Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Orvosok, biológusok egyformán ajánlják: A gyógyító turisztika As egészség és as időjárás közti kapcsolat A klimatológia — vagyis az ember egészsége és az időjárás közötti kapcsolatok vizsgála­tának tudománya — régi do­log, még időszámításunk előt­ti. Csak 1956-ban alapították meg azonban a Biometeoroló­giai Társaságot, azt az első nemzetközi szervezetet, amely az orvostudománynak ezzel a speciális ágával foglalkozik. A kutatásban eddig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió ért el számottevő eredményt Kiderült, hogy az időjárásnak, az évszakok vál­tozásának rendkívüli hatása van az emberi szervezetre. Ér­dekes törvényszerűség, hogy például a hideg nedvesség a féloldali fejfájás, a kólika és O OTTHON CSALÁD az epilepsziás rohamok kivál­tója, a cukor baj súlyosbodása késő ősszel fenyeget, a difté- ria a szeptemberi hónapokban kezdődik inkább. Ez azonban csupán néhány klasszikus pél­dája azoknak a zavaroknak, amelyeket az időjárás változá­sa hoz magával. A klimatoló- gusok véleménye szerint az ember egészsége és az időjá­rás közötti kapcsolat ennél sokkal szorosabb. A kutatás tovább folyik. Vannak már úgynevezett klí­makamrák, amelyekben min­den klimatikus jelenség repro­dukálható, és ezeket az időjá­rás szeszélyeire különösen ér­zékenyen reagáló emberek gyógyítására is fölhasználják a kórházakban és szakrende­lőkben. Mennyi meteoropata van a világon? A tudósok véleménye szerint az emberiség 90 száza­léka érzékeny az időjárás vál­tozásaira. Természetesen eny>- nyi klimakamra aligha állít­ható elő, legalább is a közel­jövőben nem. Van olyan véle­mény is, amelyik azt tartja, hogy néhány éven belül föl­fedeznek olyan gyógyszereket, amelyek kifejezetten az időjá­rás okozta rosszullétek ellen nyújtanak vedel met Lehetsé­ges. A méz szerepe étkezésünkben Könnyíti a magasabb teljesítmény elérését A méz fogyasztásával szá­mos értékes tápanyaghoz ju­tunk: gyermekkorban a fejlő­déshez szükséges, szinte elen­ged he teilen ül, felnőtt korban pedig azért előnyös, mert könnyen felszívódik, könnyen emészthető. Mi az oka annak, hogy a méz múltjában csak dicsérő jelzőket találunk, hogy orvo­sok es táplálkozástudomány- nyal foglalkozó tudósok egy­aránt csak dicshimnuszokat zenegenék róla? — A válasz egyszerű- Érté­két íz- és élvezeti hatásán túl a benne található tápanyagok, a cukor, az ásványi anyagok és a vitaminok adják. A ter­meszeiben a cukrok egyszerű vagy összetett formában talál­hatók meg, ilyen összetett cu­kor a nyerscukor, amelyet a szervezet felhasználás előtt egyszerű cukorrá bont. A méz esetében azonban a méhek munkájának következtében a nyers cukorból már lebontott, egyszerű cukor képződik, ame­lyet szervezetünk könnyen ér­tékesít. A méznek nagy szere­pe van szervezetünk kalória- ellátásában is: egy deka méz 40 kalória értékű. Megterhelő fizikai és szelle­mi munka végzése esetén a méz e tulajdonságának nagy szerene van: könnyíti a ma­gasabb teljesítményt. A ró­mai gladiátorok is szívesen fo­gyasztották, mert rájöttek, hogy növeli a fizikai erejüket. Kimutatható ugyanis, hogy nagyobb energiaszükséglet esetében kedvező a méz élet­tani hatása- Ásványi tartal­máról annyit, hogy káliumot, nátriumot, a vérképzéshez szükséges vasat, a csontképző­déshez szükséges foszfort és meszet, valamint mangánt tar­talmaz az A. és B’ vitaminok­kal egyetemben. Mindezek után csak érzéssel lehet leírni, hogy ha­zánkban mindössze harminc deka az egy főre jutó évi méz- fogyasztás. A kilós, hetven dekás külországi fogyasztással szemben Magyarországon, ahol a méhészkedés Európa-szerte irigyelt, ahol nemcsak mester­ségük, hanem szenvedélyük is a méhészeknek a méhekkel való foglalatoskodás, ahol akácerdők és jó méhlegelők, valamint kedvező éghajlat se­gíti a méztermelést: ebből a remek táplál élvből alig fo­gyasztunk. Jellemző, hogy évente 700 vagonnal exportá­lunk Nyugat-Európátől Japán­ig, de a hazai üzletekbe mind­össze kétszáz vagonra való jut, mert többre nincs igény. Igaz, hogy a méz fogyasztá­sának nem kedveznek a mos­tani évek, ugyanis »-túl súlyos« hazánk lakosságának egy je­lentős része. Éppen ezért szív­betegeknek és fogyókúrát tar­tóknak nem is javasoljuk a fogyasztását De cukor helyett még számukra is hasznosabb, ha mézet tesznek a teájukba. Ha a napi cukorfogyasztásuk egy részét mézzel helyettesí­tik. Ezzel jó szolgálatot tesz­nek szervezetüknek és még ét­rendjüket is színesebbé, válto­zatosabbá és biológiailag érté­kesebbé teszik. Nem úgy szól tehát a tanácsunk ebben a »túltáplálkozásra« hajlamos korban, hogy a napi 2500— 2700 kalória mellé -dobjunk« még a -lapátra« plusz néhány deka mézet is, mert az esak kilóinkat növelné. A megen­gedett IcMóriamennyiségen be­lül viszont okos dolog, ha ét­rendünkben helye* teremtünk a méznek, ennek a csodálatos természetes tápláléknak. K_ ÉL Mezőgazdasági üzemek és háztáji gazdaságok. FIGYELEM! Nyers répaszelet minden mennyiségben vásárolható Megrendelhető * KAPOSVÁRI CUKORGYÁRNÁL, ________aggj V an-e azonban valamiféle más gyógymód 7 Paradoxon­nak látszik mikor a gyógysze­reket és mentesítő klímakam­rákat emlegetjük, hogy magá­ra a természetre, az időjárásra hivatkozunk, s mégis tény, hogy az egyik leghatásosabb védekezés a természettel, az időjárással való szoros barát- kozás, kapcsolatteremtés. Ez nemcsak a tavaszi és nyári hó­napokra érvényes, hanem az őszre is. A racionálisabb mun­kaszervezés egyre több szabad időt ad a dolgozóknak, lassan országot átfogóvá válik a sza­bad szombatok rendszere. Vé­tek lenne önmagunk ellen, ha a lehetőséget nem arra hasz­nálnánk föl, hogy megőrizzük egészségünket. A meteoropa­táknak egyébként is Achilles- sarka az idegrendszer. A rend­szeres turisztikának pedig egyik legnagyobb eredménye, hogy nyugtatóan hat az ideg- rendszerre, fölfrissíti az em­bert a természetes környezet. Aligha kell dicsérni az őszi táj szépségét, a költők sora megtette ezt Ne idézzük most a lírai sorokat, amelyek a sár­ga-vörösbe színeződő lombo­kat, az áttetsző párás hegyol­dalak szépségeit magasztalják! Elég, ha megállapítjuk: az őszi táj, az őszi erdő nagyon alkal­mas arra, — ha szép, derült az idő — hogy a maga visszafo­gott, pasztelles tónusaival re­generálja a városi ember ideg- rendszerét Ne féljünk túlságosan az időjárás változékonyságától se: inkább szoktassuk ezekhez a szervezetünket hogy mindezt természetesen, konfliktusok nélkül fogadhassuk! Így edzet­tebbek leszünk, s kevésbé ér­zékenyek. Orvosok, biológusok egyformán ajánlják az őszi természetjárást Ragadjuk meg tehát az alkalmakat: in­duljunk szombati-vasárnapi kirándulásokra! & I. Térelválasztó függöny Térelválasztónak vagy -nyílászáró« füg­gönynek egyaránt érdekes és könnyes) elké­szíthető az itt látható kézimunka. A függőlege­sen leengedett szálak anyaga színes műanyag- zsinór, raffia vagy habosított polipropilén szál, amit egy keskeny fenyőlécre vagy gömbvas tartóra egyenként íelkötözünk. A tojásnyi gömböket az előre eltervezett minta alapján felfűzzük, és a szálra kötött csomóval rögzít­jük. A habkönnyű gömböket tojástartó doboz kidomborított részeiből készítjük. A félgöm­böket egyenletesen levágjuk, egyet a nyitott szélével lefelé fordítva fölfűzünk, a szálra csomót kötünk, majd a másik félgömböt is — a nyitott szélével fölfelé fordítva — fölfűzzük, s a széleket Technokai Rapid ragasztóval ősz- szer akasztjuk. Amikor a függöny teljesen kész, a zsinóron függő -tojásokat« vizfestékkel kifestjük, és csónaklakkal bevonjuk (a színezésre maradék zománc- vagy olajfestéket is fölhasználha­tunk). Saját szobájukba ügyes kezű gyermekek maguk is elkészíthetik e hagulatns, színes térelválasztót p ^ Gyermekeknek cA p^áruly ái'í esaesi T örtént egyszer, kora ta­vasszal, hogy összegyűl­tek az erdei és a mezei álla­tok a Nagyréten, és arról folyt közöttük a beszélgetés, hogy melyik állat a bátor, melyik az erős. A farkas állt elsőnek a kör közepébe, és elkezdett dicse­kedni, hogy ő egyszerre akár három báránnyal is elbír. Amint így dicsekedett elő­állt egy szamár: — Ne dicsekedj, farkas paj­tás, mert tudom, hogy az oroszlántól te is megijedsz! — Nem hinném, hogy meg­ijednék — felelte a farkas —, bár az igaz, hogy oroszlánt még soha nem láttam. — Nos, ha nem láttál, majd küldök én mindjárt egyet — iázott a füles, azután eltávo­zott. Az állatok kíváncsian vár­ták, hogy mi fog történni, de álmukban sem gondolták, mit talált ki a füles. Az iskolalelevízió műsora 1972. október 23-tól 29-ig SjM: Környezetismeret. (AU. lzk. 2. oszt.) *JS: Történelem. (Alt. lzk. 7. oszt.) 11J*: Filmesztétika. CKözéplsk. n. észt.) 14.00: Környezetismeret. (Ismu) 14J5: Történelem, i Szerda: itat : Kémia. «gftzépUfc dttt&rtöki *.<*: Otvasts. (AH. IJ4: Magyar nyelvtan. (ALL lak. L oszL) Ml 1. aazL) U-53: Filmesztétika. (Középifik. XL 14.00: Olvasás. (Ism.) 14.55: Magyar nyelvtan, (t— ) Péntek: A15: Francia nyelv. (Középlak. nr—rv. oszt) ÜSS: Német nyelv. (Középük. I—n. oszt.) Vasárnap: 8.00: Felsőfoké matematika. 8.40: Alapfokú angol nyelv­tanfolyam. tJO: Német nyelvtanfolyam. A Kaposvári Ruhagyár eladja az alábbi üzemképes, fölösleges gépeit: 1 db Singer fércelőgép, komplett 6 db KGV 528-as tisztázógép, komplett 35 db Csepel 111 -es atma varrógép, komplett 1 db Singer ctkrakfc gépiéi 1 db movjel cikcakk tép fej ? db Textíma hímző an tornai* 2 db Minerva cikcakk gépi «4, ÉRDEKLŐDNI LEHET a 13-075 telefonra» « 120-as melléken. ÍÍ.5L279) Az pedig hazament, besé­tált a gazdája lakásába, és el­emeit egy nagy oroszlánbőrt a gazda ágya elSL Ezt a bőrt öltötte azután magára, majd visszasietett a rétre. De már messziről üvöltött és morgott, mint ahogyan egyszer egy cir­kuszi oroszlántól hallotta. Csakhogy nem azért rvtn e farkasnak jó szimata, hogy meg ne érezte volna a csacsit az oroszlánbőr alatt. Nekiesett hát az oroszlán bőrnek, és az állatok legnagyobb csodálatá­ra cibálni kezdte lefelé a csa­csiról. Majd mikor nem bol­dogult vele, megragadta a csacsit, és vonszolni kezdte a rét mögötti erdő felé. Ott azu­tán kibujtatta a ravasz sza­marat az oroszlánbőrből, és vicsorgó fogakkal ráparan- csolt. hogy térjen vissza vele az állatok közé. De úgy, mint­ha csak most találkoztak vol­na és mondja azt, hogy öt. mentette meg a hős farkas az oroszlán torkából. Mit volt mit tenni — a far­kas volt az erősebb —, visz- szatért hát vele a csacsi az állatok közé, és el kellett tűr­nie, hogy azok újra csak a farkast dicsérik. Sőt, neki is együtt kellett éltetni a töb­biekkel a vitéz ordast! M ikor vége volt az ünnep- ■ * ségnek, egy kis őzike, mely az erdő szélén állt, és mindent látott, mindent hal­lott, odaszólt a szamárnak: — Látod, látod, Hosszúfül pajtás, hogy pórul jártál? Igaz, a farkas dicsekvése sem volt helyénvaló, de ha valaki meg akarja a másikat szégyeníte- ni, arra csak akkor vállalkoz­zon, ha a dicsekvőncl valóban bátrabb vagy okosabb. Angolból fordította: Pfeifer Vera Népdalaink nyomában I. Csurgó és környéke 1 2 3 üü 4 5 6 7 8 9 10 erstes waza SS 11 üü 12 SS :::: 13 14 15 ló üü 17 m 18 ü i»p ■■■■ SS 19 20 ■■■* Üli 21 22 üü 23 24 ÜÜ 25 26 ÜÜ 27 28 29 iüi 30 31 üü 32 m 33 VÍZSZINTES« 1. Névmás. 4. Férfinév. а. Az ország egyik legjobb dudása volt. 11. Köti mássalhangzöL 12. Felszabadult energia. IX Fával beültetett — 15. Később. 18. Kicsinyítő képző. IX Téma mássalhangzói, kettőzve. 21- Egyik legsokoldalúbb népművészünk: Sáatá: Mari néni. 23. Avat egyik fele. 24. Vékonya — népiesen» 25. Erika becézve. 28. Végtag, névelővel 27. Csukás. 20. Nem néhány. 30. .., József megyénk furuglása. dalosa, újat hangszereinek volt íl. Kettős máseaUiAPgaó 32. Ravasz állni. 33. Téli »port. FÜGGŐLEGES* 1. Szájuk. 2. Győzelem » sakkban, 3. Lám csak — visszafelé! 4. ... Teréz; tőle gyűjtötték a legtöbb somogyi népdalt­A Benősült a családba, névelővel, б, Római szám: Ü, ’L iparos, fával dolgerQr. t- MAffíH a*á Ilidnek Kw?*». 10. Keblén fele. 14. Felhordja. 16. Rozzantak. 17. Tetejére — ékezetfölösleggeU 20. Konyhai edény — névelővel. ekezethiánnyali *L Célba vesz. 22. Ban betűi, S3. Börtönkellék — névelővel! M, Jó cite r ás, énekes és tánco* volt ... Sándor. SS. Vércsatornája. £&. Nem fölé. visszafelé! 20. Fakó egyik fele. KL. X Beküldendő: a vízszintes 9-, 21., 10., valamint a függőleges 4-, 24, számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1972. októ­ber 27-én, pénteken délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyermek­keresztrejtvény *44 ! Múlt heti rejtvényünk helye« megfejtése: Ambrus; Lőrinc*; ürőss; Láng; Sdmó. Kárász József -Árva madár** című könyvét nyerték a követ­kező pajtások: Szabó Judit, Kocza Imre (Kaposvár); Kqti Ferena (Somogydöröcske), Paliag Zsuzsa (Csurgó). A könyveket postán küldjük eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom