Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
Chagall palettája C hagall palettája — műveinek tükrében — olyan, mint mondjuk a föld, tehát mint egy bolygó. Nem mintha ez elismerésnek kevés lenne, mégis azt kell mondanom, hogy másmilyen Chagall művészete, más bolygó, ahol másképp alakul az élet... Más a gravitáció... Chagall földje: a költészet, A költészet színeit látjuk palettáján. Hát nem költészet az is, ha egy virágot vázába helyezünk? Lehetséges. Vagy ha két állatot, egy nagyob-1 bat és egy kicsit egymás mellé állít a festő, s azt mondja: Anyaság. Ez Chagall egyik képe. S aligha létezik ember, aki ne imeme legalább egy Cha- gall-képet! Könnyű megjegyezni őt, mert senkire sem hasonlít. Csak önmagára. S ennek a művészetnek a lényege, Chagall szavaival — -ha a festészetben nincs irreális, nem lehet reális.« Ez a chagalli költészet lényege. Ki az a szellemóriás, akit Chagallnak hívnak, s aki «-fogalom-«. 1887-ben született az oroszországi Vityebszkben. Szegénységben nevelkedett, erősen vallásos környezetben, ahol a fiatal Chagallt a héber ritus szertartásai elbűvölik, és rendkívüli érzékenysége hamar felszínre hozza tehetségét. A fő témák eligazítanak bennünket, a vissza-visszatérő motívumok. A szerelem, a cirkusz, a virágok, az állatok, Párizs, Vityebszk, a vallás, a? idő ... Tulajdonképpen nagyon kevés motívumra épül a művészete, de mégis elegendő ahhoz, hogy elmondjon velük valamit A budapesti kiállítási anyag pillérei az olajfestmények. A kecske (1917), a Bonjur, Paris (1939/42), a Körülötte (1945), A falu sápadt napfényben (1950), A zöld éjszaka (1952), a Jesse fája (1960). A budapesti kiállítás plakátja a Bonjur, Paris- című kép külön erre az alkalomra készült litográfiái változata. A bérautón szerepel két korai, kis méretű vászna is, az Akt felemelt karral, az Akt fésűvel. Ezek a kubista hatást eláruló alkotások nagyon fontosak egész művészetének megértése szempontjából. A plakátok is fontosak Chagall művészetében. A festő és a közönség közti kapcsolatot hangsúlyozza Chagall plakátművészete. Az Amerikában levő egyik leghíresebb képét, az Én és a falut ilyen litografált plakáton láthatja a budapesti közönség. Nagy teret szánt a rendezés Chagall könyvillusztrációinak is. Fő művei: a Biblia képei, a Holt lelkek és a La Fontaine illusztrációk, az újszerű Boc- cacció illusztrációk. Párizson kívül először mutatják be a Rubén és a Zebu- lon című üvegablak-tanulmányokat, szónyegkompozíciói közül az Arlequin és az Éji zene szerepel. Nagyon fontos része a kiállításnak az audiovizuális szoba is, ahol Chagall képeiről készített színes diafelvételeket láthatunk, jó kísérőszöveggel. Megszólal a technika jóvoltából maga a Mester is. A francia rádió 1917. évi interjúját érdemes meghallgatni, mert ez a nyilatkozat is közelebb vezet Chagall művészetének megértéséhez. A kiállítást Gerard Bosio főmegbízott közreműködésével dr. Ury Endréné rendezte. Horányi Barna Nemzetközi hírű önéletrajzi munkájában, mely magyarul is megjelent — Marc Chagall: Életem — leírja, hogy honnan kövessük őt, a művészetét. a kőröshegyi orgona Hans Klotz könyve: Az orgonáról-A folyó gyorsa* távolodik, odább a híd már-már eltűnik a messzeségben, de a kerítések, az örök hantok, anyám sírja ott vannak előttem. A lelkem nyugszik itt. Itt keressetek, a képeimet, a születésemet. Bánat, csupa bánat.« 1910-ben utazott először Párizsba, ahol megszületik a festő Chagall, mint annyian mások itt, a művészet városában. Ezt a művészt most meg- dézte Budapest, s az első íz- -en megrendezett kiállítást a űcsamokban láthatjuk. Ügy :udjuk, hogy ez a mester egyik «^jelentősebb kiállítása kül- '-Mdön. A z első terembe belépő nézőt maga Chagall fogad- i, fényképek sorozatáról néz -ánk. Mintha a műtermében imánk. Ezek a képek is fontsak. Egyszer az áhitat ül az rcán, másszor egy bohókás nosoly fut végig rajta, és hogy id örülni! Látjuk a munkaiéiban és ünnepélyesen. Ezek i érzelmi vetületek tulajdon- -eppen Chagall piktúrájának zelmi pillérei is. Próbáljuk körüljárni Chagall planétáját, ezt a bolygót, szt a költészetet. Élt egyszer egy távoli városban a nagyanyjával két gyerek, Gerda és Kei. Legjobb barátjuk a mesemondó volt A mesemondó padlásszobájában pedig csodálatos meserózsa virított Szemet vetett erre a város leggonoszabb embere... Hogy ki volt ez a hitvány ember, mi történt a meserózsával, milyen kalandokon ment át Gerda és Kei, erről szól a kaposvári Csiky Gergely Színház izgalmas, mozgalmas, kacagtató, vacogtató mesejátéka. Gyerekek! A nevetekben kerestük föl a mesejáték rendezőjét, Kerítész Mihály Andrást: — A Hókirálynő nem azonos azzal a Hókirálynővel, melyet a mozikban is láthattok. Az általatok is bizonyára kedvelt Andersen meséjének színpadi változata ... Annyit hadd mondjak el -előzeteseid, — művészei Napjaink hangversenyéletének talán legnépszerűbb hangszerévé vált az orgona. Zsúfolásig telt termek bizonyítják . Tihanyban, Nyírbátorban vagy éppen a kőröshegyi Cantus Pannonicus koncertek alkalmával, és az óriási példányszámban elkelt orgonahanglemezek is tanúsítják -a hangszerek királynőjének«, az orgonának a reneszánszát. Az orgona, amely — ismereteink szerint — évszázadokon át jobbára az egyházi szertartások hangszere volt, napjaink koncertéletében nélkülözhetetlen. Utolér hetetlenül gazdag hangzása, szinte korlátlan dinamikája, titokzatosnak tűnő sok ezer sípja és szinte határok nélküli kifejezőkészsége miatt. A nagyközönség előtt titokzatos orgonáról nagyon érdekes, hiánypótló könyv jelent meg Das Buch der Orgel címmel a kasseli BSrenreiter kiadónál, Hans Klotz, a neves kölni orgonaművész profesz- szor tollából. A rendkívüli szakértelemmel és szakszerűsége mellett is élvezetes és mindenki által érthető stílusban megírt könyv a közelnagyon szorgalmasan és Jókedvűen készülnek arra, hogy meglepjenek benneteket, hogy örömet szerezzenek ezzel a látványos, fantasztikus mesejátékkal. És azt is hadd tegyem hozzá, nekem is nagyon sok örömet tartogat rendezés közben ez a darab. Mert a mesét komolyan kell ám venni. — Kiket láthatunk a darabban? -— A főbb szerepekben ónjai Katit, Molnár Piroskát, Verebes Istvánt, Koltai Róbertét, Pogány Juditot, Imre Gabriellát, Takács Annát, Vajda Lászlót, Tesszári Gábort, Pusztaszeri Emíliát, Várlconyi And rást. A díszletet meghívott képzőművész — Paver Gyula tervezi. — Premier? — Október 26-án. Szeretettel várunk minden gyereket és minden iskolát, szülőt és pedagógust múltban került a magyar zenekedvelő olvasók kezébe Gergely Ferenc Liszt-díjas orgonaművész, a Zeneművészeti Főiskola professzorának fordításában Az orgonáról címmel, a Zeneműkiadó gondozásában. A csaknem háromszáz oldalas könyv egyik fő értéke — amellett, hogy valóban minden adatot és tudnivalót közöl az orgona szerkezetéről, rendkívül bonyolult mechanizmusáról, történeti fejlődéséről és magáról az orgonajátékról —, hogy bemutatja a leghíresebb külföldi és magyarországi orgonákat (történelmi és modem hangversenyhangszereket egyaránt), részletesen elemezve jellemző tulajdonságaikat, értékeiket. A kiváló szerző a világ leghíresebb külföldi orgonái közül alapos elemzéssel harminc- hármat mutat be (pL a lübec- ki, bresciai dómok, a moszkvai Csajkovszkij-terem, az oliwai székesegyház) az olvasónak, s több nemzetközi hírű magyarországi orgonaremeket (pL a szegedi, esztergomi, budapesti), köztük a kőröshegy! műemlék templom orgonáját is. Az elmúlt években megrendezett hangversenyek alkalmával a legnevesebb hazai orgonaművészek mellett rangos külföldi orgonisták (Helmuth Schick, Oleg Jancsenko, Hermann Harresovitz stb.) igazolták Klotz könyvét, lyigy hangszerünk nemcsak «megyénk egyik legnagyobb zenei értéke, hanem nemzetközi élvonalba tartozó orgona is. Talán nem érdektelen, ha elmondjuk, hogy a kőröshegyi műemlék templom orgonájának elődjét a múlt század végén a jónevű Országh orgonakészítő cég építette 1969-ben ezt a szép hangú, de technikailag már elavultnak mondható, sérült, lábfújtatós orgonát a Somogy megyei Tanács kezdeményezésére Kovács Endre tervei szerint a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonattzeme újította fel Szeidl János Irányításával. Jogosan vagyunk büszkék arra, hogy megyénkben. Kőröshegyen található az ország egyik legjobb koncertorgonája, amelyet — mint Klotz professzor könyv« Is tanúsítja — nemzetközi viszonylatban nemcsak a nagyközönség, hanem a szakemberek is számon tartanak. Be. Hoefc János HÓKIRÁLYNŐ Meserózsa a padlásszobában Es mi lesz télen? UBORKASZEZON FAGYBAN Ilyenkor ősszel a Balaton- parton még a nyárról szokás beszélni. Nemcsak kereskedelmi és vendéglátóipari vagy idegenforgalmi berkekben, ha nem a közművelődés munkásainak körében is. Ezúttal mégsem a nyárral, hanem az őszszel és a téllel kívánunk foglalkozni. Többek között azért is, mert az őszi—téli köz- művelődés nagyban kihat a nyárra is. A makacsul ismétlődő nyári gondok forrása résziben az, hogy nincs a rendezvényeknek — leszámítva a kőröshegyi koncerteket — törzsközönségük. S ez a törzsközönség igen jelentős mértékben lehet a Balaton-parti városok, községek állandó lakossága. Számában is jelentős réteg, összetételében is meglehetősen sokrétű. Persze, felvetődhet a kérdés, hogy a nagy nyári vendégjárás idején le- het-e számítani arra, hogy az «őslakók« közül, akiknél esetleg két-három külföldi család is nyaral, van-e egyáltalán valakinek ideje, igénye ilyen rendezvényekre. Egy bizonyos, ha télen sem »-mozdulnák«, akikor nyáron sincs semmi remény erre. Az egyik tóparti község tanácselnöke mondta el: van egy család, melynek feje, az apa Siófokra jár dolgozni, az anya a kenyérgyárban dolgozik — egész évben. Kora hajnaliban kelnek nyáron, késő -éjszaika fekszenek. A fiú a benzinkútnál kapott kitűnő alkalmi kereseti lehetőséget a szünidőre. Ezért igen tekintélyes summa »-jön« össze. Szép családi házuk szobáit idegenek bérlik — ez tisztán hozott a nyáron mintegy harmincezer forintot. Megéri tehát balatoninak lenni. De ... Nem árt néhány dolgot figyelembe venni! Például azt, hogy mindez — különösen nyáron — nem egészséges élettempó, hanem hajsza. Irgalmatlan és kíméletlen, amit a mohóság parancsol az embereikre. Azután nem árt azt sem felmérni, hogy ennek a családnak a közvetlen elődei egyszerű szegényparasztok voltak; az anyagi »-robbanás« olyan végletesen nagy, hogy figyelműk nem is terjed semmi másra, csak a pénzszerzésre. Tévedés ne essék, egyáltalán nem ellenezzük vagy helytelenítjük a Balaton-parti lakosság növekvő anyagi jólétét, hiszen az természetes következménye a hazai turizmus fellendülésének, a bővülő vendéglátó hálózatnak. Teremre várva A megyei tanács főelőadójával, Gulyás Józseffel jártuk végig a Balaton déli partját. Nem szeretném felsorolni ennek az útnak az állomásait, nincs is értelme annak, hogy most amolyan közművelődési leltárt készítsünk. Mégis a »-fővárosnál«, Siófoknál hosszabban kell időznünk. Siófokra — úgy tetszik — beköszöntött a nagy városok korszaka. Amint hallottam, lebontották a Bányász üdülő színpadát, a városi tanács is beköltözött az impozáns köz- igazgatási centrumba. És ahogy hallottam, ezzel az előadások megtartására alkalmas helyiségek száma a nullára csökkent Nem mintha nem lenne terv, elképzelés, csak éppen hely nincs. Igaz, hogy van az új épületben is nagyterem, de emelvényéhez hozzászögelték a szónoki pulpitust, így aztán — úgymond — ott csak értekezA Varsói Magyar Intézet új, néhány hónapja felavatott reprezentatív székházában megkezdte kulturális és oktatási évadját Az új székház az eddigieknél jóval kedvezőbb feltételeket teremt hazánk szocialista építése eredményeinek ismertetéséhez, a magyar nyelv tanításához, a két ország és nép hagyományos barátsága ápolásához, további erősítéséhez. Most először nyílik alkalom arra, hogy az intézetben vendégül lássák a lengyel nagyfelírni a homlokzatára, hegy ez a ház a művelődésé! Vagy csak névleg azé? Balatonszárszó... Terveket hallottunk arról, hogy megoldódik a könyvtár sorsa, de a lakosság részéről nem nagy az aktivitás. Itt alakult az országban először a népfront szervezésű művelődési munka- közösség ... Eredményes működéséhez azonban óriási erőfeszítéseket kell tenniük, és sok segítségre van szükségük. De ne pásztázzuk tovább a fehér foltokat Sajnos, jócskán vannak. S Gulyás Józseffel beszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy mindennek nemcsak a népművelői koncepcióhiány az oka, hanem a üzemek küldöttségeit, baráti találkozókat szervezzenek. A varsói általános és középiskolák diákjai számára rendszeres filmvetítéseket tartanak. Előadás-sorozat indult az MSZMP Ifjúságpolitikájáról, valamint gazdaságpolitikájáról. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról gazdag programmal emlékeznek meg. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a magyar archív-filmek havonkénti bemutatói iránt. Az intézet kezdő és haladó nyelvtanfolyamain közel 255- en tanulnak magyarul. ni, tanácskozni lehet Véleményem szerint kitűnően lehetne tartani ott irodalmi estet is, hangversenyt is, csak hát... Senkivel sem találkoztam, aki kereken nemet mondott volna ilyen tervre, és mégis mindenütt a nemről beszélnek. Ügy gondolom, ezt a kérdést végérvényesen tisztázni kellene, nehogy a fagyival együtt a teljes és kilátástalan kulturális uborkaszezon köszöntsön be Siófokra. Nyáron egy sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy megoldódik a Beszédes József Múzeum helyiséggondja. Erről a városi tanácson mit sem tudnak. a Siotour központjában pedig szót sem ejtenek arról, hogy kiköltöznének az emeleti helyiségekből... Ellenben a múzeum igazgatója költözik — új munkahelyére. A leendő művelődési ház építésének ügye nem mozdul a holtpontról. Aggasztó tehát a kérdés: mi lesz a siófoki közművelődéssel? Fiatalokkal Nyomasztó a kép a part nagyon sok helységében. Sok helyütt nincs konkrét elképzelés, hogy a művelődés igazi «évadában«, ősszel és télen mit lehetne tenni. Balatonsze- mesen például nagyon szép a művelődési ház, csak éppen elfelejtették — évek óta — tanácsok irányító, ellenőrző tevékenységének fogyatékossága, némelyik KISZ-szervezet akcióképtelensége is. Az eddigiek alapján gyorsan juthatnánk arra a pesszimista következtetésre, hogy — egyáltalán lehet itt valamit termi? Borúlátásra még sincs ok. Éspedig azért nem, mert jó, ellenpéldák is találhatók. Balatonlellén szerveződik a téli ifjúsági klub — reméljük a népművelő több megértést kap majd munkájához, jó elképzeléseinek véghezviteléhez, mint az eddigiekben. Balatonbogláron kitűnő szak. köri élet van, szerencsés Irányítású műkedvelő művészeti mozgalom — elsősorban a fiatalok körében. BaLatonszentgyőrgyön új népművelő lát munkához, segítőnyitású műkedvelő művészeti kész tanácsi vezetés mellett Mint megtudtuk, Berényben ifjúsági parkot létesít a közös tanács. Nem lehet eléggé dicsérni a tervet E kezdeményezések közös nevezője a fiatalság lelkesedése, érdeklődése. Bevonásuk a közművelődésbe létkérdése a közművelődésnek — ez hangzott el nemrégiben a parlamentben is. És nem véletlenül Tulajdonképpen ezzel kell kezdeni ott is, ahol egyelőre céltalannak tetsző tapogatózás, útkeresés folyik. Tröszt Tibor A magyar kultúra varsói otthona Koncert a tanítóképzőben Pénteken este fejeződött be a szibériai napok kaposvári rendezvénysorozata. A tanítóképzőben rendeztek hangversenyt ez alkalomból. Dr. Várkonyt Imre igazgató vezette be az ünnepi estet szólt a magyar —orosz, majd a magyar— szovjet kapcsolatokról, kiemelve annak fontosságát, hogy milyen jelentős alkalom a mélyebb megismerkedésre az olyan rendezvény- sorozat mely a Szovjetunió egy-egy táját népét sokoldalúan mutatja be nekünk. A hangverseny neves művészvendége Gencsy Sári, a Magyar Állami Operaház éne- voit mngoráa kisérte Madarast Albert, tat operaház karnagya. Műsorából különösképpen Dunajevszkij Csalogánya aratott torzó sikert A nívós zenei esten az muzsika klasszikus csoportjának, az *Otök«-nek alkotói közül Rimszkij Korszakov, Muszorgszkij műveit hallhattuk. Dargomiasszkij neve U ide sorolható, hiszen tevékeny kapcsolatban állt velük. Csupor László fuvolán, Kardot Kálmán zongorán adta elő hatásos lfraisággal, finomsággal a közkedvelt Hindu dalt, majd egy sokkal plasztikusabb, «el- beszélőbb« művet; Dargomiza- szkij Karakterdarabját Nagyszerű élményt nyújtott Muszorgszkij Szonátájának tolmácsolása a mester, Harsányt József és az egykori tanítvány, Kardos Kálmán együttes zongorajátékával Ajvazjan Grúz táncok-jdt Pallos László energikus gor- donkajátéka keltette életre, ugyancsak Kardos Kálmán kíséretében. Az est zárószáma volt a frissen megújhodott, de márin ígéretes intézeti női kar — • néhány figve!«»*« méltó szóló is — Sasvári Attila vezényletével.
