Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

A KISZ a párt ifjúsági szervezete A nyereség 7 millió forint Határidő előtt készült beruházások és szervezési osztályt létesítet­tek, Kaposváron a három épí­tésvezetőségből kettőt alakítot­tak ki annak ellenére, hogy mindegyik munkájával elége­dettek voltak. A feladatoknak azonban így jobban meg tud­nak felelni, összevonták a marcali és a nagyatádi építés- vezetőséget. (Marcaliban mind­össze 25 tagú volt az építés- vezetőség. Ilyen kis létszám­mal nem lehetett gazdaságo­san termelni. (Január elsejétől a víz- és központifűtés-szere­lő részleg szintén egy építés- vezetőséghez tartozik. — Nemcsak az a fontoß, hogy mit építünk — mondta az igazgató —, hanem az is. hogy mennyiért? Az idén már rendszeresen végeztünk költ­ségvizsgálatokat, s még mi­előtt elkészült volna egy be­ruházás, már tudtuk, hogyan állunk. Mindezt természetesen csak a munkásokkal együtt lehet megoldani. Gyakorlattá vált, hogy negyedévenként minden munkást tájékozta­tunk arról, hol tart a vállalat, melyek a soron következő fel­adatok, s a célok eléréséért még mit kell tenni. A vállalatnak több mint 1600 dolgozója van. Munkáju­kat a közvetlen vezetők isme­rik a legjobban. Ezért kapták meg a premizálási jogot, s ve­le együtt a fegyelmi jogkörök egy részét is. Gépesítés, segédüzem — Még rengeteg a tenniva­lónk — hallottam az igazga­tótól. — Tovább kell javítani gazdálkodásunkat. Az anyag­gazdálkodásban és a gépekkel való gazdálkodásban szeret­nénk előrelépni. Elég, ha csak azt mondom, hogy gépeink ki­használtsága az országos át­lagnál alacsonyabb. Sok gon­dot akozott a gépek magas fenntartási költsége is. Felújí­tottunk olyanokat is, amelyek már rég megértek a kiselejte­zésre. A termelés fejlesztését szolgáló beruházásra 60 mil­lió forintunk van. Ennek a felét költjük a poligonüzemre és a segédüzemekre, a másik felén pedig kisgépeket vásá­rolunk. E beruházás a terve­zettnek megfelelő ütemben ha­lad. Ha elkészül, ismét nagyot lépünk előre. A gépekhez szakemberek kellenek. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak évente több mint 200 ipari tanulója van. Az idén az úgynevezett hiány­szakmákban sem volt gond a beiskolázás. A végzett szakem­berek megtartása azonban — mint mindenütt — itt is nehéz. A fiatalok fele elmegy, mi­helyt megkapja a bizonyít­ványt. Hogyan lehet ezen se­gíteni? • A szülőkkel és a tanulókkal megállapodtunk: a vállalat három évig ingyen ad kollé­giumi szállást és biztosítja az étkezést. Cserébe három évig a vállalatnál marad a fiatal szakmunkás. A módszer — úgy látszik — beválik. Az első évben 61 fia­tal kötött ilyen szerződést. Kercza Imre A gazdaságpolitikai tevékenység a megyei tanács ülésén Tegnap Böhm József tanács­elnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács. A vitában részt vett dr. Ga- ramvölgyi Károly, a pénzügy- miniszter első helyettese. A Központi Bizottság 1970. februári határozata meg­erősítette, hogy a KISZ a párt által közvetlenül irá­nyított tömegszervezet, a párt ifjúsági szervezete. Ebből töb­bek között egyértelműen kö­vetkezik, hogy az ifjúsági szer­vezet munkájának erecjiné- nyessége szorosan összefügg a pártirányítás eredményessé­gével, a mozgalom eredményei és problémái egyben a párt­irányítás kritikája is. Előre kell bocsátani, hogy a megye pártszervei és párt- szervezetei ennek értelmében gyakorolják irányító tevékeny­ségüket. Különösen az elmúlt két esztendőben tartalmában, szervezettségében és rendsze­rességében, hatékonyságában számottevő a fejlődés. Meg­elégedéssel lehet tapasztalni "például a pártszervek munká­jában azt a felismerést, hogy az ifjúság körében tapasztal­ható néhány probléma megol­dásának kulcskérdése a KISZ politikai tevékenységének, szervezeti helyzetének javítá­sa. Az ifjúsági szervezet és a pártszervek között javult az együttműködés, a fiatalok kö­rében ismertebbé váltak a párthatározatok. Egyre általá­nosabbá válik, hogy pártszer­veink az ifjúságot érintő kér­désekben ma már nemcsak a KISZ-t teszik felelőssé, átfo- góbbá vált az állami, társa­dalmi, gazdasági szervek ifjú­sággal kapcsolatos munkájá­nak összefogása, pártirányítá­sa és -ellenőrzése. A pártirányítás legalapve­tőbb formája a választott tes­tületek által történő irányítás. A párt megyei, járási, községi, Üzemi vezető szervei az el­múlt két év során az ifjúsági munka korábbinál több fontos részterületét megtárgyalták, a tennivalókban határozatot hoztak. Ez sok vonatkozásban gazdagította a KISZ-nek az ifjúság körében végzett mun­káját. Napirenden volt példá­ul a KISZ-választások politi­kai előkészítése, a honvédelmi nevelő munka, a KISZ párt­tagajánlási munkája, néhány feladatterv megtárgyalása. Amikor a választott testületek az ifjúságot érintő napirende­ket tárgyalnak, a korábbinál gyakrabban igénylik és fel­használják a KISZ véleményét és javaslatait. Fontos eleme az irányító munkának, hogy az éves, fél­éves munkatervek összeállítá­sa alkalmával a pártszervek egy-két olyan napirend meg­tárgyalására hívják fel a KISZ-szervezeteket, mely vagy egy adott párthatározathoz, vagy a megyében élő ifjúság sajátos gondjaihoz kapcsoló­dik. Lényegében ezzel javult Július 5-e és 7-e között a Béke és Szocializmus szer­kesztőségének és az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leni- nizmus Intézetnek a szervezé­sében a Szovjetunió megala­kulása 50. évfordulójának al­kalmából nemzetközi elméleti konferenciát tartottak. A kon­ferencián 47 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt. A folyóirat 10. száma ennek az értekezletnek az anyagát — B. N. Ponomarjov -A Szovjet Szocialista Köz­társaságok' Szövetsége megala­kulásának és fejlődésének nemzetközi jelentősége« című előadását és a felszólalásokat — tartalmazza, rövidített for­mában. Ponomarjov előadásában a fél évszázados fejlődés elem­zése alapján kimutatja, hogy csak a szocializmus képes egészségesen megoldani a nemzeti kérdést. Ez csak a kizsákmányolás magszünteté­a szinkron is a két szerv mun­kájában. Módszereit illetően jól bevált gyakorlat bizonyos átfogó feladatok együttes ülé­sen való tárgyalása. Ha jól választják meg a témáját és ha ebből nem csinálnak rend­szert, segítheti az alapos hely­zetelemezést, a feladatok gyors, pontos meghatározását. A pártirányítás szempontjá­ból kiemelt figyelmet érde­mel, hogy a KISZ-ben mi tör­ténik tulajdonképpen a párt- határozatokkal? A párthatáro­zatokat alapjában véve két formában ültetik át. Egyrészt úgy, hogy a végrehajtásra az ifjúsági szervek intézkedési terveket dolgoznak ki, más­részt úgy, hogy amikor külön­böző ifjúsági kérdéseket tár­gyalnak, a helyzetmegítélés­nél, a feladatkialakításnál fi­gyelembe veszik a párt azok­hoz kapcsolódó állásfoglalá­sait és határozatait. Mindkét forma összességében véve he­lyén van az ifjúsági szervek gyakorlatában, viszont e mun­ka tartalmasságát, rendsze­rességét ma még több ténye­ző befolyásolja. Erről a KISZ munkamódszerével foglalkozó cikksorozatban már említést tettünk. Érintettük, hogy he­lyenként a párt állásfoglalá­sait, határozatait nem sike­rült átültetni az ifjúság arcu­latára. Néhány ifjúsági szer­vezetünk a sajátos tennivalók gondos kimunkálása helyett a másolást, sokszor a szövege­zés mechanikus átvételét vá­lasztja M ost nézzünk néhány ide­vágó dolgot a párt­munka oldaláról. Leg­általánosabban egy régi szem­lélet jelenlétét lehet tapasztal­ni, mely azt vallja, hogy a KISZ irányítása a felsőbb KISZ-szervezetek feladata, hogy a területi pártszervekre csak annak egyik eleme, az el­lenőrzés tartozik. Ennek foly­tán néhány pártszervünknél, leginkább azonban alapszer­veinknél csak ellenőrző jelle­gű beszámoltatások vannak. Oka, hogy e helyeken a párt­szervek nem dolgozták fel, és nem ismertették meg teljes mélységében a KB ifjúságpo­litikai határozatát. Néhány járási—-városi ' pártbizottság a helyzetet felismerte, és napi­rendre tűzte a határozat vég­rehajtásának ellenőrzését. En­nek során felszínre került, hogy a határozat végrehajtá­sára kidolgozott feladatterv túlságosan általános volt, a feladatok nem voltak kellően kimunkálva, így a KlSZ-szer- vek és a pártalapszervezetek Sem tudták megfogni abban a saját tennivalóikat. Gyakori hiányossága a párt­munkának, hogy az ifjúsággal kapcsolatos testületi határo­tanítanak bennünket, hogy a különböző nemzetiségű népek együtt formálhatják a törté­nelmet, s hogy a politikai és ideológiai törekvések közössé­ge a népek olyan szilárd szö­vetségét hozhatja létre, amely kiállja a legsúlyosabb próbát is. Az értekezleten felszólalók konkrét példáikon illusztrál­ták a Szovjetunió tapasztala­tainak világtörténelmi jelen­tőségét a szocializmus építése, s különösen a nemzeti kérdés megoldása szempontjából. Egyben rámutatnak egyes tő­késországokban fennálló nem­zetiségi problémáikra is, ame­lyek nemcsak hogy megoldat­lanok, hanem állandó fe­szültséget okoznak, konfliktu­sokhoz vezethetnek és vezet­nek. A folyóirat az értekezlet anyaga mellett még közzéte­szi a Szovjetunió Statisztikai Hivatala által a szerkesztőség felkérésére összeállított táb­zatokat nem követi a pártap­parátus KISZ-t segítő rendsze­res munkája. Néhány helyen éppen ezért a KISZ önállósá­ga nagyfokú magárahagyatott- ságot takar. Vezető pártszer- veink gyakrabban tűzzék te­liét napirendre az alsóbb párt­szervek KISZ-szel kapcsolatos irányító munkájának tartalmi és módszertani kérdéseit. Pártszerveinkben és alapszer­veinkben alakuljon ki egy olyan felelősség, hogy az if­júsági munkában tapasztalha­tó gondok, problémák megol­dása nemcsak az azonos szin­tű vagy a felsőbb szintű KISZ-szervek ügye. A megye egész területén ör­vendetes tapasztalat, hogy az utóbbi években élőbbé és rendszeresebbé vált a párt ve­zető funkcionáriusainak kap­csolata az ifjúsági vezetőkkel, a fiatalokkal. Korábban kiala­kult jó gyakorlat, hogy a párt­szervek titkárai, osztályveze­tői, politikai munkatársai részt vesznek a fiatalok rendezvé­nyein, számukra előadásokat tartanak, gyakoribbak az első számú vezetők közötti megbe­szélések. Viszont közvetlensé­gében és rendszerességében, módszerében több helyen alig különbözik ez a kapcsolat at­tól, amelyet más tömegszer­vekkel kialakítottak. Más szó­val ezeken a helyeken a KISZ-t egy kicsit még mindig a többi tömegszervezet szint­jén kezeljük, és nem úgy, hogy ez a párt közvetlen irányítása alá tartozik. A közelmúltban' örömmel hallottam az egyik járási pártbizottság első titká­rától egy olyan felismerést, mely szerint ma már az nem elég, hogy