Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 234. szám. Szerda, 1972. október 4. Élménybeszámoló Szibériáról Nagyatádon vol-Kelet természeti gazdag- | előtti volt és mint amilyen­(Tudósítónktól) A szibériai ünnepi keretében kedden délután a konzervgyár és a cérnagyár MSZBT-tagcsoportjainak ren­dezésében élménybeszámolóra került sor, Nagyatádon. A konzervgyár éttermében meg­jelent mintegy 200 főnyi hall­gatóságot dr. Kelemen Tibor, az MSZBT tagcsoportjának el­nöke köszöntötte, majd meg­nyitotta a Szibéria és a Tá­hetek | ságát, tudományát, kultúráját és népeinek életét sokoldalú­an bemutató művészi fotók­ból álló kiállítást. Ezután Csák Elemér újságíró, a Magyar Rádió és Televízió munkatár­sa — aki hosszabb időt töl­tött tanulmányúton Szibériá­ban — tartott élménybeszá­molót. nek azt sokan elképzelik mondta bevezetőjében. Ezután rövid ismertetőt adott Szibéria természeti szépségeiről, kin­cseiről, gazdaságáról és a szibé­riai emberekkel való találko­zásairól, élményeiről, ame­lyekre mindig szeretettel gon­dol vissza. Beszélt arról is, hogy Szibéria és a Távol-Ke­A ma Szibériája egészen let. gazdasága milyen jelentő­más, mint az ötven évvel ez­Román miniszter a Balaton partján Tegnap délelőtt magas ran­gú vendég látogatott me­gyénkbe. A hazánkban tar­tózkodó Ion Cosma, a Román Szocialista Köztársaság ide­genforgalmi minisztere és fe­lesége látogatott el a Balaton déli partjára. A román mi­niszter és a kíséretében levő Molnár Károly belkereskedel­mi miniszterhelyettes délelőtt érkezett Siófokra, ahol a szál­lodasoron Fábri István, a megyei tanács elnökhelyette­se, Pápa János, a megyei, ta­nács kereskedelmi osztályve­zetője és Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat fogadta. A vendégek megte­kintették az Európa szállót és a szállodasor többi létesítmé­nyét. Ezután Somogyi Jenő rövid tájékoztatást adott a vállalat tevékenységéről. Később Vgi József, a Cent- rál Vendéglátó Vállalat vezér- igazgatója ismertette a válla­lat munkáját, feladatait, majd a vendégek megtekintették a balatonszárszói Véndiófa ven­déglőt. A Somogy megyei Idegen- forgalmi Vállalat részéről dr. Fodor János igazgató számolt be a hivatal munkájáról. A vendégek ezután Balatonföld- várra, majd Fonyód—Bélate- lepre utaztak, ahol a nyáron nyílt üdülőhelyi klubbal (kur- szalonnal), illetve a bélatelepi vezérigazgatója bungalókkal ismerkedtek. A román idegenforgalmi miniszter mindenütt elisme­réssel nyilatkozott a látottak­ról. A vendégek délután Veszprém megyébe utaztak. Törpe vízművek Gyorsítani kell az építkezést Somogy negyedik ötéves ter­ve 32 törpe vízmű építésével számol. Hogyan áll a terv tel­jesítése? — erről készített je­lentést a megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztálya. Eszerint 1971 végéig öt vízmüvet avattak. Ezek azonban még az elmúlt terv­időszakban —' központi anyagi támogatással — fúratott kutak vizét használják fel és 7500 ember ellátását szolgálják. Ebben az évben — várhatóan — tizenkét község ellátására 11 vízmüvet helyeznek üzem­be. Eddig hét készült el. Ha valamennyi beruházás megva­lósul, több mint húszezer em­ber jut egészséges, tiszta ivó­vízhez. Ez — állapították meg — a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat gyors munkájának az eredménye. Mindebből arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy. jó ütemben halad a törpe vízművek építé­se. Figyelembe kell azonban venni, hogy mindössze, két olyan kutat fúrtak a megyé­ben — Jután és Kéthelyen —, amelyik új vízműveket lát majd el, és melyet a községi tanácsok — saját erőforrásaik felhasználásával — finanszí­rozták. A tervidőszak első két évé­ben tehát összesen ez a két kút készült ,el a tanácsok saját anyagi erejének felhasználá­sával. Ezért sürgetik most az építkezések gyorsítását. Csak így érhető el, hogy 1975-re újabb 65 ezer ember — közöt­tük a Balaton-part üdülőhe­lyeinek valamennyi lakója — megfelelő minőségű ivóvizet kapjon. séggel bír a Szovjetunió elő­rehaladása szempontjából. Ki­tért arra is, hogy milyen szá­lak, történelmi előzmények fűzik a magyar népet Szibé­riához, ahol ma is több in­ternacionalista él, akik közül néhánnyal ő is találkozott. A jelenlevők nagy figyelem­mel kísérték az érdekes és sokoldalú élménybeszámolót, amelynek végén záporoztak a kérdések az előadóhoz: Mivel foglalkoznak a nők? Milyen a kultúrájuk? Mivel közleked­nek? Milyen Szibéria növény- és állatvilága? — és ki tudja felsorolni, hogy még mi min­den után nem érdeklődtek a hallgatók, bizonyítva azt, hogy az előadás fölkeltette ér­deklődésüket Szibéria iránt. Az élménybeszámoló végén megtekintették a fotókiállítást. Évi másfél millió pár cipó 0,4 százalék reklamáció A Bonyhádi Cipőgyár kitűnő munkával élen jár a hazai cipőgyárak minőségi termelésében. A gyár termékeit — férfi-, női és gyermekcipőket — fele-fele arányban belföldön és külföldön értékesítik. Elérték, hogy a minőségi reklamá­ciók 0,4 százalék alá estek. Képünkön: A gyár mintatcrmc- ben bemutatnak egy néhány új modellt. Jó reggelt! Itt a tej! Schöpflin- centenárium Száz éve született a hazai kritika és irodalomtörténet je­lentős művelője,' az író,, mű­fordító ScfiÖpf lin Aladár. Munkássága elismeréséül 1949- ben kapott Kossuth-díjat, ak­kor már a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja volt. Kritikáit biztos ítélet, finom esztétikai érzék, igényesség jellemzi. Indulása összefonódik a Nyugat című folyóirattal, de dolgozott a polgári radiká­lis értelmiség folyóiratába, a Huszadik Századba is. Lelkes híve és elismerője volt Ady és Móricz művészetének. Esszéi, színművei mellett rendkívül jelentős az általa összeállított Magyar Színmű­vészeti Lexikon, a magyar iro­dalomtörténet a XX. század­ban, és a Mikszáth-monográ- fia. Munkásságának értékét eme­lik sikeres műfordításai an­golból, franciából, németből. Megszoktuk már, hogy reg­gelenként az üzletekben ott sorakoznak a kövér hurkákra emlékeztető zacskók, bennük j mindennapi italunk, a tej. Ho­gyan kerül a tej az üzletek­be, hány kézen megy keresz­tül, amíg a faluról az üzletek­be kerül, pontos, literes cso­magolásban? — Az üzletekben kapható tej nagy részét az előző nap csomagoljuk — mondja Bolla István, a Somogy megyei Tej­ipari Vállalat vajüzemének vezetője. — Reggel nyolckor ködjük a csomagolást — a zácskós tej esetében ez a helytálló, bár’ a fülnek még mindig szokatlan kifejezés, s addigra már megérkezik vi­dékről az összegyűjtött tej. A falusi tejbegyűjtőktől kezdve teljesen zárt rendszerben visz az útja, egészen addig, míg az műanyag zacskókba kerül. A szállítókocsik rríh már szivaty-, tyúval veszik fel a tejet, s' ugyancsak szivattyúk viszik a pasztörizáló gépekbe, ahol csökkentjük a zsírtartalmát, lehűtjük, s innen kerül tovább az adagolókba. Az üzemben két NDK-gyárt­mányú gép formálja az egy­szerű csomagolópapírra emlé­keztető tekercsről gombolyodó síkfóliából a zacskókat. Min­den gép mellett egy asszony áll, aki ellenőrzi, igazítja, s lá­dákba rakja a »kiszerelt« te­jet. Innen, a hűtőkamrákba jutnak a tejjel telt ládák, hogy a hűtőlánc meg ne szakadjon. Ilyenkor, az őszi—téli idő­szakban 25—30 ezer liter tejet csomagolunk, s ehhez a műve­lethez, mintegy 5000 méter hosszú fóliát használunk fel. A tej azonban nem sokáig pihen a hűtőben: éjfél után egy órakor megérkezik az első szállítóautó, s mindennapi te­jünk megkezdi útját az üzle­tekbe. Kétszázhúsz egységbe szállítanak csak Kaposváron tejét a gépkocsik, s megköze­lítően ugyanennyi helyre szer­te a megyében. . — Hány kézen megy át a tej, amíg a vásárlóhoz érke­zik? Rövid számolgatás. A tej- gyűj tőből gépkocsi hozza a gyárba, ahol az átvevő és a la­boráns megvizsgálja a minő­ségét. Ezután következik a pasztőrözés, a csomagolás, az árukiadás, a szállítás. Ma már a gépek olyannyira »átvállal­ták« az ember munkáját, hogy emberkézre ténylegesen csak a szállítások során van szük­ség. Cs. T. Szüreti munkák Kéthelyen Univerzális plazmotron A Moldvai SZSZK fővá­rosában, Kisinyovban anyag- megmunkálás céljaira olyan új plazmotron-berendezést alkot­tak, amely plazmaképző esz­közként levegőt alkalmaz. A tartós és univerzális jellegű berendezés tisztán és gyorsan vágja az acéllemezt, másod­percek alatt bármilyen for­mára alakítja a legnagyobb szilárdságú, fémeket. I A plazmotron képes betöl­teni az esztergapad, a forgá­csoló és a gyalunad funkcióit, kijavít''! az önt 's és a hegesz­tés s^r)' támadt hibákat. Az új . berendezés ugyanilyen gyorsan és könnyen vágja a gránitot, a márványt és az egyéb merev anyagokat. Egy hete kezdődött a borszőlő feldolgozása a héthelyi Aranykalász Tsz-ben. Az 50 holdról átlag 60 mázsa szőlőt takarítanak be. Repülőmodellezők versenye Marcaliban (Tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt Marcali­ban népes mezőnnyel — ka­posvári és csurgói vendégver­senyzők részvételével — zaj­lott le az MHSZ-szervezetek keretében működő repülőmo­dellező klubok minősítő ver­senye. A 28 részvevő közül kiemel­kedő teljesítményt nyújtott Stadler Zoltán (Kaposvár), aki első osztályú szintet ért el gumimotoros gépével; a vitor­lázó felnőtt kategóriában — sorrendben — Berkes István és Nagy Gyula (Csurgó), vala­mint Vörös József és Molnár Ferenc (Marcali); míg a vitor­lázó úttörőkategóriában első, második és harmadik helye­zett Nádor Zoltán, Szávits Já­nos és Tóth Sándor, a marcali Noszlopy Gáspár iskolai úttö­rőcsapatból került ki. Sajnálatos, hogy Baranya megye vendégversenyzői a küldött meghívás ellenére nem jelentek meg, de távol- maradásukat sem jelezték. A verseny kitűnő rendezése a marcali MHSZ-szervezet re­pülőmodellező klubjának — Horváth József klubtitkárnak — munkáját dicséri. TAZkA Skót vicc Smith saját autójában tanítja vezetni a feleségét. Egy idő múlva az asszony rémülten kiált fel: — Te jó ég, elromlott a fék! Most mit tegyek? A férfi nyugodtan vála­szolja: — Ülj nyugodtan, Dar­ling, és hajts neki valami olcsó tárgynak! Kérdés Szabó egy nap hama­rabb tér haza, s a feleségét hűtlenségen éri tetten: ■egy idegen férfit talál az asszony mellett. — Hogy hívják magát, maga becstelen? — kiáltja Szabó a férfinak. Szabóné is odafordul az ijedt férfihoz: — Valóban, most már én is kiváncsi vagyok. Mond­ja meg, hogy hívják ma­gát? Afrikai népek gondolatai A sakálok foltjaik alap­ján ismerik meg egymást. ■ * * * Minden férfi maga vág­ja ki a nyilait. * * * Az embernek többször kell elesnie, hogy ne essen el nagyon. * * * Kellemes dolog dobolni, de azért jobb nem dobolni. * * * A leopárd foltjait nem változtathatod meg. * * * A szakadék szélén ne aludj! * * * A gyűlölet ellen nincs orvosság. * * * A nagy töknek nincs magja. Találékony Kiss az utcáin sétál, s megdöbbenve látja, hogy Nagy a nyitót pince abla­kába egykoronásokat do­bál be. — Mit csinálsz, Jenő? — kérdi tőle rémülten. Nagy higgadtan vála­szolja: — Tudod, az előbb ki­pottyant a kezemből egy korona, s legurult ezen az ablakon. S én egy koroná­ért azért mégsem kopogok be egy idegen házba! Felirat Egy erdei tisztás szélén sudár jegenyefák állnak. Az egyik törzsébe valaki ezt véste be: »Itt voltam a feleségemmel. Gyönyörű volt! P. P.« Alatta még egy felirat olvasható: »Én nem a fe­leségemmel voltam itt. Még szebb volt.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOKI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon- 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca ő. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg cs nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál cs posláskczbesítőkncl. Előfizetési díj; egy hónapra 2o Ft. Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom