Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
Színes csempés fürdőszoba Nem luxus, hanem a lakás nélkülözhetetlen része m I Jgp> Mill Ilii W%¥et ^QMf>-í N 'T v x & >|<í>Ó \'A> \fíX ' ■ vv+yy^v<>< <<:+>+++« Mill ÉÉf | r’v ' I ffff A "x' + >é <H mß **■ fv < ' * '<<< xot> ;ovc>f<v tí * V..' ,**, I- , ■ ■ o ' ;\+ 1m<>0 #-ov •> vO O OOOO 4> <: • A a a /- ■ flftt <> O v >:> a o O O <> < o c> é 4; v O O <> <> O <>'•><+.• ' A <> A A f\ a <• J N» 4* Ó >C A "■ O <A v <><> o O ■ > Ő > Ä . > . 1 • vo+v t •>-.' 0'>'i ' ;•-<>.> ' 'Km-. Fehér-kék virágos csempével kirakott fürdő szoba, beépített szappantartókkal és új vonalú mosdóval. Ma már korszerű lakás el sem képzelhető fürdőszoba nélkül. Ezt mindenki természetesnek veszi. Májusban több, építőipari vállalat érdekes bemutatót rendezett a BNV területén. Egyebek közt megkezdték a színes — világoskék, ciklámen-, rózsaszín, vaníliasárga, fekete — csempék gyártását (a hagyományos fehér mellett). De nemcsak színes, hanem mintás csempéket is készítenek. Ezzel lehetővé válik a mintás belső tér kialakítása a fürdőszobákban. Érdekes, hogy nemcsak a bútorok és lakások formái korszerűsödnek, hanem még az olyan fontos, de aprónak látszó »berendezés« is, mint a csaptelepek és zuhanyozószerelékek. Ezek között többféle van, egy és két csappal, hideg és meleg vízhez, álló vagy úgynevezett kézi zuhanyhoz. A gyártó vállalatokat dicséri, hogy gondolnak az öregekre és a gyermekekre is. Ké7. Alig látok valamit Miskából, úgy meglódult a lejtőn. Most ott van, hasítja, mint az ék a fát. Sosem érem utol... Kifogy a lélegzetem, a köny- nyem is kicsordul. Üvöltök, s már látom is a hó fényében az első állatot: jön le a szemközti oldalban nagy ugrásokkal, s vonít... Most! Most ugrik Miskára... Nem. Ugrál körülötte. Kutya! Fehér, nagy kutya. Lemaradtam. Nem jól látom, de a kutya csahol meg szűköl, ő meg dumál neki, s törtet fölfele. Csak szédelgek már. Rakom a lábam. Még föl is kell jutni a dombra. Aztán meglátom a házat. Sárgás fény reszket a havon. Egy hónapba telik, mire fölkapaszkodom. A kutya ott áll a ház sarkánál, és morog. Jó lesz nem közelebb menni. Valami emberi szövegelést hallok. Csak kijönnek! Az udvar elég nagy, szemetes, a havat a lejtő félé túrták. A ház végébe L-alakra, holmi istálló- meg kamraféléket látok odaépítve, mindenféle ólakat Még mindig lihegek, s alig kapok levegőt. A pofám hide- gedik, és ezek nem jönnek. A Somogyi Néplap Őszi munkák a házikertekben Szőlő, gyümölcs tárolása — Előkészítő szítenek olyan falba építhető szappan- és szivacstartót, amelynek kapaszkodója van. Egyszóval, ma már nagyon szép, színes fürdőszobákat lehet berendezni. Eddig a házgyári lakások részére készítettek berendezéseket, most azonban a különféle kereskedelmi vállalatok szaküzleteiben megtalálhatók ezek az újdonságok. A régebben épített vidéki családi házakban is elengedhetetlenül szükséges már a fürdőszoba. Ott pedig, ahol közművesített terület van, nem okoz túlzottan nagy problémát a nagy méretű lakókonyhából egy rész leválasztása, vagy a túlzottan nagy éléskamra átépítése fürdőszobává. Ezzel a régi házak értéke is növekszik és a lakók összkomfortja is biztosítva lesz. S végsősoron mindenki nyer azon, ha szépen berendezett, higiénikus fürdőszobával gazdagodik a lakása. K. M. dög meg a fogait mutogatja, és morog. Érzem a füst szagát, a trágyáét, a ház fölött egy nagy, fehér csillag ... — Kussti ne! Ez az öreg lesz, az öreg Bi- bok. Csak a körvonalait látom, ahogy a tornácra kilép. Mennék, de a lábam nem indul. — Melegítek vizet — hallom. Lányhang. Alig jut el az agyamig. Fáradt vagyok. — Na'gyere! — s Miska közeledik. Mondanék valamit, de olyan fás a szám ... Épphogy elkap Miska. Érzem a szorítását a karomon. Leültetnek valamire. Próbálok látni a káprázó szememmel. — Ó, a szegény — mondja valami kékség a tűzhely mellől. — Cs-cs-csó-csó ... Napokig azon derülnek, hogy még a köszönést sem tudtam kimondani. Azt álmodom, hogy jövünk Miskával, át a Dunán, s én valamit mondok; ő nem néz a lába elé, elcsúszik, dobbant, s minden megremeg alattam, és beesek a jég alá. Még érzem, ahogy elnyel a víz, mint valami hideg marok, aláránt... még látom a szürkés léket, s már a fekete plafont; míg érzein, ahogy a számon betör a víz, és elönti a tüdőm, hogy már az ordítás is belémfúl, s akkor fölébredek. A nagy párnák, dunnák közt kapkodok levegő után hülyén, kócosán, s Margit hajol fö- lém, nevet: — Hát maga? Ügy kiabált, mint a kölyökkutya! Szerintem már este is kinevetett, de akkor még nem tudtam megfigyelni. Eltartott egy ideig, mire magamhoz tértem de annyira kivoltam, remegtek a végtagjaim, s utána se volt kedvem nézelődni. Miska mindjárt vizet hozatott, és bele kellet állni a nagylavórba. Az öreg meg a lány kimentek. Miska gyökérkefével súrolta magát, s én is megpróbáltam, de olyan volt, hogy akkor inkább fagyjak meg, elevenen nem nyúzom meg magam !... Ha télen szeretnénk saját termésű szőlőt, gyümölcsöt fogyasztani, lássunk már most hozzá az elraktározásukhoz. Erre a célra a szőlők közül a laza fürtű, nagy szemű, keményebb állományú, erős, vastag héjú fajták használhatója: a ceglédszépe, a hamburgi muskotály, a csiri-csuri, az itália, az Afuz Ali, de még az egészséges kövidinka és a szőlőskertek királynője is sokáig megmarad. Tárolásra csak száraz, ép és érett fürtöket gyűjtsünk be, mert egy-két romló fürt akár tíz egészségeset is tönkretehet. A hibás szemeket óvatosan vágjuk ki ollóval! Raktározásra fagymentes, jól szigetelt,kis ablakokkal ellátott és könnyen szellőztethető pince vagy kamra a legalkalmasabb. A falakat tárolás előtt alaposan meszeljük ki, a padlót ultrás vízzel mossuk föl és kénezzük ki a helyiséget azbeszt kénszelet elégetésével. A szőlőt többféleképpen tárolhatjuk. Aggatáskor egymástól 30—50 centiméterre léceidet helyezzünk el egymás mellett és alatt, úgy, hogy a fürtöket fejjel lefelé lógatva kettesével kötözzük fel. Fűrész- porra-fektetésnél szórjunk a ládákba vagy deszkalapokra 3—4 centiméter vastagon tiszta fűrészport, és erre fektessük a fürtöket. Végül tarthatjuk a szőlőt ládában is, de így marad meg a legrövidebb ideig, mert a fürtök egymást nyomják és egymással érintkeznek. A gyümölcs tárolásához a korábbi szedés hasznosabb. Az almaféléket kb. 60-65 százalékos érettségi fokban a legérdemesebb leszedni. (Jonatánnál például ez azt jelenti, amikor a gyümölcs kb. ennyi része pirosra színeződött, golden deliciosusnál, pedig t ha zöldes sárga már a színe. A körték esetében az őszi fajtákat akkor szedjük le, amikor alapszínük halványzöld lesz és kezd megjelenni a sárga “szín is. A télieknél a Alig éltem. Nem ízlett se 3 pálinka, se étel, futkosott ben-j nem a hideg. Esküdni mertem] volna, hogy bekaptam vala-J mit, s errefelé biztos nincs 1 orvos. j A lányról — isten bizony —I nem maradt meg bennem | több, csak hogy kékben van,| és magasabb mint én. Meg? hasonlít Miskára, de ami aj bátyján nagy és göcsörtös, az* őrajta sima és kerek — pél-* dául a pofacsontja környéke,j a kéz meg effélék. Csizma* volt a lábán, azt hiába néztem * volna, de annyi azért kiviláglott, hogy elöl-hátul elég jól el van eresztve. No, persze ezt is csak úgy a ködön át láttam. Furcsa is lett volna bámulni, mert ott ült az öreg ^ is. Állati büdös pipadohányt! szívott és Miskával beszélget-! tek, félóránként egy szót a! gazdaságról. Meg a katonaság-! ról. Én már ültőhelyemben* aludtam. Még előtte is volt valami; hogy Miska lehúzta a csizmámat, mert én nem bírtam. Észrevettem, hogy a lány nevet, s azt mondtam magamban, csókold meg a gyertya* végit, ha ég, nem érdekeltek,! hagyjatok lekonyuíni, az kell* nekem !... S arra gondoltam, ♦ majd holnap ... ! No, itt a holnap, s így ébre-j dek! Mint a kölyökkutya! — Rosszat álmodtam — mondom. Miska hálóinge van rajtam, s akkora, hogy félni kéne benne egyedül. Most próbálom kibogozni magam, mint hülye a kényszerzubbonyból, j Azt álmodtam, hogy beestem? a jég alá. — Aztán érzett vizet is? —1 és nevetve fordul az asztal-1 hoz. No, ez a tanya, hiába,? szókimondóak az. emberek f Lám, ez a lány, s mégis... Hiába, állatok közt nő fel, meg aztán anya nélkül, nem de- kázza a szót. hogy! zöld szín halvánnyá válása jelzi, hogy már alkalmas a raktározásra. Ezekből is csak a hibátlan példányokat tároljuk a szőlőhöz hasonlóan. A raktározásra szintén jól szigetelt és könnyen szellőztethető pince, vagy kamra a legjobb. A megfelelő hőfokot a hajnali órákban végzett szellőztetéssel érhetjük majd el. A páratartalmat úgy tarthatjuk, ha a helyiségben vízzel telt, széles szájú edényeket helyezünk el, vagy a közlekedő- utat gyengén fellocsoljuk. Növelhetjük a tárolás eredményességét, ha a gyümölcsöt fóliazacskókba vagy zsákba rakjuk. Ezek száját csak hajtsuk be, s néhány lyukat is fúrjunk rajtuk, hogy a gyümölcs levegőzni tudjon. Különösen eredményes ez a módszer a jonatánnál. Akár szőlőt, akár gyümölcsöt tárolunk,rendszeresen 2-3 hetenként vizsgáljuk át, és a romlott példányokat távolítsuk el. Még bőven akad teendőnk ezenkívül a kertben Is. A változékony, esős időjárás igen kedvezett a gyomoknak. Hogy terjedésüket, a magok szétszóródását megakadályozzuk, mielőbb lássunk neki: gyűjtsük össze és égessük el őket. A felmagzott gyomnövényeket sohase dobjuk a komposzttelepünkre, mert ezzel csak a szaporodásukat segítjük elő. Gondoljunk arra, hogy egyes műtrágyák hatóanyagait a talaj csak lassan tudja hasznosítani. Ezért a szuperfoszfátot és a kálisót most , szórjuk ki, és jő mélyen ássuk a talajba. 100 négyzetméterre kötött talajon kb. 3 kg szuperfoszfátot és 3 kg kálisót adagoljunk ki; gyenge homoktalajon 6 kg kálisót is bedolgozhatunk. Akinek szerves trágya is rendelkezésére áll, terítse szét a talaj felszínén, majd dolgozza be a talajba. Az őszi talaj lazítással — ásással, szántással — alkalmassá tesszük a földet a csapadék fölvételére, így a rögök szétfagyásával jobban kialakul az aprómorzsás talajszerkezet. Másrészt a tápanyagok olyan mélységbe kerülnek, ahonnan a növények gyökerei könnyei fel tudják majd venni. Ahol még nincs kerítés, a fák törzsét feltétlenül be kell kötözni kis lyukbőségű drót hálóval, nehogy a rágcsál’ vadak károkat okozzanak. A fagyok ellen a szamócái talaját istállótrágya vág' szalmatakarással védjük. Sz.-M. F. □ OTTHON CSALÁD Őszi időben — sál helyett Horgolt nyakkendő 1 4 Az ingruhákhoz, blúzokhoz divatos nyakkendő vékony, szintetikus, sodrott szálú fonalból készítve sálat is helyettesíthet az őszi napokon, ballon vagy kosztümkabát alatt is. 36 + 2 szemmel kezdjük, 4 sort horgolunk rövidpálcával, két láncszemmel fordulunk; 3 sort horgolunk egy rövidpálca, és egy láncszemmel; a második és a harmadik I sorban a pálcákat a pálcákra öltjük. Négy sor rövidpálca, 3 sor egy rövidpálca, egy láncszem, mint a fenti három sornál. Tovább csak rövidpálcás sorokat horgolunk, és a hatodik sortól soronként mindkét oldalon 1—1 pálcát fogyasztunk, azaz két szélső pálcát — de nem a szélszemet — egybehorgolunk. 