ezek a kapcsolatok csak a protokoll szintjén mo­zogjanak. mert ez a pártmun­kában előbb-utóbb visszaüt A hatékony pártirányítás egy másik alapfeltétele, hogy pártszerveink és azok vezetői, a pártmunkások ismerjék az ifjúságpolitikai munka időszerű kérdéseit, azt, hogy a központi bizottság, a megyei bizottság, és így to­vább milyen irányelveket, cél­kitűzéseket alakították ki, és milyen instrukciókat adtak sa­ját szervezeteiknek. Ezért csak üdvözölni lehet, hogy a párt­titkárok értekezletein mind gyakrabban szerepelnek a KISZ munkájával kapcsolatos tájékoztatók, beszámolók és feladatmeghatározó tanácsko­zások. Dr. Latos István, az MSZMP KB politikai munkatársa Pontosan 15 oldalt tesz ki a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalatidéi intézkedési terve. Ebben a ter­meléssel, az anyag-, létszám- és bérgazdálkodással kapcsola­tos feladatokat rögzítették az év elején. Az első háromnegyed év adatai már választ adnak ar­ra, hogyan hajtották végre? A számok dinamikus fejlő­désről tanúskodnak. A múlt év első kilenc hónapjához vi­szonyítva 8,7 százalékkal nőtt a termelési érték, 21,2 száza­lékkal az árbevétel és 10,7 szá­zalékkal az egy építőipari munkásra jutó termelés. Az eredmény a tavalyi 895 000 forintos veszteséggel szemben — az első kilenc hónap adatai alapján — 7 millió 158 ezer forintos nyereség. Nem egy év eredménye A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ebben az évben — többek kö­zött — 150 lakás átadását ter­vezte. Százharmincat már bir­tokukba vettek a bérlők. — Az idén még átadjuk Ka­posváron a Tanácsház utcai lakásokat — mondta Ember- sics Sándor igazgató —, és Siófokon is elkészül egy húsz­lakásos házunk, ha a gázo­sok időben végeznek a szere­léssel. A tervezettnél tehát valószí­nűleg több lakást adnak át az év végéig. Ez jelzi már azt is, hogy meggyorsult a munka a vállalatnál, és rövidültek a határidők. Két évvel ezelőtt az egymillió forintra jutó kivite­lezési idő 185 nap volt Az idén ez a szám 99 napra csök­kent. Ezt ismerve egyáltalán nem meglepetés, hogy például a magasépítő-részlegük ebben az évben 17 beruházást határ­idő előtt adott át, s mindösz- sze egyetlen munkánál volt egyhónapos csúszás. A mély­építés hasonló eredményeket ért el. Az építtetők elégedet­tek a minőséggel is. Mi van a számok, a javuló eredmények mögött? — Mi itt a vállalatnál úgy ítéljük meg — mondta az igaz­gató —, hogy ezek az adatok nemcsak az idei erőfeszítések­ről beszélnek. A folyamat tu­lajdonképpen 1970-ben kezdő­dött: azóta részletes intézke­dési tervekben foglaljuk ösz- sze minden év elején a leg­fontosabb tennivalókat, s meg­valósításukért mindenki leg­jobb tudása szerint dolgozik. A feladatokhoz igazodva Ez az év több szervezeti vál­toztatást is hozott: ellenőrzési Első napirendként a taná­csok gazdaságpolitikai tevé­kenységéről tárgyaltak Sugár Imrének, a megyei tanács el­nökhelyettesének előterjesztése alapján. A jelentés összegezte a III. és IV. ötéves terv vég­rehajtásának tapasztalatait, különös tekintettel a helyi ta­nácsok megnövekedett hatósá­gi és gazdasági lehetőségére. Megállapította, hogy a tanács- törvény végrehajtásáról ked­vezőek a tapasztalatok, de több helyen támadtak nehézségek, elsősorban a közös tanácsú községekben. A nagyközségek és városok egyre felkészülteb­ben oldják meg feladataikat, bár a munkavégzést itt is szak- emberhiány és bérfeszültségek akadályozzák. A járási hivata­loknál az átmeneti bizonyta­lanság megszűnőben van, kezd kialakulni az ellenőrzés és a koordinálás eredményes for­mája. Sokat kell tenniük azon­ban a községi irányítás új módszerének kialakításáért. Nagy gondot okoz, hogy a köz- igazgatási és gazdasági egysé­gek nem mindenütt azonosak, ami jelentősen gátolja az át­gondolt településfejlesztési és gazdálkodási tevékenység ki­bontakozását. A pénzügyi tervezésről szól­va a stabilitás, a differenciált­ság és a fokozatosság követel­ményét hangsúlyozta a jelen­tés. Megállapította, hogy sok, esetben hiányosan készítik elő a fejlesztésről hozott döntése­ket, továbbá még több tanács­nál, illetve ágazatnál tetemes a felhasználatlan felújítási költ­ség- és bérmaradvány. A vitában központi helyet foglalt el a tanácsok és a nem tanácsi gazdálkodó szervek együttműködésének értékelé­se és továbbfej lesztése, e vo­natkozásban a tanácsok kezde­ményező tevékenységének fon­tossága. Végül a tanács hatá­rozatában feladatként jelölte meg a tervszerűség fokozását, a vezetési színvonal emelését, a közigazgatási és gazdasági körzetek teljes kialakítását, to­vábbá a tanácsi és más gaz- 1 ö a i kocka szervek együttműko- délének toteifa iwéáaaj A tanácstörvény és az ennek megfelelő szabályozók kialakí­tása nagy jelentőségű volt a közigazgatás rendszerének fej­lődésében — hangsúlyozta fel­szólalásában. — Bővültek a helyi döntések lehetőségei, de ezzel együtt fokozódott a po­litikai és a gazdasági felelős­ség is. Ez az irányítás azonban szorosabbra fűzte a helyi és a központi érdekeket. Jobban ér­vényesültek az újraelosztási funkciók, és területileg is jól segítették a harmonikus fejlő­dést. A másfél év tapasztalata azt bizonyítja, hogy alapve­tően bevált-az új közigazgatási rendszer. Továbbfejlesztése érdekében mindenekelőtt ki­sebb módosításokat, finomítá­sokat kell végrehajtani, mint amilyen a tartalékképzés fej­lesztése, az információs rend­szer javítása, az egyes taná­csok között a koordinációs be­ruházások megvalósítása, a helyi adó növekvő szerepének biztosítása. Hosszabb távon nagyobb jelentőségű társadal­mi, gazdasági és politikai in­tézkedések gazdálkodási, pénz­ügyi hatásával kell számolni (az oktatási rendszer tovább­fejlesztése, az egészségügyi törvény végrehajtásának fel­adataiba lakásépítés és kom­munális fejlesztés folytatása vagy a szarvasmarha-tenyész­tés fellendítésének programja). Mindezek mellett márts foly­nak az ötéves terv előkészületi munkálatai. A miniszterhelyet­tes végezetül arról is szólt, hogy melyek azok a sajátossá­gok, amelyek — a miniszté­rium megítélése szerint is — az országos átlagnál kedvezőt­lenebb helyzetet jelentenek So­mogybán. Ilyenek az oktatási intézmények elmaradt rekonst­rukciója és fejlesztése, a me­zőgazdaság rossz termelési adottságai, valamint a megye sajátos településszerkezete. Második napirendként • oénzügyi osztály munkájáról tárgyalt a tanács. (Folytatjuk.) Tokaji kő a Tisza partvédelméhez A tokaji kőbányából évente 86—160 ezer tonna kővet ter­melnek ki. melyet a Tisza folyamszabályozási, partvédelmi | munkálataihoz használnak fel Kénünkön: Kövekkel teli aszályok * millió tíéit a tok-e Mbenyanai. A nemzetközi elméleti konferencia anyaga a Béke és Szocializmus új számában sénék, az egész társadalmi— ' táblázatokat, melyek a Szov- gazdasági, ideológiai és kul- | jetunáó fél évszázados gazda- turális élet gyökeres átalakí- | sági és kulturális fejlődését tásának útján lehetséges. A j a szamok tükrében mutatják Szovjetunió tapasztalatai arca s be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom