—400 méter­nyire, a tsz homokbányájában dolgozó gép markolópofái kö­zé faszilánkok szorultak. Mint kiderült, a markoló egészen véletlenül és annyi más gép­hez hasonlóan régi, értékes le­letre bukkant. Egy régi ha­lászbárka került elő, amely évszázadokkal ezelőtt a Dráva vízén ringotózott, kényelmes megfigyelő és munkaalkalmat nyújtva a rajta dolgozó Dráva menti halászoknak. A bárkát azután elnyelte az iszap, a ho­mok, s eltemette az idő is. A bárka azonban — a régészeti leletek korában tiszavirág éle­tűnek számító — három-négy- százéves szunyókálás után is­mét napvilágra került. S mint kiderült, párját ritkító értékes darab, az országban nincsen hozzá fogható nagy, ép és öreg hasonló rendeltetésű vízi jár­mű. A feltárást-kiemelést Ma­gyar Kálmán, a Rippl-Rónai Múzeum régésze vezette. — Ismerjük eddigi munká­ját, érdeklődési körét, s meg­lepődve hallottuk, hogy a gaz­daságtörténethez erős szálak­kal kötődő leletmentést és adatfeldolgozást On, az eddig jobbára a középkori eszmetör­ténettel, kerámiával foglalkozó régész vezette. — Igen, a bárka feltárása, feldolgozása sok szempontból új számomra. Mégis örömmel fogtam hozzá, mert a megis­mert dolgok további kutatá­saim módszereit és tényanya­gát is formálják, gazdagítják. Már maga a feltárás menete is rengeteg érdekességgel, új­jal szolgált. Hogy az elején kezdjem, a bárka nyomait már tavaly megtalálták, de addig nem foghattunk munká­hoz, amíg a Központi Igazga­tótól meg nem érkezett a rendkívül fontos impregnáló­szer. A faanyag ugyanis öreg volt már, korhadt, s attól kel­lett tartani, hogy a kiemelés után szétesik. Ezenkívül a feltárás során szüntelenül küzdeni kellett a vízzel, az iszappal. Az említett terület valamikor a Dráva egyik ága lehetett, s mint min­den ilyenben, magas a talaj­vízszint. így rögtön az első ku­tatóárokban feltört a víz, és szüntelenül működtek a szi­vattyúk, a markolók. A hagyo­mányos szerszámok helyett itt már a magas szintű technikára volt szükség: markológépek, szivattyúk, szippantok, daruk egész sora dolgozott a hajó megmentésén. Németh Jenő, Barcs tanácselnöke, rendkívül készségesen, szinte a járás minden vállalatát mozgósí­totta. Nekünk dolgoztak társa­dalmi munkában a költségve­tési üzem gépei és kubikusbri­gádja, a tsz és a TÖVÁL da­ruja, s a Nagyatádi Vízgazdál­kodási Társulat markolója. Segítségük nélkül aligha tud­tuk volna ilyen gyorsan és vi­szonylag olcsón kiemelni a ha­lászbárkát. A kiemelés során ugyan letörött két nagyobb da­rab a bárka hátsó bal oldali részéből, de a megmentett jár­mű viszonylag így is ép. A barcsi fürdő területén pihen jelenleg, megtisztítva, s kilenc­szer átitatva a kitűnő impreg­náló hatású karbamid-formal- dehid gyantával. e Szakmai műveltség emelése, nyelvtanfolyamok Tematikai javaslatok az üzemek szolgálatában A bárka kiemelésének pillanata. A kiemelés és a megfelelő helyre szállítás után követke­zik a régész munkájának tu­lajdonképpeni nehezebb ré­sze, az adatfeldolgozás. Nem könnyű munka ez, a hozzáértő régésznek sem vallanak egyér­telműen a talált eszközök, tárgyak. Szükség van a segéd- tudományok segítségére is, hogy az előkerült tárgy hajda­ni pontos használatáról képet alkothassunk magunknak. A halászbárka külső orr-ré­szén helyezkedik el a hullám­terelő, ez a két oldalra met­szett, egyenes palástú, a ma­nőverezést segítő tartozék. A metszetten keskenyedő orr hajlításmentes. Az orrtól kezd­ve henger alakban folytatódó hajótest palástvastagsága a megmunkálástól függően vál­tozik. A kifaragás ugyanis a. rostok irányát követi, 2-5 fo­kos eltéréssel. A különbség­nek az az oka, hogy a szél­irány a hossztengelytől elcsa­varodik. A hajó 11,35 méter hosszú. Az ötödik méternél az evezőfelfogó béklyó (feltétele­zett) helye látszik. A hajótest épen maradt részén időközben betömődött lyukak helyét fe­dezték föl, kötélvontatásra uta­ló horzsolásnyom azon/ban nincs. A bárka végén (tatrész) háromszög alakú kiemelkedés van. Valószínűleg ebben a »to­csogódban tartották a hajda­ni halászok a kifogott halakat, a zsákmányt. A farokrész hir­telen egyenesre metszett há- tulsú részén 17 centiméter hosszú faszögek sorakoznak. A hajó fenékrészét a hordó­fenékhez hasonlóan egyoldalú hornyolással (vésett csatorna- szerű bemélyedés) munkálták meg, az ellenkező oldalon pe­dig horgas fejű faszegekkel van megerősítve. A hajófenék egyébként teljesen hiányzik. A hajó valószínűleg tölgyfá­ból készült. Gál László erdő­mérnök szakértő arra követ­keztetett az évgyűrűkből, hogy a fát 300 éves korában ácsol­ták össze. A tölgyön kimutat­ható cincérrágások vannak, ami arra utal, hogy a fa kivá­gás előtt már elszáradhatott, elpusztult. A 120 centiméter vastag törzsről 5-6 centiméter Egészségügyi dolgozók munkaértekezlete A marcali járás egészség- ügyi dolgozói tegnap tartot­ták első félévi munkaértekez­letüket. Dr. Lukácsy Gyula főorvos értékelte a járás egészségügyi helyzetét és el­látottságát. Megállapította, hogy az ellátottság a múlt évhez viszonyítva tovább ja­vult. A területi gyógyító és megelőző munka éreztette po­zitív hatását, s javult az anya- és gyermekvédelmi te­vékenység is. Az 1972. első félévi 273 születési számmal szemben az egy éven aluli csecsemőhalá­lozás 3, ami alig több, mint egy százalék. Az előző egész évi 3,11 százalékhoz, vala­mint a tavalyi megyei és or­szágos arányszámhoz viszo­nyítva is jó. A továbbiakban az értekez­let megvitatta az egészségügyi törvényt. A hozzászólók egyetértésüket fejezték ki a törvénnyel kapcsolatban. Ezután került sor a törzs- gárdajelvények és jutalmak átadására. Sokéves szolgála­táért 26 egészségügyi dolgozó kapott elismerést, közöttük dr. Horváth Imre somogy- sámsoni körorvos 40 éves működéséért vastagságban lehántották külső részét — a szijácsot —, s a megmunkálás maga ősi, a mai teknővájó cigányok mun­kájára emlékeztető szalutech­nikával készült. (Hajtott, befe­lé görbülő szalubaltával.) A hajó stabilitását ^a legtermé­szetesebb módon biztosították építői: felül 6, alul pedig 12- 15 centiméter a fa vastagsága. © A halászbárka 40-50 méter­mázsa teherbírású lehetett. így vélekedett a másik szakértő, Csapó Sándor agrármérnök. 3 egyharmada süllyedt a víz alá. A nehéz tölgyfából készült alkotmány csak nehézkesen mozgott a vízben, s ezért szin­te kizárólag állóvízi halászat­ra volt alkalmas. Kettő vagy négy ember tartózkodott egy­szerre a bárkában, a lényeg az volt, hogy párosán legyenek. A páros egyik tagja a fékezés­sel (jobb oldalon), a másik a ráhajtással (bal oldalon), vagy­is az előrehaladással foglala­toskodott. A kanyarban a fé­kező mindig előre állt, s így tudtak fordulni. A bárka gya­korlatilag a vízfolyással szem­ben és erős sodrú folyóban a [ tőkesúly és a kormánylapát hi- - I