24 pálcára fogyasztunk, de természetesen ez tetszés szerint leppg m r ■ fi ■ ■ ... „ Ifc - WUU. hét szélesebb Is. 24 szemmel dolgozunk tovább. A bemutatott nyakkendő 125 cm hosszú. Befejezésként körülhorgoljuk egy rövidpálca- és egy három láncszemes pikóval. Presszóban pihenni? Paradox fáradtsági tünet Lehet, $ Vékonyan röhögök, lássai, értem a viccet, hogy ez még javamra is lesz, ? ez a szabadszáj úság. (Folytatjuk.) A VIDÉKI városokban és községekben valóságos népszokássá vált, hogy az emberek pihenés vagy , szórakozás ürügyén eszpresszókba ülnek be. Szűk termecskék, a dohány és ital friss vagy avítt illatával fertőzött levegő, zaj, lárma — ez jellemzi a pihenésre választott színhelyeket. Vannak családok, amelyek a eszpresszókban bonyolítják le társadalmi életüket is: vendégeiket nem a lakásukra hívják meg, hanem a presszóba A falvak még nem teljesen fertőzöttek a városiak szokásával, a községek presszói inkább csak a fiatal nemzedék találkahelyei, hogy táncolhassanak, ismerkedhessenek; s az idősebb falusi korosztályok aránylag keveset töltenek a modem kor »tenyérnyi csárdáiban«, ahol a vendégek gőzölgő duplák mellett üldögélnek. Olykor valóban elkerülhetetlen, hogy valaki betérjen egy presszóba. De a presszókban »élő« emberek egészsége súly06 veszélyeknek van kitéve. Anélkül, hogy kárt akarnánk okozni a vendéglátóiparnak, beszélni kell ezekről a veszélyekről is. Nem lehet elhallgatni, hogy aki a szabad idejét, a pihenésre, szórakozásra szánható órakvantumát füstős, rossz levegőjű presszókban tölti, rendkívül meggondolatlanul cselekszik, úgyszólván lélegzetvételnyit sem engedélyez szervezetének egy valóban üdítő friss szippantásra. ■ Egyre többet panaszkodunk amiatt, hogy szennyezett levegőjű környezetben élünk, a városok utcáit elborítják az autók mérgező gázai, a városokra ipari füst, korom telepszik, és mi csak azt érezzük, hogy egyre fáradtabbak, ki- merültebbek vagyunk. Különös módon a városok lakói a reggeli órákban érzik a legjobban, legerősebben, hogy fáradtak. Paradox fáradtsági tünet ez, semmiféle kapcsolata nincs az izomterhelés nyomgn fellépő fiziológiai fáradtsággal. S hogy különbséget tegyenek az orvosok új kifejezést kerestek a jelenségre: várost patalógia. Így jelölik azt a negatív hatást, amelyet bizonyos helyzetek és körülmények gyakorolnak a városi emberek szervezetére. A zajok, rezgések, elszántan kalapálnak az emberek ideg- rendszerén; rossz a levegő, zavaró a tömeg; minden perc megannyi megrázkódtatást hoz, és az ember szervezete permanens reagálásokra kényszerül. Hát ne lenne fáradt? És hol pihenjen? A presszóban, amelyet az utca szennyezett levegőjével szellőztetnek, ahol újabb füstmolekulák terhelik még az eleve rossz levegőt is? A presszóban, ahol zaj, tömeg, ingerlékeny vendég és felszolgáló van? Ahol dohányzunk és alkoholt iszunk? ez Ilyenféleképpen aligha túlzás azt állítani, hogy a presz- szó az egészség, a pihenés siralomháza. A jelző aligha túlzó. Statisztikai adatokkal mutatták ki, hogy a szabad idejét nem friss, megfelelő környezetben töltő városi ember neo- rotikus konfliktusai szaoorod- nak, a korábbi fáradtság betegséggé változik. A párizsi Henri-Rouselle kórház orvosai kimutatták, hogy a 40 és 49 év közötti korosztálynál éri el a kimerültségi százalékarány a legmagasabb szintet. TERMÉSZETESEN igaz, hogy a helyes i módon töltött pihenés valódi művészet, és az is igaz, hogy könnyebb tanácsokat adni, mint jó és egészséges életritmust kialakítani, következetesen betartani. De nincs más választás. El kell dönteni, hogy mit akarunk: élni vagy korán meghalni. A XX. század betegsége, járványa — a szívbetegség — is nagyobb százalék- arányban szedi áldozatait azok közül, akik ésszerűtlenül élnek. Munkahelyeink körülményein ritkán tudunk mi magunk változtatni; annak levegőjét nem tudjuk kicserélni, zajától aligha menekülhetünk. De a szabad időnkkel többé- kevésbé magunk rendelkezünk. Teljesen tólünk függ, hogy néhány szabad félórácskánkat egy presszóban tölt- jük-e, avagy kisétálunk egy kellemes parkba, erdőbe. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk, önmagunknak — önmagunkért SL t
