Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
A dolgozó anya álljon a középpontban Nagyon helyesen választotta ki az SZMT éppen Nagyatádot a munkásnők fórumának helyéül. Régi és új üzemek sok munkáslányt és asz- szonyt foglalkoztatnak, akiknek van véleményük az üzem munkájáról, a városi rangra emelkedett járási székhely fejlődéséről, s erről szívesen folytatnak párbeszédet Mert a hangsúlyt talán a párbeszédre tenném a pártszékház nagytermében tegnap délelőtt megtartott fórum megítélésében. Szinte képtelenség beszámolni arról a csaknem négyórás rendezvényről, amelyik száz cérna-, konzverv-, téglagyári, danuviás lánynak és asszonynak adott lehetőséget a saját és mnkatársai körében megfogalmazódott kérdések föltételére, s a megyei és városi vezetők válaszainak meghallgatására. A nőpolitika gyakorlati kérdéseinek felsorakoztatását jól szolgálta dr. Országh Lajosné- nak, a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó vezetőjének előadása Munkásnők között ülve hallgattam sok személyes példával fűszerezett, élvezetes stílusú előadását. Arcuk rezdülései, heves bólogatásai, a szomszéd j uknák odavetett félmondatok (mennyire igaza van! jelezték, hogy egyetértenek a nőknek és a családnak a társadalomban betöltött szerepévél foglalkozó eszmefuttatással. Azzal például, hogy a család érezze a megszülető leánygyermeket teljes jogú állampolgárnak, s ugyanolyan módon indítsa pályára, mint a fiút, adjon szakmát, hivatást a kezébe. Ugyanis ez az alapja a nő anyagi, társadalmi biztonságának A házasságban nagyon fontos, hogy a férfi élet- és munkatársnak fogadja él a nőt. Az asszonyok valóban túlterhelték, de tőlük is függ, sikerül-e átnevelni a családot, hogy mindenki segítsen a háztartási munkákban, mert ha mindent ők végeznek, akkor nem jut idejük az olvasára, tanulásra, a tv-nézésre. Nagyon lényeges a nők beilleszkedése a társadalomba. Ez többek között attól is függ, sikerül-e a tudásuknak, képességüknék megfelelő helyen elhelyezkedniük. Kiemelte, hogy az egyenjogúság mércéje: mindig a dolgozó anya álljon a középpontban. Egy felszólaló asszony később elmondta, hogy többször kellene ezekről a kérdésekről a férfiaknak is beszélni. Kedvesen megrótta az előadót, hogy többször használta azt a kifejezést, hogy a jelenlévő férfiak most fogják be a fülüket, ahelyett, hogy azt mondta volna — jól nyissák ki. Dr. Szerényi János, az SZMT titkára választ kért két kérdésre a tanácselnökhelyettestől és a cémagyár vezetőjétől Ezek a szociálisa brigádvezetők megyei fórumán hangzottak él Nagyatádról A válaszokból kitűnt, hogy a konzervgyár a gyermekintézmények fejlesztésére nyújtott támogatás fejében a létszámával arányosan részesül az óvodai helyekből. A cémagyáriak bére lassan közelít a nagyvállalati szinthez. A cérnázóban és a kiszerélőben a tervek szerint jövőre emelik a béreket az elmaradás csökkentése végett Ha minden kérdés elhangzásakor strigulát húztam volna, talán akkor sem tudnám pontosan, mennyi hangzott el, hányszor tették próbára a válaszadással Hubay Sándor tanácselnök-helyettest, a megyei vendégeket, a meghívott gazdasági vezetőket. S talán nem is ez a fontos, inkább az, hogy mindenki a dolgozó anyák szemszögéből bírált, javasolt. S mivel egy újság kevés lenne a felsorolásra, két témát ragadok ki: a közlekedést és a kereskedelmi ellátást. A munkakedvet is befolyásolja, hogyan érkeznek az asz- szonyok a munkahelyükre. Ezért tették szóvá annyian és olyan szenvedélyesen, hogy rosszak és hitetlenek a buszok, a megálló nem a gyár előtt van, s így több száz métert futnak, amikor le- és felszáll- nak. A danuviások a növekvő közúti forgalom miatt járdát kértek a gyárukhoz. A konzervgyáriak gondja, hogy tíztizenöt percig leeresztik a sorompót, s elkésnek miatta járművek forgatagában »kelnek át«. A gyár vállalná a járda meghosszabbítását a sínekig, a felüljáró esetleges elkészültéig azonban szeretnék, ha forgós gyalogátkelőt nyitnának. Jobb minőségű kenyeret, több olcsó felvágottat, megfelelő mennyiségű és áru zöldséget-gyümölcsöt kértek az asszonyok, s boltokat a peremrészekre (Henéz, Simongát). Sokszor elhangzott az őszinte válasz, mire nincs pénze a tanácsnak. Azt azonban joggal várják el a szakszervezeti napok keretében megrendezett fórum részvevői — s ezt Gémest Sándor, a városi pártbizottság titkára is hangsúlyozta — hogy ami csak egy intézkedést, nagyobb figyelmet és fegyelmet igényel, valósuljon meg a következő hetekben. L. G. Cukorrépaszedés — géppel IFJÚSÁGI NAGYGYŰLÉS A fiatalok nevelése i ügyi; kai nőtt a fiatal párttagok ^i- ma, s 70 százalékukat a KISZ- szervezetek ajánlották. Ugyancsak nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy a legutóbbi országgyűlési választások óta huszonegy 30 évesnél fiatalabb képviselő szólhat hozzá az országos politika legfontosabb kérdéseihez. Az ifjúság életét nagymértékben befolyásoló törvény végrehajtási utasításait most dolgozzák ki, s az év végére a minisztériumok már mégkapják ezt. S jövőre mindén gyárhoz, üzemhez eljutnak ezek a fontos, a termelő üzem és ifjú dolgozójának viszonyát szabályozó intézkedések. A fiatalság nevelésében — ezt kiemelte az előadó is •— sajátos szerepe van a szakszervezetnek. Az ifjúmunkás, aki' bérből és fizetésből él, érdek- védelmét szükségszerűen a szakszervezetre bízza. Az üzemi bizottságokhoz tartozó idősebb nemzedék viszont egyénileg és példamutató munkájával segítheti az ifjúmunkás teljes emberré válását. A szállítógépek vezetői a nappal süttették az arcukat. Ök már készen voltak, csak a szedőgépet meg a fej élőt várták. Űj táblába álltak aznap. Nagy tábla volt, lehetett har- mincholdnyi. Ott, Nagyberki határában. Távolabb a Kata- hegy szürkült, sejtelmes és áttetsző volt, mintha nem is földhalom lett volna. Az őszi fény csalóka játékot űzött velünk. Az elengedhetetlenül fontos adatoknak már a birtokában voltam Herczeg József elnökhelyettes jóvoltából. A nagyberki egyesült Kaposvölgye Tsz-ben az idén több mint százhatvan holdon termett cukorrépa. Az átlagtermés körülbelül 220—230 mázsa lesz. Ezt mutatják az eddigi eredmények. Elégedettek lehetnek tehát, hiszen kétszáz mázsát terveztek. A termés évről évre nagyobb. Ez nagyrészt a korszerű, művelési módok bevezetésének, az egységes vetési eljárásnak köszönhető. És azt hiszem, a gépesítés magas foka is közrejátszott az idei szép eredményben. — A répát a majori mázsához visszük, a fejét meg a silóhoz — mondták a traktorosok: Vác Lajos, Badi János, Óvári Ferenc. Az eső egy darabig sakkban tartott bennünket, de most már úgy látszik »megemberelte« magát. Csali tartson is ki. Szorosabb munka már nincs, talán csak a vetés. De úgy gondoljuk, azon is győzünk már. Aztán jön a tél. Feladataink akkor sem ritkulnak. Az utakról mi toljuk le a havat, lesz a műhelyben is munka, a szállítás sem szünetel Messziről már hallatszott a szedőkombájn és a fejelőgépet húzó traktorok hangja. — Varga Ádám a kombájnt, Novak Ferenc meg a tejelőt irányítja. Gyakorlatuk van már ebben . .. — És azelőtt? Milyen volt a répaszedés? — Kiszántottuk a földből kis Zetorral vagy lovas fogattal. Aztán villával felhányták a pótkocsira. Az asszonyok előtte fejelték. Régebben egy ilyen nagy lábiával hosszú idő alatt végeztek. Ha egy ember 200 négyszögölet kiszedett egy nap alatt, az már nagyon jó eredménynek számított. Ennek a munkának speciális szerszáma a kétágú répakapa volt. Üjabb három szállítógép is »beállt«. Hat traktor biztosította a folyamatos körforgást. Nem kellett állnia a szedéssel, fejeléssel foglalkozó gépsornak. Varga Ádám »bemutatta« a kombájnt: — A répát három pár kés szedi föL A tárcsák keverik tovább. A lánc lerázza a földet a gyökértermésről és egyben továbbítja is. A vastüskék már »csendesebben« bánnak a répával. Négy hengerre kerül, aztán az elevátorra. Onnan potyog a pótkocsira Menet közben ügyelnem kell az egyenes sorközökre meg a hidraulikára. Nagy az összhang köztem meg a Kapinya Sándor között, aki a szedőrész irányítója. Az idén eddig harminc-harmincöt holdat »tisztítottunk« meg. Amikor elbúcsúztunk, még azt mondta: — Remélem, abból a cukorból én is eszem, amelyet ebből a répából kinyernek a gyárban ... Indulták a gépek. »Sorozatot lőtt« a szedőgép »cukorrépa- golyókból« a pótkocsira. L. L. Közvetlen hangú és hangulatú ifjúmunkás-nagygyűlést rendeztek tegnap Kaposváron a szakszervezeti napok rendezvénysorozatának részeként. A Latinca Sándor Megyei Művelődési Ház nagytermét megtöltő szakmunkástanulók s a különböző üzemek fiatal dolgozói — még a megyei rendelőintézettől is érkeztek érdeklődők — közvetlen érdekeikről, munkájuk társadalmi helyéről szóló előadást hallgattak meg, utána pedig a Somogy Táncegyüttes műsorát nézték végig. A nagygyűlés vendége és előadója Váczi István volt, a KISZ- központi bizottsága ifjúmunkásosztályának helyettes vezetője. Előadásában a tavaly elfogadott ifjúsági törvény hátterét s a szakszervezeteknek a fiatalok nevelésében betöltött — egyre növekvő — szerepét világította meg. A fiatalokat és társadalomban betöltött szerepüket rendkívül vegyesen ítéli meg a közvélemény. Ezzel párhuzamosan azonban — korunk egyik jellemzője ez — szüntelenül növekszik az ifjúság szerepe. Különösen így van ez nálunk: a társadalmi termelésben dolgozó munkásoknak pontosan egyharmada fiatal. De még kedvezőbb ez az arány, ha a szakmunkások számát vesszük figyelembe. A fejlődést tekintve elmondhatjuk, hogy a korábbi helyzettel ellentétben — amikor a gazdaságfejlesztő tervek a háziasszonyokkal és más improduktív foglalkozású rétegekkel még jelentős munkaerőtartalékként számolhattak — ezután csakis a fiatalság lehet a munkaerő-utánpótlás kizárólagos forrása. S a ma felnövő nemzedék már a kibontakozó tudományos-technikai forradalom korában él; érzi, átéli és magába olvasztja annak minden lényeges elemét. Nem is kell külön hangsúlyozni, hogy a fiatalság milyen jelentős társadalmi-politikai tényező. Hiszen a jövő társadalmát is nekik kell véglegesen felépíteniük, s nagymértékben tőlük függ, hogy milyen lesz annak arculata. Az ifjúság kérdése, problémái tehát pontosan beleillenek a nagy társadalmi kérdések sorába. Ezért is foglalkozott a párt Központi Bizottsága is az ifjúság helyzetével 1970 februárjában és ezért tűzte napirendjére s fogadta el az országgyűlés tavaly nyáron az ifjúsági törvényt. A törvény tágabb értelemben vett célja, hogy a felnövő nemzedék megtalálja a helyét a nagy társadalmi munka- megosztásban; általánosan művelt, testileg fejlett, szakmailag hozzáértő, világnézetileg pedig szilárd legyen. Az 1970-es párthatározat és az ifjúsági törvény is tükrözi az ebből következő lényeget: az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy. A figyelem, amely most összpontosítva irányul az ifjúságra — az utóbbi két évben a pártszervek és a kormány az ifjúsággal kapcsolatban több kérdést tárgyaltak meg, mint az azt megelőző tíz évben — kézzelfogható intézkedéseket eredményezett Az MSZMP szervezeteibe való felvétel korhatárát például a 21 évről a 18-ra szállították le, s maga a KISZ is ajánlhatja a fiatalokat Így 1970 óta 35 százalékOrszágos szinten a mezőgazdasági munkákban Nincs gázolajhiány Segesden AZ A NÉHÁNY SOROS levél, amely tegnap a segesdi termelőszövetkezet pártszervezetének csúcsvezetőségétől érkezett szerkesztőségünkbe, eszeimbe juttatta a hét eleji operatív bizottsági értekezletet. Mégpedig azokat a megállapításokat, melyek arra vonatkoztak, hogy bár most a gyors, azonnali hathatós intézkedéseken van a hangsúly, hogy elháruljon minden akadály az őszi mezőgazdasági munkák végzése elől, mindenképpen tanulni, okulni kell a mostani időszak nehézségeiből. Mert akár a gázolaj problémákat, akár a gépellátást tekintjük, mindegyik rejt magában nagyon is figyelmeztető tényeket. Csali utalásszerűén említem meg, hogy ha megfelelő mennyiségű üzemanyag-tartalékkal, kellően felkészülten indultak volna az ősznek gazdaságaink, nem okozott volna ekkora gondot a szállítás. Vagy: negyven kukoricabetakarító adaptert rendeltek az A pénztárgép mögött Hosszú sor, megrakott bevásárlókosarakkal. ■ Munkából hazaigyekvő asz- szonyok, férfiak várakoznak, hogy sorra kerüljenek. Mindenki siet, türelmetlenek, mert várják otthon a vacso- ránakvalót, vagy a mosáshoz szükséges tisztítószereket. Szaporán kattog a gép billentyűje, s a pénztáro&nő szinte megállás nélkül rakja a kosárból a vevő elé az árut, mondja a fizetendő összeget, elveszi a pénz, visszaad. így megy ez nyitástól záróráig a Sió Áruházban. Nemcsak nyáron, de ilyenkor ősszel is, különösen az esti órákban nagyon sok a vásárló. Gulyás Józsefné az áruház ABC-osztályán pénztárosnő. Forgalmasabb napokon 40— 50 000 forint bevétellel számol el, s bizony nyolc óránként 300—1000 vevőtől is átveszi az áruk ellenértékét. — Mit kell tudni egy pénztárosnőnek? — Gyorsan és jól számolni, ismerni az árukat és azok árát No meg elengedhetetlen a kézügyesség is. különben a vevőknek nagyon sokat kellene várakozniuk. Tizenhárom esztendeje van a szakmában, Budapesten tanult. Kezdetben eladó volt, később pénztárosi tanfolyamot végzett, s ezt a munkát 1963- tól látja el. Nyitástól dolgozik a Sió Áruházban. Nemrégen Marcaliban rendezték meg a fogyasztási szövetkezetek ABC-áruházai pénztárosnőinek megyei versenyét. Itt dőlt el, ki a legjobb, leggyorsabb dolgozó, s az is, hogy ki utazik majd október végén Budapestre a SZÖVOSZ, a KPVDSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium által rendezett országos versenyre, majd az ezt követő nemzetközi pénztárosnői versenyre. Marcaliban a zsűri — eredményei alapján — Gulyás Józsefeiét találta a legjobbnak* Az ő kritikusi szemükön kívül kollégái is csak art állapíthatták meg, hogy Gulyás- né megérdemelten nyerte el ’az elsőséget. S az a több száz vevő, aid előtt ő is naponta vizsgázik a Sió ‘Áruházban, joggal tartja őt az egyik legjobb pénztárosnőnek. — Nyáron vagy télen nehezebb a astmks? — Nyáron, mert sok a külföldi, sgyakran nem is tudják, mit szeretnének vásárolni. Nehezen értik meg, hogy egy-egy áru mennyibe kerül, s ez lassítja a munkát. No meg azok a vevők is akadályoznak bennünket és másokat is, akik már sorra kerültek, de de a pénztárgép előtt kezdik pénzüket keresgélni a szatyor vagy a kosár alján. Ezzel lassítják a kiszolgálást. — Mit vár az országos versenytől? — A két évvel ezelőtti megyei versenyen hatodik lettem, a mostani elsőség a legszebb álmomat is felülmúlta. Szeretném, ha az országos versenyen sem vallanánlk szégyent, és a somogyi csapat jó eredménnyel térhetne vissza a fővárosból Hogy ez így sikerüljön. Gulyás Józsefné is naponta több órát kéranl. A* ABC-osztályon lévő sok ezer árut és az árakat jól ismeri, most art tanulmányozza, nem változott-e valamelyiknek az ára, nehogy a versenyen meglepetés érje. A megyei elsőnek járó pénzjutalmon kívül az áruház vezetőitől egy szép vázát kapott ajándékba. Azt még nem tudni, hogy milyen eredménnyel tér vissza Budapestről, de ha nem sikerül is neki nyernie, a versenyen nyernek majd az áruház vásárlói. üzemek az AGROKER-től, a vállalat ezt az igényt harminccal megtoldva továbbította. Nos, ez ideig negyvennyolcat leszállítottak, de még mindig nincs kielégítve minden igény. Nem lehet idejekorán pontosan — vagy legalábbis pontosabban — meghatározni, hogy mire lesz szükség? Miért szinte a munkavégzés idején kell kiderülnie annak, hogy az üzemek által benyújtott 40 darabos megrendelés távolról sem fedezi a szükségletet?! Van tanulni-, van okulni.va- ló — nem is kevés. Előrelátás, tervszerűség — biztonság! Azzal kezdtem, hogy az operatív bizottságnak ezek a megállapításai jutottak eszembe a tegnap érkezett sorokat olvasva. Figyelemreméltó a szerda estig elvégzett munkák összegezését tükröző számsor is. Például o 811 hektár búzának csaknem háromnegyed része földben van, minden egyéb őszi vetés kész, az őszi mélyszántás egy harmadán túl van a gazdaság, a háztájiban befejezéséhez közeledik a kukoricatörés, a közösben pedig 16 százalékra álltak ezzel a munkával. Azon a szerda esti vezetői tanácskozáson joggal állapították meg, »ha dicsekvésre nincs is ok, de az eredmények hűen tükrözik a tagság, az alkalmazottak erőfeszítéseit. Vonatkozik ez a kétkezi munkástól a vezetőkig mindenkire egyaránt.« ÉS HA FÖLTESZI az ember a kérdést: mi a nyitja annak, hogy a megyei átlagos helyzeten belül Segesden ilyen eredmények vannak, erre feleletként hadd idézzek a levélből még egy gondolatot: »A kapkodásmentes, előrelátó szervezés — úgy véljük — kiviláglik a számokból. S ebben benne van az a tény is, hogy itt nem volt — remélhetőleg nem is lesz — gázolajprobléma; sok év tapasztalata késztetett bennünket az előtárolásra huszonötezer literes tárolónk színültig töltve (!) várta a nehéz esztendő fináléja — és nem is csalódtunk. így ha a szállítási szerződésben kisebb teljesítéscsúszás bekövetkezik, nem okoz gondot, zavartalanul dolgozhat gépparkunk.« Ez az a körülmény, árné- lyik nagyon is összefügg az operatív bizottság megállapításával. Hozzáfűznivaló ehhez talán csak annyi Vaft: Iám, így is lehet! És ha elérkezik a tanulságok leszűrésének ideje, a segesdi példa is a megszívle- 'endők körött l»er •• M, diaiad Lásxló