anya miatt nem volt alkalmas. A nehézkes hajóval — sebes­sége 3-5 kilométer lehetett óránként — aligha merészked­tek a halászok a nyílt vízre, ahol kétszer-háromszor gyor­sabb volt a sebes folyású Drá­va sodra. így a halászok való­színűleg a holt-, illetve a csen­desebb mellékágakban hasz­nálták vízi járművüket. Mivel a hajón kívül más ha­lászati eszközök is előkerültek, szinte bizonyos, hogy a tete­mes nagyságú és súlyú halász­bárka — feltételezések szerint a XVI—XVII. században hasz­nálták — Barcs hajdani ha­lászkultúrájának országosan is igen jelentős, nagybecsű em­léke. A kutatások persze ezzel még nem zárultak le. Többek között még pontos évgyűrű­elemzésre és anyagvizsgálatra van szükség, amelyeket dr. lg- mándy Zoltán és dr. Pagony Hubertus egyetemi tanárok végeznek. Megvizsgálják pél­dául a kormeghatározásra döntő jelentőségű gombásodást is. Ugyanezért van szükség a mocsár- és rétegtani szakem­berek véleményére. A bárka Barcs nagyközségé lesz, itt kap egy kiállítócsarno­kot, mely a múzeum felügye­Felkészült az őszre és a télre a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Somogy me­gyei Szervezete. Programok, tervek valósulnak meg és áll­nak a megvalósulás előtt. Már a nyár közepén elkészültek a javaslatok, a tematikák, ame­lyek egy nagyméretű korsze­rűsítési folyamat után való­ságos tervekké álltak össze. A tudományos ismeretterjesz­tés területén az egyik legfon­tosabb cél a tanfolyamrend­szerű oktatás erősítése, színvo­nalának emelése. Bővítésre, színvonalemelésre szorul a községi ismeretterjesztés. Vál­toztatása, kiegészítése mód­szertanilag volt szükségszerű. A községek közművelődési tervének egyik legjelentősebb fejezete az ismeretterjesztés. Az iskola, a művelődési ház, és a községi tanács az igények és felmérések alapján állítja össze mennyiségileg és minő­ségileg az ismeretterjesztő előadásokat. A termelőszövet­kezetek legtöbb esetben házon belül szervezik ezeket, sajnos meglehetősen alacsony színvo­nalon. A TIT megyei szervezete a járási titkárok jelentése alap­ján szerez tudomást az elő­adásokról és gondoskodik az előadókról. Szükség lenne a mezőgazdasági üzemekkel a kapcsolat elmélyítésére — köl­csönös igények alapján. A leg­különfélébb fórumokon vető­dik fel a mezőgazdasági és ipari üzemek dolgozóinak szakmai továbbképzése, az ál­talános iskolát nem végzettek égetően sürgős beiskolázása, A TIT a fölmérések, visszaje­lentkezések alapján hathatós segítséget tud nyújtani ebben a munkában. Nagy szerepük van az üze­mek kultúrfelelőseinek, a gaz­dasági igazgatónak. Temati­kailag, módszertanilag teljesen használhatatlan volt. A szá- lete mellett jövőre, május 1-én razföldi vontatásra az alsó ve- | nyílik meg. zetőléc (swert), a nehezék vagy Csupor Tibor kidolgozott tanfolyamok indí­tása egyedül az üzemek akti­vitásától függ. A tematikai javaslatokat az üzemek, gyá­rak úgy hasznosíthatják és alakíthatják, ahogy az szá­mukra a legelőnyösebb. Tár­sadalompolitikai, gazdaság- politikai, munkajogi, munka- biztonsági és munkavédelmi, szociológiai, munkalélektani^ vezetéslélektani, munkaerköl­csi előadássorozatokra a TIT biztosít előadókat. Természetesen olyan üzeme­ket is találunk, ahol a »kölcsö­nös megkeresés« elve érvé­nyesül. Jó példa erre a VBKM kaposvári gyára. A kapcsola­tok felvételét tervezik a buda­pesti Finommechanikai Művek kaposvári gyárával, és az EIVRT-tel. Továbbra is megrendezik a szülők akadémiáját és a mun­kásakadémiát. Nemzetközi po­litikai és gazdaságpolitikai fó­rumot indítanak az ipari üze­mekben. A korszerű oktatási formák és eredmények emelték a nyelvtanfolyamok színvonalát Szeptembertől újra beindult a Kis matematikusok baráti kö­re, melyen az iskolai tananya­gon felül értékes ismereteket sajátítanak el a tanulók. A tervek szerint kémiai és fizi­kai kört is alakítanak. A tan­folyam jellegű oktatásokon ál­talános és középiskolások vesz­nek részt. A járási székhelyeken is beindulnak októberben a KRESZ-tanfolyamok. A fiatal alkotók fóruma három képző- művészeti és egy természettu­dományi kiállítást szervez. A természettudományi hetet no­vemberben rendezik meg a Pénzügyminisztérium Szerve­zési és Ugyvitelgépesítési In­tézetének szakmai segítségével. Megkezdték az ötödik mező- gazdasági vándorgyűlés előké­születeinek szervezését. „Vizsgázik“ — a vizsgáztatás A nagyszabású közgazdász­képzési reform során újfajta államvizsgáztatási rendet ve­zettek be a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men. A korábbi, kimondottan tantárgyakból történő állam­vizsgáztatást a reform során megszüntették, helyette alakí­tották ki az újat, ami nem tantárgyakat, jegyzetanyago­kat kér számon — bár két­ségkívül hozzájuk igazodik — hanem a négy év folyamán szerzett ismeretek alkalmazá­sára alapszik Az egyetem ok­tatói a hallgatók tudására és képességeire egyaránt kíván­csiak. A régi rendszerben ez nem írolt így mérhető. A köz­gazdász-diploma' rangját és hitelét emelni fogja ez az utol­só erőpróba, amelynek éppen az elmúlt napokban kezdődött meg az írásbeli része. SZÁZEVES BUDAPEST Gazdasági és kulturális központ A városegyesítés után első­sorban az ipar indult fejlődés­nek, a gyors népességnöveke­dés is főként az ipari munka- alkalmak bővülésének köszön­hető. Az európai fejlődéstől csaknem egy évszázaddal el­maradt, feudális Magyaror­szág a múlt század derekán egy időre Európa »-Amerikája" lett. Itt támadt hirtelen a leg­nagyobb szükség bátor vállal­kozókra és ügyes szakmunká­sokra. S itt kínálta a nincste­len parasztnépesség a legol­csóbb — csaknem gyarmati színvonalon — napszámos munkaerőt. A budapesti ipar nagymértékben külföldi leány- vállalkozásokból származott, s egv majdnem teljesen nyers­anyaghiányos környezetben, nusztán a jó közlekedési lehe­tőségekre és az olcsó munka­erőre alapozva, néhány évti­zed alatt olvan ioari polikul- túra alakult ki, amelvben úzv- szétváu minden ágazatot meg- <-aláh*nk. a gyors budapesti foüődás r’kító ellentétbe ke­rült az ország más területein tnnasrtalbató stagnálással. Még a felszabadulás után is sokáig Bndanest adta az ec4*» magvar inari t“»melés több mint 40 százalékát. A szocialista politika szem­befordult ezzel a túlkoncent- -ató tendenciával, ’"wekezett rninÁ1 mnri­teremteni q 1 étesítrn vekkel me^közeH- teni a kínálkozó munkaerőt., Ugyanakkor, különösen az utolsó évtizedben, igyekszik a budapesti ipari polikultúrát az ország természetes adottságai­nak megfelelően, ahogy a közgazdászok mondják, »-sze­lektíven fejleszteni". Ma a bu­dapesti ipar a magyar ipari termelésnek »csupán" egyhar- madát adja. Volumenét te­kintve, persze, ez is jóval több a korábbi 40—45 százaléknál! És különös jelentőségre tettek szert azok az iparágak, ame­lyek fajlagosan kevéssé nyers­anyag-, inkább munkaerő­igényesek. Tehát a már emlí-. tett közlekedés-gépipari ága­kon kívül a távközlési, finom- mechanikai iparágak, a vegy­ipar, különösen a gyógyszer- ipar. az" elektromos és elektro­nikai ipar. Változatlanul tart­ja rangját az ősi és hazai adottságokon alapuló buda­pesti élelmiszeripar is. Kevesen tudják, hogy Buda­pest mezőgazdasági város, sőt, Magyarország legnagyobb me­zővárosa. Néhány ágazatban, az intenzív állattenyésztésben, az exportunkban is jelentős virágtermesztésben nagyszerű eredményeket ért el Budapest mezőgazdasága. Talán nem szükséges rész­letezni Budanest szerkóét az ország kulturális életben. It* székel a Magvar Tudományos Akadémia, itt működnek film­gyáraink, vezető színházaink, könyvkiadóink. Itt van az or­szágos sajtó, a rádió és televí­zió központja. Budapesten a legmagasabb a továbbtanulási arány. Az általános iskola el­végzése után itt áll a tanuló- ifjúság rendelkezésére a leg­szélesebb és legdifíerenciáltabb középiskolai rendszer. A tíz egyetemen és egyetemi rangú főiskolán mintegy félszázezer diák tanul az ország minden tájáról. Budapest mint »isko­laváros" is tehát országos je­lentőségű. De nevezhetnénk Budapes­tet fürdővárosnak is. Hetven­öt gyógyforrása a legkülönfé­lébb hőfokú és összetételű vi­zeket ontja. Olyanokat, ame­lyek közül másutt egyetlenre is világhírű gyógyüdülőhely települne. Nem utolsósorban ez a magyarázata annak, hogy Budapest Európa egyik legke­resettebb turisztikai centruma Évente két és fél—hárommil­lió külföldi keresi föl, s ezek általában jó élményekkel men­nek haza. A turistaforgalom évről évre növekszik, ez azon­ban nem csupán gvógyvizei- inknek, nem is elsősorban a sokat emlegetett magyar ven­dégszeretetnek és magyar konyhának köszönhető, hanem talán némikéop a természeti adottságokra is énülő, különö­sen szén városvénnek, s n»m utolsósorban értékes kö»<rvvü- t»ménve'nkn»k és műemlé­keinknek. A VözénVnr ó+a snV- sror emlegetik úgy Budát. Pest-Budát, Budapestet, mint Európa legszebb városát. Ne legyünk önhittek! Elégedjünk meg vele, hogy tájával, he­gyeiről kitáruló panorámáival, s különösen dunai látképével, hídjaival, Budapest Európa egyik legszebb városa. A műemlékekről szólván: Budapestnek nincs egy világ­rangú műemléke vagy műem­léki városrésze. A történelem itt rengeteg katasztrófával járt. Hiszen csak legutóbb, az 1944—45-ös ostromban is el­pusztult az épületek több mint negyede, mégpedig jórészt a városmagban. Mint műemléki együttes jelent Budapest kü­lönlegességet az európai fővá­rosok között: neandervölgyi település föltárt nyomai; egy római kori nagyváros középü­leteinek, templomainak, lakó­házainak maradványai; a vár- negvedben egv későromán és gótikus alánokon föléoiilt ba­rokk város: a XIX. század éní- tészeti stílusainak egv-egy kimagasló alkotása, karakte­res énítészeknek keze nvoma, mint Ybl és Techner; s magá­nak az együttesnek a harmó­niáié, esv satá*cá5os módon a történelem változásait idéző »építéstörténeti skanzen" Őbudán, Budán s a pesti vá­rosmagban az, ami a hozzáér­hőt csakúgy vonzza ide, mint a ’aikust. Az emberi sorsot, tra­gédiákat és e’szánt újrakezdé­seket idéző köveivel, s hozzá mai élénkségével Budapest alighanem Euróoa egyik leg­érdekesebb városa. M. L. (Folytatjuk.) Sőftiogyi Néplap|"5:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom